Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Fokozódó õrület:
Fokozódó õrület: a spanyol kormány állampolgárságot ad az inkvizÃció idején elûzött zsidók leszármazottainak
Több mint 500 évvel ezelõtt zsidók tÃzezrei menekültek el Spanyolországból, mert üldözték õket. Az ok: a tûrhetetlen uzsoráskodás, melynek következtében spanyolok tömegei veszÃtették el vagyonukat, és süllyedtek kilátástalan nyomorba.
Fél évezred elteltével leszármazottaikat vissza kÃvánják hÃvni a nagyokos spanyolok. (Vagy inkább a cionbérenc madridi kormány.)
Mielõtt a 15. században mûködésbe lépett volna a spanyolországi inkvizÃció, hozzávetõleg 300 ezer zsidó élt Hispániában. A világ egyik legjelentõsebb zsidó közössége volt a spanyolországi. Napjainkban 40 és 50 ezer közé tehetõ a számuk – amely azonban rövidesen jelentõs mértékben növekedni fog.
Régi-új honfoglalók szemelték ki Spanyolországot is
Novemberben Alberto Ruiz-Gallardon, a madridi kormány igazságügyi minisztere vázolta azokat a terveket, melyeknek értelmében az egykori spanyolországi szefárd zsidó közösség leszármazottai gyorsÃtott eljárással spanyol útlevélhez és állampolgársághoz juthatnak. A lehetõség világszerte mozgósÃtotta a szefárd zsidókat. A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége elnevezésû szervezet közlése szerint a bejelentést követõ egy hónapon belül 6 ezer állampolgársági kérelem érkezett – az egyik közülük az USA kongresszusának egy meg nem nevezett tagjától.
"Az elsõ reakcióm az volt, hogy ez egy félelmetes pillanat, és nem az igazság órája” – fejezte ki „érzéseit” Doreen Carvajal, a New York Times Párizsban dolgozó riportere. Õ egyébként amerikai állampolgár, de mint mondta, „romantikus gondolatok” ébredtek benne, ezért úgy döntött, megszerzi a spanyol útlevelet, hogy „ezzel bezáruljon a kör”. „Mindez nagyon poétikus” – jelentette ki az újságÃrónõ, akinek az „érzései” nyilván mindennél fontosabbak. Carvajalt katolikusnak nevelték, néhány évvel ezelõtt azonban felfedezte „szefárd zsidó gyökereit”.
Propagandakép a szent inkvizÃcióról
Miután a „nagy felfedezés” megtörtént, Carvajal kutakodni kezdett, és sikerült visszavezetnie a családfáját a 15. századig. Azt is kiderÃtette, hogy az õsei a Madridtól északra található Segovia városában éldegéltek. A családja minden bizonnyal lebilincselõen izgalmas történetét Carvajal könyvben is megÃrta, melynek cÃme: Az elfelejtett folyam: a túlélés, az identitás és az inkvizÃció modern története.
Az újságÃrónõ felvette a kapcsolatot Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségével, azonban azt közölték vele, hogy nem jogosult az állampolgárságra. Legalábbis egyelõre. Carvajal nem is tett le szándékáról. Az elutasÃtás egyik oka lehet, hogy a hölgy családja a spanyol zsidók azon egyharmadához tartozik, akik eléggé el nem Ãtélhetõ módon megtértek a katolicizmushoz annak érdekében, hogy elkerüljék az inkvizÃciót. (De egyes történészek szerint még megtérésük után is megfigyelték, és üldözték õket, mivel nem hagytak fel bizonyos „zsidó szokásokkal”, és legfõképpen az uzsoráskodással.) Mindennek tetejébe Carvajal a zsidó vallását sem gyakorolja. Elõbb meg kell térnie a judaizmushoz, és azután folyamodhat a spanyol állampolgárságért – közölték vele a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének illetékesei. (Agyrém: ma már tehát ahhoz, hogy megkaphassa valaki a spanyol állampolgárságot, meg kell térnie a judaizmushoz. De ugye el kellene hinnünk, hogy nincsen zsidó világuralom, és a zsidók nem kiváltságos népcsoport a nyugati világban.) Mindennek ellenére az újságÃró hölgy jogtalanságot és kényszert szimatol. „Úgy érzem, hogy megint rám akarnak erõszakolni valamit. Itt vannak az egykoron erõszakkal katolicizmusra térÃtett emberek leszármazottai, és most megint azt mondják nekik, ezt tegyétek, azt tegyétek, és térjetek át egy bizonyos vallásra. És mi van akkor, ha valaki történetesen egy szekuláris zsidó?”
