Szélsõjobboldali körökben a bolsevizmust zsidó összeesküvésnek szokás nevezni. Lenint, Marxot, Kun Bélát vagy éppen Rákosit, mint zsidókat emlegetik, noha ezek a személyek megtagadták származásukat és új, választott identitásuk alapján cselekedtek bûnöket az adott társadalmakkal szemben. Származásuk alapján elítélni õket pontosan olyan butaság, mintha Hitlert osztrák, Mussolinit olasz, Tisót szlovák, Szálasit magyar származása miatt tartanánk szörnyetegnek. Sztálin sem grúzként, hanem a kom­munista totalitárius állam fejeként követett el emberiség elleni bûnöket. Paranoid terrorjának célpontjai közé tartozott az a zsidóság is, amely a szélsõjobboldal szerint a kommunista ideológiát kitalálta és rendszerként megvalósította. A második világháború vége után nyolc évvel úgy döntött, hogy befejezi azt, amit Adolf Hitler elkezdett. Ebben akadályozta meg 1953. március 1-jei agyvérzése. Aznap kezdõdött a purim, a zsidóság egyik legvidámabb ünnepe, amikor az Óperzsa Birodalom idején a nép kiirtását tervezõ Hámán vereségére és a hatalmas szabadulásra emlékeznek.

A cĂĄri idĂľkben az oroszorszĂĄgi zsidĂłk tĂśbbnyire Ăşgynevezett stettlekben, kisvĂĄrosokban ĂŠltek, a mai LengyelorszĂĄg, Ukrajna, Belorusszia terĂźletĂŠn elterĂźlĂľ zĂĄrt Ăśvezetben, a nem zsidĂłktĂłl fizikailag is elkĂźlĂśnĂźlten. 1917 utĂĄn kĂŠt terĂźleten kĂśvetkezett be fontos vĂĄltozĂĄs az ĂŠletĂźkben. LezĂĄrĂłdtak a hatĂĄrok, nem mehettek kĂźlfĂśldre, ezĂŠrt tĂśbben a nagyvĂĄrosokba (pĂŠldĂĄul Moszkva, LeningrĂĄd, Harkov) kĂśltĂśztek. A bolsevik forradalom ugyanakkor jogi emancipĂĄciĂłt is biztosĂ­tott OroszorszĂĄg legmĂťveltebb – sok tekintetben mĂŠg a nyugati zsidĂłsĂĄgnĂĄl is kĂŠpzettebb – kisebbsĂŠge szĂĄmĂĄra. EzĂŠrt azonban sĂşlyos ĂĄrat kellett fizetniĂźk. A szovjet rendszer megszĂźntette a nemzeti zsidĂł mozgalmakat (cionistĂĄk, ifjĂşsĂĄgi mozgalmak, ĂşjsĂĄgok). A zsinagĂłgĂĄkat is bezĂĄrtĂĄk a vallĂĄsellenessĂŠg miatt. Az 1930-as ĂŠvekben lĂŠtezett egy zsidĂł frakciĂł a Kommunista PĂĄrton belĂźl, ez volt az Eusekcija. Der Emes (jiddis szĂł, jelentĂŠse pravda, azaz ’igazsĂĄg’) cĂ­mmel kiadtak egy ĂşjsĂĄgot, ami a kommunista eszmĂŠket terjesztette a zsidĂłsĂĄg kĂśrĂŠben. Az ĂŠvtized vĂŠgĂŠn, a nagy tisztogatĂĄsok idejĂŠn betiltottĂĄk a fenti frakciĂłt, mint ahogyan a jiddis kulturĂĄlis szervezeteket is. A zsidĂł lakosoknak is szovjet emberekkĂŠ kellett vĂĄlniuk, mikĂśzben szemĂŠlyi igazolvĂĄnyukban kĂźlĂśn jelĂśltĂŠk a szĂĄrmazĂĄsukat a „jevrej” bejegyzĂŠssel.
A cionista mozgalomra adott vĂĄlaszkĂŠnt SztĂĄlin elrendelte egy ĂśnĂĄllĂł zsidĂł mezĂľgazdasĂĄgi terĂźlet lĂŠtrehozĂĄsĂĄt a TĂĄvol-Keleten, a Bira ĂŠs a Bidzsan folyĂłk kĂśzĂśtt, egy rendkĂ­vĂźl zord ĂŠghajlatĂş terĂźleten, mintegy nyolcezer kilomĂŠterre MoszkvĂĄtĂłl. A legkĂśzelebbi nagyvĂĄros, Vlagyivosztok is ezer kilomĂŠterre keletre fekĂźdt ettĂľl a tĂŠrsĂŠgtĂľl. Az autonĂłm tartomĂĄny hivatalosan 1928–1966 kĂśzĂśtt ĂĄllt fenn. BirobidzsĂĄn lĂŠtrejĂśttĂŠnek egyik lehetsĂŠges oka volt az is, hogy a szovjet ĂĄllam Ă­gy azzal dicsekedhetett, hogy amĂ­g a britek korlĂĄtozzĂĄk a zsidĂł betelepedĂŠst a Palesztin MandĂĄtum terĂźletĂŠn, addig Ăľk nemzeti otthont teremtenek a zsidĂłsĂĄgnak.
1939. augusztus 23-ĂĄn alĂĄĂ­rtĂĄk a Molotov–Ribbentrop-megegyezĂŠst, amelynek titkos zĂĄradĂŠkĂĄban a kĂŠt totalitĂĄrius ĂĄllam felosztotta LengyelorszĂĄgot. A szovjetek kaptĂĄk az orszĂĄg keleti felĂŠt ĂŠs a balti ĂĄllamokat. Ezen kĂśzĂśssĂŠgek (Lvov, Vilnius, Bialystok, Minszk) szĂĄmĂĄra az 1939–1941 kĂśzĂśtti idĂľszak a szovjet megszĂĄllĂĄs ideje. A fentebb vĂĄzolt folyamat ezeken a terĂźleteken is lezajlott, a jogi emancipĂĄciĂł miatt ezt a tĂśbbsĂŠg szĂ­vesen fogadta. Ezalatt a kĂŠt ĂŠv alatt tragikus mĂłdon a szovjet zsidĂłk semmit sem tudtak arrĂłl, hogy mi tĂśrtĂŠnik LengyelorszĂĄgban. A SzovjetuniĂł nem engedett be kĂźlfĂśldrĂľl hĂ­reket, azok a zsidĂłk pedig, akik ĂĄtszĂśktek a nĂŠmetek ĂĄltal megszĂĄllt terĂźletekrĂľl, nem rendelkeztek elĂŠg informĂĄciĂłval.
1941. jĂşnius 22-ĂŠn megkezdĂľdĂśtt a Barbarossa-terv vĂŠgrehajtĂĄsa, a nĂĄcik ĂŠs szĂśvetsĂŠgeseik bolsevikellenes „keresztes hadjĂĄrata”. Az ideolĂłgiai hĂĄborĂş cĂŠlja a keleti Lebensraum, azaz ĂŠlettĂŠr megtisztĂ­tĂĄsa volt a nemkĂ­vĂĄnatos elemektĂľl. Ez az emberalatti lĂŠnyeknek tartott zsidĂłk teljes, ĂŠs az alsĂłbbrendĂť fajok (romĂĄk, szlĂĄvok, lengyelek) tagjainak tĂśmeges elpusztĂ­tĂĄsĂĄt jelentette a gyakorlatban. A gyilkosok kĂŠt parancson keresztĂźl kaptak felhatalmazĂĄst a nĂŠpirtĂĄs vĂŠgrehajtĂĄsĂĄra. Az Ăşgynevezett komisszĂĄrparancs alapjĂĄn minden kommunista funkcionĂĄriust azonnal ki kellett vĂŠgezni, nem vĂĄlhattak hadifoglyokkĂĄ. Az „Éjszaka ĂŠs kĂśd” rendelet pedig – partizĂĄntevĂŠkenysĂŠg vagy annak tĂĄmogatĂĄsĂĄnak gyanĂşja esetĂŠn – megteremtette a polgĂĄri lakossĂĄg kollektĂ­v megbĂźntetĂŠsĂŠnek lehetĂľsĂŠgĂŠt. MilliĂłk kivĂŠgzĂŠse, kiĂŠheztetĂŠse tĂśrtĂŠnt meg a fenti rendeletek alapjĂĄn.
