Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Õszinte viták a bíborosok között
Az õ szintjükön ez már szinte vllveregetés. Reform? Ortodoxia? Zölderdõ csehül áll, még a fekete is veri vagy 33%-al, pedig nem neki áll a zászló. Átfogó, õszinte viták jellemezték az elõkonklávét, s több jel utal arra, hogy valóban sok bíboros szorgalmazza a vatikáni Kúria reformját. A kérdés csupán az, sikerül-e meggyõzni a változások szükségességérõl a kuriális bíborosokat, akik egyre jobban aggódnak az események alakulása miatt. Nem tetszik nekik az sem, hogy sok belsõ ügyet fecsegtek ki a fõpapok a sajtónak.
A hétfõn kezdõdött elõkonklávén kiszivárgott hírek szerint annyi vitás kérdés merült fel, oly mértékben megrázott több bíborost a Vatileaks ügy és annak kezelése, hogy érezhetõ volt: a botrányok miatt valami elindulhat a katolikus egyházban. Nem a szokásos forgatókönyv szerint zajlanak az események, amikor a befolyásos kuriális bíborosok javasolnak valamit, amit a többi bíboros el is fogad, mindenfajta ellenállás nélkül. Enzo Bianchi atya, aki XVI. Benedek megbízásából korábban számos teológiai és ökumenikus munkacsoportban vett részt, s püspöki szinódus szakértõje is volt, azt közölte, "a bíborosok õszintén, mindenfajta elõzetes stratégia nélkül beszélnek egymással. Nem kerülik meg az egyházat érintõ gondokat és azokat a személyeket sem, akiknek a viselkedésével voltak bajok".
HIRDETÉS
A kuriális bíborosok közül is volt, aki elismerte: a kardinálisok mostani találkozója más, mint a többi. Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa a kanadai állami rádiónak elmondta, felmerültek az egyház gondjait érintõ témák. Így a Vatileaks-botrány is, amely igazi "kálváriát" jelentett XVI. Benedek számára. Ouellet elmondta, a pápa nem emiatt mondott le, de ennek is szerepe lehetett. (Elsõ ízben ismeri el fõpap, hogy nemcsak egészségi állapota miatt távozott.) Mint mondta, a következõ pápa "kezébe veszi majd az egyházi ügyek irányítását, kormányozni fog". Hozzátette, "forradalmi változások" ugyan nem várhatóak az egyházban, de "lesz fejlõdés".Melyek voltak a legnagyobb vitatémák az elõkonklávén? Egyre nagyobb a szakadék a vatikáni és az egyházmegyés fõpapok között. A La Stampa a napokban azt közölte, hogy Erdõ Péter, Christoph Schönborn bíboros-bécsi érsek, valamint a rangidõs német bíboros, Walter Kasper arra próbálták ösztökélni a vatikáni fõpapokat: tegyék lehetõvé minden bíboros számára a Vatileaks-botrány aktáiba való betekintést. Hasonló követeléssel állt elõ a pápaválasztás egyik nagy esélyesének tartott brazil fõpap, Pedro Odilo Scherer, a Sao Pauló-i egyházmegye vezetõje.
Radikális változásokat követelnek a Kúriában az amerikai fõpapok is. Francis George chicagói bíboros, aki 2010-is az Egyesült Államok püspöki konferenciájának élén állt, szigorúbb fellépést, zéró toleranciát követel a szexuális bûncselekményekkel vádolt papokkal szemben. "Bárki legyen is az új pápa, nyilvánvaló, mit kell tennie" - hangoztatta a Catholic New Service-nek adott nyilatkozatában. Patrick O'Malley bostoni bíboros pedig úgy látja, a következõ pontifikáció egyik fõ témája lesz ezen szörnyû esetek feltárása. Az Egyesült Államokban egyébként már az FBI is vizsgálja a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyeket. Szintén O'Malley egy másik nyilatkozatában elismerte, a döntéshozatal ezúttal a szokottnál lassabban halad."Több idõre van szükségünk, hogy átbeszéljük a dolgokat" - hangoztatta. Megjegyezte, jobban meg kell ismerniük egymást a bíborosoknak, hiszen "közülük kerül ki az új pápa". Arra a kérdésre, mennyire nehezíti meg a pápaválasztást az egyházat megrázó több botrány, O'Malley kijelentette, "komoly kihívások elõtt áll az egyház és ez meg is nehezíti az új katolikus egyházfõ kiválasztását".
Az elõkonklávén többen követelték, a Vatikán reformját. Több bíboros szerint jobb munkakapcsolatot kell kialakítani az egyházfõ és a különbözõ "minisztériumok", azaz kongregációk között. Az is elhangzott, hogy javítani kell az együttmûködést a Szentszék és az egyes egyházmegyék között is. Francesco Coccoalmerio olasz bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke kifejtette, magán a Kúrián belül is javítani kell az információáramlást. Hasonlóképpen vélekedett Stanislaw Dziwisz, II. János Pál egykori titkára, aki szintén a Szentszék kommunikációját tartotta nem megfelelõnek. A bíborosok megbeszélésén szóba került egy másik meglehetõsen érdekes kérdés, ami szintén hozzájárulhatott a pápa lemondásához, illetve a Vatileaks-ügy kirobbanásához: Walter Kasper bíboros és több más egyházmegyei vezetõ tisztánlátást követelt a vatikáni pénzügyeket, illetve a Szentszék bankját, az IOR-t illetõen. Választ vártak arra a kérdésre, miért távolították el a pénzintézet élérõl Ettore Gotti Tedeschit.
A Vatileaks kiszivárogtatott dokumentumai azt sugallták, hogy Tedeschi átlátható pénzintézetté akarta átalakítani a vatikáni bankot, ám elképzeléseit nem támogatta Tarcisio Bertone államtitkár, s ezért váltotta le.Egyházi körökben egyre nagyobb az elégedetlenség az IOR-ral szemben. Erre utal, hogy a Famiglia cristiana címû lapban, az Olaszországban ismert katolikus szociológus, Giorgio Campanini erélyesen fejtette ki: "elég volt az IOR-ból, tisztességes bankra van szükség". Nem mindenki örül az elõkonklávé korábban nem tapasztalt nyíltságának, amelyet az olasz sajtó Mihail Gorbacsov "glasznosztyához" hasonlít. Tarcisio Bertone volt államtitkárt, jelenlegi kamarást különösképpen aggasztja az események ilyetén alakulása. Már az elõkonklávé elsõ napján felhívta a jelenlévõ bíborosok figyelmét arra, titoktartási kötelezettségük van. Több fõpap azonban nem foglalkozott e kijelentésével. Bertone és Angelo Sodano, a Bíborosi Kollégium dékánja elsõsorban az amerikai fõpapokkal voltak elégedetlenek, akik szívesen nyilatkoznak a televízióknak és rádióknak.
Giovanni Lajolo érsek, a Vatikáni Államközi Kapcsolatok volt titkára (ez a külügyminiszteri tisztségnek felel meg) kedden kijelentette: "Az amerikaiak sokat kommunikálnak a sajtóval, de hát ilyen az õ stílusuk". Az amerikai fõpapok szóvivõje, Mary Ann Walsh nõvér is elismerte, "némi aggodalom volt tapasztalható a hírek kiszivárgása miatt", a bíborosok ezért végül - kénytelen-kelletlen - hozzájárultak ahhoz, nem adnak több interjút. . Timothy Dolan New York-i bíboros szerdán 14 óra 30-ra tervezett sajtóértekezletét egy órával korábban le is mondták. Más szóval nyilatkozatstop lépett életbe. Dino Boffo, a L'Avvenire címû katolikus lap volt fõszerkesztõje szerint ez az elzárkózás a visszájára sülhet el. Példaként említette a bostoni egyházmegyét, amelyet talán a legsúlyosabban érintettek a papok pedofília-botrányai. Az egyházmegyében komoly reformokat vezettek be, minek köszönhetõen újra virágozni kezdett a vallási élet. Mindez annak a jele, a Vatikán és a sajtó viszonyán is lenne még mit csiszolni.
Paul Zulehner: véget kell vetni az elõjogok rendszerének
Paul Zulehner tekintélyes osztrák teológus, egyházszociológus, nyugalmazott professzor aggasztónak látja a Vatikánban zajló folyamatokat. Burkoltan arra utalt, nem segíti az egyházat, ha a kuriális bíborosok határoznak meg mindent. Az Oberösterreichische Nachrichten címû lapnak kifejtette, mielõbb véget kell vetni az intrikáknak. "Nem járható út az, hogy van a Vatikánban egy elõjogokkal rendelkezõ csoport, amely megmondja: mi õt vagy õt akarjuk püspöknek". Mint fogalmazott, az új pápának vennie kell a bátorságot, hogy kimondja: "kockáztassunk, decentralizáljuk az egyházat, adjunk nagyobb beleszólást az egyház ügyeibe a helyi egyházmegyék számára". Zulehner meggyõzõdését fejezte ki, hogy a következõ pápa nem európai lesz.