Az állampolgárság megszerzésének pontos szabályait egyelõre még nem rögzÃtették le. Ezért aztán nagyon is elképzelhetõ, hogy a zsidóság köreibõl érkezõ kritikák hatására módosÃtanak a tervezeten. Nehogy valami apró jogsérelem érje a sokat szenvedett és mindig üldözött „szegény zsidó embereket”.
A Carvajal család
Mauricio Toledano, a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének fõtitkára a BBC számára adott nyilatkozatában közölte: a kormányzat még dolgozik a törvénytervezet részletein. Véleménye szerint a jogszabály végsõ változata alapján a spanyolországi szefárd õsökkel rendelkezõ minden egyes személy jogosult lesz az állampolgárságra – függetlenül attól, az illetõ zsidónak vallja-e magát, vagy sem.
Összességében hozzávetõleg 100 ezer zsidó menekült el Spanyolországból a 15. században. Voltak, akik közülük Észak-Afrikába mentek, de a többség az akkor még virágzó Oszmán Birodalom területén telepedett le. Abban az idõben a Török Birodalom Magyarországgal volt határos, és uralma alatt tartotta a Balkánt, Anatóliát és a Közel-Kelet jelentõs részét.
Napjainkban a Törökországban élõ zsidók 90%-a szefárd zsidó. Közülük való Roni Rodrigue, az 55 esztendõs isztambuli autókereskedõ is, aki már régebben benyújtotta folyamodványát a spanyol állampolgárság megszerzése érdekében. "Arra gondoltam, ha jogom van benyújtani a kérvényt, miért ne tegyem meg” – magyarázta magasröptû motÃvumait a zsidó kereskedõ, aki egy hasonló kezdeményezésen felbuzdulva már négy esztendõvel korábban kérte a spanyol állampolgárság megadását. 11 hónap elteltével ügyét kedvezõen el is bÃrálták, azonban állÃtólag több üldözött barátja évekig is várakozni kényszerült. Rodrigue egyelõre nem kÃván Hispániában letelepedni, és még csak kétszer járt ott, de egyfajta „kapcsolat” azért persze már Spanyolországhoz köti.
Rodrigue még egy kicsit tud beszélni a szefárd zsidók õsi nyelvén, a ladinón, mely a régi spanyol nyelven alapszik, de igen sok héber jövevényszó is van benne. Szülei még egymással is ezen a nyelven érintkeztek, de az újabb generációknak már nem tanÃtják meg. Márpedig nem fordulhat elõ, hogy a zsidósághoz kötõdõ valamilyen hagyomány kihaljon.
A szefárd zsidók állÃtólag mindig is meleg érzelmekkel tekintettek Spanyolországra. „Lelkem és szÃvem mélyén még most is spanyol vagyok” – jelenti ki például egy neve elhallgatását kérõ, Nagy-Britanniában élõ szefárd zsidó. Mint meséli, földet vásárolt Spanyolországban, ahol most egy házat is épÃt. Sõt, már arról is gondoskodott, hogy halála után spanyol földbe temessék el. Õ is igazságtalannak érzi az állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvény nyilvánosságra került szabályait, és szeretné, ha azokon változtatnának. Korábban már folyamodott spanyol állampolgárságért, azonban végül visszavonta kérelmét, mivel a kedvezõ elbÃrálás érdekében a gaz antiszemiták meg akarták fosztani brit útlevelétõl. Márpedig ilyesfajta rasszista megkülönböztetést nem lehet elviselni. A jogszabálytervezet várható módosÃtása nyomán azonban megmaradhat a brit állampolgársága is, miközben felveheti majd a spanyolt is. Mindez ugyanis neki (faji alapon) „jár”.
Hinnünk kellene abban a mÃtoszban is, mely úgy szól, hogy a zsidók kiûzése nyomán tönkrement a spanyol gazdaság. (Ellenkezõleg: a zsidók távozását követõen kezdõdött meg Amerika gyarmatosÃtása és a spanyol világbirodalom kialakulása. Az 1492 utáni két évszázad Spanyolország legdicsõségesebb korszaka.) Maria Josep Estanyol, a Barcelonai Egyetem tanára, a következõképpen igyekezett hódolni a többnyire uzsoráskodásból élõ hispániai zsidóság mai utódai elõtt: "Az Oszmán Birodalom idején a szultán állÃtólag azt mondta, hogy nem érti, hogy olyan nagy király, mint a spanyol Ferdinánd, hogyan képes meglenni a zsidók nélkül, akiknek gazdagság, a vagyon köszönhetõ volt.” A „történész” szerint „a szultán nagyon örült annak, hogy a Hispániából elüldözött zsidó családok Törökországban telepedtek le, mert gazdagÃtották a birodalmat”. Nem világos azonban, hogy ha a zsidók tömeges betelepÃtése révén lehetett felvirágoztatni országokat és birodalmakat, akkor miért üldözték el õket például 1290-ben Angliából (az 1650-es évekig nem is engedték vissza õket), Franciaországból és idõnként majd mindegyik európai országból? Ennyire képtelenek voltak megérteni az ostoba középkori uralkodók a gazdagodás és a fellendülés titkát?
