A zsidĂłknak kivĂĄltkĂŠppen hibĂĄdzik a FĂźhrer, de lesz itt olyan anschuss, hogy csak kapkodhatjĂĄk a fejĂźket.
MeghĂśkkentĂľ felmĂŠrĂŠs HitlerrĂľl
JĂśvĂľ kedden lesz 75 ĂŠve, hogy a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg csapatai megszĂĄlltĂĄk AusztriĂĄt, vĂŠgrehajtva ezzel az Anschlusst. Az ĂŠvfordulĂł alkalmĂĄbĂłl a liberĂĄlis der Standard napilap megbĂ­zĂĄsĂĄbĂłl a linzi Piac IntĂŠzet (Market-Institut) felmĂŠrĂŠst vĂŠgzett, hogy kiderĂ­tse, hogy viszonyulnak ma az osztrĂĄkok orszĂĄguk 75 ĂŠvvel ezelĂľtti megszĂĄllĂĄsĂĄhoz. Az eredmĂŠnyek megdĂśbbentĂľek.

A Linz kĂśzpontĂş intĂŠzet szombaton nyilvĂĄnossĂĄgra hozott adataibĂłl kiderĂźl, hogy a tĂśbb mint fĂŠlezer megkĂŠrdezett 42 szĂĄzalĂŠka szerint „Hitler alatt azĂŠrt nem mentek rosszul a dolgok”, mĂ­g a vĂĄlaszadĂłk 57 szĂĄzalĂŠka vallotta, hogy „a hitleri ĂŠra semmilyen szempontbĂłl nem volt jĂł”. A felmĂŠrĂŠs szerint az osztrĂĄkok igĂŠnyt tartanĂĄnak egy erĂľskezĂť vezetĂľre: 61 szĂĄzalĂŠkuk szĂ­vesen lĂĄtna egy „erĂľs embert” Ausztria ĂŠlĂŠn. Egy 2008-ban kĂŠszĂźlt felmĂŠrĂŠs szerint viszont a megkĂŠrdezettek csupĂĄn ĂśtĂśde vĂĄgyna egy olyan vezetĂľre, aki a parlamenten ĂŠs a vĂĄlasztĂĄsokon felĂźl ĂĄll.


1938. mĂĄrcius 9-ĂŠn Kurt von Schuschnigg Hitlerhez fordult segĂ­tsĂŠgĂźl, mivel az osztrĂĄk kancellĂĄr nem tudta felszĂĄmolni AusztriĂĄban az egyesĂźlĂŠst tĂĄmogatĂł nĂĄci mozgalmat. Az igen naiv kancellĂĄrt Hitler nĂĄci kormĂĄnytagok kinevezĂŠsĂŠre, valamint nĂŠpszavazĂĄs kiĂ­rĂĄsĂĄra kĂśtelezte az Anschluss ĂźgyĂŠben. Schuschnigg mindezen kĂśvetelĂŠseknek eleget tett, majd mĂĄrcius 11-ĂŠn lemondott, a Wehrmacht mĂĄsnap pedig megszĂĄllta AusztriĂĄt, ezzel lĂŠtrejĂśtt a nagynĂŠmet egysĂŠg. Hitler az Anschlusst mĂĄrcius 13-ĂĄn hirdette ki BĂŠcsben ĂźdvrivalgĂĄs ĂŠs virĂĄgesĂľ kĂśzepette.

Az ausztriai politikai diskurzus mĂŠg ma sem jutott vĂŠgĂŠrvĂŠnyes ĂĄllĂĄspontra avval kapcsolatban, hogy Ausztria az egyĂźttmĂťkĂśdĂľ vagy az ĂĄldozat szerepĂŠt jĂĄtszotta orszĂĄguk annektĂĄlĂĄsakor. BĂĄr ĂĄltalĂĄnossĂĄgban az osztrĂĄkok inkĂĄbb az elszenvedĂľ felet lĂĄtjĂĄk sajĂĄt magukban, ezen ĂĄllĂ­tĂĄsnak ellentmondanak a szombaton nyilvĂĄnossĂĄgra hozott adatok. A megkĂŠrdezettek szĂťk tĂśbbsĂŠge, 53 szĂĄzalĂŠk vallotta, hogy az Anschluss ĂśnkĂŠntesen ment vĂŠgbe, mĂ­g 46 szĂĄzalĂŠkuk osztanĂĄ ki AusztriĂĄnak az ĂĄldozati szerepet.

Arra a kĂŠrdĂŠsre, hogy „az ĂĄllami szolgĂĄltatĂĄsokat csak a tĂśbbsĂŠgi nemzetnek kĂŠne biztosĂ­tania”(tehĂĄt csak az osztrĂĄkoknak, bevĂĄndorlĂłknak pĂŠldĂĄul nem) kĂŠtfĂŠle vĂĄlasz ĂŠrkezett: „ez egy Ă­gy teljesen helyĂŠnvalĂł” (A-vĂĄlasz), illetve „ez egy szĂťklĂĄtĂłkĂśrĂť, radikĂĄlis, szĂŠgyenteljes szempont”(B-vĂĄlasz). A vĂŠgeredmĂŠny szempontjĂĄbĂłl az A-vĂĄlaszt a megkĂŠrdezettek 57 szĂĄzalĂŠka tĂĄmogatta, kĂśztĂźk mindegyik vĂĄllaltan FPÖ-szavazĂł volt.

Az Anschlusst kĂśvetĂľen egyes csoportok, mindenek elĂľtt az ausztriai zsidĂłk tĂśmeges ĂźldĂśztetĂŠsnek voltak kitĂŠve. Azt a feltĂŠtelezĂŠst, hogy „ma ilyen jellegĂť ĂźldĂśztetĂŠsek elkĂŠpzelhetĂľek-e EurĂłpĂĄban” a vĂĄlaszadĂłk mindĂśssze 12 szĂĄzalĂŠka tartotta elkĂŠpzelhetetlennek, 32 szĂĄzalĂŠka nem valĂłszĂ­nĂťnek, 39 szĂĄzalĂŠka esĂŠlyesnek ĂŠs 17 szĂĄzalĂŠka igen valĂłszĂ­nĂťnek. A felmĂŠrĂŠsbĂľl az is kiderĂźl, hogy a megkĂŠrdezett osztrĂĄkok 61 szĂĄzalĂŠka vĂŠli Ăşgy, hogy a nĂĄci mĂşltat kellĂľkĂŠppen feldolgoztĂĄk.
Link