Link
A hétfõn kezdõdött elõkonklávén kiszivárgott hírek szerint annyi vitás kérdés merült fel, oly mértékben megrázott több bíborost a Vatileaks ügy és annak kezelése, hogy érezhetõ volt: a botrányok miatt valami elindulhat a katolikus egyházban. Nem a szokásos forgatókönyv szerint zajlanak az események, amikor a befolyásos kuriális bíborosok javasolnak valamit, amit a többi bíboros el is fogad, mindenfajta ellenállás nélkül. Enzo Bianchi atya, aki XVI. Benedek megbízásából korábban számos teológiai és ökumenikus munkacsoportban vett részt, s püspöki szinódus szakértõje is volt, azt közölte, "a bíborosok õszintén, mindenfajta elõzetes stratégia nélkül beszélnek egymással. Nem kerülik meg az egyházat érintõ gondokat és azokat a személyeket sem, akiknek a viselkedésével voltak bajok".
HIRDETÉS
A kuriális bíborosok közül is volt, aki elismerte: a kardinálisok mostani találkozója más, mint a többi. Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa a kanadai állami rádiónak elmondta, felmerültek az egyház gondjait érintõ témák. Így a Vatileaks-botrány is, amely igazi "kálváriát" jelentett XVI. Benedek számára. Ouellet elmondta, a pápa nem emiatt mondott le, de ennek is szerepe lehetett. (Elsõ ízben ismeri el fõpap, hogy nemcsak egészségi állapota miatt távozott.) Mint mondta, a következõ pápa "kezébe veszi majd az egyházi ügyek irányítását, kormányozni fog". Hozzátette, "forradalmi változások" ugyan nem várhatóak az egyházban, de "lesz fejlõdés".Melyek voltak a legnagyobb vitatémák az elõkonklávén? Egyre nagyobb a szakadék a vatikáni és az egyházmegyés fõpapok között. A La Stampa a napokban azt közölte, hogy Erdõ Péter, Christoph Schönborn bíboros-bécsi érsek, valamint a rangidõs német bíboros, Walter Kasper arra próbálták ösztökélni a vatikáni fõpapokat: tegyék lehetõvé minden bíboros számára a Vatileaks-botrány aktáiba való betekintést. Hasonló követeléssel állt elõ a pápaválasztás egyik nagy esélyesének tartott brazil fõpap, Pedro Odilo Scherer, a Sao Pauló-i egyházmegye vezetõje.
Radikális változásokat követelnek a Kúriában az amerikai fõpapok is. Francis George chicagói bíboros, aki 2010-is az Egyesült Államok püspöki konferenciájának élén állt, szigorúbb fellépést, zéró toleranciát követel a szexuális bûncselekményekkel vádolt papokkal szemben. "Bárki legyen is az új pápa, nyilvánvaló, mit kell tennie" - hangoztatta a Catholic New Service-nek adott nyilatkozatában. Patrick O'Malley bostoni bíboros pedig úgy látja, a következõ pontifikáció egyik fõ témája lesz ezen szörnyû esetek feltárása. Az Egyesült Államokban egyébként már az FBI is vizsgálja a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyeket. Szintén O'Malley egy másik nyilatkozatában elismerte, a döntéshozatal ezúttal a szokottnál lassabban halad."Több idõre van szükségünk, hogy átbeszéljük a dolgokat" - hangoztatta. Megjegyezte, jobban meg kell ismerniük egymást a bíborosoknak, hiszen "közülük kerül ki az új pápa". Arra a kérdésre, mennyire nehezíti meg a pápaválasztást az egyházat megrázó több botrány, O'Malley kijelentette, "komoly kihívások elõtt áll az egyház és ez meg is nehezíti az új katolikus egyházfõ kiválasztását".
Az elõkonklávén többen követelték, a Vatikán reformját. Több bíboros szerint jobb munkakapcsolatot kell kialakítani az egyházfõ és a különbözõ "minisztériumok", azaz kongregációk között. Az is elhangzott, hogy javítani kell az együttmûködést a Szentszék és az egyes egyházmegyék között is. Francesco Coccoalmerio olasz bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke kifejtette, magán a Kúrián belül is javítani kell az információáramlást. Hasonlóképpen vélekedett Stanislaw Dziwisz, II. János Pál egykori titkára, aki szintén a Szentszék kommunikációját tartotta nem megfelelõnek. A bíborosok megbeszélésén szóba került egy másik meglehetõsen érdekes kérdés, ami szintén hozzájárulhatott a pápa lemondásához, illetve a Vatileaks-ügy kirobbanásához: Walter Kasper bíboros és több más egyházmegyei vezetõ tisztánlátást követelt a vatikáni pénzügyeket, illetve a Szentszék bankját, az IOR-t illetõen. Választ vártak arra a kérdésre, miért távolították el a pénzintézet élérõl Ettore Gotti Tedeschit.