Az egykor Spanyolországban élõ szefárd zsidók hazatelepülése évtizedek óta napirenden van. Hogy azonban miért éppen most született törvény a kérdés végleges rendezését illetõen, azzal kapcsolatban csak találgathatunk. A válasz, amit majd gyakran hallani fogunk, az lesz, hogy a zsidók betelepülésére azért van szükség, mert „fellendÃtik majd a válságban lévõ spanyol gazdaságot”. Vannak olyan feltételezések, melyek szerint a spanyol kormány ily módon akarja kiengesztelni Izraelt azért, amiért Madrid tavaly õsszel támogatni merészelte Palesztina „nem állami megfigyelõi” státuszának megadását az ENSZ-ben.
Ha azonban az egykori spanyolországi szefárd zsidók leszármazottainak feltétel nélkül megÃtélik a spanyol állampolgárságot, akkor az faji megkülönböztetést jelent a muzulmánokra nézve. Több muszlim vezetõ is felhÃvta a figyelmet ugyanis arra, hogy a 15. században, az inkvizÃció üldözései elõl muzulmánok tömegei is elmenekültek Spanyolországból. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban az õ leszármazottaik számára nem készült az állampolgárság gyorsÃtott megadását biztosÃtó törvény.
Perge Ottó - BBC nyomán.
Több mint 500 évvel ezelõtt zsidók tÃzezrei menekültek el Spanyolországból, mert üldözték õket. Az ok: a tûrhetetlen uzsoráskodás, melynek következtében spanyolok tömegei veszÃtették el vagyonukat, és süllyedtek kilátástalan nyomorba.
Fél évezred elteltével leszármazottaikat vissza kÃvánják hÃvni a nagyokos spanyolok. (Vagy inkább a cionbérenc madridi kormány.)
Mielõtt a 15. században mûködésbe lépett volna a spanyolországi inkvizÃció, hozzávetõleg 300 ezer zsidó élt Hispániában. A világ egyik legjelentõsebb zsidó közössége volt a spanyolországi. Napjainkban 40 és 50 ezer közé tehetõ a számuk – amely azonban rövidesen jelentõs mértékben növekedni fog.
Régi-új honfoglalók szemelték ki Spanyolországot is
Novemberben Alberto Ruiz-Gallardon, a madridi kormány igazságügyi minisztere vázolta azokat a terveket, melyeknek értelmében az egykori spanyolországi szefárd zsidó közösség leszármazottai gyorsÃtott eljárással spanyol útlevélhez és állampolgársághoz juthatnak. A lehetõség világszerte mozgósÃtotta a szefárd zsidókat. A Spanyol Zsidó Közösségek Szövetsége elnevezésû szervezet közlése szerint a bejelentést követõ egy hónapon belül 6 ezer állampolgársági kérelem érkezett – az egyik közülük az USA kongresszusának egy meg nem nevezett tagjától.
"Az elsõ reakcióm az volt, hogy ez egy félelmetes pillanat, és nem az igazság órája” – fejezte ki „érzéseit” Doreen Carvajal, a New York Times Párizsban dolgozó riportere. Õ egyébként amerikai állampolgár, de mint mondta, „romantikus gondolatok” ébredtek benne, ezért úgy döntött, megszerzi a spanyol útlevelet, hogy „ezzel bezáruljon a kör”. „Mindez nagyon poétikus” – jelentette ki az újságÃrónõ, akinek az „érzései” nyilván mindennél fontosabbak. Carvajalt katolikusnak nevelték, néhány évvel ezelõtt azonban felfedezte „szefárd zsidó gyökereit”.
