Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A sátánista 1919 -es kommunista zsidók akkor és ma


Most bukkantam rá erre az "érdekes" képre, de aktuálisabb, mint akkor, csak már tudjuk mit is jelent ez.
A kommunista zsidók persze a szeszfõzést azonnal "liberalizálták" és kurvateleppé változtatták a városok zömét. Pont ugyanúgy, ahogy ma van. Ja, a könyv eredeti és miuán elõször olvasgattam, született meg a "Véres kard" címû bejegyzsem, ami miatt az NNI annak idején megpróbált elsõ ízben egy zsidó feljelentésére elmeszakértõkkel dilinyósnak nyilvánítani.




Most is ugynaz a program fut. Az éppen zajló események, hangulatkeltés, "világrend-váltás", székházfoglalás és lózung-puffogtatás, mintha csak a könyv lapjairól lenne megzenésítve az akkori férgek leszármazottai által. Ne feledjük, közeleg március 21-e, de nem csak õk vannak a pályán és a rengeteg a botlódrótos és az ugróakna.

Hozzaszolasok


#31 | tillati - 2013. March 11. 07:18:55
Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete
KJE 9400 Sopron, Szellõ u. 7. fszt. 1. KJE
Tel: +36 20 237 3222,
kozjogegy@gmail.com __________________________________________________________________________

Fõvárosi Törvényszék Budapest, 2012. december 05.
részére

1055 Budapest Tárgy: Kereset
Markó u. 27.

Tisztelt Fõvárosi Törvényszék!

Az Alaptörvény a Nemzeti Hitvallásban kimondja; „… mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.”

Köztudomású tény, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulójának ünneplésére 2006-ban összegyûltekkel szemben rendõri szervek jogon kívüli módon és rendkívüli brutalitással léptek fel. A történtekrõl készült országgyûlési jelentéssel is megállapított Btk. több törvényi tényállásában rögzített hivatalból üldözendõ törvénysértéseknek nagyszámban váltak civilek is sértettjeivé / áldozataivá. Ezen jogaikban megsértett személyek érdekképviseletére 2008-ban jött létre a KJE.

Fentiekre is tekintettel az
- 56-os Szervezetek Konföderációja (cím: 1082 Budapest, Baross u. 61., képviseli: Balázs István elnök, Minda Zoltán titkár (06-30-954-3180), 56.konfoderacio@gmail.com) I. r. felperes, a
- Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete (KJE, cím: 9400 Sopron, Szellõ u. 7. fszt/1., képviseli: Gõbl György elnök /06-20-237-3222/) II. r. felperes nevében tisztelettel

k e r e s e t

-et terjesztünk elõ a
- Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai u. 6., képviseli: Mesterházy Attila elnök, tel.: 06-1-459-7200, továbbiakban: MSZP) I. r., a
- Magyar Állam (1011 Budapest, Fõ u. 44-50., képviseli a Ptk. 28. § /1/ bek. alapján: Németh Lászlóné miniszter, tel.: 795-1700, fax, 795-0697) II. r., a
- Magyar Kommunista Munkáspárt (/= Magyar Szocialista Munkáspárt = Munkáspárt/ 1082 Budapest, Baross u. 61., képviseli: Dr. Thürmer Gyula elnök, tel.: 795-1700, fax, 795-0697, továbbiakban: MSZMP) III. r. alperes ellen az alábbi tényállás alapján.

Tisztelettel elõadjuk, hogy egy 2012-ben indult peres eljárásban becsatolt iratokból jutott a felperesek tudomására az, hogy a Kúria (2012 év elõtti nevén Legfelsõbb Bíróság) elõtt 1990-ben Pf.I.20.811/1990. szám alatt folyt másodfokon peres eljárás a Magyar Szocialista Munkáspárt (III. r. alperes) felperes, a Magyar Szocialista Párt (I. r. alperes) és a „Magyar Köztársaság Minisztertanácsa” alperes között, közös tulajdon megszüntetése iránt. A per a Fõvárosi Bíróság (= Fõvárosi Törvényszék) elõtt indult és 5.P.22.798/1990. számon folyt.

A Legfelsõbb Bíróság által a Magyar Köztársaság nevében 1990.10.03. napján kihirdetett jogerõs ítélet indokolása rögzíti;
„A Magyar Szocialista Munkáspárt 1989. október 06. napjára kongresszust hívott össze. A kongresszus kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Az I. r. alperes ezt követõen birtokba vette az MSZMP vagyonát.
A Magyar Szocialista Párt I. r. és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa II. r. alperes között a kongresszust követõen megállapodás jött létre amely szerint az I. r. alperes a Magyar Állam illetve a tanácsok javára lemond azoknak az ingatlanoknak a kezelõi jogáról amelyek a párt további mûködéséhez nem feltétlenül szükségesek. Azokról az ingatlanokról amelyekrõl az I. r. alperes a megállapodás alapján lemondott, a II. r. alperes a Magyar Közlönyben közzétett határozatokkal rendelkezett.”

Az ítélet indokolásának további részében (az elsõ fokon pervesztes felperes fellebbezése nem alapos címszó alatt) a Legfelsõbb Bíróság – az MSZP I. r. alperes és a II. r. alperes „Magyar Köztársaság Minisztertanácsa” védekezésben elõadottakat elfogadva – rögzítette, hogy „… a felperes az egykori MSZMP …”, továbbá, „…, hogy a felperes az egykori MSZMP jogutódja-e és gyakorolhatja-e a tulajdonosi jogokat”.

Tisztelettel elõadjuk továbbá, hogy a Minisztertanács 1977.07.22-én kelt és 1977.09.01-én hatályba lépett 3339/1977. számú szolgálati használatra minõsítésû 105 pld-ban készült csatolt határozatával rendelte rendezni a pártszervezetek tulajdonában lévõ ingatlanok helyzetét akként, hogy a határozat hatályba lépésekor az MSZMP tulajdonában lévõ, vagy azt követõen az MSZMP tulajdonába került ingatlanokra a Magyar Állam tulajdonjogát, és az MSZMP – KB – kezelõi jogát kellett a földhivataloknak hivatalból bejegyezni a pártszerv bejelentése alapján.

A Földrõl szóló 1987. évi I. tv. (Ftv.) 12. § (1) bekezdése kimondta; „Az állami tulajdonban lévõ ingatlant állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelheti.”
A (2) bekezdése kimondta; „A kezelõi jog megszerzése a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával, illetõleg hatósági határozattal, a kezelõvel kötött megállapodással vagy a tulajdonjognak az állam javára való megszerzésével történik.”

A Ftv. 17. § (1) bekezdése kimondta; „A kezelõ a kezelõi jogát - írásbeli megállapodás alapján - ellenérték fejében vagy ingyenesen ruházhatja át az ingatlan kezelésére jogosult más szervre.”

A Ftv. 18. § (1) bekezdése kimondta; „A kezelõi jog megszûnik, ha
a) a kezelõ az ingatlan tulajdonjogát vagy a kezelõi jogát átruházza,”

Az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 117. § (3) bekezdése kimondja; „Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.”

A Minisztertanács csatolt 1977-es határozatában az MSZMP ingatlanai tulajdonjogának rendezése érdekében
- a földhivatalok hivatalbóli intézkedésévé tett – de csak részlegesen végrehajtott (!) – eljárási kötelezettség,
- az 1987. évi I. tv-bõl és a Ptk-ból idézett kógens rendelkezésekbõl,
- az 1956. november 01-én alapított és az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen a Fõvárosi Bíróságon 1989. november 06-án elõterjesztett nyilvántartásba vételi kérelem alapján 1990.01.02-án a társadalmi szervezetek közé megtörtént MSZMP nyilvántartásba vétel tényébõl,
- az MSZMP felperes által a(z) – csak 1989. október 07. napján alapított – MSZP és társa ellen 5.P.22.798/1990. számon indított perben elõadottakból, és a keresetlevélben rögzített tényekbõl
megcáfolhatatlanul következik az, hogy a felperes MSZMP nem kötött egyetlen megállapodást sem az MSZP-vel, az 1977-es minisztertanácsi határozat értelmében az MSZMP kezelésében / a tulajdonában lévõ ingatlanok kezelõi / tulajdonjogának az 1989-ben alapított MSZP nevû új társadalmi szervezet részére történõ átruházására.

További tény és többlet tényállás még az, hogy az 1990. szeptember 18-án hatályba lépett társadalmi szervezetek kezelõi jogának megszûnésérõl szóló 1990. évi LXX. tv. 1. § (1) bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy „a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelõi joga kártalanítás nélkül megszûnik.” A Tv. 4. §-ának második fordulata kimondta; „A korábbi kezelõi jog alapján megkötött szerzõdésekbõl származó bevételek a Társadalombiztosítási Alapot illetik”.

A fentiekben a – korban hatályos – vonatkozó törvényi rendelkezések, a bíróságon és hivatalokban elfekvõ releváns okiratokkal igazolt tények alapján logikailag zártan rögzítettek felperesek – szerény jogi megítélése – szerint törvényi tilalom alá esõ módon állnak fel nem oldott ellentmondásban a Legfelsõbb Bíróság 1990.10.03-i ítéletében rögzített tényállás alapját képezõ korabeli cselekménnyel, miszerint „A Magyar Szocialista Párt I. r. és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa II. r. alperes között a kongresszust követõen megállapodás jött létre amely szerint az I. r. alperes a Magyar Állam illetve a tanácsok javára lemond azoknak az ingatlanoknak a kezelõi jogáról amelyek a párt további mûködéséhez nem feltétlenül szükségesek.” Ugyanis a tényekkel az bizonyított, hogy az 1989.10.07-én alapított MSZP nem volt rendelkezésre jogosult az MSZMP 1989. októberi kongresszusa után a Legfelsõbb Bíróság Pf.I.20.811/1990/2. számú ítéletének 2. oldal elsõ bekezdésében pontosan meg nem jelölt módon hivatkozott állami, MSZMP-s ingatlanokkal való rendelkezésre, emiatt a Legfelsõbb Bíróság ítéletében hivatkozott megállapodás egy létre nem jött szerzõdés – eleve.

A Ptk. 200. § (2) bekezdése kimondja; „Semmis az a szerzõdés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fûz. Semmis a szerzõdés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

A Ptk. 234. § (1) bekezdése kimondja; „A semmis szerzõdés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidõ nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.”

A Ptk. 239/A. § (1) bekezdése kimondja; „A fél a szerzõdés érvénytelenségének vagy a szerzõdés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.”

Tisztelettel rögzítjük, hogy Magyarországon nincs közérdekû per, ahol az ilyen jellegû ügyekben absztrakt módon lehetne fellépni. Emiatt az érdekképviseleti szervezeteknek nincs más lehetõsége, minthogy ilyen konkrét egyedi ügyekben fellépjenek a törvényekkel védeni rendelt jogok megsértése alapján és miatt.

Az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 76. §-a kimondja; „A személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.”
A törvényileg védett emberi méltóságból kivált jogbiztonsághoz való jog önállósodott, így az egyenlõ bánásmód követelménye, a különbözõ tulajdonságok szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma miatt és alapján a jogi személyeket is megilleti a jogbiztonsághoz való jog védelme. Tisztelettel rögzítjük továbbá, hogy a jelen perben hivatkozott MSZMP vagyon össztársadalmi elõállítással jött létre (!), így a jogtárggyal (jogbiztonság) védeni rendelt vagyoni érdekeltség közvetlenül is fennáll.
A keresetben elõadottakból és a csatolt okiratokkal igazolt tényekbõl nyilvánvaló módon következik az is, hogy a Legfelsõbb Bíróság ítéletben – pontosan meg sem határozott módon (!) – hivatkozott MSZMP-s és állami ingatlanokról jogosulatlan személy (MSZP) útján történt rendelkezések, és arra alapított jog, jogszabályokba ütközõ rendelkezések.

Kereseti kérelem:

A Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján tisztelettel kérjük az alperesek általi jogsértés tényének bírósági megállapítását az alábbi módon;

„A Magyar Kommunista Munkáspárt, a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa megsértették a felperesek jogbiztonsághoz fûzõdõ jogát azzal, hogy az 1956-tól össztársadalmi elõállítással az MSZMP neve alatt létrejött vagyonokról jogosulatlan személyek rendelkeztek jogszabályokba és jóerkölcsbe is ütközõ módon, és a jogellenes rendelkezések intézményes jellegû törvénysértésekkel képezték / képezik alapját a Magyar Állam szervei által vezetett nyilvántartásokba bevezetett közhiteles adatoknak”.

Tisztelettel indítványozzuk, hogy a felperesi oldalt terhelõ aggálytalan bizonyításhoz történõ felhasználás céljából a T. Törvényszék szerezze be a saját irattárából a Fõvárosi Bíróság 5.P.22.798/1990. számú peres aktáját a Legfelsõbb Bíróság elõtti másodfokú iratokra is kihatóan.

Tisztelettel indítványozzuk a Pp. 156. § (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedés keretében, hogy a T. Törvényszék soron kívül és a Pp. 8. §-ra történõ felhívással és rövid határidõ tûzése mellett kötelezze az I. r. és a III. r. alperest arra, hogy a rendelkezésükre álló Pf.I.20.811/1990. számú ítélet 2. oldal elsõ bekezdésében hivatkozott MSZP és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa között 1989. október 06-át követõen létrejött megállapodást teljes terjedelemben az esetleges mellékleteivel együtt csatolják be a törvényszékhez, illetve külön nyilatkozzanak arról, hogy milyen helyrajzi számú és postai címû ingatlanok érintettek az ítéletben hivatkozott megállapodással.

Tisztelettel kérjük a Törvényszék ideiglenes intézkedését arra, hogy a jogerõs ítéletben hivatkozott és az alperesek által becsatolandó korabeli megállapodással érintett ingatlanok tulajdoni lapjára az illetékes földhivataloknál a perfeljegyzés tényének bejegyzését szíveskedjen elrendelni.

A felek között közvetítõi eljárás nem volt.

A Fõvárosi Törvényszék hatásköre az alperes székhelyére figyelemmel a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontján, az illetékessége a Pp. 29. § (1) bekezdésén alapszik.

A per tárgyára figyelemmel kérjük a tárgyi illetékfeljegyzés biztosítását.

Az alperesek a perre okot adtak, ezért kérjük a perköltségeinkben történõ marasztalásukat.

Az ügy jellegére, az alperesek személyére és a – közhitelesség, kógens törvényi rendelkezéseknek is a sérelmét eredményezõ – huzamos ideje fennálló jogellenes állapotra is tekintettel, tisztelettel kérjük a soron kívüli eljárás biztosítását.

A 2010.04.01. napján hatályba lépett tisztességes eljárás védelmérõl szóló 2009. évi CLXIII. – korrupció elleni fellépésre személyeket a „civil kurázsi” erõsítése érdekében is ösztönzõ – törvény, a Magyar Közlöny 2002/152. és 2004/76. számai útján hazánkban is kihirdetett polgári és büntetõjogi korrupcióellenes egyezmények, továbbá a hazai állami szervek által 2011 novemberében, Kína és Magyarország által 2012. novemberében megkötött korrupcióellenes megállapodások, valamint a MK 2000/95. számában kihirdetett, A pénzmosásról, a bûncselekménybõl származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezmény útján hazánk által teljesíteni vállalt nemzetközi kötelezettségekre tekintettel tisztelettel kérjük a keresetben elõadottakat tartalma szerint is értékelni, és az alapján mind a 2004. évi XXIX. tv. 141-143. §-ai szerint, mind pedig az egyéb törvényi rendelkezéseknek megfelelõen is intézni.



Tisztelettel:

Konföderáció KJE
Balázs István elnök Gõbl György elnök


Mellékletek: 7 db (8 lap, 4 pld.)


Tanú I. Tanú II.
#32 | tillati - 2013. March 11. 07:23:17
A pontosított végleges változat .

Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete
KJE 9400 Sopron, Szellõ u. 7. fszt. 1. KJE
Tel: +36 20 237 3222,
kozjogegy@gmail.com __________________________________________________________________________

Fõvárosi Törvényszék Budapest, 2013. március 04.
részére
Hiv.sz.: 19.P.25.920/2012/4.
1055 Budapest
Markó u. 27. Tárgy: Hiánypótlás


Tisztelt Fõvárosi Törvényszék!


A T. Bíróság felhívására a

- Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai u. 6., képviseli: Mesterházy Attila elnök, tel.: 06-1-459-7200, továbbiakban: MSZP) I. r., a
- Magyar Állam (1011 Budapest, Fõ u. 44-50., képviseli a Ptk. 28. § /1/ bek. alapján: Németh Lászlóné miniszter, tel.: 795-1700, fax, 795-0697) II. r. és a
- Magyar Kommunista Munkáspárt (/= Magyar Szocialista Munkáspárt = Munkáspárt/ 1082 Budapest, Baross u. 61., képviseli: Dr. Thürmer Gyula elnök, tel.: 795-1700, fax, 795-0697, továbbiakban: MSZMP) III. r. alperes ellen elõterjesztett

keresetünket az alábbiak szerint pontosítjuk.

I.
Az MSZMP felperes által az MSZP I. r. és a „Magyar Köztársaság Minisztertanácsa” II. r. alperes ellen közös tulajdonon megszüntetése iránt 1990-ben indított perben a Legfelsõbb Bíróság által 1990. október 03. napján hozott Pf.I.20.811/1990/2. számú ítélet 2. oldal 1 bekezdése tényként rögzíti, hogy a „Magyar Szocialista Párt I. r. és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa II. r. alperes között a kongresszust követõen megállapodás jött létre amely szerint az I. r. alperes a Magyar Állam illetve a tanácsok javára lemond azoknak az ingatlanoknak kezelõi jogáról, amelyek a párt további mûködéséhez nem feltétlenül szükségesek.”

A jogerõs ítéletbõl idézett szövegrész a Legfelsõbb Bíróság által konkrét adatokon nyugvóan felvett tényállás alapján bizonyítja azt, hogy 1989.10.10-ét követõen a Magyar Állam és az MSZP között állami tulajdonú ingatlanokra vonatozó megállapodás született.

II.
Aczél György a Minisztertanács elnökhelyettese által jegyzett 3339/1977. számú szolgálati használatra jelzéssel 105 pld-ban kiadott és 1977.09.01. napján hatályba lépett MT határozat a pártszervezetek tulajdonában lévõ ingatlanok helyzetének rendezésérõl rögzít egyértelmû rendelkezést.
A határozat értelmében annak hatályba lépésekor a pártszerv tulajdonában lévõ ingatlanokra a Magyar Állam tulajdonjogát és az MSZMP KB kezelõi jogát kellett hivatalból bejegyezni.

Az MT rendelkezésébõl a jogszabály erejénél fogva az következik, hogy 1977.09.01-étõl kezdve az MSZMP-nek állami tulajdonú ingatlanra bejegyzett tulajdonjoga jogszerûen nem lehetett, csak kezelõi joga.
Utóbb kiderült, hogy a fenti jogszabályi kötelezettségnek az eljárására kötelezettek több esetben nem tettek eleget, így a jogszabály erejénél fogva állami tulajdont képezõ egyes ingatlanok jogszabálysértõ ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel maradtak a közhiteles nyilvántartásban, és ezen jogellenes alapra történt jogalapítás eredménye lett az érintett ingatlanok további sorsának alakulása.

III.
Az Országgyûlés 1989. július 01-jei hatállyal módosította az 1989. évi XXI. tv-el a Földrõl szóló 1987. évi I. tv. 13. §-át.

Az 1987. évi I. törvény kimondja;

Ftv. 6. § (1) az ingatlan az állam, a szövetkezet, más jogi személy vagy magánszemély tulajdonában áll.
Ftv. 9. § az ingatlan tulajdonjogát a polgári törvénykönyvben, továbbá az e törvényben meghatározott módokon lehet megszerezni.
Ftv. 10. § (1) A) az ingatlant kezelésbe adja,
Ftv. 12. § (1) az állami tulajdonban levõ ingatlant állami szerv vagy társadalmi szervezet kezelheti.
(3) a kezelõi jog megszerzéséhez - kivéve, ha az a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatán vagy hatósági határozaton alapul - az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges.
Ftv. 13. § A kezelõt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

Az 1989. évi XXI. törvény kimondja;

2. § A Tv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép;
„13.§ A társadalmi szervezet a kezelésében lévõ állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. … Az ingatlant nem terhelheti meg. Egyebekben megilletik a tulajdonos jogai és terhelik annak kötelezettségei.”

Az 1959. évi IV. tv. kimondja;

117. § (3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

A Földrõl szóló törvény fentiek szerinti módosításával tehát az állam törvénykezés útján vonta meg az állami tulajdonú ingatlanok kezelésére jogosult ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társadalmi szervezet kezelõtõl azt a jogot, hogy az állami ingatlanok tulajdonjogát átruházzák, illetve az ingatlanokat megterheljék.
Ugyanakkor egyrészt bizonyított, másrészt pedig vitán felül álló köztudomású tény az, hogy az MSZP kezelõi- vagy tulajdonjoga az I-es pont szerint érintett ingatlanok esetében egyáltalán nem, vagy törvénysértések eredményeként került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

IV.
A Fõvárosi Bíróság 6.Pk.60.754/1. számú csatolt végzésének 1989.11.21-i kelte – figyelemmel az 1989. évi II. tv. 4. § (1) bekezdése utolsó fordulatának a kógens rendelkezésére is – hitelesen bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nevû társadalmi szervezet csak 1989. november 21. napján vált jogi személlyé, az MSZP név alatt 1989. november 16-án benyújtott nyilvántartásba vételi kérelemre indult eljárásban született végzés nyomán.

A – releváns részében – csatolt 1990.10.03-i Legfelsõbb Bíróság ítéletével igazolt Pf.I.20.811/1990/2. (5.P.22.798/1990/5.) számú per ténye, továbbá a döntés alapját képezõ MSZMP felperes keresetében rögzített és a külön bizonyításra nem szoruló köztudomású tények és azon nyugvó tényállás megdönthetetlenül bizonyítják azt, hogy az 1956.11.01-én alapított – és az 1993-as és 2005-ös bíróság által át is vezetett névmódosítások után Magyar Kommunista Munkáspárt néven azonos jogalanyiság mellett jogfolytonosan a – mai napig új elnevezéssel létezõ Magyar Szocialista Munkáspárt, mint az ingatlan-nyilvántartásba több száz állami tulajdonú ingatlan kezelõjeként és tulajdonosaként bejegyzett társadalmi szervezet soha nem kötött megállapodást a Magyar Szocialista Párt alperessel az MSZMP bejegyzett kezelõi- és tulajdonjogának MSZP részére történt átadására / átruházására. Nyilvánvaló tény, hogy a létre nem jött megállapodások képezhették volna az alapját az érintett több száz állami ingatlanra vonatkozó kezelõi jog átadásának, illetve a tulajdonjog átruházásának.
A csatolt tulajdoni lapok, okiratok közokiratilag bizonyítják a hivatkozott törvényekkel együtt azt a tényt, hogy az MSZP kezelõi joga, vagy tulajdonjoga nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre a bejegyzett jogosulttal kötött szerzõdés, vagy egyéb törvényes és jogszabályba, jóerkölcsbe nem ütközõ rendelkezésen nyugvó jogcím alapján.