Mit tettek ekĂśzben SztĂĄlin ĂŠs a SzovjetuniĂł vezetĂľi? MiutĂĄn a vĂĄratlan ĂŠs sokkolĂł tĂĄmadĂĄs utĂĄn napokra eltĂťnt, a „Gazda” (Ă­gy neveztĂŠk talpnyalĂłi SztĂĄlint) megerĂľsĂ­tette hatalmĂĄt. A terrorizĂĄlt tĂśmeg megnyerĂŠse ĂŠrde­kĂŠben nagy honvĂŠdĂľ hĂĄborĂşt hirdetett, amelyben mindenkinek kĂśtelessĂŠge teljes erĂľbĂľl vĂŠdeni „OroszorszĂĄg AnyĂĄcskĂĄt”. Fiatal fĂŠrfiak milliĂłit vetettĂŠk szinte fegyvertelenĂźl a nĂŠmet tankok lĂĄnctalpai elĂŠ, hogy megĂĄllĂ­tsĂĄk az ellensĂŠges acĂŠlhengert. Az emberek pedig kitartottak a pĂĄrt ĂŠs vezetĂľi mellett, ĂŠs borzalmas ĂĄldozatok ĂĄrĂĄn, de megvĂŠdtĂŠk vĂĄrosaikat, ĂŠs kiszorĂ­tottĂĄk a tengelyhatalmak csapatait a SzovjetuniĂłbĂłl, sĂľt egĂŠszen NĂŠmet­orszĂĄg kĂśzepĂŠig hatolva a legtĂśbb ĂĄldozatot hoztĂĄk a nĂĄcizmus legyĂľzĂŠsĂŠnek ĂŠrdekĂŠben.
Jakov, SztĂĄlin idĂľsebb fia nĂŠmet hadifogsĂĄgban.
SztĂĄlin jĂł ĂŠrzĂŠkkel felismerte, hogy az ĂĄltala egyĂŠbkĂŠnt megvetett zsidĂł ĂŠrtelmisĂŠg jĂłl felhasznĂĄlhatĂł arra, hogy az ellenĂĄllĂĄs lĂĄngjĂĄt feltĂźzelje. 1942-ben megszervezte a ZsidĂł Antifasiszta BizottsĂĄgot, hasonlĂłan a tĂśbbi antifasiszta bizottsĂĄghoz (nĂľk, fiatalok, tudĂłsok, szlĂĄv nĂŠpek antifasiszta mozgalmai). A bizottsĂĄg rĂśvidesen kĂŠpviseleti testĂźlettĂŠ vĂĄlt: a SzovjetuniĂłban ĂŠlĂľ zsidĂłsĂĄg egĂŠszĂŠt kĂŠpviselte a kormĂĄny felĂŠ. MorĂĄlisan is ez a szervezet vĂĄlt a szovjet zsidĂłk vezetĂľjĂŠvĂŠ, amely segĂ­tett a kĂŠt totalitĂĄrius rendszerrel szembeni erkĂślcsi ellenĂĄllĂĄsban. A ZsidĂł Antifasiszta BizottsĂĄgot a hĂĄborĂş vĂŠgĂŠn SztĂĄlin megszĂźntette, vezetĂľit kivĂŠgeztĂŠk, a holokauszt anyagĂĄt eltĂźntettĂŠk. A SzovjetuniĂł bukĂĄsĂĄig senkinek sem engedtĂŠk meg, hogy megemlĂŠkezzen a zsidĂł holokausztrĂłl, csak „Szovjet Nemzeti TragĂŠdiĂĄrĂłl” lehetett beszĂŠlni. A szovjet zsidĂłk fegyveresen is kivettĂŠk a rĂŠszĂźket a nĂĄcizmus elleni harcbĂłl. A VĂśrĂśs Hadseregben kĂśzel fĂŠlmilliĂł zsidĂł katona, partizĂĄnkĂŠnt pedig tovĂĄbbi negyvenezer szemĂŠly harcolt. Voltak ĂśnĂĄllĂł zsidĂł harci egysĂŠgek is. Ennek ellenĂŠre a SzovjetuniĂł zsidĂł lakosainak szĂśrnyĂť sorsot szĂĄnt a diktĂĄtor.