Propagandakép a szent inkvizÃcióról
Miután a „nagy felfedezés” megtörtént, Carvajal kutakodni kezdett, és sikerült visszavezetnie a családfáját a 15. századig. Azt is kiderÃtette, hogy az õsei a Madridtól északra található Segovia városában éldegéltek. A családja minden bizonnyal lebilincselõen izgalmas történetét Carvajal könyvben is megÃrta, melynek cÃme: Az elfelejtett folyam: a túlélés, az identitás és az inkvizÃció modern története.
Az újságÃrónõ felvette a kapcsolatot Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségével, azonban azt közölték vele, hogy nem jogosult az állampolgárságra. Legalábbis egyelõre. Carvajal nem is tett le szándékáról. Az elutasÃtás egyik oka lehet, hogy a hölgy családja a spanyol zsidók azon egyharmadához tartozik, akik eléggé el nem Ãtélhetõ módon megtértek a katolicizmushoz annak érdekében, hogy elkerüljék az inkvizÃciót. (De egyes történészek szerint még megtérésük után is megfigyelték, és üldözték õket, mivel nem hagytak fel bizonyos „zsidó szokásokkal”, és legfõképpen az uzsoráskodással.) Mindennek tetejébe Carvajal a zsidó vallását sem gyakorolja. Elõbb meg kell térnie a judaizmushoz, és azután folyamodhat a spanyol állampolgárságért – közölték vele a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének illetékesei. (Agyrém: ma már tehát ahhoz, hogy megkaphassa valaki a spanyol állampolgárságot, meg kell térnie a judaizmushoz. De ugye el kellene hinnünk, hogy nincsen zsidó világuralom, és a zsidók nem kiváltságos népcsoport a nyugati világban.) Mindennek ellenére az újságÃró hölgy jogtalanságot és kényszert szimatol. „Úgy érzem, hogy megint rám akarnak erõszakolni valamit. Itt vannak az egykoron erõszakkal katolicizmusra térÃtett emberek leszármazottai, és most megint azt mondják nekik, ezt tegyétek, azt tegyétek, és térjetek át egy bizonyos vallásra. És mi van akkor, ha valaki történetesen egy szekuláris zsidó?”
Az állampolgárság megszerzésének pontos szabályait egyelõre még nem rögzÃtették le. Ezért aztán nagyon is elképzelhetõ, hogy a zsidóság köreibõl érkezõ kritikák hatására módosÃtanak a tervezeten. Nehogy valami apró jogsérelem érje a sokat szenvedett és mindig üldözött „szegény zsidó embereket”.
A Carvajal család
Mauricio Toledano, a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének fõtitkára a BBC számára adott nyilatkozatában közölte: a kormányzat még dolgozik a törvénytervezet részletein. Véleménye szerint a jogszabály végsõ változata alapján a spanyolországi szefárd õsökkel rendelkezõ minden egyes személy jogosult lesz az állampolgárságra – függetlenül attól, az illetõ zsidónak vallja-e magát, vagy sem.
Összességében hozzávetõleg 100 ezer zsidó menekült el Spanyolországból a 15. században. Voltak, akik közülük Észak-Afrikába mentek, de a többség az akkor még virágzó Oszmán Birodalom területén telepedett le. Abban az idõben a Török Birodalom Magyarországgal volt határos, és uralma alatt tartotta a Balkánt, Anatóliát és a Közel-Kelet jelentõs részét.
Napjainkban a Törökországban élõ zsidók 90%-a szefárd zsidó. Közülük való Roni Rodrigue, az 55 esztendõs isztambuli autókereskedõ is, aki már régebben benyújtotta folyamodványát a spanyol állampolgárság megszerzése érdekében. "Arra gondoltam, ha jogom van benyújtani a kérvényt, miért ne tegyem meg” – magyarázta magasröptû motÃvumait a zsidó kereskedõ, aki egy hasonló kezdeményezésen felbuzdulva már négy esztendõvel korábban kérte a spanyol állampolgárság megadását. 11 hónap elteltével ügyét kedvezõen el is bÃrálták, azonban állÃtólag több üldözött barátja évekig is várakozni kényszerült. Rodrigue egyelõre nem kÃván Hispániában letelepedni, és még csak kétszer járt ott, de egyfajta „kapcsolat” azért persze már Spanyolországhoz köti.
Rodrigue még egy kicsit tud beszélni a szefárd zsidók õsi nyelvén, a ladinón, mely a régi spanyol nyelven alapszik, de igen sok héber jövevényszó is van benne. Szülei még egymással is ezen a nyelven érintkeztek, de az újabb generációknak már nem tanÃtják meg. Márpedig nem fordulhat elõ, hogy a zsidósághoz kötõdõ valamilyen hagyomány kihaljon.
