A zsidóknak kiváltképpen hibádzik a Führer, de lesz itt olyan anschuss, hogy csak kapkodhatják a fejüket.
Meghökkentõ felmérés Hitlerrõl
Jövõ kedden lesz 75 éve, hogy a náci Németország csapatai megszállták Ausztriát, végrehajtva ezzel az Anschlusst. Az évforduló alkalmából a liberális der Standard napilap megbízásából a linzi Piac Intézet (Market-Institut) felmérést végzett, hogy kiderítse, hogy viszonyulnak ma az osztrákok országuk 75 évvel ezelõtti megszállásához. Az eredmények megdöbbentõek.

A Linz központú intézet szombaton nyilvánosságra hozott adataiból kiderül, hogy a több mint félezer megkérdezett 42 százaléka szerint „Hitler alatt azért nem mentek rosszul a dolgok”, míg a válaszadók 57 százaléka vallotta, hogy „a hitleri éra semmilyen szempontból nem volt jó”. A felmérés szerint az osztrákok igényt tartanának egy erõskezû vezetõre: 61 százalékuk szívesen látna egy „erõs embert” Ausztria élén. Egy 2008-ban készült felmérés szerint viszont a megkérdezettek csupán ötöde vágyna egy olyan vezetõre, aki a parlamenten és a választásokon felül áll.


1938. március 9-én Kurt von Schuschnigg Hitlerhez fordult segítségül, mivel az osztrák kancellár nem tudta felszámolni Ausztriában az egyesülést támogató náci mozgalmat. Az igen naiv kancellárt Hitler náci kormánytagok kinevezésére, valamint népszavazás kiírására kötelezte az Anschluss ügyében. Schuschnigg mindezen követeléseknek eleget tett, majd március 11-én lemondott, a Wehrmacht másnap pedig megszállta Ausztriát, ezzel létrejött a nagynémet egység. Hitler az Anschlusst március 13-án hirdette ki Bécsben üdvrivalgás és virágesõ közepette.

Az ausztriai politikai diskurzus még ma sem jutott végérvényes álláspontra avval kapcsolatban, hogy Ausztria az együttmûködõ vagy az áldozat szerepét játszotta országuk annektálásakor. Bár általánosságban az osztrákok inkább az elszenvedõ felet látják saját magukban, ezen állításnak ellentmondanak a szombaton nyilvánosságra hozott adatok. A megkérdezettek szûk többsége, 53 százalék vallotta, hogy az Anschluss önkéntesen ment végbe, míg 46 százalékuk osztaná ki Ausztriának az áldozati szerepet.

Arra a kérdésre, hogy „az állami szolgáltatásokat csak a többségi nemzetnek kéne biztosítania”(tehát csak az osztrákoknak, bevándorlóknak például nem) kétféle válasz érkezett: „ez egy így teljesen helyénvaló” (A-válasz), illetve „ez egy szûklátókörû, radikális, szégyenteljes szempont”(B-válasz). A végeredmény szempontjából az A-választ a megkérdezettek 57 százaléka támogatta, köztük mindegyik vállaltan FPÖ-szavazó volt.

Az Anschlusst követõen egyes csoportok, mindenek elõtt az ausztriai zsidók tömeges üldöztetésnek voltak kitéve. Azt a feltételezést, hogy „ma ilyen jellegû üldöztetések elképzelhetõek-e Európában” a válaszadók mindössze 12 százaléka tartotta elképzelhetetlennek, 32 százaléka nem valószínûnek, 39 százaléka esélyesnek és 17 százaléka igen valószínûnek. A felmérésbõl az is kiderül, hogy a megkérdezett osztrákok 61 százaléka véli úgy, hogy a náci múltat kellõképpen feldolgozták.
Link