V.
A Magyar Állam nevében a minisztertanács elnökeként eljárt Németh Miklós (MSZMP) 1989. október 29. napján adta ki az 1133/1989. (X.29.) MT. számú határozatot. Ebben már jogi személyiséggel rendelkezõ szervezetként nevesíti az MSZP nevû pártot 1989. október 29-én. Elõzõekre jogot alapítva állította a minisztertanács Elnöke az általa jegyzett MT Határozatban azt is, hogy a határozat 1989.10.29-i kiadásának idejében már az MSZP kezelésében állnak pontosan meg nem jelölt állami tulajdonú ingatlanok, illetve a párt és az állam által kötött megállapodás értelmében több állami tulajdonú ingatlan MSZP kezelésében maradását a „Minisztertanács tudomásul veszi”.

A Fõvárosi Bíróság 1989.11.21-i keltû csatolt közokiratával és annak alapját képezõ 1989.11.16-án bírósághoz benyújtott kérelemmel bizonyított az, hogy Magyar Szocialista Párt (MSZP) nevû szervezet a bíróság általi nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtását megelõzõen elve nem volt, de az 1989. évi II. tv. 4. § (1) bekezdése szerinti – 1989.11.21-i – bírósági nyilvántartásba vételt megelõzõen pedig ipso iure nem is lehetett jog- és cselekvõképes személy.
Elõzõ adatok alapján tény az, hogy a Németh Miklós által jegyzett 1989.10.29-i MT határozat valótlanul és tévedésbe ejtõ módon állította az MSZP-t már létezõ pártnak, a minisztertanács (kormány) nevében törvénysértõ módon nyilatkozott a minisztertanács elnöke akként, hogy a fantom MSZP-nek már van elnöksége, van jogi személyisége, vannak kezelésében álló állami tulajdonú ingatlanok, illetve, hogy a fantom – ebbõl is következõen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal eleve nem is rendelkezett – MSZP neve alatti állami tulajdonú ingatlanokat érintõ rendelkezést a Minisztertanács tudomásul vette.

VI.
Köztudomású tény, hogy az 1990-es országgyûlési választások eredményeként az Antall kormány 1990 májusában lépett hivatalba, amely az állam addigi mûködési struktúrájában gyökeres változásokat hozott, így – többek között – a továbbiakban a minisztertanács elnevezés helyett a kormány elnevezést használták, ezzel összhangban pedig a minisztertanácsi határozatokat felváltották a kormányhatározatok.

Fentiekkel egyezõen a Magyar Közlöny 1990.07.05-én kiadott 64. számának 1353. oldalának bal hasábján Dr. Antall József miniszterelnök s.k. aláírással az 1001/1990. (VII.5.) Korm. határozat jelent meg Kormányhatározatként.
Elõzõekkel szöges ütközésben az azonos közlönyszám azonos oldalának jobb hasábján Dr. Horváth Balázs belügyminiszter (miniszterelnök-helyettes) s.k. aláírással az 1127/1990. (VII.05.) MT határozat jelent meg a Minisztertanács (?!) határozataként.

Nyilvánvaló tény, hogy kizárt a kormányzati szerepet ellátó szerv egyidejû két különbözõ megnevezés melletti törvényes és joghatás kiváltására alkalmas mûködése, és az is köztudomású, hogy az Antall Kormány 1990. májusi eskütételét követõen a Magyar Köztársaságban a kormányzati feladatokat a Kormány, és nem a Minisztertanács nevében látták el.

A miniszterelnök-helyettes belügyminiszter Magyar Közlöny 1990.07.05-i számában közzétett törvény- és jogsértõ „MT határozata” a budapesti 25008 hrsz-ú (1053 Budapest, Széchenyi rkp. 19.) ingatlanról rendelkezett akként, hogy a „Minisztertanács egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt volt központi székháza (Budapest, V., Széchenyi rkp. 19.) 1990. július 1-tõl az Országgyûlés Hivatala kezelésébe kerüljön”.
A 25008 hrsz-ú ingatlanról csatolt 2012.12.19-i teljes másolat megjelölésû tulajdoni lap azt igazolja közokiratilag, hogy II. tulajdonosi részben lévõ bejegyzések csak 1 és 3 szám alatt rögzít adatokat, mivel a 2-es alatti bejegyzés mára már hiányzik (!) a teljes másolatból.
A felperesek által a 25008 hrsz-ú ingatlanról szintén csatolt eredeti tulajdoni lap azonban rögzíti, így közokiratilag hitelesen igazolja az ingatlan-nyilvántartásba 2-es szám alatt eredetileg 1962.05.23-ától 1990.12.10-ig bejegyzett azon tényt, amely szerint az állami tulajdonú ingatlan bejegyzett kezelõje a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt. Az eredeti tulajdoni lap azt is bizonyítja – Dr. Horváth Balázs miniszterelnök-helyettes belügyminiszter MK-ben közzétett törvény- és jogsértõ „MT határozatával” ütközõen –, hogy ezen ingatlan kapcsán a Magyar Szocialista Pártnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga ugyancsak nem volt, így a kizártság ellenére mégis rendelkezett arról. Nyilvánvaló, hogy sem a Minisztertanácsnak, sem pedig a még létre sem jött MSZP nevében jogellenesen eljárt személyeknek, majd késõbb a Fõvárosi Bíróság által törvénysértõen nyilvántartásba vett MSZP-nek nem lehetett a csatolt korabeli tulajdoni lapba bejegyzett ténytõl eltérõ tudomása.

A Legfelsõbb Bíróság elõtti Pf.I.20.811/1990/2. számú 1990-ben indult per ténye, annak alapját képezõ kereseti tényállás, az I. és II. r. alperes személye (MSZMP, MSZP), így a két különbözõ jogalany egyidejû perben állása megdönthetetlenül bizonyítja azt, hogy a jogi személlyé válása elõtt Németh Miklós minisztertanács elnöke, a minisztertanács által már törvénysértõ módon létezõként kezelt, az MSZP név alatt fellépett és eljárt személyek (Németh Miklós is) útján jogellenesen és tévedésbe ejtõ módon létezõként mûködtetett MSZP törvény- és jogsértõ módon jutott a 25008 hrsz-ú budapesti ingatlannak – is – a birtokába, illetve azt, hogy az MSZP, a Legfelsõbb Bíróság különbözõ eljárásokban tett valótlan állításaival ütközõen, az MSZMP nem szûnt meg 1989-ben, és az MSZMP az nem egy volt párt, továbbá azt, hogy az – 1989. október 07-én az 1989. évi II. tv. hatálya alatt ([1]) alapítottnak állított MSZP nem, és az MSZMP meg nem szûnése miatt eleve nem is lehet jogutódja az MSZMP-nek.
Elõzõekkel logikailag zártan bizonyított az, hogy az Antall kormánytag miniszterelnök-helyettes belügyminiszter Dr. Horvát Balázs által 1990.07.05-én a Magyar Közlönyben közzétett törvénysértõ és valótlan tartalmú meg sem hozható (!) minisztertanácsi határozat alapján az Országgyûlés Hivatala törvénysértõen lett a 25008 hrsz-ú budapesti ingatlan bejegyzett kezelõje, mivel a Magyar Állam nevében hivatalos minõségben eljáró hivatalos személy (Btk. 137. § /1/ bek.) a MK-ben közzé is tett, de kormánytag által meg sem hozható valótlan tartalmú határozat és az arra alapított többszörösen törvénysértõ eljárás (Ptk. 4. § /4/ bek.) képezi az Országgyûlés Hivatalára vonatkozó 1990.12.10-i ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját.
Tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Törvényszék keresse meg a Földhivatalt, és másolatban kérje be a 25008 hrsz-ú ingatlanra 1990.12.10. napján bejegyzett OGY Hivatala kezelõi jog bejegyzéssel összefüggõ összes okiratot hitelesített másolatban teljességi nyilatkozattal együtt.

VII.
Még súlyosabb törvénysértések történtek az állam bejegyzett tulajdonát képezõ 34622 hrsz-ú budapesti, természetben a 1081 Budapest II. János Pál pápa tér 26. szám alatti ingatlan MSZP tulajdonaként történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, így az MSZP tulajdonszerzése körében.
A 34622 hrsz-ú ingatlanról teljes másolatban csatolt 2013.02.14-i tulajdoni lap II. tulajdonosi részben fellehetõ bejegyzések csak a 3-as számmal kezdõdnek, mivel a folyó évben kiadott teljes másolatú közokiratból az 1-2-es alatti bejegyzések már hiányoznak!

A földhivatalban elfekvõ közokirattal egyezõ tartalmú csatolt okirat azt igazolja, hogy a Magyar Szocialista Párt 1991.11.08-a óta 1/1arányban tulajdonosa a 34622 hrsz-ú 1377 m2 alapterületû ingatlannak eredeti felvétel jogcím alapján.

Elõzõekkel szöges ütközésben a 34622 hrsz-ú – köztársaság téri – ingatlanról csatolt eredeti tulajdoni lap – a 2013.02.14-i tulajdoni lapon nem szereplõ, a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból idõ közben eltûnt, de oda korábban bejegyzett tények tekintetében – azt bizonyítja, hogy a Magyar Állam 1978. óta 1/1arányban tulajdonosa a 34622 hrsz-ú 1378 m2 alapterületû székház megnevezésû ingatlannak eredeti felvétel jogcím alapján, a bejegyzett kezelõ pedig az MSZMP KB.
Vitán felül álló tény az, hogy az utóbb hivatkozott – és a 2013-as tulajdoni lapon már fel nem lelhetõ, a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatai között nyilvánosan hozzá nem férhetõvé tett – 1978-as eredeti felvétel alapján bejegyzett Magyar Állam tulajdonjog és MSZMP KB kezelõi jog, a jelen beadvány II-es pontjában megjelölt 3339/1977. számú MT határozat végrehajtásán alapul.
A 34622 hrsz-ú budapesti ingatlanról csatolt korabeli és idei földhivatali tulajdoni lapok bizonyítják, hogy az I. és II. r. alperesek ([2]) között olyan a nyilvánosság elõl eltitkolni próbált jogügylet bonyolódott le, amely leplezhetõsége érdekében a különösen jelentõs értékû és kiemelt történelmi jelentõségû állami tulajdonú ingatlanról az állami feladatot ellátó földhivatal által vezetett közhiteles ingatlan-nyilvántartás teljes másolat megnevezés alatt kiadott adatait célirányosan megváltoztatták, abból adatokat hozzáférhetetlenné téve.
Köztudomású tény, hogy az Országgyûlés az 1990. évi LXX. tv-el megszûntette a társadalmi szervezetek kezelõi jogát, amely törvényi rendelkezésbõl okszerûen az következik, hogy a 34622 hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapján lévõ MSZMP KB kezelõi jogra vonatkozó bejegyzés az 1990. évi LXX. tv. 1990. szeptember 18-i hatályba lépése után ipso iure vesztette érvényét.
Elõzõ tények ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy a 2013-as tulajdoni lap II. részében elsõ helyen, de csak 3-as szám alatt szereplõ MSZP 1991.11.08-i eredeti felvétel jogcímen bevezetett tulajdonszerzése komoly jogi aggályokat vet fel. Ugyanis a tárgyi ingatlanról csatolt és az 1-2-es alatti nyilvántartási adatokat is rögzítõ eredeti tulajdoni lap megcáfolhatatlanul bizonyítja azt, hogy a Köztársaság téri ingatlannak a tulajdonosa a Magyar Állam, és az állam eredeti felvétel jogcímen 1978-ban bejegyzett tulajdonjogát – a 2013-ban is fellehetõ ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel bizonyítottan – nem ruházta át a Ptk-ban meghatározott módon az 1991-ben a Magyar Állam helyett 1/1 arányú tulajdonosként eredeti felvétel jogcímen bejegyzett MSZP részére, így az MSZP tulajdonjog szerzése jogszabályokba és jóerkölcsbe is ütközõ.

Tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Törvényszék kötelezze az I. r. alperest rövid határidõ tûzésével a 34622 hrsz-ú budapesti ingatlanra 1991-ben bejegyzett tulajdonjoga alapját képezõ okiratok teljességi nyilatkozattal történõ csatolására.
Tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Törvényszék keresse meg a Földhivatalt, és másolatban kérje be az I. r. alperes javára a 34622 hrsz-ú ingatlanra 1991.11.08. napján eredeti felvétel jogcímen bejegyzett tulajdonszerzéssel összefüggõ összes okiratot hitelesített másolatban teljességi nyilatkozattal együtt. Indítványozzuk, hogy T. Törvényszék kérje be ugyancsak az ingatlan-nyilvántartási hatáságtól a 34622 hrsz-ú budapesti ingatlanra vonatkozó 20396/1978. széljegyszámú ügyirat teljes másolatát teljességi nyilatkozattal.
Tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Törvényszék rövid határidõ tûzésével nyilatkoztassa a II. r. alperes Magyar Államot arra, hogy milyen jogcímen került ki a tulajdonából a 34622 hrsz-ú köztársaság téri ingatlan, és kötelezze az alperest az ezzel összefüggõ okiratmásolatok teljességi nyilatkozattal történõ csatolására.

A jelen pontban a 34622 hrsz-ú budapesti ingatlan kapcsán hivatkozott kiemelt történelmi jelentõség bizonyítására tisztelettel indítványozzuk Dézsy Zoltán és Víg Sándor urak tanúként történõ meghallgatását.

VIII.
További súlyos törvénysértések történtek – a jelen beadvány II-es pontjában megjelölt 3339/1977. számú MT határozat szerinti hivatalbóli kötelezettség megsértését is bizonyítva –az ipso iure állami tulajdonú 24684 hrsz-ú budapesti, természetben a 1054 Budapest Akadémia u. 15. szám alatti 1276 m2 alapterületû ingatlan MSZP tulajdonaként történt 1993-as ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, így az MSZP tulajdonszerzése körében.

A tárgyi ingatlanról csatolt 1996.08.05-i tulajdoni lap másolat közokiratilag bizonyítja, hogy a 3339/1977. számú MT határozat alapján fennállt hivatalbóli kötelezettséggel ütközõen nem történt meg 1977.09.01-je után a Magyar Állam tulajdonjogának és az MSZMP KB kezelõi jogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A csatolt tulajdoni lap bizonyítja, hogy az MSZMP KB 1/1 arányú tulajdonjoga 1948-tól (miközben az MSZMP saját nyilatkozata szeirnt csak 1956.11.01-én jött létre) volt bejegyezve 1-es sorszám alatt 1993-ig. A tulajdoni lap szerint 1993-ban (94.733) már a Köztársaság téri (34622 hrsz.) székhelyen mûködött MSZP 1/1 arányú tulajdonjoga került bejegyzésre 2-es szám alatt, az addig 1-es számon tulajdonosként bejegyzett MSZMP helyett, „Jogutódlás” jogcímen.

A 3339/1977-es MT határozat alapján a 24684 hrsz-ú ingatlannak a tulajdonosa 1977.09.01-étõl törvényesen kizárólag a II. r. alperes Magyar Állam lehetett, míg a III. r. alperes (MSZMP) az ingatlannak bejegyzett módon jogszerûen, csak a kezelõje lehetett volna fenti idõponttól kezdõdõen.
Az 1987. évi I. tv. 1989.07.01-ével történt módosítása megtiltotta a társadalmi szervezet kezelõ részére az állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának az átruházását, míg az 1990.09.18-án hatályba lépett 1990. évi LXX. tv. pedig a társadalmi szervezetek kezelõi jogát szüntette meg ipso iure.
A csatolt okiratok ([3]) ugyanakkor azt is logikailag zártan bizonyítják, hogy az 1956-tól – új elnevezéssel – máig is jogfolytonosan létezõ és mûködtetett MSZMP-nek nem jogutódja az 1989.11.21-étõl jogi személyiséggel rendelkezõ MSZP.

Az állam 1/1-es tulajdonaként ingatlan-nyilvántartásba jogellenesen be nem jegyzett 24684 hrsz-ú budapesti ingatlan kapcsán – az állam kárára is – megvalósult további összehangolt törvénysértést bizonyítja a Fõvárosi Bíróság 8.P.26.771/1992/7. számon született jogerõs végzésének mindenkire kötelezõ érvényû rendelkezése, és annak megsértése, továbbá a tárgyi ingatlanról csatolt 1996.08.05-i tulajdoni lapra 2-es és 3-as sorszám alatt 1993-ban és 1994-ben bevezetett, a valós tényekkel, a vonatkozó törvényekkel és a jogerõs bírósági végzés rendelkezésével is szögesen ütközõ adatok.
Az 1993-as jogerõs bírósági végzés ugyanis azt mondja ki a peres felek perben kötött egyezségének jóváhagyását rögzítve, hogy az Akadémia u-i ingatlan 1980.01.01. napjától a felperesi Kossuth Könyvkiadó Vállalat tulajdonába került az alperesi MSZP-vel 1970-ben (?! [4]) kötött adásvétel jogcímén. Elõzõekkel fel nem oldott ellentmondásban a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba ugyanakkor a Kossuth Könyvkiadó Vállalat tulajdonjoga csak 1993.04.27-i hatállyal került – a jogerõs végzés szerinti 1980.01.01-jei idõponttal ütközõen – bejegyzésre vétel jogcímen, holott a földhivatali bejegyzés alapját a Fõvárosi Bíróság csatolt jogerõs végzése képezte.

Tisztelettel indítványozzuk a Fõvárosi Bíróság 8.P.26.771/1992/7. számú peres aktájának a felperesi oldalt terhelõ aggálytalan bizonyításhoz történõ beszerzését.

Az MSZP által törvénysértõen és jóerkölcsbe is ütközõen 1993-ban eladott – és utóbb 15,3 millió, majd pedig 6,5 millió Euróval megterhelt – Akadémia utcai ingatlan esete újabb megcáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy az alperesek – képviselõik útján – egymás törvénysértéseire figyelemmel követtek el nagy értéket képviselõ ipso iure állami tulajdonok terhére súlyos törvénysértéseket összehangolt módon, a mindenkire kötelezõ törvényi rendelkezések célirányos kijátszásával és jogkövetkezmények nélküli megsértésével.

A fent részletesen levezetett módokon állami tulajdonok jogellenes megszerzése érdekében megvalósított és a csatolt okiratokkal megcáfolhatatlanul bizonyított alapvetõ törvénysértéseket az alperesek – és a perben nem álló állami feladatokat ellátó társaik – érintett képviselõik útján azzal a tévedésbe ejtõ és tévedésben tartó valótlan állításokra alapított jogellenes és felróható magatartással leplezték és leplezik, hogy
- az MSZMP-rõl azt foglalták 1990-tõl közokiratokba, illetve közokiratok alapját képezõ hivatalos okiratokba valótlanul, hogy az MSZMP az egy volt párt, és az MSZMP 1989-ben megszûnt,
- az MSZP-t az MSZMP jogi értelemben vett jogutód pártjának állították és állítják,
- az MSZP – alperes – már 1970-ben szerzõdést kötött (és köthetett) a jogi személlyé válását 19 évvel megelõzõen az Akadémia u. 15. szám alatti ingatlan átruházására a Kossuth Könyvkiadó Vállalattal,
- az MSZP 1989. október 08-án, október 29-én, és 1989.11.21-e elõtt is már jogi személyiséggel rendelkezõ társadalmi szervezet volt,
- az MSZP már az 1989.11.21-i jogi személlyé válása elõtt, és azt követõen törvényesen volt kezelõje, illetve lett tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzetten az MSZMP kezelésében állóként, és az MSZMP tulajdonaként nyilvántartott ipso iure állami tulajdonú ingatlanoknak,
- az MSZMP tekintetében jogutódlást eredményezõ szervezeti változás történt,
- az 1989.11.26-i népszavazás 3. pontjára született, az Országgyûlésre is kötelezõ érvényû 95,37%-os igen eredménybõl következõ kötelezettséggel ütközõen az MSZMP elszámolási kötelezettségét a mai napig nem teljesítette,
- az idegen MSZMP-s vagyonokkal saját vagyonként történt MSZP általi ÁSZ és az Országgyûlés felé való jogellenes elszámolás 1993. évi IV. tv-el történt elfogadására pedig, több országgyûlési képviselõ okirat-hamisításával megvalósított tévedésbe ejtés és tévedésben tartás következményeként kerül(hetet)t sor,
- az 1993. évi IV. tv-ben – bírósági nyilvántartásba vétel elmaradása miatt – jogi személlyé soha nem vált fantom „társadalmi szervezetek” pótvagyonelszámolása került törvénysértõ és jóerkölcsbe ütközõ módon elfogadásra jogellenesen.
- stb.

A társadalmi szervezetekrõl – korábban a Legfelsõbb Bíróság által – vezetett országos nyilvántartás a Fõvárosi Bíróság által 1990.01.02-án Magyar Szocialista Munkáspárt néven nyilvántartásba vett pártról azt rögzíti valótlanul, hogy az 1990. januárban bejegyzett párt neve Munkáspárt, amely elnevezést az MSZMP csak 1993-tól használ a Fõvárosi Bíróság bejegyzõ végzésével is bizonyítottan.

Az alperesek a fent részletekbe menõen feltárt tendenciát és összehangoltságot mutató Ptk. 200. § (2) bekezdésének, a 234. § (1) bekezdésének és a 239/A §-ának törvényi tényállásait kimerítõ folytatólagos törvény- és jogsértésekkel és azok manipulált tartalmú közokiratokra történõ jogalapítással való leplezésével megsértették és megsértetik a felperesek és az általuk megjelenített személyek jogbiztonsághoz fûzõdõ személyiségi jogát.

Kérjük a kereset pontosításának és a bizonyítási indítványoknak az elfogadását, tárgyalás kitûzését.


Tisztelettel:



Konföderáció KJE
Balázs István elnök Gõbl György elnök

Mellékletek:

[1] A Pártokról szóló 1989. évi XXXIII. tv. csak 1989.10.30-án lépett hatályba (!), az 1989. évi II. tv. 20. §-a értelmében pedig nem volt lehetõség jogutódlásra két létezõ jogi személy egyesülése és a jogelõdként nevesített szervezet megszûnése nélkül.
[2] A több millió személyt megtévesztve az MSZMP jogutódjaként csalárdul fellépett és eljáró MSZP, valamint a rendszerváltó pártként parlamenti többséget és 1990-tõl kormányt adó MDF képviselõi
[3] az MSZMP jogalanyváltozás nélküli jogfolytonos létezésérõl, a Legfelsõbb Bíróság által vezetett országos nyilvántartásba az 1956-ban alakult MSZMP-rõl 1990.01.02-i hatállyal bevezetett valótlan névadat, az MSZP jogi személlyé válásának valós idõpontja, az a tény, hogy az MSZMP-bõl jogutód párt(ok) nem jött(ek) létre
[4] Az MSZP alapításának idõpontját 1989.10.07-ére állítják, a bírósági bejegyzés alapján pedig csak 1989.11.21-én lett jogi személy.
#33 | Bernard - 2013. March 11. 08:10:58
Imre!
A téma érzékenységét tekintve privátban reagáltam a hozzászólásodra.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték