Tanmese a tananyagba! 
Rosenberg Dani balladĂĄja tananyag lehet, bekerĂźlhet a nemzeti alaptantervben. Az alaptĂśrtĂŠnet: egy keresztĂŠny kisfiĂş felĂĄldozza magĂĄt egy zsidĂł gyerekĂŠrt.

De kik is mĂťkĂśdtek kĂśzre a mĂť lĂŠtrehozĂĄsĂĄban?
http://jewbox.hu/index.php/jnews/18-n...ideoklipet

TalĂĄlĂł jelkĂŠpek.

Jaj Perje!

Étlen-szomjan ottragadni a buszon, egy fasiszta, rasszista, trappista, náci, új-nyilas fenevadakkal túlzsúfolt ország kellõs közepén, hát nem semmi.
Meglåtod ebbßl kårpótlås lesz, mÊg az egykoron vacogók unokåinak is!  

Nyilas, azĂłta mĂĄr perlik a kĂśzĂştkezelĂľket, ĂŠs vĂĄltjĂĄk vissza az sztrĂĄdamatricĂĄt.

GONDOLOM BELEFER A MENÖBE
MI NEM NAGYON FOG IZLENI !!!


ubject: ErrĂśl tudni kell!


Az alább leírtak szerint a FELSZABADÍTÓK sem maradnak ANGYALOK, idövel
kiderül, hogy ugyanolyan BÜNÖSÖK voltak mint a TETTESEK!!!!!!
IdĂŠn letelik az 50 ĂŠv Kennedy gyilkossĂĄgĂĄt kĂśvetĂśen. Akkor azt
Ă­gĂŠrtĂŠk, hogy 50 ĂŠv utĂĄn kĂśzzĂŠteszik a gyilkossĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠt!!!
Ha a zsidĂłk keze is benne volt, soha sem teszik kĂśzzĂŠ!!

Ma erre emlĂŠkezĂźnk, hogy soha, senki ne felejtse: Bombenholocaust - Drezda, a krematĂłrium-vĂĄros


Az EurĂłpa sok orszĂĄgĂĄbĂłl DrezdĂĄba menekĂźlt polgĂĄri lakossĂĄg ellen 1945 februĂĄr 13-ĂĄn ĂŠs
februĂĄr 14-ĂŠn vĂŠgrehajtott angol ĂŠs amerikai kĂŠtnapos szĂľnyegbombĂĄzĂĄs volt az
emberisĂŠg tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik legnagyobb hĂĄborĂşs bĂťncselekmĂŠnye ĂŠs egyben ez
volt a legrĂśvidebb idĂľ alatt elkĂśvetett legkegyetlenebb ĂŠs legtĂśbb ĂĄldozatot
kĂśvetelĂľ tĂśmeggyilkossĂĄg is, amiben emberek szĂĄzezrei szenvedtek borzalmas
tĂťzhalĂĄlt. A nĂŠmet holokausztrĂłl nem illik beszĂŠlni a vilĂĄg polkorrekt kĂśreiben
ĂŠs pĂĄholyaiban, nem egy cionista tĂśrtĂŠnĂŠsz Ăşgy magyarĂĄzza a brutĂĄlis
emberirtĂĄst, hogy a nĂŠmetek is elfogadtĂĄk megbĂźntetĂŠsĂźket amiatt, hogy annyi
szenvedĂŠst okoztak a zsidĂłknak. Az emberisĂŠg tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik legnagyobb
gonosztette nem ĂŠri el a cionista uralom alatt lĂŠvĂľ vilĂĄgmĂŠdia ingerkĂźszĂśbĂŠt,
nincsenek vilĂĄgra szĂłlĂł konferenciĂĄk, szeĂĄnszok, menetek, hallgat a nagy
kozmopolita felszĂ­n, de a mĂŠlyben mĂĄr a vilĂĄg orszĂĄgai dĂśntĂľ tĂśbbsĂŠgĂŠben, Ă­gy
NĂŠmetorszĂĄgban is ĂŠrezhetĂľ a forrongĂĄs. Ha egyszer kitĂśr a tĂťzhĂĄnyĂł, a
szembenĂĄllĂĄs a "csak nekĂźnk van fĂĄjdalmunk, kĂśtelezĂľen sirĂĄnkozzatok ĂŠs
valljĂĄtok magatokat bĂťnĂśsnek miattunk" ellen, akkor nem lesz olyan erĂľ a
fĂśldgolyĂłn, amely vissza tudnĂĄ zĂĄrni a szellemet a palackba.
1945. februĂĄr 13-ĂĄn este fĂŠl 10-kor az angol kirĂĄlyi lĂŠgierĂľ Ăśsszesen 1049 Avro
Lancester ĂŠs De Havilland Mosquitos tĂ­pusĂş bombĂĄzĂłja kĂŠt, egymĂĄs utĂĄni
hullĂĄmban berepĂźlt Drezda fĂślĂŠ, ĂŠs kevesebb mint Ăśt perc alatt tĂśbb mint 3460
tonna hagyomĂĄnyos ĂŠs gyĂşjtĂłbombĂĄt dobott a lĂŠgvĂŠdelem nĂŠlkĂźl maradt vĂĄrosra. A
hĂĄrom Ăłra mĂşlva bekĂśvetkezett mĂĄsodik hullĂĄmban Ăşjabb 529 Lancester tĂĄmadt a
mĂĄr fĂĄklyakĂŠnt ĂŠgĂľ vĂĄrosra ĂŠs az angol gĂŠpek ezĂşttal kizĂĄrĂłlag 1950 tonna
gyĂşjtĂłbombĂĄkat szĂłrtak le.
Az elsĂľ lĂŠgitĂĄmadĂĄst kĂśvetĂľ kĂŠt napban az amerikai lĂŠgierĂľ B-17-es bombĂĄzĂłkkal
tovĂĄbbi nĂŠgy tĂĄmadĂĄst intĂŠzett az ĂŠgĂľ, fĂźstĂślgĂľ, mĂĄr rĂŠgĂłta csak egy ĂłriĂĄsi
menekĂźlttĂĄborkĂŠnt mĂťkĂśdĂľ Drezda ellen, aminek sorĂĄn az amerikaiak 3900 tonna
hagyomĂĄnyos ĂŠs gyĂşjtĂłanyaggal tĂśltĂśtt bombĂĄkat dobtak le a belvĂĄrosra. DrezdĂĄt
ez idĂľ alatt a nagy, sok szĂĄz gĂŠppel vĂŠgrehajtott tĂĄmadĂĄsokon kĂ­vĂźl tĂśbb,
kisebb arĂĄnyĂş bombĂĄzĂĄs is ĂŠrte. A vĂĄrosra kĂŠt nap alatt a hagyomĂĄnyos
ĂśsszetĂŠtelĂť bombĂĄkon kĂ­vĂźl 7560 tonna nagy hatĂĄsfokĂş, napalm, magnĂŠzium,
termit, klorin-triflurid ĂŠs fehĂŠr foszfor tartalmĂş gyĂşjtĂłbombĂĄt dobtak le.
A 3-4 emelet magassĂĄgĂş romhalmaz miatt az utcĂĄkon kĂśzlekedni nem lehetett, ĂŠs a
pokolkĂŠnt lĂĄngolĂł vĂĄrosbĂłl az egyetlen kifelĂŠ gyalog jĂĄrhatĂł utat az Elba
partja jelentette. Ezt az ĂŠletbe vezetĂľ kis ĂśsvĂŠnyt az alacsonyan szĂĄllĂł angol
ĂŠs amerikai gĂŠpek a nagy kĂŠt napos bombĂĄzĂĄs utĂĄn is napokon ĂĄt tĂśbbszĂśr
bombĂĄztĂĄk, ĂŠs a menekĂźlĂľ Ăśregeket, nĂľket ĂŠs gyerekeket a fedĂŠlzeti
gĂŠpfegyvereikkel ezrĂŠvel lĂľttĂŠk bele a folyĂłba.
Volt angol ĂŠs amerikai kormĂĄnytisztviselĂľk, nyugalmazott tĂĄbornokok ĂŠs
tĂśrtĂŠnĂŠszek a hĂĄborĂş utĂĄn ĂŠvtizedekig arra hivatkoztak, hogy a tĂĄmadĂĄsok nem a
nĂŠmet polgĂĄri lakossĂĄg ellen irĂĄnyultak, hanem a mĂŠg ĂŠpsĂŠgben maradt drezdai
vasĂşti csomĂłpontot ĂŠs a kĂśrnyĂŠkĂŠre telepĂ­tett ideiglenes kommunikĂĄciĂłs
kĂśzpontokat akartĂĄk megsemmisĂ­teni. Ennek az ĂĄllĂ­tĂĄsnak sok mĂĄs mellett az is
ellentmond, hogy a szĂśvetsĂŠgesek az 1945. februĂĄr 13-14-i drezdai bombĂĄzĂĄs
elĂľtt ĂŠs utĂĄn kĂŠtszer, Ăśsszesen nĂŠgy alkalommal (1944. oktĂłber 7-ĂŠn, 1945.
januĂĄr 16-ĂĄn, 1945. mĂĄrcius 2-ĂĄn ĂŠs 1945 ĂĄprilis 17-ĂŠn) bombĂĄztĂĄk a drezdai
teher- ĂŠs szemĂŠlyszĂĄllĂ­tĂł pĂĄlyaudvarokat ĂŠs a mellettĂźk katonai sĂĄtrakban
felĂĄllĂ­tott telefonkĂśzpontokat.