A Vatileaks kiszivárogtatott dokumentumai azt sugallták, hogy Tedeschi átlátható pénzintézetté akarta átalakítani a vatikáni bankot, ám elképzeléseit nem támogatta Tarcisio Bertone államtitkár, s ezért váltotta le.Egyházi körökben egyre nagyobb az elégedetlenség az IOR-ral szemben. Erre utal, hogy a Famiglia cristiana címû lapban, az Olaszországban ismert katolikus szociológus, Giorgio Campanini erélyesen fejtette ki: "elég volt az IOR-ból, tisztességes bankra van szükség". Nem mindenki örül az elõkonklávé korábban nem tapasztalt nyíltságának, amelyet az olasz sajtó Mihail Gorbacsov "glasznosztyához" hasonlít. Tarcisio Bertone volt államtitkárt, jelenlegi kamarást különösképpen aggasztja az események ilyetén alakulása. Már az elõkonklávé elsõ napján felhívta a jelenlévõ bíborosok figyelmét arra, titoktartási kötelezettségük van. Több fõpap azonban nem foglalkozott e kijelentésével. Bertone és Angelo Sodano, a Bíborosi Kollégium dékánja elsõsorban az amerikai fõpapokkal voltak elégedetlenek, akik szívesen nyilatkoznak a televízióknak és rádióknak.
Giovanni Lajolo érsek, a Vatikáni Államközi Kapcsolatok volt titkára (ez a külügyminiszteri tisztségnek felel meg) kedden kijelentette: "Az amerikaiak sokat kommunikálnak a sajtóval, de hát ilyen az õ stílusuk". Az amerikai fõpapok szóvivõje, Mary Ann Walsh nõvér is elismerte, "némi aggodalom volt tapasztalható a hírek kiszivárgása miatt", a bíborosok ezért végül - kénytelen-kelletlen - hozzájárultak ahhoz, nem adnak több interjút. . Timothy Dolan New York-i bíboros szerdán 14 óra 30-ra tervezett sajtóértekezletét egy órával korábban le is mondták. Más szóval nyilatkozatstop lépett életbe. Dino Boffo, a L'Avvenire címû katolikus lap volt fõszerkesztõje szerint ez az elzárkózás a visszájára sülhet el. Példaként említette a bostoni egyházmegyét, amelyet talán a legsúlyosabban érintettek a papok pedofília-botrányai. Az egyházmegyében komoly reformokat vezettek be, minek köszönhetõen újra virágozni kezdett a vallási élet. Mindez annak a jele, a Vatikán és a sajtó viszonyán is lenne még mit csiszolni.
Paul Zulehner: véget kell vetni az elõjogok rendszerének
Paul Zulehner tekintélyes osztrák teológus, egyházszociológus, nyugalmazott professzor aggasztónak látja a Vatikánban zajló folyamatokat. Burkoltan arra utalt, nem segíti az egyházat, ha a kuriális bíborosok határoznak meg mindent. Az Oberösterreichische Nachrichten címû lapnak kifejtette, mielõbb véget kell vetni az intrikáknak. "Nem járható út az, hogy van a Vatikánban egy elõjogokkal rendelkezõ csoport, amely megmondja: mi õt vagy õt akarjuk püspöknek". Mint fogalmazott, az új pápának vennie kell a bátorságot, hogy kimondja: "kockáztassunk, decentralizáljuk az egyházat, adjunk nagyobb beleszólást az egyház ügyeibe a helyi egyházmegyék számára". Zulehner meggyõzõdését fejezte ki, hogy a következõ pápa nem európai lesz.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Nergal
- 2013. March 09. 09:16:44
#12 |
valahun
- 2013. March 09. 13:06:42
#13 |
postaimre
- 2013. March 09. 13:11:19
#14 |
valahun
- 2013. March 09. 13:26:45
#15 |
postaimre
- 2013. March 09. 19:51:57
#16 |
Perje
- 2013. March 10. 15:11:11
#17 |
valahun
- 2013. March 10. 15:20:33
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.