Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Németh Zsolt: a hasonló múlt és a hasonló problémák összekötik a régió országait
Igen, persze õ a zsidó-mocsokra asszocionáltat, de értjü zsótika. Kultúra, tudomány, meg a többi hamisítás-történetetekért felelnetek kell. Személy szerint örülnék, hogy a cigányaitok vágnák át a torkotokat, s a maradékot már rendezzük mi.
Összekötik a Kárpát-medence régiójának országait a hasonló múlt és a hasonló problémák – mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata címû etnikai atlaszának bemutatóján 2013. március 8-án Budapesten.
Németh Zsolt hangsúlyozta: lényeges a párbeszéd fórumainak és a közös nevezõknek a megtalálása és erõsítése. A kulturális-tudományos értékek megõrzése, bemutatása és közzététele pedig közös európai törekvés, amelyet Európa fontos feladatként kezel.
Úgy fogalmazott: régiónk kultúrák találkozásának helyszíne, amelyre jellemzõ a hagyománytisztelet, a szolidaritás, a sokszínûség és a kreativitás, ezek pedig fontos hívószavak a globális nemzetközi versenyben és a nemzetközi kapcsolatokban. Megemlítette, hogy az újonnan megjelent atlasz a Kárpát-Pannon térség fél évezredes változásait mutatja be, településekre lebontott részletességgel.
Az államtitkár szólt arról, hogy a kulturális sokszínûséget támogatni kell, az etnikai térképatlasz pedig „originális iránytûként szolgálhat” a közép-európai térség kultúrái közötti eligazodáshoz. Rámutatott: a magyar diplomácia számára hiánypótló ez a kiadvány, fõleg azzal összefüggésben, hogy „a magyar külpolitikában felértékelõdött a 2013-as esztendõ”, júliustól ugyanis Magyarország tölti be a visegrádi négyek elnöki tisztségét.
Hozzátette: a magyar külpolitika nagy hangsúlyt helyez a térségi kapcsolatokra, ehhez kapcsolódik a magyar államfõ szerbiai látogatása is. Áder János tavaly novemberben, Tomislav Nikolic szerb államfõ budapesti látogatásán állapodott meg kollégájával abban, hogy közösen hajtanak fejet a jövõ évben az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai elõtt. A magyar államfõ felajánlotta Tomislav Nikolicnak, hogy ezután – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is. Áder János akkor kijelentette, ha a két eseményre sor kerül, régi vágya teljesül a Szerbiában élõ szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak a tisztázása, hogy mi történt azokban az idõkben.
Klinghammer István felsõoktatásért felelõs államtitkár a bemutatón rámutatott: a Kárpát-medence területe 300-350 ezer négyzetkilométer, attól függõen, hogy délen hol húzzák meg a határait. Ez a térség mértani középpontja Európának, ahol találkozik a germán, a latin és a szláv nyelvcsalád, közöttük pedig a magyarság különleges színt jelent.
Emlékeztetett arra, hogy elõször Réthelyi József mérte fel az ország anyanyelvi viszonyait, ennek eredményét Kogutowitz Manó vitte térképre, ezután pedig 1945-ig 17 néprajzi térkép jelent meg, nem számítva a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait. Kitért arra is, hogy 1945 után „a baráti szomszéd népek érzékenységére figyelemmel” egyes tájakat is átneveztek, így született meg az Észak-borsodi karszt és az Aggteleki-karszt elnevezés.
Kocsis Károly, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézete Földrajztudományi Intézetének igazgatója elmondta: nemcsak a nemzetiségi állapotokat tükrözi legújabb kiadványuk, hanem a domborzati, vízrajzi viszonyokról és közigazgatásról is tartalmaz információkat.
Megállapította: az atlasz a kormányzati döntéshozóknak is segíthet, továbbá a különbözõ cégeknek is tájékoztatást nyújt, hogy merre érdemes elindulniuk, ha magyar területen szeretnének vállalkozásba kezdeni, sõt akár még a magyar zenészeknek is érdemes forgatniuk, hogy merre tudnak a határon túl magyarlakta területeken koncertezni.
Mint mondta, a címlapon jelmagyarázat is segíti a tájékozódásban az érdeklõdõket, és egy adott településnél 500 évre visszamenõleg vissza lehet tekinteni az etnikai viszonyokat. Közlése szerint a legutóbbi, 2001-es adatokkal dolgoztak, mert ezek a legfrissebbek, Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában ugyanis még mindig nem tartottak népszámlálást.
Németh Tamás, az MTA fõtitkára arról beszélt, hogy az atlasz felhívja arra is a figyelmet, hogy a Kárpát-medence nagyobb egység, mint egy-egy itteni ország területe. Ennek alátámasztására közölte: a jelenlegi Magyarország folyóinak 96 százaléka nem a határokon belül ered.
(MTI, Külügyminisztérium)
Link
Összekötik a Kárpát-medence régiójának országait a hasonló múlt és a hasonló problémák – mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata címû etnikai atlaszának bemutatóján 2013. március 8-án Budapesten.
Németh Zsolt hangsúlyozta: lényeges a párbeszéd fórumainak és a közös nevezõknek a megtalálása és erõsítése. A kulturális-tudományos értékek megõrzése, bemutatása és közzététele pedig közös európai törekvés, amelyet Európa fontos feladatként kezel.
Úgy fogalmazott: régiónk kultúrák találkozásának helyszíne, amelyre jellemzõ a hagyománytisztelet, a szolidaritás, a sokszínûség és a kreativitás, ezek pedig fontos hívószavak a globális nemzetközi versenyben és a nemzetközi kapcsolatokban. Megemlítette, hogy az újonnan megjelent atlasz a Kárpát-Pannon térség fél évezredes változásait mutatja be, településekre lebontott részletességgel.
Az államtitkár szólt arról, hogy a kulturális sokszínûséget támogatni kell, az etnikai térképatlasz pedig „originális iránytûként szolgálhat” a közép-európai térség kultúrái közötti eligazodáshoz. Rámutatott: a magyar diplomácia számára hiánypótló ez a kiadvány, fõleg azzal összefüggésben, hogy „a magyar külpolitikában felértékelõdött a 2013-as esztendõ”, júliustól ugyanis Magyarország tölti be a visegrádi négyek elnöki tisztségét.
Hozzátette: a magyar külpolitika nagy hangsúlyt helyez a térségi kapcsolatokra, ehhez kapcsolódik a magyar államfõ szerbiai látogatása is. Áder János tavaly novemberben, Tomislav Nikolic szerb államfõ budapesti látogatásán állapodott meg kollégájával abban, hogy közösen hajtanak fejet a jövõ évben az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai elõtt. A magyar államfõ felajánlotta Tomislav Nikolicnak, hogy ezután – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is. Áder János akkor kijelentette, ha a két eseményre sor kerül, régi vágya teljesül a Szerbiában élõ szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak a tisztázása, hogy mi történt azokban az idõkben.
Klinghammer István felsõoktatásért felelõs államtitkár a bemutatón rámutatott: a Kárpát-medence területe 300-350 ezer négyzetkilométer, attól függõen, hogy délen hol húzzák meg a határait. Ez a térség mértani középpontja Európának, ahol találkozik a germán, a latin és a szláv nyelvcsalád, közöttük pedig a magyarság különleges színt jelent.
Emlékeztetett arra, hogy elõször Réthelyi József mérte fel az ország anyanyelvi viszonyait, ennek eredményét Kogutowitz Manó vitte térképre, ezután pedig 1945-ig 17 néprajzi térkép jelent meg, nem számítva a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait. Kitért arra is, hogy 1945 után „a baráti szomszéd népek érzékenységére figyelemmel” egyes tájakat is átneveztek, így született meg az Észak-borsodi karszt és az Aggteleki-karszt elnevezés.
Kocsis Károly, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézete Földrajztudományi Intézetének igazgatója elmondta: nemcsak a nemzetiségi állapotokat tükrözi legújabb kiadványuk, hanem a domborzati, vízrajzi viszonyokról és közigazgatásról is tartalmaz információkat.
Megállapította: az atlasz a kormányzati döntéshozóknak is segíthet, továbbá a különbözõ cégeknek is tájékoztatást nyújt, hogy merre érdemes elindulniuk, ha magyar területen szeretnének vállalkozásba kezdeni, sõt akár még a magyar zenészeknek is érdemes forgatniuk, hogy merre tudnak a határon túl magyarlakta területeken koncertezni.
Mint mondta, a címlapon jelmagyarázat is segíti a tájékozódásban az érdeklõdõket, és egy adott településnél 500 évre visszamenõleg vissza lehet tekinteni az etnikai viszonyokat. Közlése szerint a legutóbbi, 2001-es adatokkal dolgoztak, mert ezek a legfrissebbek, Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában ugyanis még mindig nem tartottak népszámlálást.
Németh Tamás, az MTA fõtitkára arról beszélt, hogy az atlasz felhívja arra is a figyelmet, hogy a Kárpát-medence nagyobb egység, mint egy-egy itteni ország területe. Ennek alátámasztására közölte: a jelenlegi Magyarország folyóinak 96 százaléka nem a határokon belül ered.
(MTI, Külügyminisztérium)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
keepfargo
- 2013. March 11. 12:18:17
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.