A britek korĂĄbban azzal is magyarĂĄztĂĄk a kegyetlen drezdai bombĂĄzĂĄst, hogy az
angol vĂĄrosok, pl. Coventry 1940 november 14.-i nĂŠmet bombĂĄzĂĄsĂĄt akartĂĄk ilyen
mĂłdon "egyensĂşlyozni." Coventryt azon a napon 449 nĂŠmet bombĂĄzĂł tĂĄmadta meg,
4330 hĂĄz rĂŠszben vagy teljesen ĂśsszedĂľlt ĂŠs 554 ember vesztette ĂŠletĂŠt. Az
arĂĄnyokat a drezdai pusztĂ­tĂĄssal mĂŠg ĂśsszehasonlĂ­tani sem lehet, a nĂŠmetek
angol fĂśldre gyĂşjtĂłbombĂĄt nem dobtak, ĂŠs a londoni levĂŠltĂĄrakban ma
megtalĂĄlhatĂłk ĂŠs mĂĄr tanulmĂĄnyozhatĂłk azok a titkosĂ­tĂĄs alĂłl feloldott iratok,
amelyek bizonyĂ­tjĂĄk, hogy a Churchill vezette angol kabinet mĂĄr jĂłval a
Luftwaffe nagy-brittaniai lĂŠgitĂĄmadĂĄsai elĂľtt eltervezte a bombĂĄzĂĄsokat a nĂŠmet
vĂĄrosok ellen.

Az angolok nem csak terveztĂŠk, de a Coventry elleni nĂŠmet bombĂĄzĂĄs elĂľtt 14
hĂłnappal mĂĄr bombĂĄztak is nĂŠmet vĂĄrosokat. NĂŠgy nappal a II. vilĂĄghĂĄborĂş
kitĂśrĂŠse, ĂŠs kĂŠt nappal azutĂĄn, hogy az angol kormĂĄny hĂĄborĂşt Ăźzent a nĂĄci
NĂŠmetorszĂĄgnak, 1939 szeptember 5.-ĂŠn az angol bombĂĄzĂłk berepĂźltek Wilhelmshaven
ĂŠs Cuxhaven fĂślĂŠ, ahol a katonai lĂŠtesĂ­tmĂŠnyektĂľl mentes, sĂťrĂťn lakott belsĂľ
vĂĄrosrĂŠszeket bombĂĄztĂĄk. Ezt az elsĂľ angol lĂŠgitĂĄmadĂĄst kĂśvettĂŠk az 1940 januĂĄr
12.-i ĂŠs az 1940 mĂĄrcius 20.-i lĂŠgitĂĄmadĂĄsok mĂĄs nĂŠmet vĂĄrosok ellen, ĂŠs csak
ezutĂĄn fĂŠl ĂŠvvel bombĂĄztĂĄk a nĂŠmetek elĂľszĂśr Coventryt ĂŠs a tĂśbbi angol vĂĄrost.