A szefárd zsidók állÃtólag mindig is meleg érzelmekkel tekintettek Spanyolországra. „Lelkem és szÃvem mélyén még most is spanyol vagyok” – jelenti ki például egy neve elhallgatását kérõ, Nagy-Britanniában élõ szefárd zsidó. Mint meséli, földet vásárolt Spanyolországban, ahol most egy házat is épÃt. Sõt, már arról is gondoskodott, hogy halála után spanyol földbe temessék el. Õ is igazságtalannak érzi az állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvény nyilvánosságra került szabályait, és szeretné, ha azokon változtatnának. Korábban már folyamodott spanyol állampolgárságért, azonban végül visszavonta kérelmét, mivel a kedvezõ elbÃrálás érdekében a gaz antiszemiták meg akarták fosztani brit útlevelétõl. Márpedig ilyesfajta rasszista megkülönböztetést nem lehet elviselni. A jogszabálytervezet várható módosÃtása nyomán azonban megmaradhat a brit állampolgársága is, miközben felveheti majd a spanyolt is. Mindez ugyanis neki (faji alapon) „jár”.
Hinnünk kellene abban a mÃtoszban is, mely úgy szól, hogy a zsidók kiûzése nyomán tönkrement a spanyol gazdaság. (Ellenkezõleg: a zsidók távozását követõen kezdõdött meg Amerika gyarmatosÃtása és a spanyol világbirodalom kialakulása. Az 1492 utáni két évszázad Spanyolország legdicsõségesebb korszaka.) Maria Josep Estanyol, a Barcelonai Egyetem tanára, a következõképpen igyekezett hódolni a többnyire uzsoráskodásból élõ hispániai zsidóság mai utódai elõtt: "Az Oszmán Birodalom idején a szultán állÃtólag azt mondta, hogy nem érti, hogy olyan nagy király, mint a spanyol Ferdinánd, hogyan képes meglenni a zsidók nélkül, akiknek gazdagság, a vagyon köszönhetõ volt.” A „történész” szerint „a szultán nagyon örült annak, hogy a Hispániából elüldözött zsidó családok Törökországban telepedtek le, mert gazdagÃtották a birodalmat”. Nem világos azonban, hogy ha a zsidók tömeges betelepÃtése révén lehetett felvirágoztatni országokat és birodalmakat, akkor miért üldözték el õket például 1290-ben Angliából (az 1650-es évekig nem is engedték vissza õket), Franciaországból és idõnként majd mindegyik európai országból? Ennyire képtelenek voltak megérteni az ostoba középkori uralkodók a gazdagodás és a fellendülés titkát?
Az egykor Spanyolországban élõ szefárd zsidók hazatelepülése évtizedek óta napirenden van. Hogy azonban miért éppen most született törvény a kérdés végleges rendezését illetõen, azzal kapcsolatban csak találgathatunk. A válasz, amit majd gyakran hallani fogunk, az lesz, hogy a zsidók betelepülésére azért van szükség, mert „fellendÃtik majd a válságban lévõ spanyol gazdaságot”. Vannak olyan feltételezések, melyek szerint a spanyol kormány ily módon akarja kiengesztelni Izraelt azért, amiért Madrid tavaly õsszel támogatni merészelte Palesztina „nem állami megfigyelõi” státuszának megadását az ENSZ-ben.
Ha azonban az egykori spanyolországi szefárd zsidók leszármazottainak feltétel nélkül megÃtélik a spanyol állampolgárságot, akkor az faji megkülönböztetést jelent a muzulmánokra nézve. Több muszlim vezetõ is felhÃvta a figyelmet ugyanis arra, hogy a 15. században, az inkvizÃció üldözései elõl muzulmánok tömegei is elmenekültek Spanyolországból. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azonban az õ leszármazottaik számára nem készült az állampolgárság gyorsÃtott megadását biztosÃtó törvény.
Perge Ottó - BBC nyomán.
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. March 10. 19:51:43
#2 |
lucuska
- 2013. March 10. 22:48:42
#3 |
Gutai Zub
- 2013. March 11. 08:04:00
#4 |
postaimre
- 2013. March 11. 08:08:57
#5 |
Gutai Zub
- 2013. March 11. 08:32:35
#6 |
postaimre
- 2013. March 11. 08:47:41
#7 |
Perje
- 2013. March 11. 09:29:01
#8 |
kukackac
- 2013. March 11. 10:19:16
#9 |
Perje
- 2013. March 11. 10:38:39
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték