Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nemzetbiztonsággal kockázgatók
1988 - A kuvik esztendeje
Húszéves a rendszer
Több évtizednyi látszólagos nyugalom és mozdulatlanság után hirtelen megmozdultak az addig megingathatatlannak hitt hatalmi/politikai szerkezetek 1988 Magyarországán. Az állampolgár több változást élhetett át ebben az évben, mint 1956 óta bármikor. E változások egymással némileg kapcsolatban lévõ, egymást erõsítõ mozzanatokban fejezõdtek ki: a hatalmi szféra gyors széthullásának kezdetében, az akkoriban alternatívnak mondott mozgalmak gyors és hatékony talpra állásában és az eddig apatikusnak vélt átlagemberek váratlan mértékû aktivitásában.
Mindenekelõtt az addig egyeduralkodó pártállami szerkezet produkált páratlan cseresorozatot. Maga a struktúra ugyan alig változott valamit, ám a személyzeti jövés-menés hihetetlen arányokat öltött. Kádár Jánost - 32 év után - leváltották az MSZMP elsõ titkári funkciójából. Az év végén miniszterelnököt is cseréltek, közben pedig a parlament elnökének, illetve az államfõi szerepkört megjelenítõ Elnöki Tanács elnökének személye is változott. Az országot valójában irányító Politikai Bizottságból kikerült az a nyolc tag, akiknek mindegyike az évtizedekig tartó Kádár kor megszokott arca volt.
A felszínen úgy tûnt, hogy a májusi pártértekezlet váltásai nyomán Grósz Károly vált az ország vitathatatlan vezetõjévé, ám egy-két hét elteltével világossá vált, hogy e cserével az MSZMP-n belül korántsem ért véget a hatalmi harc. Igazából csak ekkor kezdõdött el, s vált a nyilvánosság számára is kitapinthatóvá a konzervatív erõk és a reformszocialisták közötti küzdelem. Az állampárt vezetõ egyéniségei az év hátralevõ részében le is kötötték egymást ezzel. Olyannyira, hogy alig-alig vették észre a körülöttük rohamosan változó realitásokat.
Pedig lett volna mit. Még a májusi pártértekezlet elõtt, március 3o-án megalakult a Fidesz mint az elsõ, nyíltan párt jellegû és magát a rendszer keretein kívül meghatározó politikai szervezet. Majd sorra politikai szervezetté, tulajdonképpen versengõ pártokká alakultak át az MDF-tõl az SZDSZ-ig az addigi lazább, mozgalmi jellegû kezdeményezések. A lázas szervezetalapítási hullámban õsszel újra megjelentek az egykori történelmi pártok is - a szociáldemokratáktól a kisgazdákig. Decemberre már a késõbbi, a 2oo8-as állapotokra is jellemzõ parlamenti pártpaletta valamennyi szereplõje fel- és megmutatta magát, bár azt ekkoriban senki nem tudta, hogy milyen mértékû lehet a valós társadalmi támogatottságuk.
Grósz Károly november 29-én a Sportcsarnokban. "Ennyi marad majd a szocializmusból"
Fotó: Szabó Barnabás Szinte a semmibõl jött létre a versengõ többpártrendszer anélkül, hogy ennek a jogi/alkotmányos/gazdasági és médiafeltételeit elõzetesen megteremtették volna; azaz nem várták meg a gyengülõ hatalom áldásosztását és jótékony segédkezését. Többek közt azért, mert a hatalmat gyakorlók el voltak foglalva egymással, a folyamatok irányítása hónapról hónapra csúszott ki kezükbõl, s képtelenek voltak a rendkívüli sebességgel változó viszonyok lényegének megértésére.
Holott a jelek és jelzések egyértelmûek voltak. Például, hogy az új szervezetek a társadalom kisebb-nagyobb csoportjainak legkülönfélébb feszültségére, konfliktusára, elégedetlenségére sokkal elõbb tudtak adekvát módon reagálni, mint a hatalmat gyakorló MSZMP. Az új szervezetek szinte mindegyike - a legtöbbször kezdeményezõként, szervezõként - ott volt az év nagy demonstrációinak, tüntetéseinek, tömeges megmozdulásainak hátterében.
1988 nagy-nagy újdonsága az utcai politizálás megjelenése volt. Több mint harminc év elteltével ezrek, tízezres tömegek kezdték a lehetõ legszélesebb nyilvánosság jegyében képviselni ellenvéleményüket, panaszaikat, tiltakoznivalóikat. Sztrájkok, tüntetetések, felvonulások váltak mindennapos élményekké olyanok számára, akiknek addig legfeljebb a kötelezõ május elsejei felvonulás unalmas lufieregetése volt az egyetlen közvetlen részvételt kínáló tapasztalatuk. Különösen az 1956 után született generációknak - amúgy az ország lakói mintegy felének - nyújtott páratlan eufóriát az utcai, szabad véleménynyilvánítás és a kollektív félelmek gyors szertefoszlása.
1988 úgy ért véget, hogy a társadalom politizálni akaró része roppant nagy reményekkel élte meg az esztendõ nagy eseményeit, a hatalmat gyakorló és birtokló kaszt viszont állandó fáziskésésben, mi több, zavarban volt, mert õszinte és mind gyakrabban hangoztatott változási szándékait a magához tért társadalom egyre kevésbé hitte el, vette tudomásul. Patthelyzet és várakozás volt a levegõben az év utolsó napjaiban.
Karcsikám, ez már a ti dolgotok! Azt ígértétek, hogy mindenre gondoltatok! / Kádár János és Grósz Károly az értekezlet szünetében KÉPGALÉRIA
Karcsikám, ez már a ti dolgotok! Azt ígértétek, hogy mindenre gondoltatok! / Kádár János és Grósz Károly az értekezlet szünetében KÉPGALÉRIA
Népszabadság - Szabó Barnabás Top 10 - adalékok 1988 értelmezéséhez
1. Rések a Rendszeren
A Fidesz után szeptember 3-án az MDF is politikai szervezetté alakul.
Május 14-én megalakul a TDSZSZ, megtörvén a hagyományos szakszervezeti monopóliumot.
Október 12–én meg- és újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.
Október 29-én hosszas szellemi és szakmai elõkészületek után megalakul a Nyilvánosság Klub, a hatalom médiamonopóliumának megtörése igényével.
November 13-án átalakul a Hálózat politikai párttá: Szabad Demokraták Szövetsége névvel.
November 12–november 18.: újjáalakul az FKGP.
November 28-án újra mûködik az SZDP.
December 8-án megalakul a Márton Áron Társaság (a késõbbi KDNP szervezeti elõdje).
2. Tüntetések, sztrájkok, demonstrációk
Március 15-én 15-2o ezernyi ember a nem hivatalos, alternatív megemlékezéseken.
Május 27.: az elsõ nagyobb vízlépcsõtüntetés, legalább ötezer résztvevõvel.
Június 7.: Kiskõrösön kétezer helyi gazda vonul fel gépekkel és zárja el az utat, így tiltakozván az alacsony borfelvásárlási árak ellen.
Június 16.: belvárosi utcai csata a Nagy Imre kivégzésére emlékezõ ezrek és a rendõrök között.
Június 27.: százezernyi tüntetõ a Hõsök terén, az erdélyi falurombolás ellen, ezúttal – békében.
Augusztus 23.: bányászsztrájk Pécsett, 3o év után elõször, a következõ hetekben országszerte számos kisebb–nagyobb munkabeszüntetésre kerül még sor.
Szeptember 12.: vízlépcsõellenes tüntetés a Parlament környékén, 5o ezer résztvevõvel; õsszel még hatszor kerül sor kisebb-nagyobb gátellenes demonstrációra.
November 7.: a Fidesz a Belügyminisztérium elõtti járdákon seprûvel, utcai takarítással tiltakozik eme nap ünneplése ellen. Õk majd március 15-én ünnepelnének… (Bármilyen hihetetlen is ma már, de ekkor még március 15. nem volt munkaszüneti nap, november 7. viszont – igen.)
Fidesz-KISZ- találkozó decemberben. Többen még ma is fontos szerepben: balra Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Rockenbauer Zoltán, jobbra a második Szilvásy György
MTI - Cser István 3. Március 3o.
Harminchét fiatal Budapesten, az ELTE Bibó István Szakkollégiumában megalapítja a Fideszt, ezzel nyilvánosan is megtörve a politikai rendszer szervezeti monopóliumát. A következõ hetekben rendõrségi és ügyészségi eljárások keretében igyekeznek az alapítókat szándékuktól eltéríteni, nem nagy sikerrel.
4. Május 2o-22.
Leváltják Kádár Jánost, eltávolítják a hatalomból évtizedekig uralkodó hálózatát. Békében, majdhogynem "parlamentáris" eszközökkel teszik - ritka kivételként a kelet-európai/kommunista rendszerek megszokott kamarillaváltozásaihoz képest. Ezrek és ezrek ünneplik otthon pezsgõbontással e szimbolikus gesztus tényét, a többség érzi és érti, hogy véget ért egy nagyon hosszú történelmi kor. Csak azt nem tudni, mi jön helyette...
5. Augusztus 28.
Grósz Károly Aradon találkozik Nicolae Ceausescuval, majd a magyar televízióban kifejti, hogy fölöslegesen aggódunk az erdélyi kisebbség sorsáért. E naptól kezdve a pártfõtitkár/miniszterelnök politikai tetszhalottnak számít.
6. Szeptember 17.
Megnyílik a szöuli olimpia, 12 év után az elsõ normális, politikai bojkottal nem megzavart ötkarikás játékok. Magyarország - 11 aranyérmével, 6 ezüst és 6 bronzával - nem várt sikereket ér el, a nemzetek rangsorában a hatodik helyet foglalja el.
7. November 7-i hosszú hétvége - Bécsben...
A hosszú hétvégét, a világútlevelet, a liberalizált valutaszabályokat kihasználva százezernyi honfitársunk kel útra, vásárol tartós fogyasztási cikkeket Ausztriában, otthagyván az osztrák kereskedõknek egymilliárd schillinget - egy rendszer gazdasági mûködése abszurditásainak ékes bizonyítékaként.
8. November 24.
Megalakul Németh Miklós kormánya.
A megelõzõ hetekben különféle találgatások nyomán legalább féltucatnyi jelölt közül kikerülve végül is a kevéssé ismert, 4o éves fiatalemberre vár a rendszerváltás valamennyi olyan kormányzati feladata, amelyrõl ekkor még keveseknek lehetett fogalmuk.
9. November 29.
A Sportcsarnokban a pártfõtitkár Grósz Károly a káderek tömege számára tartott beszédében fehérterrort vizionál arra az esetre, ha a társadalom nem hagyja a reformokat a párt által elképzelt módon végrehajtani, s ha az országban esetleg valódi politikai versengés venné kezdetét. Általános megdöbbenés a visszhang, sokan hiszik, hogy ezzel vége a változásoknak.
Ugyanezen a napon Szegeden megalakul az elsõ Reformkör, amit száz és száz újabb követ majd. Új játszma kereteit kezdik kijelölni.
1o. December 7.
Gorbacsov szovjet pártfõtitkár az ENSZ-ben tartott beszédében lényegében deklarálja Kelet-Európa népeinek teljes szabadságát a maguknak kívánatos politikai rendszer megválasztását illetõen. Lehet, hogy véget ért a jaltai alkuk kora? Vége lenne az 1945 utáni megosztottságnak?
Az írás egy olyan sorozat elsõ része, amely mától kéthetente jelentkezik, s minden darabja az 1988-tól 2008-ig terjedõ két évtized egy-egy esztendejének jellegzetes történéseit és különleges helyzeteit idézi fel, illetve elemzi.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. March 18. 10:29:34
#2 |
Holdas
- 2013. March 18. 10:36:52
#3 |
Holdas
- 2013. March 18. 10:39:38
#4 |
postaimre
- 2013. March 18. 11:20:57
#5 |
Holdas
- 2013. March 18. 11:34:18
#6 |
postaimre
- 2013. March 18. 11:42:47
#7 |
GERRY
- 2013. March 18. 14:16:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.