A hĂĄborĂş sorĂĄn Drezda elĂľtt az alĂĄbbi nĂŠmet vĂĄrosokat bombĂĄztĂĄk tĂśbbĂŠ-kevĂŠsbĂŠ
porig a brit ĂŠs az amerikai lĂŠgierĂľ gĂŠpei Kiel, NeumĂźnster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg,
Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, OsnabrĂźck,
Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt,
MĂźnster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, MĂśnchengladbach,
DĂźsseldorf, Aachen, DĂźren, Bonn, KĂśln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad
Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim,
Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, MĂźnchen, Augsburg, Straubing,
Heilbronn, NĂźrnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt,
Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen,
Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt,
Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal,
Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és Aschaffenburg.

Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, KĂślnre 48,014, Hamburgra 38,319,
Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyĂł melletti
Frankfurtra 29,209, BrĂŠmĂĄra 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919,
Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, NĂźrnbergre
20,401, MĂźnchenre 18,851, DĂźsseldorfra 18,652, LipcsĂŠre 11,427, Bochumra
11,177, KarlsruhĂŠra 10,598, ĂŠs Magdeburgra 9,914 tonna, zĂśmmel hagyomĂĄnyos
robbanĂłanyaggal tĂśltĂśtt bombĂĄt dobtak a szĂśvetsĂŠgesek.

A nĂŠmet vĂĄrosok elleni szovjet lĂŠgitĂĄmadĂĄsok ebben nincsenek benne, a szovjetek
nagyrĂŠszt a VĂśrĂśs Hadsereg harckocsis alakulatai elĂľtti hadszĂ­nteret, kisebb
falvakat, nĂŠmet katonai egysĂŠgeket, laktanyĂĄkat, raktĂĄrakat, stb. tĂĄmadtĂĄk az
angol vagy az amerikai repĂźlĂľgĂŠpeknĂŠl rosszabbul felszerelt, kisebb
hatĂłtĂĄvolsĂĄgĂş ĂŠs teherbĂ­rĂĄsĂş, gyengĂŠbben felfegyverzett gĂŠpeikkel.

A nĂŠmet nagyvĂĄrosok kĂśzĂźl a tĂĄmadĂĄs napjĂĄig egyedĂźl Drezda Ăşszta meg a civil
lakossĂĄg elleni tervszerĂť szĂśvetsĂŠges lĂŠgitĂĄmadĂĄsokat. A hĂĄborĂş elĂľtt
(1939-ben) 642 ezer lakosĂş nagyvĂĄros 1945 februĂĄrjĂĄban mĂĄr 1,2-1,5 milliĂł
embernek adott menedĂŠket, ĂŠs a nagy, tĂśbb emeletes bĂŠrhĂĄzak szobĂĄiban 30-50 fĂľs
csoportokba zsĂşfolĂłdva ĂŠltek az emberek. Sok volt kĂśztĂźk a BreslaubĂłl, (mai
neve Wroclaw, LengyelorszĂĄghoz tartozik) ĂŠs a kelet felĂľl kĂśzeledĂľ szovjet
VĂśrĂśs Hadsereg kegyetlenkedĂŠsei elĂľl tĂśmegesen menekĂźlĂľ idĂľs ember, nĂľ ĂŠs
gyerek, ĂŠs a kĂłrhĂĄzakban ezrĂŠvel fekĂźdtek a hĂĄtrahagyott, ĂĄpolĂĄsra szorulĂł
sebesĂźlt ĂŠs tĂśbbnyire mozgĂĄskĂŠptelen nĂŠmet katonĂĄk. A tĂĄmadĂĄs napjĂĄn DrezdĂĄban
sok szĂĄz MagyarorszĂĄgrĂłl, LengyelorszĂĄgbĂłl, FehĂŠroroszorszĂĄgbĂłl, AusztriĂĄbĂłl,
UkrajnĂĄbĂłl, CsehorszĂĄgbĂłl, SzlovĂĄkiĂĄbĂłl ĂŠs BaltikumbĂłl menekĂźlt csalĂĄd is volt.

DrezdĂĄban 1945 februĂĄrjĂĄban a szervezett nĂŠmet ĂĄllamot mĂĄr csak egyedĂźl a
polgĂĄri vĂŠdelem kĂŠpviselte, nem volt lĂŠgvĂŠdelem sem, mert a legyĂľzĂśtt Wehrmacht
a nĂĄci pĂĄrt tagjaival ĂŠs a kĂśztisztviselĂľi karral egyĂźtt, eleget tĂŠve a
nemzetkĂśzi VĂśrĂśskereszt kĂśvetelĂŠsĂŠnek, 1944 karĂĄcsonyĂĄra kivonult a vĂĄrosbĂłl.
Drezda a felgyĂşjtĂĄsĂĄnak napjĂĄn mĂĄr hetek Ăłta a VĂśrĂśskereszt oltalma alĂĄ
helyezett vĂĄros volt, a hĂĄztetĂľkre hatalmas vĂśrĂśs kereszteket festettek, ĂŠs az
ĂŠpĂźletek ablakaiban kinn voltak a nagy, lepedĂľkbĂľl kĂŠszĂ­tett vĂśrĂśskeresztes
fehĂŠr zĂĄszlĂłk.

A legnagyobb, ĂŠs a mai napig tartĂł heves vitĂĄt a halottak szĂĄma jelenti. A
bombĂĄzĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben DrezdĂĄban elhunytak becsĂźlt szĂĄma meglehetĂľsen szĂŠles
skĂĄlĂĄn mozog, a mĂŠg mindig erĂľs politikai nyomĂĄs alatt tartott tĂśrtĂŠnĂŠszek
40-50 ezer ĂŠs 600 ezer kĂśzĂŠ teszik az elĂŠgett, porrĂĄ, hamuvĂĄ vagy fĂźsttĂŠ vĂĄlt
emberek szĂĄmĂĄt.

Az elsĂľ, valĂłszĂ­nĂťtlenĂźl alacsonynak tĂťnĂľ szĂĄm a bĂťntudattĂłl sem mentes angol
tĂśrtĂŠnĂŠszektĂľl, egy mĂĄsik, 300 ezer halottrĂłl beszĂĄmolĂł jelentĂŠs a Joseph
GÜbbels vezette Reichsministerium fßr Volksaufklärung und Propaganda nevÝ
minisztĂŠrium egyik, 1945 ĂĄprilisĂĄnak vĂŠgĂŠn Berlinbe kĂźldĂśtt jelentĂŠsĂŠbĂľl
szĂĄrmazik. GĂśbbels a halottak magas szĂĄmĂĄt arra hasznĂĄlta fel, hogy tovĂĄbbi
harcra, bosszĂşra ĂŠs kitartĂĄsra hĂ­vja fel a mĂĄr elvĂŠrzett ĂŠs minden remĂŠnyt
feladott nĂŠmet nĂŠpet. A hideghĂĄborĂştĂłl vezĂŠrelt, ideolĂłgiailag megzavart
szovjet politikusok, tĂśrtĂŠnĂŠszek azĂŠrt hangoztattĂĄk a 4-500 ezer halottat, hogy
a VĂśrĂśs Hadsereg megszĂĄllĂĄsa alĂĄ kerĂźlt Kelet-NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠs a terĂźletĂŠn
alakult NĂŠmet Demokratikus KĂśztĂĄrsasĂĄgban fenntartsĂĄk a bombĂĄzĂĄs okozta angol
ĂŠs amerikaellenes hangulatot. 600 ezer, vagy tĂśbb halottrĂłl elsĂľsorban a
nĂŠmetek beszĂŠlnek, fennmaradt iratok, szemĂŠlyes beszĂĄmolĂłk ĂŠs visszaemlĂŠkezĂŠsek
alapjĂĄn.

A legtĂśbb becslĂŠs 2-300 ezer halottat emlĂ­t, Konrad Adenauer, a hĂĄborĂş utĂĄni
demokratikus nĂŠmet ĂĄllam, a CDU (nĂŠmet keresztĂŠnydemokrata pĂĄrt) megalapĂ­tĂłja,
a NĂŠmet SzĂśvetsĂŠgi KĂśztĂĄrsasĂĄg elsĂľ kancellĂĄrja egy 1955-Ăśs interjĂşjĂĄban
kereken 250 ezer halottrĂłl beszĂŠlt, a VĂśrĂśskereszt 275 ezer elhunytat tĂźntetett
fel egy belsĂľ hasznĂĄlatra kiadott jelentĂŠsĂŠben, ĂŠs a nĂŠmet polgĂĄri vĂŠdelem
egyik volt vezetĂľje az 50-es ĂŠvekben 202,400 megtalĂĄlt ĂŠs a gyĂťjtĂľhelyekre
Ăśsszehordott halottrĂłl Ă­rt az emlĂŠkirataiban.

