Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Védelmi témák Izrael és Amerika között
Változik a változás? Ez van örökké. Március 5-én védelmi megbeszélést tartott a Pentagonban az izraeli védelmi miniszter, Ehud Barak, és az újonnan kinevezett amerikai védelmi miniszter, Chuck Hagel. A tárgyaláson SzÃria és Irán kérdése került elõtérbe.
Ami tény, hogy Izrael mind a szÃriai polgárháborút, mind pedig az iráni atomprogramot komoly biztonsági fenyegetésként, és kockázatként értékeli a saját államára nézve, és részérõl folyamatosan a levegõben lóg akár az egyik, akár a másik problémára bármiféle katonai válasz az eddig alkalmazott szankciókon túl.
Ehud Barak, izraeli védelmi miniszter és Chuck Hagel, amerikai kollégája üdvözli egymást
SzÃriával szemben a legnagyobb félelme az Izraelnek, és a térség többi releváns aktorának, hogy a menekültáradaton kÃvül a háború elõbb-utóbb átÃvel az országhatárokon. Ennek a félelemnek az alapja a törökországi eltévedt rakéták esete, és a gyakorlatilag attól a pillanattól lehet tartani a háború expanziójától. Az expanzió viszont elindÃt egy dominóeffektust, mely beláthatatlanná teszi a polgárháború végét, és kimenetelét, ezért érdekes az, hogy mit gondol a kérdésrõl Izrael, illetve hogyan viszonyul az amerikai védelmi tárca a konfliktushoz.
SzÃria esetében az egyik legfontosabb kérdés a béketerv megalkotása, valamint az abban való megállapodás Izrael és Amerika részérõl, hogy Amerika segÃt megvédeni Izraelt, a zsidó állam viszont nem tesz elhamarkodott lépést. A másik problémás pont a szÃriai polgárháború esetében az, hogy köztudott tény, hogy az elmúlt négy évtizedben az állam tekintélyes fegyverarzenálra tett szert az ABC tÃpusú fegyverekbõl.
Képek Izrael hétköznapjairól
Ezzel kapcsolatosan az növeli meg Izrael félelmét, hogy esetleg, illetve bizonytalan a fegyverek ellenõrzési fennhatósága. Azaz most még a kormányerõk kezében van a fegyverraktárak kulcsa, de ez könnyedén változhat a kormányerõk és a felkelõk közötti hadmûveletek eredményességének függvényében. Az is köztudott, hogy a felkelõk oldalán szélsõséges elemek is harcolnak, az õ kezükben viszont ezen katonai fegyverek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint amekkora eredetileg a kockázati tényezõ.
Izraelnek tehát SzÃria szempontjából biztonságpolitikai értelemben van mitõl tartania. Azonban számÃthat egy szövetségesre.
A másik fontos téma az izraeli-amerikai kétoldalú védelmi tárgyaláson az iráni atomprogram kérdése volt, melyet Izrael szintén fenyegetésként érzékel, dacára az Iránnal szemben alkalmazott szankcióknak. Annak ellenére, hogy az elmúlt idõszakban elkészÃtett izraeli hÃrszerzési jelentések arról tájékoztattak, hogy sikeres az iráni atomprogram miatt az országgal szemben alkalmazott diplomáciai lépések sokasága, Izrael mégis fél.
Félelmében alapja, hogy Irán nem engedi ellenõrizni az atomkutatásait. A Nemzetközi Atomenergia Ãœgynökség munkatársai többször is eredménytelenül kÃsérelték megtekinteni a kutatásokat, és az eredményeket. Ahmadinezsád elnök folyamatosan az atomprogram békés céljait ecseteli, de a közben napvilágot látott friss hadászati fejlesztések a békés célzatot erõsen megkérdõjelezik. E két tényezõ együtt, valamint a bizonyos fokig konok hallgatás Irán oldaláról válaszreakciót szül Izraelben is, a régió többi országában, és valamilyen szinten a nemzetközi aktorokban is egyaránt.
A diplomáciai látogatás kulisszatitkai
Ugyanakkor egy másik értelmezési keretben politikai szimbolika tekintetében felértékelõdik az atomprogram ténye, és más megvilágÃtásba helyezi a közel-keleti szövetségi rendszereket. Atomot birtokolni egyfajta presztÃzst jelent, ám ugyanakkor veszélyt jelent a térség többi államának status quo-jára. Az is igaz, hogy a hasadóanyagokkal való kÃsérletezés, és a technika, melyet közben használnak meglehetõsen drága, különösen akkor, ha a kÃsérletezõ államot szankciók sújtják.
Az utóbbi tény ad valamiféle választ arra, hogyan alakul SzÃria és Irán kapcsolata, ugyanis a szankció okán mindkettõ körül bezárul a geopolitikai gyûrû, mely egyre szorosabb. Elõbbi pedig arra ad választ, hogy mi miért reagál egyébként érthetõen, vehemensen Amerikai és Izrael a két állammal kapcsolatos összes biztonságpolitikai problémára.
A két kérdés elõrevetÃti az amerikai védelempolitika, és diplomáciai kapcsolatok változását, mely hasonlóan a külpolitikához a közeljövõben sokkal aktÃvabb lesz. Egy merõben más védelempolitikáról lehet beszélni, mint az elõzõ Obama-kormányzat idején. Ez valamint a külpolitikai súlypontok változása arra enged következtetni, hogy bizonyos mértékû változás várható az Obama doktrÃna tekintetében is. Voltaképp arról van szó, hogy a republikánusok által megfogalmazott kampánykritikát most orvosolják Obama új miniszterei.
