Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Formálódó katonai szövetségek Kína árnyékában
Az önként vállalt pacifizmus évtizedei után Japán most nemcsak katonai költségvetését növelné, de egy új regionális katonai együttmûködés kialakítására is törekszik a délkelet-ázsiai régióban. A szigetország befolyásának növelését és Kína ellensúlyozását célzó szövetség szinte az egész csendes-óceáni térséget felölelné, nem mellesleg egységbe fogná a Kínával területi vitában álló nemzeteket is. A formálódó biztonsági és katonai szövetségek hûvös fogadtatásra találhatnak Pekingben, amely a régió – Kínával gazdasági függésben élõ – országai számára súlyos következményekkel járhat.
Japán 2007 után tavaly decemberben visszatért miniszterelnöke, Sindzó Abe új szövetségeseket keres a délkelet-ázsiai és csendes-óceáni régióban. Ezt jelzi, hogy bár hagyományosan az újonnan megválasztott japán vezetõk elsõ hivatalos külföldi látogatásának célpontja Washington, a régi-új Abe-adminisztráció úgy döntött, hogy elsõbbséget ad délkelet-ázsiai partnereinek. Januárban az új kormányfõ elõször Indonéziába, Thaiföldre és Vietnamba utazott, míg miniszterelnök-helyettese Mianmarba, külügyminisztere pedig Ausztráliába, Bruneibe, a Fülöp-szigetekre és Szingapúrba látogatott el.
Japán ezen országok mindegyikével szorosabb gazdasági és katonai szövetséget kíván létrehozni, miután a szigetországnak új növekedési forrásokra van szüksége sínylõdõ gazdasága élénkítésére, valamint saját katonai erejének megerõsítésére. „Az ázsiai-csendes-óceáni régió stratégiai környezete dinamikus változáson megy keresztül. Ezen átalakulás alatt kialakított szorosabb kapcsolataink a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országaival hozzájárulnak a régió békéjéhez és stabilitásához, és Japán nemzeti érdekében állnak” – közölte Abe.
Tokió képekben - kattintson!
Szakértõk azonban arra figyelmeztetnek, hogy a japán vezetõnek óvatosan kell közelítenie Délkelet-Ázsia felé, kerülve Kína provokálását, miközben Peking szintén aktívan keresi a befektetési és kereskedelmi lehetõségeket, valamint a kiaknázatlan nyersanyagforrásokat a régióban. Továbbá Abénak szem elõtt kell tartania azt is, hogy mind Japánnak, mind Kína déli szomszédjainak erõs érdeke fûzõdik a pozitív gazdasági kapcsolatok fenntartásához az ázsiai óriással. Ugyanakkor az óvatosságot mellõzve, a megújult japán elkötelezettség mellett hitet téve, a japán kormányfõ Kína kapcsán máris kifejezte elkötelezettségét egy határozottabb és magabiztosabb külpolitikai irányvonal és egy regionális „demokratikus biztonsági gyémánt” megszilárdítása mellett – nyíltan keresve az új katonai szövetségeseket szomszédja ellenében.
Gazdasági érdekek mozgatta együttmûködés
Abe délkelet-ázsiai körútja szakértõk szerint egyértelmûen Japán regionális befolyásának növelésére és Kína ellensúlyozására irányult. A január 16. és 18. közötti út ugyan rövidre szabott volt, de ez csupán felvezette a régi-új japán kormányfõ ötpontos külpolitikai elképzeléseit az ASEAN-nal folytatott munkáról. Ezekben hangsúlyozza a jogrendet és a hajózás szabadságát a tengereken, a gazdasági hálózatok és cserék fokozását, valamint a demokrácia és az emberi jogok támogatását – számolt be a CogitAsia stratégiai és nemzetközi tanulmányok központ.