Egy mĂĄsik, a polgĂĄri vĂŠdelem kĂśtelĂŠkĂŠben szolgĂĄlt ĂŠs kĂŠsĂľbb a BundeswehrtĂľl
1950-es ĂŠvek vĂŠgĂŠn nyugdĂ­jba ment nĂŠmet katonatiszt a feljegyzĂŠseire hivatkozva
253 ezer megtalĂĄlt halottrĂłl Ă­r: Ăľ az embereivel akkor 35 ezer halottat tudott
azonosĂ­tani, ennyinek ĂĄllĂ­tott ki halotti bizonyĂ­tvĂĄnyt, 50 ezerrĂľl a
hozzĂĄtartozĂłk valĂłszĂ­nĂťsĂ­tettĂŠk, hogy a rokonaikat talĂĄltĂĄk meg ĂŠs 168 ezer
emberrel nem tudtak mit csinĂĄlni, mert a hullĂĄk felismerhetetlensĂŠgig
ĂśsszeroncsolĂłdtak. Ennyi az ĂĄltala megtalĂĄlt halottak szĂĄma, de a DrezdĂĄban
lĂĄtottak alapjĂĄn a vĂŠlemĂŠnye szerint kĂŠt nap alatt eltĂťntek ĂŠs elhunytak szĂĄma
tĂśbb mint fĂŠl milliĂł ember volt, elsĂľsorban az idegen, ismeretlen ĂŠs senki
ĂĄltal nem keresett menekĂźltek nagy szĂĄma miatt, akik a vĂĄroslakĂłkkal egyĂźtt
nyomtalanul ĂŠgtek porrĂĄ, tĂťntek el vagy vĂĄltak hamuvĂĄ a mindent elemĂŠsztĂľ
tĂťzben.

A vĂĄrost kĂŠsĂľbb megszĂĄllĂł VĂśrĂśs Hadsereg adatai szerint az 1946-os drezdai
romeltakarĂ­tĂĄsok idejĂŠn a NĂŠmetorszĂĄg minden rĂŠszĂŠbĂľl dolgozni ĂŠrkezĂľ
emberekkel egyĂźtt a helyi lakossĂĄg szĂĄma nem ĂŠrte el a 180 ezret. MĂŠg 1947-ben
is talĂĄltak 2-300 egymĂĄsra borult halottat rejtĂľ beomlott lĂŠgoltalmi pincĂŠket.
Az ĂĄldozatok pontos szĂĄma valĂłszĂ­nĂťleg soha nem fog kiderĂźlni.

Az 1945 augusztusi amerikai atombomba tĂĄmadĂĄsok ĂŠs az azt kĂśvetĂľ ĂŠvekben a
radioaktĂ­v betegsĂŠgek JapĂĄnban Ăśsszesen 214 ezer (HirosimĂĄban 140 ezer,
Nagaszakiban 74 ezer) fĂľkĂŠnt polgĂĄri ĂĄldozatot kĂśveteltek. Ezek amerikai
forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł becslĂŠsek, a japĂĄn jelentĂŠsek tĂśbb, a kĂŠt vĂĄrosban Ăśsszesen
kb. 300 ezer halottrĂłl szĂĄmolnak be. A japĂĄn ĂĄldozatok pontos szĂĄma a drezdaihoz
hasonlĂł okokbĂłl szintĂŠn megĂĄllapĂ­thatatlan, itt is elsĂľsorban a nyomtalanul
elĂŠgett emberek nagy szĂĄma miatt.

A bombĂĄzĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben DrezdĂĄban a fĂśldfelszĂ­n fĂślĂśtt ĂłrĂĄkon ĂĄt tartĂł
1700-1900 C fokos pokoli hĂľmĂŠrsĂŠklet alakult ki, a vĂĄrosban sok
nĂŠgyzetkilomĂŠteres,
elĂľbb egymĂĄstĂłl fĂźggetlen, majd az ĂśsszeĂŠrĂľ kĂśrzetekben az egyĂźtt ĂŠgĂľ tĂťz miatt
az oxigĂŠn 3-4 mĂŠter magassĂĄgig eltĂťnt a levegĂľbĂľl, akik nem haltak meg az
ĂśsszeomlĂł hĂĄzak alatt, azok elpusztultak a tĂťzben, megfulladtak a fĂźsttĂľl vagy
az oxigĂŠnhiĂĄnytĂłl, ĂŠs futĂł, menekĂźlĂľ emberek tĂ­zezreit kapta fel az utcĂĄn nagy
erĂľvel lobogĂł tĂťz kĂśvetkeztĂŠben kialakult lĂŠgĂśrvĂŠnyek sorozata: Ăľk szĂŠttĂĄrt
karokkal, lĂĄbakkal, csomagostĂłl, kisgyerekestĂľl a fĂśldrĂľl felrepĂźlve pillanatok
alatt nyomtalanul elĂŠgtek ĂŠs egyszerĂťen hamuvĂĄ vĂĄltak a levegĂľben. 1945
februĂĄrjĂĄban az angol ĂŠs az amerikai lĂŠgierĂľ Drezda vĂĄrosĂĄt a szĂł legszorosabb
ĂŠrtelmĂŠben egy hatalmas krematĂłriummĂĄ vĂĄltoztatta.

A holokauszt szĂł a gĂśrĂśg holokauston szĂłbĂłl szĂĄrmazik, jelentĂŠse emberek
elĂŠgetĂŠsĂŠt, tĂťzben valĂł megsemmisĂ­tĂŠsĂŠt jelenti.
Itt van mĂĄr az ideje, hogy a Drezda elpusztĂ­tĂĄsĂĄt jelkĂŠpezĂľ, az angol ĂŠs
amerikai bombĂĄzĂłk okozta 1900 Celsius fokos iszonyĂş tĂťzrengetegben szĂśrnyethalt
sok szĂĄzezer ember halĂĄlĂĄra emlĂŠkeztetĂľ Bombenholocaust szĂłt is megismerje a
vilĂĄg.

Jack Corn


A fiatalsĂĄg egy olyan betegsĂŠg, mely naprĂłl napra mĂşlik...

A VEGEN NEHOGY MAR FELEDESBE ESSÜNK !!

lalapapa! nagyon kĂśszĂśnĂśm a cikket, amiben ezt a szĂśrnyĂť"purim" ĂźnnepĂŠt a zsidĂłsĂĄgnak leĂ­rtad, ĂśsszeollĂźztad. Igen! a VilĂĄg, eddigi legnagyobb"tĂťzvihara" tetteĂśrĂśk mementĂłvĂĄ Drezda vĂĄrosĂĄt. TalaĂĄn sosem derĂźl ki az ĂĄldozatok valĂłs szĂĄma, egy viszont biztos. Sosem tapasztalt aljassĂĄgĂĄt mutatta ki a VilĂĄg zsidĂłsĂĄga, ezzel a kegyetlen tettĂŠvel, mert senkinek ne legyenek kĂŠttsĂŠgei, egyetlen hĂĄborĂş, mely elkezdĂľdĂśtt ĂŠs szint VilĂĄgmĂŠretĂťre emelkedett, egyetlen nem volt, melyben a zsidĂłsĂĄg ne lett volna, minimum a felbujtĂłi kategĂłria rĂŠsze. Majd, Ăślbe tett kĂŠzzel szemlĂŠlte az esmĂŠnyeket, s mikor mĂĄr kĂśzĂźllĂźk is kerĂźltek ki ĂĄldozatok, akkor azonnal ĂĄtfordĂ­tottĂĄk a "hollokamu" dologra. ManapsĂĄg, ugyan ez tapasztalhatĂł, hol ""bĂŠkĂŠsebb" a gyĂłgyszeripar ĂŠs gyĂłgyĂ­tĂĄs terĂźletĂŠn, hol a valĂłs hĂĄborĂşk ĂŠs Ăşn, terrorizmus elleni kĂźzdelem terĂźletĂŠn is. egyszerĂťen jĂĄtszanak a sorssal, de az a drezdai tĂťz, egyre kĂśzelebb kerĂźl mocskos ujjaikhoz.

A "hagyomĂĄmtisztelĂŠs":

http://rabbi.zsinagoga.net/files/2012/12/orokjaradek_mazsihisz_emih-300x225.jpg