Az idegen megszállásokban, szabadságharcokban szûkölködõ történelmük okán a svédeknek hosszú ideig egyáltalán nem volt nemzeti ünnepük, végül csak néhány éve találtak egy célnak megfelelõ dátumot.

Svédország történelme Magyarországéhoz hasonlóan kezdõdött: õseik, a vikingek portyázásai nagyjából egybeestek a magyarok kalandozásaival, ám a folytatás merõben más volt. A skandináv õsök, akiket normannoknak is hívtak, megszerezték a késõbb róluk elnevezett Normandiát, majd onnan elfoglalták Angliát, varég néven pedig megalapították a Kijevi Nagyfejedelemséget.



Késõbb, a vikingek egyik ágát alkotó svédek királysága is kézben tartotta a Balti-tenger környékét, valamint történelmük során elfoglalták Finnországot és Norvégiát is. Az 1700-as évektõl fogva azonban, rossz királyi döntések sorozata következtében, egyre zsugorodtak a svédek által ellenõrzött területek. Az utolsó veszteség 1905-ben érte õket Norvégia függetlenné válásával. Igaz, a svédeknek ez nem okozott traumát, és azóta is baráti kapcsolatokat ápolnak szomszédjaikkal.

Amúgy a norvégok sem harc útján vívták ki különállásukat, hanem a parlamentjük szavazta meg a békés elválást, amit aztán a svéd országgyûlés is jóváhagyott. Történelmükbõl kifolyólag tehát „nagy bajban” voltak a svédek: országuk soha nem volt megszállás alatt, így a felszabadulásukat sem ünnepelhették.

Ilyen elõzmények után Svédországnak igen sokáig nem volt nemzeti ünnepe, végül június 6-át választották, mert ezen a napon több fontos esemény is történt a múltban. 1523-ban ezen a nyár eleji napon választották királlyá Vasa Gusztávot, aki már akkor lefektette a modern svéd állam alapjait. 1908-ban június 6-án fogadták el az alkotmányt, amely az 1973-as kiegészítésekkel együtt Svédország máig is érvényben lévõ alaptörvénye. Június 6-a 1983 óta a svéd zászló napja volt, de nem piros betûs ünnep, hivatalos nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá csak 2005-ben nyilvánították. Igaz, azon az áron, hogy lecsípték a pünkösd hétfõt, amely napon azóta dolgoznak a svédek.

Amúgy a dánok és norvégok évekig német megszállás alatt éltek, de az õ nemzeti ünnepük sem a szabadsághoz, hanem az alkotmányhoz kötõdik. Az egyetlen északi állam, amely valóban a függetlenségét ünnepli nemzeti ünnepén, az Finnország. 1917. december 6-án szûnt meg Oroszország részeként nagyhercegség lenni, ekkor kiáltották ki Finnország függetlenségét és a köztársaságot. A legfiatalabb északi állam tehát négy év múlva ünnepli fennállásának századik évfordulóját.
Link