Ezek az elvek Japán azon vágyáról tanúskodnak, hogy mind gazdasági, mind politikai profilját fejleszteni kívánja, történeti elkötelezettségét is fokozva. A japán kormányfõ Vietnamban, Thaiföldön és Indonéziában tett látogatása alkalmával Kínával kapcsolatos aggodalmainak is hangot adott, valamint stratégiai együttmûködést ajánlott vendéglátóinak, akikhez bõkezû infrastrukturális és egyéb beruházásokra, illetve fejlesztési segélyekre vonatkozó ígéretekkel érkezett. Utóbbi területen Japán a világ egyik legnagyobb hivatalos fejlesztési segélyezõjeként kulcsszerepet játszott és játszik a régió fejlesztésében, a japán cégek jelenléte és terjeszkedése pedig az ASEAN gazdasági felemelkedésének egyik fõ motorja volt. És várhatóan az is marad, a japán befektetések ugyanis folyamatosan növekednek a régióban. Tokió az Európai Unió után a második legnagyobb befektetõ Délkelet-Ázsiában, valamint az ASEAN legfõbb exportpiaca.
Abe egyértelmûvé tette, hogy a szervezet 2015-re tervezett integrációja, amely egy 2 ezer milliárd dollár értékû, 600 milliós lakosságú kombinált gazdasági tömböt hozna létre, jelentõs tényezõ a deflációs csapdában vergõdõ japán gazdaságnak, amelyet a fokozatos népességcsökkenés és az elöregedõ társadalom problémája is sújt. Az ASEAN hatalmas és gyorsan növekvõ piacot jelenthet a japán cégek számára, amelyeket a Kínával támadt feszültség és a belsõ kereslet gyengesége miatt súlyos károk értek. „Japán aggódik kínai kereskedelmi és beruházási veszteségei miatt” – közölte az Ázsiai Fejlesztési Bank vezetõ közgazdásza, Jayant Menon a Reuters-szel. Ennek kihatását jelzi, hogy egy, a Nikkei Shimbunban publikált decemberi felmérés megállapította: a japán vállalatok 85%-a tekint kiemelt befektetési célként a régióra, míg Kínát csupán 40% nevezte meg fõ célállomásként.
Képeink a "fenyegetõ" Kínáról - kattintson!
A Japan Research Institute kutatóintézet jelentése is a japán–kínai kapcsolatok romlását és a szigetország dél felé fordulását tükrözi: eszerint míg a két ország közötti kereskedelem a 2000-es teljes japán export 18,6%-áról 2011-re 11,2%-ra esett vissza, addig az egyes ASEAN országok esetében 9,7%-ról 10,9%-ra nõtt ugyanebben az idõszakban. Délkelet-Ázsia jelentõségét növeli, hogy a régió egy olyan kialakulóban levõ termelési folyosót jelent óriási potenciális piaccal, ahol Japán nagy népszerûségnek is örvend – különösen azért, mert a kétoldalú kapcsolatokat kevésbé terhelik a II. világháború emlékei. Sõt, a megújult japán elkötelezettséget üdvözlõ délkelet-ázsiai országok igyekeznek szerteágazó politikai, üzleti és gazdasági partnerséget kialakítani a szigetországgal a fenyegetõen növekvõ Kína ellenében.
Erõsödõ gazdasági-katonai kapcsolatok
A japán vezetõ elsõ hivatali ciklusa alatti külpolitikájának kiemelt pontja volt a szabadság és jólét kérdése, amely több ASEAN-tagállam kapcsán megkérdõjelezhetõ. Abe ezen külpolitikai víziója tehát megnehezítheti Japán délkelet-ázsiai szerepvállalását, mivel a szervezet tagországainak mindössze fele demokratikus berendezkedésû, és több helyütt problémás az emberi jogok helyzete is. A japán miniszterelnök felhívásának fentiekre vonatkozó pontjai pedig elidegeníthetik potenciális gazdasági partnereit. Mélyebb bilaterális kapcsolatokra tehát elsõsorban azokkal az országokkal törekedhet Japán, amelyek osztják a demokratikus elveket és nézeteket, illetve ezek felé törekszenek. „A második világháború óta Japán elkötelezett, hogy szilárdan védelmezi a demokráciát és az alapvetõ emberi jogokat, és hangsúlyozza a jogállamiságot” – közölte Abe a japán állami televízióban. „Szeretném hangsúlyozni azon országokkal való kapcsolataink fontosságát, amelyek osztják az ilyen értékeket”.
Ennek szellemében Japán máris élenjár a nagyszabású ipari beruházások területén a liberalizálódó Mianmarban, amely fokozatosan igyekszik oldani évtizedes függésén Kínától, teret engedve a nyugati és japán befektetéseknek is. Thaiföld – amely Japán regionális gyártási központjának számít az ország területén található több mint 8000 japán vállalat révén – szintén népszerû célpontja a japán beruházások új hullámának, mivel egyre több kis- és középvállalkozás dönt úgy, hogy a szigetországon kívülre helyezi gyártósorait.
Link
Japán 2007 után tavaly decemberben visszatért miniszterelnöke, Sindzó Abe új szövetségeseket keres a délkelet-ázsiai és csendes-óceáni régióban. Ezt jelzi, hogy bár hagyományosan az újonnan megválasztott japán vezetõk elsõ hivatalos külföldi látogatásának célpontja Washington, a régi-új Abe-adminisztráció úgy döntött, hogy elsõbbséget ad délkelet-ázsiai partnereinek. Januárban az új kormányfõ elõször Indonéziába, Thaiföldre és Vietnamba utazott, míg miniszterelnök-helyettese Mianmarba, külügyminisztere pedig Ausztráliába, Bruneibe, a Fülöp-szigetekre és Szingapúrba látogatott el.
Japán ezen országok mindegyikével szorosabb gazdasági és katonai szövetséget kíván létrehozni, miután a szigetországnak új növekedési forrásokra van szüksége sínylõdõ gazdasága élénkítésére, valamint saját katonai erejének megerõsítésére. „Az ázsiai-csendes-óceáni régió stratégiai környezete dinamikus változáson megy keresztül. Ezen átalakulás alatt kialakított szorosabb kapcsolataink a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) országaival hozzájárulnak a régió békéjéhez és stabilitásához, és Japán nemzeti érdekében állnak” – közölte Abe.
Tokió képekben - kattintson!
Szakértõk azonban arra figyelmeztetnek, hogy a japán vezetõnek óvatosan kell közelítenie Délkelet-Ázsia felé, kerülve Kína provokálását, miközben Peking szintén aktívan keresi a befektetési és kereskedelmi lehetõségeket, valamint a kiaknázatlan nyersanyagforrásokat a régióban. Továbbá Abénak szem elõtt kell tartania azt is, hogy mind Japánnak, mind Kína déli szomszédjainak erõs érdeke fûzõdik a pozitív gazdasági kapcsolatok fenntartásához az ázsiai óriással. Ugyanakkor az óvatosságot mellõzve, a megújult japán elkötelezettség mellett hitet téve, a japán kormányfõ Kína kapcsán máris kifejezte elkötelezettségét egy határozottabb és magabiztosabb külpolitikai irányvonal és egy regionális „demokratikus biztonsági gyémánt” megszilárdítása mellett – nyíltan keresve az új katonai szövetségeseket szomszédja ellenében.
Gazdasági érdekek mozgatta együttmûködés
Abe délkelet-ázsiai körútja szakértõk szerint egyértelmûen Japán regionális befolyásának növelésére és Kína ellensúlyozására irányult. A január 16. és 18. közötti út ugyan rövidre szabott volt, de ez csupán felvezette a régi-új japán kormányfõ ötpontos külpolitikai elképzeléseit az ASEAN-nal folytatott munkáról. Ezekben hangsúlyozza a jogrendet és a hajózás szabadságát a tengereken, a gazdasági hálózatok és cserék fokozását, valamint a demokrácia és az emberi jogok támogatását – számolt be a CogitAsia stratégiai és nemzetközi tanulmányok központ.
Ezek az elvek Japán azon vágyáról tanúskodnak, hogy mind gazdasági, mind politikai profilját fejleszteni kívánja, történeti elkötelezettségét is fokozva. A japán kormányfõ Vietnamban, Thaiföldön és Indonéziában tett látogatása alkalmával Kínával kapcsolatos aggodalmainak is hangot adott, valamint stratégiai együttmûködést ajánlott vendéglátóinak, akikhez bõkezû infrastrukturális és egyéb beruházásokra, illetve fejlesztési segélyekre vonatkozó ígéretekkel érkezett. Utóbbi területen Japán a világ egyik legnagyobb hivatalos fejlesztési segélyezõjeként kulcsszerepet játszott és játszik a régió fejlesztésében, a japán cégek jelenléte és terjeszkedése pedig az ASEAN gazdasági felemelkedésének egyik fõ motorja volt. És várhatóan az is marad, a japán befektetések ugyanis folyamatosan növekednek a régióban. Tokió az Európai Unió után a második legnagyobb befektetõ Délkelet-Ázsiában, valamint az ASEAN legfõbb exportpiaca.
