Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Áder aláírja az Alaptörvény módosítását
Áder János köztársasági elnök a közszolgálati televízió szerda esti híradójában mondta el, hogy alá fogja írni az alaptörvény negyedik módosítását, amit hétfõn fogadott el a parlament. A közlemény a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.
Áder elmondta, hogy sok idõt töltött a sajtóban megjelent érvek és ellenérvek, a hozzá eljuttatott levelek tanulmányozásával, és döntésében az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete vezérelte.
Kifejtette, hogy a köztársasági elnök nem egyszerûen a pártok felett áll, hanem mindig és mindenben politikai nemzete mellett kell áll. Egy államfõ szerinte csakis így fejezheti ki a nemzet igazi egységét, akkor is, ha vannak, akik vitatják alkotmányos döntéseit.
Felelõsen gondolkodó polgárként nem veheti semmibe a törvény betûjét, és nem követhet el alkotmánysértést, egy állam ugyanis attól jogállam, hogy annak törvényeit és alkotmányos rendelkezéseit mindenki betartja – fogalmazott az államfõ. Szerinte ha az államfõ az alkotmányellenesség útjára lépne, az káoszhoz, zûrzavarhoz, törvénytelenséghez vezetne, amit senki sem akar.
"Az Alaptörvényben foglalt elnöki kötelezettséggel egyezõen – az Alaptörvény negyedik módosítását aláírom és kihirdetem. Ez az egyetlen alkotmányos választásom, amely összhangban van eskümmel, a fennálló törvényes rendelkezésekkel és az Alkotmánybíróság 20 év alatt meghozott határozataival" – jelentette ki Áder, és idézte az Alaptörvény vonatkozó bekezdését, mely szerinte egyértelmûvé teszi, hogy alkotmányos kötelessége aláírni a módosítást, függetlenül attól, hogy ez tetszik-e neki vagy sem.
Áder óvatosan megkerülte, hogy véleményt mondjon a módosításról: "Megválasztásom pillanatában világossá tettem: ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyûlésnek. Utalt a kormány- és az ellenzéki pártok felelõsségére is: „bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelõsség”.
Az államfõtõl az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasasági elnök és a civil szervezetek is azt kérték, hogy ne írja alá a módosítást, mert az a végsõ csapást jelenti a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minõsített rendelkezésekkel bõvül, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentõsen gyengül az alapvetõ jogok alkotmányos védelme, és az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövõbeni alapjogsértõ beavatkozásoktól.
Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvetõ jogokért felelõs biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács fõtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte. Lényegében ugyanezt tükrözte a külföldi sajtó reakciója is.
Az elnök döntésérõl szóló cikkünkben megírtuk, hogy az alkotmányjogászok szerint az Alaptörvény alapján nem lehet egyértelmûen megítélni, hogy Ádernek alá kell, illetve szabad-e írnia a módosítást.
Az Alaptörvény az elnöki beszédben is idézett S-cikke szerint a köztársasági elnök "az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétõl számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését." Más szóval nincs nincs mérlegelési lehetõsége: sem politikai, sem alkotmányos vétót nem emelhet, alá kell írnia az alkotmánymódosítást.
Az aláírást ellenzõk viszont arra utaltak, hogy az Alaptörvény 9. cikke szerint az elnök legfontosabb feladata, hogy õrködjön az államszervezet demokratikus mûködése felett. Márpedig a korábban alkotmányellenesnek talált rendelkezések alkotmányba emelése, és az Alkotmánybíróság jogköreinek a csökkentése, melynek eredményeképpen mostantól bármit az Alaptörvénybe írhat a törvényhozás, épp a jogállami demokráciát veszélyezteti.
Áder elmondta, hogy sok idõt töltött a sajtóban megjelent érvek és ellenérvek, a hozzá eljuttatott levelek tanulmányozásával, és döntésében az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete vezérelte.
Kifejtette, hogy a köztársasági elnök nem egyszerûen a pártok felett áll, hanem mindig és mindenben politikai nemzete mellett kell áll. Egy államfõ szerinte csakis így fejezheti ki a nemzet igazi egységét, akkor is, ha vannak, akik vitatják alkotmányos döntéseit.
Felelõsen gondolkodó polgárként nem veheti semmibe a törvény betûjét, és nem követhet el alkotmánysértést, egy állam ugyanis attól jogállam, hogy annak törvényeit és alkotmányos rendelkezéseit mindenki betartja – fogalmazott az államfõ. Szerinte ha az államfõ az alkotmányellenesség útjára lépne, az káoszhoz, zûrzavarhoz, törvénytelenséghez vezetne, amit senki sem akar.
"Az Alaptörvényben foglalt elnöki kötelezettséggel egyezõen – az Alaptörvény negyedik módosítását aláírom és kihirdetem. Ez az egyetlen alkotmányos választásom, amely összhangban van eskümmel, a fennálló törvényes rendelkezésekkel és az Alkotmánybíróság 20 év alatt meghozott határozataival" – jelentette ki Áder, és idézte az Alaptörvény vonatkozó bekezdését, mely szerinte egyértelmûvé teszi, hogy alkotmányos kötelessége aláírni a módosítást, függetlenül attól, hogy ez tetszik-e neki vagy sem.
Áder óvatosan megkerülte, hogy véleményt mondjon a módosításról: "Megválasztásom pillanatában világossá tettem: ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyûlésnek. Utalt a kormány- és az ellenzéki pártok felelõsségére is: „bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelõsség”.
Az államfõtõl az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasasági elnök és a civil szervezetek is azt kérték, hogy ne írja alá a módosítást, mert az a végsõ csapást jelenti a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minõsített rendelkezésekkel bõvül, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentõsen gyengül az alapvetõ jogok alkotmányos védelme, és az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövõbeni alapjogsértõ beavatkozásoktól.
Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvetõ jogokért felelõs biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács fõtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte. Lényegében ugyanezt tükrözte a külföldi sajtó reakciója is.
Az elnök döntésérõl szóló cikkünkben megírtuk, hogy az alkotmányjogászok szerint az Alaptörvény alapján nem lehet egyértelmûen megítélni, hogy Ádernek alá kell, illetve szabad-e írnia a módosítást.
Az Alaptörvény az elnöki beszédben is idézett S-cikke szerint a köztársasági elnök "az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétõl számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését." Más szóval nincs nincs mérlegelési lehetõsége: sem politikai, sem alkotmányos vétót nem emelhet, alá kell írnia az alkotmánymódosítást.
Az aláírást ellenzõk viszont arra utaltak, hogy az Alaptörvény 9. cikke szerint az elnök legfontosabb feladata, hogy õrködjön az államszervezet demokratikus mûködése felett. Márpedig a korábban alkotmányellenesnek talált rendelkezések alkotmányba emelése, és az Alkotmánybíróság jogköreinek a csökkentése, melynek eredményeképpen mostantól bármit az Alaptörvénybe írhat a törvényhozás, épp a jogállami demokráciát veszélyezteti.
Hozzaszolasok
#1 |
GERRY
- 2013. March 13. 20:51:17
#2 |
kukackac
- 2013. March 13. 21:04:46
#3 |
Alexandros
- 2013. March 14. 09:37:51
#4 |
Alexandros
- 2013. March 14. 09:55:15
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.