Ismert, hogy a kommunista ideolĂłgia az emberek teljes egyenlĂľsĂŠgĂŠt hirdette. Elvben elvetett minden megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠst. Ezen az alapon hirdette magĂĄt ideolĂłgiailag felsĂľbbrendĂťnek a fasizmussal, nĂĄcizmussal szemben. 1931-ben SztĂĄlin Ă­gy fogalmazott:
„Az antiszemitizmus a faji sovinizmus legszĂŠlsĂľsĂŠgesebb formĂĄja, a kannibalizmus csĂśkevĂŠnye. Az antiszemitizmus veszĂŠlyes a munkĂĄsokra, tĂŠves ĂśsvĂŠny, amely letĂŠrĂ­ti Ăľket a helyes ĂştrĂłl ĂŠs a dzsungelbe vezeti þ­ket. Az antiszemitizmus a SzovjetuniĂłban a tĂśrvĂŠny teljes szigorĂĄval bĂźntethetĂľ, mint a szovjet rendszerrel szemben mĂŠlyen ellensĂŠges jelensĂŠg. A szovjet jog szerint az antiszemitĂĄk halĂĄlbĂźntetĂŠsre szĂĄmĂ­thatnak.”
Ugyanakkor SztĂĄlin gyĂťlĂślte a zsidĂłkat. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-megegyezĂŠst kĂśvetĂľen levĂĄltotta zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş kĂźlĂźgyminiszterĂŠt, Maxim Litvinovot, majd utĂłdjĂĄval, Molotovval megtisztĂ­ttatta a KĂźlĂźgyminisztĂŠriumot a zsidĂł munkatĂĄrsaktĂłl. SztĂĄlin a zsidĂłkat sajĂĄt csalĂĄdjĂĄban, kĂśrnyezetĂŠben is ĂźldĂśzte. LĂĄnyĂĄval, SzvetlĂĄnĂĄval alig tartotta a kapcsolatot, mert egy zsidĂłhoz ment felesĂŠgĂźl, sĂľt: vejĂŠt angol kĂŠmkĂŠnt egy vorkutai lĂĄgerbe deportĂĄltatta. Amikor SzvetlĂĄna kĂŠsĂľbb egy mĂĄsik zsidĂłval hĂĄzasodott Ăśssze, SztĂĄlin nem ment el az eskĂźvĂľre, ĂŠs a fĂŠrj apjĂĄt lecsukatta. MikĂśzben idĂľsebb fia, Jakov hadifogolykĂŠnt nĂŠmet koncentrĂĄciĂłs tĂĄborba kerĂźlt, annak zsidĂł felesĂŠgĂŠt, Julia Iszakovna Melcert letartĂłztattĂĄk. SztĂĄlin legkĂśzelebbi munkatĂĄrsĂĄnak, Lazar Kaganovicsnak a bĂĄtyjĂĄt, Mihailt, a repĂźlĂľgĂŠp-ipari nĂŠpbiztost azzal vĂĄdolta, hogy nĂĄci ĂźgynĂśk. MeggyĂľzĂľdĂŠssel hitte, hogy Mihailt zsidĂł lĂŠtĂŠre Hitler arra szemelte ki, hogy a Moszkva elfoglalĂĄsa utĂĄn felĂĄllĂ­tandĂł bĂĄbkormĂĄny tagja legyen. TermĂŠszetesen ez elĂŠg ok volt arra, hogy kivĂŠgezzĂŠk.
SztĂĄlin antiszemitizmusa 1945 utĂĄn valĂłsĂĄgos paranoiĂĄba torkollott. SzemĂŠlyes gyĂťlĂśletĂŠt anticionista mezbe ĂśltĂśztette. Azt ĂĄllĂ­totta, hogy a zsidĂłk titokban Izraelnek vagy AmerikĂĄnak kĂŠmkednek. A ZsidĂł Antifasiszta BizottsĂĄg elnĂśkĂŠt, Solomon Mikhoelst, a moszkvai Állami ZsidĂł SzĂ­nhĂĄz igazgatĂłjĂĄt mĂĄr 1948-ban – SztĂĄlin szemĂŠlyes parancsĂĄra – meggyilkoltĂĄk: egy autĂłbalesetnek ĂĄlcĂĄzott merĂŠnyletnek esett ĂĄldozatul. A bizottsĂĄg tĂśbbi vezetĂľjĂŠt 1949-ben elfogtĂĄk, majd 1952-ben kivĂŠgeztĂŠk. Milyen vĂĄdakkal tĂśrtĂŠnt mindez? Kozmopolitizmus, hĂťtlensĂŠg, burzsoĂĄ nacionalizmus, tovĂĄbbĂĄ egy ĂśnĂĄllĂł zsidĂł ĂĄllam tervezĂŠse a KrĂ­m-fĂŠlszigeten, amelyet az EgyesĂźlt Államok vĂŠdelmezne. 1949 januĂĄrjĂĄtĂłl a szovjet mĂŠdia erĂľteljes kampĂĄnyba kezdett a „gyĂśkĂŠrtelen kozmopolitĂĄk” leleplezĂŠse ĂŠs elĂ­tĂŠlĂŠse ĂŠrdekĂŠben. TermĂŠszetesen anĂŠlkĂźl, hogy a zsidĂłkat konkrĂŠtan megneveztĂŠk volna. 1952. augusztus 13-ĂĄra virradĂłan SztĂĄlin parancsĂĄra 13 jiddisĂźl Ă­rĂł zsidĂł kĂśltĂľt ĂŠs Ă­rĂłt vĂŠgeztek ki – ez volt a „Meggyilkolt KĂśltĂľk ÉjszakĂĄja”. 1952–1953-ban a titkosrendĂľrsĂŠget ĂŠs a titkosszolgĂĄlatokat megtisztĂ­tottĂĄk a zsidĂłktĂłl – korra ĂŠs ĂŠrdemekre valĂł tekintet nĂŠlkĂźl. Ennek hatĂĄsĂĄra indultak be MagyarorszĂĄgon az 1952–1953-as cionista perek, amelyek sorĂĄn elfogtĂĄk ĂŠs megkĂ­noztĂĄk a cionista vezetĂľket ĂŠs aktivistĂĄkat. KĂŠt fontos vĂĄdpontot fogalmazott meg velĂźk szemben a pĂĄrt: a cionistĂĄk gyilkoltĂĄk meg 1945-ben Raoul Wallenberget, illetve a hĂĄborĂş vĂŠgĂŠtĂľl az imperialistĂĄknak kĂŠmkedtek. SĂşlyos Ă­tĂŠletek szĂźlettek.
1952. december 1-jĂŠn a PolitbĂźro ĂźlĂŠsĂŠn SztĂĄlin a kĂśvetkezĂľt ĂĄllĂ­totta: „Minden zsidĂł nacionalista ĂŠs az amerikai titkosszolgĂĄlat ĂźgynĂśke. Mindannyian az amerikaiak lekĂśtelezettjei. RĂĄadĂĄsul az orvosok kĂśzĂśtt nagyon sok a zsidĂł nacionalista.” 1953. januĂĄr 13-ĂĄn a Pravda hĂ­rt adott arrĂłl, hogy a szovjet ĂĄllambiztonsĂĄgi szervek „terrorista ĂśsszeeskĂźvĂŠst” lepleztek le a Kremlben: „fehĂŠr kĂśpenyes gyilkosok ĂĄrtĂł kezelĂŠsekkel akartĂĄk megrĂśvidĂ­teni a szovjet vezetĂľk ĂŠletĂŠt”. Az elsĂľ kĂśrben letartĂłztatott zsidĂł orvosok valamennyien a Kreml klinikĂĄjĂĄn dolgoztak, pĂĄcienseik kĂśzĂśtt megtalĂĄlhatĂłak voltak a Kommunista PĂĄrt Politikai BizottsĂĄgĂĄnak ĂŠs a hadsereg vezĂŠrkarĂĄnak magas rangĂş kĂŠpviselĂľi is. A SztĂĄlin ĂĄltal kreĂĄlt ĂśsszeeskĂźvĂŠs-elmĂŠlet szerint a letartĂłztatott orvosok kĂśzĂźl nĂŠgyen az amerikai, hĂĄrman a brit titkosszolgĂĄlat megbĂ­zĂĄsĂĄbĂłl akartĂĄk vĂŠgrehajtani a gyilkossĂĄgokat. A vĂĄdirat ĂŠrtelmĂŠben az orvosokat a „nemzetkĂśzi zsidĂł burzsoĂĄ-nacionalista szervezet, a Joint” hozta kapcsolatba az emlĂ­tett titkosszolgĂĄlatokkal. Az egyik letartĂłztatott, Vovszi professzor (SztĂĄlin szemĂŠlyes orvosa) azt is „bevallotta” az eljĂĄrĂĄs sorĂĄn, hogy kĂśzvetlenĂźl a zsidĂł segĂŠlyszervezettĂľl kapta az utasĂ­tĂĄst a szovjet vezetĂľk likvidĂĄlĂĄsĂĄra.
A terror fokozĂłdott. FebruĂĄrban SztĂĄlin sugallatĂĄra lĂŠtrehoztĂĄk a DeportĂĄlĂĄsi BizottsĂĄgot, azzal a cĂŠllal, hogy elĂľkĂŠszĂ­tse a zsidĂłk SzovjetuniĂł eurĂłpai terĂźletĂŠrĂľl SzibĂŠriĂĄba tĂśrtĂŠnĂľ deportĂĄlĂĄsĂĄt. A diktĂĄtor terĂźleti megoldĂĄsban gondolkodott az eurĂłpai zsidĂł jelenlĂŠt megszĂźntetĂŠsĂŠvel kapcsolatban. A tervek szerint elĂľszĂśr a telivĂŠrnek szĂĄmĂ­tĂł zsidĂłkat, majd a mĂĄsodik lĂŠpcsĂľben a fĂŠlvĂŠreket deportĂĄltĂĄk volna. SztĂĄlin mĂĄr 1953 februĂĄrjĂĄnak kĂśzepĂŠn hozzĂĄ akart kezdeni az akciĂłhoz, de a zsidĂłlistĂĄk nem kĂŠszĂźltek el idĂľre. VĂŠgĂźl a deportĂĄlĂĄsnak mĂĄrcius 5-ĂŠn, a zsidĂł orvosok perĂŠben tĂśrtĂŠnĂľ Ă­tĂŠlethirdetĂŠssel egy idĂľben kellett volna elindulnia. Ez az akciĂł valĂłszĂ­nĂťleg a SzovjetuniĂł eurĂłpai rĂŠszĂŠn ĂŠlĂľ zsidĂłsĂĄg teljes eltĂťnĂŠsĂŠt jelentette volna. Ismerve a vasfĂźggĂśnytĂľl keletre lĂŠtezĂľ „mini SztĂĄlinok” vezette kommunista diktatĂşrĂĄkat, valĂłszĂ­nĂťsĂ­thetĂľ, hogy Ăľk is ĂśrĂśmmel csatlakoztak volna a zsidĂłk SzibĂŠriĂĄba telepĂ­tĂŠsĂŠhez.
1953. mĂĄrcius 1-jĂŠn ĂŠjjel azonban, a vidĂŠki dĂĄcsĂĄjĂĄban pihenĂľ SztĂĄlin teljesen vĂĄratlanul Ăśsszeesett. A kĂłrboncnoki jelentĂŠs szerint halĂĄlĂĄt agyvĂŠrzĂŠs okozta. ÁjulĂĄsĂĄt kĂśvetĂľen tizenegy ĂłrĂĄn keresztĂźl nem hĂ­vtak hozzĂĄ orvost. Lavrentyij Berija mindenkit azzal tartott tĂĄvol a fĂśldĂśn heverĂľ diktĂĄtortĂłl, hogy a „Gazda” csak alszik. Amikor csaknem fĂŠl nap mĂşltĂĄn az orvos megĂŠrkezett, tulajdonkĂŠppen mĂĄr tehetetlen volt. Noha mĂŠg majdnem nĂŠgy napig ĂŠletben volt, SztĂĄlin soha tĂśbbĂŠ nem tĂŠrt magĂĄhoz. MĂĄrcius 5-ĂŠn 21 Ăłra 50 perckor meghalt. Ugyanazon a napon, amikor a szovjet zsidĂłknak meg kellett volna kezdeniĂźk vĂŠgzetes utazĂĄsukat.

SztĂĄlin ĂĄrnyĂŠka
1943. ĂĄprilis 14-ĂŠn egy fiatal fĂŠrfi kiugrott a sachsenhauseni koncentrĂĄciĂłs tĂĄbor hĂĄrmas barakkjĂĄnak ablakĂĄbĂłl, azt kiabĂĄlva: „LĂľjetek!” Az SS-munkavezetĂľ visszakiabĂĄlt neki, hogy tĂŠrjen vissza a barakkba. „Ne lĂŠgy gyĂĄva” – ordĂ­totta az elĂ­tĂŠlt, ĂŠs tovĂĄbbhaladt az elektromos kerĂ­tĂŠs felĂŠ. Amint megfogta a vezetĂŠket, agyonlĂľttĂŠk. Az ĂĄldozat Jakov Dzsugasvili volt, SztĂĄlin legidĂľsebb fia, aki a VĂśrĂśs Hadsereg tisztjekĂŠnt 1941 nyarĂĄn kerĂźlt nĂŠmet fogsĂĄgba. A szĂśgesdrĂłtok mĂśgĂśtt bĂśrtĂśnpszichĂłzis kĂ­nozta, halĂĄla egyenĂŠrtĂŠkĂť volt az ĂśngyilkossĂĄggal.
Azt azonban nem tudni, hogy a nĂŠmetek tĂŠnyleg elfogtĂĄk SztĂĄlin fiĂĄt vagy megadta magĂĄt. 1941-ben a szovjet katonĂĄkat felkĂŠszĂźletlenĂźl kĂźldtĂŠk ki a frontra, az elsĂľ hĂĄrom hĂŠt sorĂĄn 1,3 milliĂłan haltak meg vagy kerĂźltek fogsĂĄgba. SztĂĄlin fiĂĄrĂłl parancsnoka azt Ă­rta, hogy „kĂźlĂśnlegesen bĂĄtor”, ĂŠs kitĂźntetĂŠsre terjesztette fel. A nĂŠmet elĂľretĂśrĂŠssel ugyanakkor a szovjet hadsereg visszavonulĂĄsba kezdett, Jakov ennek sorĂĄn eltĂťnt. A hĂ­rek szerint egy tĂĄrsĂĄval kĂśzĂśsen prĂłbĂĄlt megszĂśkni. MiutĂĄn elĂŠgettĂŠk papĂ­rjaikat ĂŠs civil ruhĂĄt vettek fel, Jakov azt mondta tĂĄrsĂĄnak, hogy menjen tovĂĄbb, de Ăľ mĂŠg pihenni akar. Ez azt sugallja, hogy Jakov megadta magĂĄt a nĂŠmeteknek. Ezt a feltĂŠtelezĂŠst erĂľsĂ­theti, hogy apja nem igyekezett fia kimentĂŠsĂŠn, pedig egy fogolycsere keretĂŠben lett volna rĂĄ lehetĂľsĂŠge. BĂĄr SztĂĄlin korĂĄbban sem sokat tĂśrĂľdĂśtt fiĂĄval. Ha mĂŠgis, abban nem volt kĂśszĂśnet. Amikor pĂŠldĂĄul Jakov 18 ĂŠvesen ĂśsszekĂśltĂśzĂśtt egy ortodox pap lĂĄnyĂĄval, akkora botrĂĄnyt csapott, hogy fia megprĂłbĂĄlta magĂĄt agyonlĂľni, de a golyĂł elkerĂźlte a szĂ­vĂŠt. A kihallgatĂĄsĂĄrĂłl kĂŠszĂźlt iratok szerint SztĂĄlin fia bĂźszke volt hazĂĄja politikai rendszerĂŠre, de csalĂłdott a szovjet hadseregben, amelynek vezetĂľ parancsnoka sajĂĄt apja volt. A kihallgatĂĄs sorĂĄn a zsidĂłkkal valĂł kapcsolatĂĄt is firtattĂĄk. „SzemĂŠlyes tapasztalataimra alapozva el tudom mondani, hogy az orosz nĂŠp sohasem szimpatizĂĄlt a zsidĂłkkal. A zsidĂłk ĂŠs a cigĂĄnyok egyformĂĄk – egyszerĂťen nem akarnak dolgozni. SzerintĂźk az Ăźzletek kĂśtĂŠse a legfontosabb dolog. A zsidĂłk nem akarnak dolgozni, mert nem tudnak” – mondta annak ellenĂŠre, hogy sajĂĄt felesĂŠge, Julia Melcer is zsidĂł volt.
Az asszonyt egyĂŠbkĂŠnt SztĂĄlin parancsĂĄra letartĂłztattĂĄk azzal a gyanĂşval, hogy Ăľ vette rĂĄ fĂŠrjĂŠt, hogy adja meg magĂĄt a nĂŠmeteknek. Ez sok-sok bĂśrtĂśnĂŠvet jelentett szĂĄmĂĄra embertelen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt, ĂŠjszakai kihallgatĂĄsokkal, jĂŠgkamrĂĄval ĂŠs folyamatosan ĂŠgĂľ vilĂĄgĂ­tĂĄssal. OroszorszĂĄgban a mai napig sokan Ăşgy vĂŠlik, hogy SztĂĄlin fia soha nem volt fogoly. A dokumentumok ezt cĂĄfoljĂĄk, de a kĂŠtelkedĂľk kezĂŠben mĂŠg egy ĂŠrv van: a Jakov Dzsugasvili hamvait tartalmazĂł urnĂĄnak – Ă­gy a legfĂľbb bizonyĂ­tĂŠknak – kĂźlĂśnĂśs kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt nyoma veszett. (T. R.)
Link