Abe egyértelmûvé tette, hogy a szervezet 2015-re tervezett integrációja, amely egy 2 ezer milliárd dollár értékû, 600 milliós lakosságú kombinált gazdasági tömböt hozna létre, jelentõs tényezõ a deflációs csapdában vergõdõ japán gazdaságnak, amelyet a fokozatos népességcsökkenés és az elöregedõ társadalom problémája is sújt. Az ASEAN hatalmas és gyorsan növekvõ piacot jelenthet a japán cégek számára, amelyeket a Kínával támadt feszültség és a belsõ kereslet gyengesége miatt súlyos károk értek. „Japán aggódik kínai kereskedelmi és beruházási veszteségei miatt” – közölte az Ázsiai Fejlesztési Bank vezetõ közgazdásza, Jayant Menon a Reuters-szel. Ennek kihatását jelzi, hogy egy, a Nikkei Shimbunban publikált decemberi felmérés megállapította: a japán vállalatok 85%-a tekint kiemelt befektetési célként a régióra, míg Kínát csupán 40% nevezte meg fõ célállomásként.
Képeink a "fenyegetõ" Kínáról - kattintson!
A Japan Research Institute kutatóintézet jelentése is a japán–kínai kapcsolatok romlását és a szigetország dél felé fordulását tükrözi: eszerint míg a két ország közötti kereskedelem a 2000-es teljes japán export 18,6%-áról 2011-re 11,2%-ra esett vissza, addig az egyes ASEAN országok esetében 9,7%-ról 10,9%-ra nõtt ugyanebben az idõszakban. Délkelet-Ázsia jelentõségét növeli, hogy a régió egy olyan kialakulóban levõ termelési folyosót jelent óriási potenciális piaccal, ahol Japán nagy népszerûségnek is örvend – különösen azért, mert a kétoldalú kapcsolatokat kevésbé terhelik a II. világháború emlékei. Sõt, a megújult japán elkötelezettséget üdvözlõ délkelet-ázsiai országok igyekeznek szerteágazó politikai, üzleti és gazdasági partnerséget kialakítani a szigetországgal a fenyegetõen növekvõ Kína ellenében.
Erõsödõ gazdasági-katonai kapcsolatok
A japán vezetõ elsõ hivatali ciklusa alatti külpolitikájának kiemelt pontja volt a szabadság és jólét kérdése, amely több ASEAN-tagállam kapcsán megkérdõjelezhetõ. Abe ezen külpolitikai víziója tehát megnehezítheti Japán délkelet-ázsiai szerepvállalását, mivel a szervezet tagországainak mindössze fele demokratikus berendezkedésû, és több helyütt problémás az emberi jogok helyzete is. A japán miniszterelnök felhívásának fentiekre vonatkozó pontjai pedig elidegeníthetik potenciális gazdasági partnereit. Mélyebb bilaterális kapcsolatokra tehát elsõsorban azokkal az országokkal törekedhet Japán, amelyek osztják a demokratikus elveket és nézeteket, illetve ezek felé törekszenek. „A második világháború óta Japán elkötelezett, hogy szilárdan védelmezi a demokráciát és az alapvetõ emberi jogokat, és hangsúlyozza a jogállamiságot” – közölte Abe a japán állami televízióban. „Szeretném hangsúlyozni azon országokkal való kapcsolataink fontosságát, amelyek osztják az ilyen értékeket”.
Ennek szellemében Japán máris élenjár a nagyszabású ipari beruházások területén a liberalizálódó Mianmarban, amely fokozatosan igyekszik oldani évtizedes függésén Kínától, teret engedve a nyugati és japán befektetéseknek is. Thaiföld – amely Japán regionális gyártási központjának számít az ország területén található több mint 8000 japán vállalat révén – szintén népszerû célpontja a japán beruházások új hullámának, mivel egyre több kis- és középvállalkozás dönt úgy, hogy a szigetországon kívülre helyezi gyártósorait.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Entheo Mitiok
- 2013. March 11. 20:08:28
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.