Egy biztos, hogy semmi se biztos, de majd a metro-logoszok megaszondjĂĄk. HĂźlye banda!
Új kutatás bizonyítja éghajlatunk aggasztó változását
A bolygĂł felszĂ­nĂŠn mĂŠrt ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠklet ma nagyobb, mint az elmĂşlt 11 300 ĂŠv nagy rĂŠszĂŠben - Ăśsszegzi a vilĂĄg hetvenhĂĄrom helyszĂ­nĂŠrĂľl szĂĄrmazĂł adatokkal vĂŠgzett naprakĂŠsz kutatĂĄsokat a Science cĂ­mĂť tudomĂĄnyos folyĂłirat. A tanulmĂĄny szerint ĂŠvtizedek alatt kĂśvetkezett be olyan mĂŠrtĂŠkĂť hĂľmĂŠrsĂŠklet-vĂĄltozĂĄs, ami korĂĄbban ĂŠvezredek alatt.

VĂĄrhatĂł hĂľmĂŠrsĂŠklet-vĂĄltozĂĄs a vilĂĄgon 1900 ĂŠs 2100 kĂśzĂśtt (forrĂĄs: MTI)

A szakemberek a globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠkletek rekonstrukciĂłjĂĄbĂłl azt a kĂśvetkeztetĂŠst vontĂĄk le, hogy a legnagyobb ĂŠs leggyorsabb klĂ­mavĂĄltozĂĄs az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzadban ment vĂŠgbe. A kutatĂłk szerint a legutĂłbbi jĂŠgkorszakot kĂśvetĂľ meleg periĂłdus, a holocĂŠn nagyjĂĄbĂłl Ăśtezer ĂŠvvel ezelĂľtt ĂŠrte el hĂľmĂŠrsĂŠkleti csĂşcsĂĄt, amelyet aztĂĄn lehĂťlĂŠs kĂśvetett. Ez a tendencia azonban mintegy szĂĄz ĂŠvvel ezelĂľtt drĂĄmai ĂŠs hirtelen fordulatot vett: a globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠkletek olyan magassĂĄgokba szĂśktek, amelyekre ĂŠvezredek Ăłta nem volt pĂŠlda.

A Science cĂ­mĂť tudomĂĄnyos folyĂłiratban kĂśzĂślt tanulmĂĄny szerint amennyiben a szĂŠn-dioxid-kibocsĂĄtĂĄs tovĂĄbb nĂśvekszik – mĂŠg ha olyan mĂŠrsĂŠkelt szinten is, amelyet nĂŠhĂĄny klimatolĂłgus jĂłsol – , akkor a globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠkletek 2100-ra olyan magassĂĄgokat fognak elĂŠrni, amelyekre nem volt pĂŠlda az elsĂľ civilizĂĄciĂłk megjelenĂŠse Ăłta.

„Olyasvalami felĂŠ tartunk, amely tĂĄvol ĂĄll mindentĂľl, amelyet az elmĂşlt tĂ­zezer ĂŠvben lĂĄttunk” – idĂŠzte a tanulmĂĄny tĂĄrsszerzĂľjĂŠt, Jeremy Shakunt, a Harvard Egyetem munkatĂĄrsĂĄt a The Independent cĂ­mĂť brit napilap internetes oldala.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatĂłjakĂŠnt dolgozĂł Shaun Marcott vezetĂľ szerzĂľ szerint a mĂşltbeli globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠklet-vĂĄltozĂĄst vizsgĂĄlĂł korĂĄbbi tanulmĂĄnyok fĂľleg az elmĂşlt kĂŠtezer ĂŠvre koncentrĂĄltak. AzĂĄltal, hogy a kutatĂłk most a legutĂłbbi jĂŠgkorszakig visszamenĂľleg rekonstruĂĄltĂĄk az ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠkleteket, lehetĂľvĂŠ vĂĄlt a mai klĂ­ma szĂŠlesebb kontextusban valĂł vizsgĂĄlata. „Azzal tisztĂĄban voltunk, hogy globĂĄlis szinten nĂŠzve a FĂśld ma melegebb, mint az elmĂşlt kĂŠtezer ĂŠv nagy rĂŠszĂŠben volt – hĂşzta alĂĄ a kutatĂł. – Most viszont mĂĄr azt is tudjuk, hogy az elmĂşlt 11 300 ĂŠv jelentĂľs rĂŠszĂŠhez kĂŠpest is melegebb van.”

A mostani vizsgĂĄlat a vilĂĄg 73 helyszĂ­nĂŠrĂľl szĂĄrmazĂł adatok feldolgozĂĄsĂĄval kĂŠszĂźlt. A vizsgĂĄlt fosszĂ­liĂĄk kĂŠmiai ĂŠs fizikai sajĂĄtossĂĄgai megbĂ­zhatĂł ĂŠrtĂŠkekkel szolgĂĄlnak az adott terĂźlet egykori felszĂ­ni hĂľmĂŠrsĂŠkleteinek jellemzĂľirĂľl. Az eredmĂŠnyek alapjĂĄn a globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠkletek fokozatosan nĂśvekedtek a legutĂłbbi jĂŠgkorszakot kĂśvetĂľ nagyjĂĄbĂłl hatezer ĂŠvben, mĂŠghozzĂĄ a FĂśld tengelymozgĂĄsĂĄban bekĂśvetkezett vĂĄltozĂĄsok nyomĂĄn, amelyek tĂśbb napsugĂĄrzĂĄst eredmĂŠnyeztek az ĂŠszaki fĂŠltekĂŠn a nyĂĄri hĂłnapokban.

Ez a melegedĂŠsi folyamat mintegy Ăśtezer ĂŠvvel ezelĂľtt tetĂľzĂśtt, majd az ekkor megindult lehĂťlĂŠs nagyjĂĄbĂłl 0,8 Celsius-fokkal csĂśkkentette a globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠkletet. A 20. szĂĄzad kezdetĂŠn azonban a folyamat megfordult, ĂŠs 0,8 Celsius-fokos globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠklet-nĂśvekedĂŠs kĂśvetkezett be, amely ezĂşttal nem ĂŠvezredek, hanem ĂŠvtizedek alatt ment vĂŠgbe.
Link