Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az amerikaiak mérgezték meg az elhunyt vezetõt? – Még 2-en vannak
Szocializmus vagy halál - Dél-Amerika Hugo Chávez után
Bebalzsamozzák és üvegkoporsóban állítják ki egy mauzóleumban a múlt kedden elhunyt venezuelai elnök, Hugo Chávez holttestét. A térség vezetõi szinte teljes egységben sorakoztak fel a néhai államfõ öröksége mögött. Nacionalista baloldali diktatúrák, latin-amerikai módra.
„Nem lehet véletlen, hogy mindhárman daganatos megbetegedésben szenvedünk. Mindannyiunkat az Egyesült Államok mérgezett meg" - mondta halála elõtt nem sokkal Hugo Chávez. A venezuelai elnök arra utalt, hogy Fidel Castro kubai vezetõ is tumoros betegségben szenved, és Cristina Fernández de Kirchner argentin államfõnél is pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak. Bár Chávez vádjaira nincs bizonyíték, a dél-amerikai politikusok hasonló betegsége a legvadabb összeesküvés-elméletek gyártására adott alkalmat. Merthogy tény: a három politikus sok borsot tört Washington orra alá. Arról nem is beszélve, hogy könyvtárnyi irodalma van a Fidel Castro meggyilkolására szõtt CIA-terveknek, kezdve a lassú halált okozó szivartól a kubai vezetõ kedvenc vaníliakoktéljába keverendõ méregig. Ráadásul két éve Hillary Clinton amerikai külügyminiszter utasította hazája Buenos Aires-i nagykövetét: tudja meg, hogy az argentin elnök hogyan bírja a stresszt, és milyen gyógyszereket szed.
Hugo Chávez 1999-ben rögtön az amerikaiak húsába vágott, mivel jelentõs külföldi olajkitermelõ cégeket államosított, majd 2007-ben nemzeti tulajdonba vette a legértékesebb olajmezõket: az állami olajtársaság átvette a kitermelést meghatározó cégek tulajdonának 60 százalékát.
Az ötlet ragadósnak bizonyult: Argentína elnöke, Cristina Kirchner is államosította az ország legnagyobb olajkitermelõ és forgalmazó cégét, a spanyol tulajdonban lévõ Repsolt. A spanyolok ugyanis - a hazai gazdasági gondok miatt - a profitot kivitték az országból, ahelyett, hogy a kitermelés bõvítésére fordították volna. Ezért az addig olajexportõr Argentína már 2010-ben behozatalra szorult. Kirchner valutakiviteli korlátozással igyekezett jobb belátásra bírni a Repsolt, mely viszont az összes trükköt bevetette a rendelet kijátszására.
Nicolás Madura, Chávez kijelölt utóda Fotó: Reuters - Jorge Silva
Evo Morales bolíviai elnök 2006 óta folyamatosan államosít. Elõször a szénhidrogén-ágazatra, majd a telekommunikációs cégekre csapott le, két éve pedig a villamosenergia-termelés 80 százaléka került központi ellenõrzés alá. A cégekben résztulajdonos francia Suez vállalat ellenlépéseket fontolgatott, de La Pazban értésére adták: az egyetlen dolog amit tehet, hogy csomagol, amilyen gyorsan csak tud.
Államosított Dilma Rousseff brazil, Rafael Correa ecuadori, Juan Manuel Santos kolumbiai, José Mujica uruguayi és Daniel Ortega nicaraguai elnök is. Bár ebben egyek voltak, a dél-amerikai államfõk között rengeteg a különbség. Chávez a szocializmus megvalósításáról beszélt - ez a szó a nagypolgári argentin elnök Kirchner száját soha nem hagyta el. A brazil elnök, szélsõbalos háttere ellenére, túlzónak találta Chávez államosítási mániáját, és mérsékelt szociáldemokrata vonalat képvisel. Az uruguayi államfõ - a börtönviselt baloldali gerilla - valamifajta õskommunizmusról álmodik; ennek jegyében nem veszi fel fizetését, havonta 200 ezer forintnak megfelelõ összegbõl él, vegetáriánus, a farmján megtermelt növényeket fogyasztja. Az ecuadori elnök viszont, aki Amerikában járt egyetemre, kevésnek találta Chávez államosításait, és 2007-es hatalomra kerülésekor illegitimnek minõsítette hazája amerikai adósságát, amit szerinte így nem is kell visszafizetni.
Link
Bebalzsamozzák és üvegkoporsóban állítják ki egy mauzóleumban a múlt kedden elhunyt venezuelai elnök, Hugo Chávez holttestét. A térség vezetõi szinte teljes egységben sorakoztak fel a néhai államfõ öröksége mögött. Nacionalista baloldali diktatúrák, latin-amerikai módra.
„Nem lehet véletlen, hogy mindhárman daganatos megbetegedésben szenvedünk. Mindannyiunkat az Egyesült Államok mérgezett meg" - mondta halála elõtt nem sokkal Hugo Chávez. A venezuelai elnök arra utalt, hogy Fidel Castro kubai vezetõ is tumoros betegségben szenved, és Cristina Fernández de Kirchner argentin államfõnél is pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak. Bár Chávez vádjaira nincs bizonyíték, a dél-amerikai politikusok hasonló betegsége a legvadabb összeesküvés-elméletek gyártására adott alkalmat. Merthogy tény: a három politikus sok borsot tört Washington orra alá. Arról nem is beszélve, hogy könyvtárnyi irodalma van a Fidel Castro meggyilkolására szõtt CIA-terveknek, kezdve a lassú halált okozó szivartól a kubai vezetõ kedvenc vaníliakoktéljába keverendõ méregig. Ráadásul két éve Hillary Clinton amerikai külügyminiszter utasította hazája Buenos Aires-i nagykövetét: tudja meg, hogy az argentin elnök hogyan bírja a stresszt, és milyen gyógyszereket szed.
Hugo Chávez 1999-ben rögtön az amerikaiak húsába vágott, mivel jelentõs külföldi olajkitermelõ cégeket államosított, majd 2007-ben nemzeti tulajdonba vette a legértékesebb olajmezõket: az állami olajtársaság átvette a kitermelést meghatározó cégek tulajdonának 60 százalékát.
Az ötlet ragadósnak bizonyult: Argentína elnöke, Cristina Kirchner is államosította az ország legnagyobb olajkitermelõ és forgalmazó cégét, a spanyol tulajdonban lévõ Repsolt. A spanyolok ugyanis - a hazai gazdasági gondok miatt - a profitot kivitték az országból, ahelyett, hogy a kitermelés bõvítésére fordították volna. Ezért az addig olajexportõr Argentína már 2010-ben behozatalra szorult. Kirchner valutakiviteli korlátozással igyekezett jobb belátásra bírni a Repsolt, mely viszont az összes trükköt bevetette a rendelet kijátszására.
Nicolás Madura, Chávez kijelölt utóda Fotó: Reuters - Jorge Silva
Evo Morales bolíviai elnök 2006 óta folyamatosan államosít. Elõször a szénhidrogén-ágazatra, majd a telekommunikációs cégekre csapott le, két éve pedig a villamosenergia-termelés 80 százaléka került központi ellenõrzés alá. A cégekben résztulajdonos francia Suez vállalat ellenlépéseket fontolgatott, de La Pazban értésére adták: az egyetlen dolog amit tehet, hogy csomagol, amilyen gyorsan csak tud.
Államosított Dilma Rousseff brazil, Rafael Correa ecuadori, Juan Manuel Santos kolumbiai, José Mujica uruguayi és Daniel Ortega nicaraguai elnök is. Bár ebben egyek voltak, a dél-amerikai államfõk között rengeteg a különbség. Chávez a szocializmus megvalósításáról beszélt - ez a szó a nagypolgári argentin elnök Kirchner száját soha nem hagyta el. A brazil elnök, szélsõbalos háttere ellenére, túlzónak találta Chávez államosítási mániáját, és mérsékelt szociáldemokrata vonalat képvisel. Az uruguayi államfõ - a börtönviselt baloldali gerilla - valamifajta õskommunizmusról álmodik; ennek jegyében nem veszi fel fizetését, havonta 200 ezer forintnak megfelelõ összegbõl él, vegetáriánus, a farmján megtermelt növényeket fogyasztja. Az ecuadori elnök viszont, aki Amerikában járt egyetemre, kevésnek találta Chávez államosításait, és 2007-es hatalomra kerülésekor illegitimnek minõsítette hazája amerikai adósságát, amit szerinte így nem is kell visszafizetni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alexandros
- 2013. March 15. 13:45:34
#2 |
Bulcsu
- 2013. March 15. 13:46:10
#3 |
postaimre
- 2013. March 15. 14:44:46
#4 |
Kedvesi
- 2013. March 15. 19:03:39
#5 |
Perje
- 2013. March 15. 19:43:53
#6 |
Kedvesi
- 2013. March 16. 10:36:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.