Link
Ami tény, hogy Izrael mind a szÃriai polgárháborút, mind pedig az iráni atomprogramot komoly biztonsági fenyegetésként, és kockázatként értékeli a saját államára nézve, és részérõl folyamatosan a levegõben lóg akár az egyik, akár a másik problémára bármiféle katonai válasz az eddig alkalmazott szankciókon túl.
Ehud Barak, izraeli védelmi miniszter és Chuck Hagel, amerikai kollégája üdvözli egymást
SzÃriával szemben a legnagyobb félelme az Izraelnek, és a térség többi releváns aktorának, hogy a menekültáradaton kÃvül a háború elõbb-utóbb átÃvel az országhatárokon. Ennek a félelemnek az alapja a törökországi eltévedt rakéták esete, és a gyakorlatilag attól a pillanattól lehet tartani a háború expanziójától. Az expanzió viszont elindÃt egy dominóeffektust, mely beláthatatlanná teszi a polgárháború végét, és kimenetelét, ezért érdekes az, hogy mit gondol a kérdésrõl Izrael, illetve hogyan viszonyul az amerikai védelmi tárca a konfliktushoz.
SzÃria esetében az egyik legfontosabb kérdés a béketerv megalkotása, valamint az abban való megállapodás Izrael és Amerika részérõl, hogy Amerika segÃt megvédeni Izraelt, a zsidó állam viszont nem tesz elhamarkodott lépést. A másik problémás pont a szÃriai polgárháború esetében az, hogy köztudott tény, hogy az elmúlt négy évtizedben az állam tekintélyes fegyverarzenálra tett szert az ABC tÃpusú fegyverekbõl.
Képek Izrael hétköznapjairól
Ezzel kapcsolatosan az növeli meg Izrael félelmét, hogy esetleg, illetve bizonytalan a fegyverek ellenõrzési fennhatósága. Azaz most még a kormányerõk kezében van a fegyverraktárak kulcsa, de ez könnyedén változhat a kormányerõk és a felkelõk közötti hadmûveletek eredményességének függvényében. Az is köztudott, hogy a felkelõk oldalán szélsõséges elemek is harcolnak, az õ kezükben viszont ezen katonai fegyverek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint amekkora eredetileg a kockázati tényezõ.
Izraelnek tehát SzÃria szempontjából biztonságpolitikai értelemben van mitõl tartania. Azonban számÃthat egy szövetségesre.
A másik fontos téma az izraeli-amerikai kétoldalú védelmi tárgyaláson az iráni atomprogram kérdése volt, melyet Izrael szintén fenyegetésként érzékel, dacára az Iránnal szemben alkalmazott szankcióknak. Annak ellenére, hogy az elmúlt idõszakban elkészÃtett izraeli hÃrszerzési jelentések arról tájékoztattak, hogy sikeres az iráni atomprogram miatt az országgal szemben alkalmazott diplomáciai lépések sokasága, Izrael mégis fél.
Félelmében alapja, hogy Irán nem engedi ellenõrizni az atomkutatásait. A Nemzetközi Atomenergia Ãœgynökség munkatársai többször is eredménytelenül kÃsérelték megtekinteni a kutatásokat, és az eredményeket. Ahmadinezsád elnök folyamatosan az atomprogram békés céljait ecseteli, de a közben napvilágot látott friss hadászati fejlesztések a békés célzatot erõsen megkérdõjelezik. E két tényezõ együtt, valamint a bizonyos fokig konok hallgatás Irán oldaláról válaszreakciót szül Izraelben is, a régió többi országában, és valamilyen szinten a nemzetközi aktorokban is egyaránt.
A diplomáciai látogatás kulisszatitkai
Ugyanakkor egy másik értelmezési keretben politikai szimbolika tekintetében felértékelõdik az atomprogram ténye, és más megvilágÃtásba helyezi a közel-keleti szövetségi rendszereket. Atomot birtokolni egyfajta presztÃzst jelent, ám ugyanakkor veszélyt jelent a térség többi államának status quo-jára. Az is igaz, hogy a hasadóanyagokkal való kÃsérletezés, és a technika, melyet közben használnak meglehetõsen drága, különösen akkor, ha a kÃsérletezõ államot szankciók sújtják.
Az utóbbi tény ad valamiféle választ arra, hogyan alakul SzÃria és Irán kapcsolata, ugyanis a szankció okán mindkettõ körül bezárul a geopolitikai gyûrû, mely egyre szorosabb. Elõbbi pedig arra ad választ, hogy mi miért reagál egyébként érthetõen, vehemensen Amerikai és Izrael a két állammal kapcsolatos összes biztonságpolitikai problémára.
A két kérdés elõrevetÃti az amerikai védelempolitika, és diplomáciai kapcsolatok változását, mely hasonlóan a külpolitikához a közeljövõben sokkal aktÃvabb lesz. Egy merõben más védelempolitikáról lehet beszélni, mint az elõzõ Obama-kormányzat idején. Ez valamint a külpolitikai súlypontok változása arra enged következtetni, hogy bizonyos mértékû változás várható az Obama doktrÃna tekintetében is. Voltaképp arról van szó, hogy a republikánusok által megfogalmazott kampánykritikát most orvosolják Obama új miniszterei.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2013. March 09. 09:43:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték