A mocskos zsidó pofátokat! Benjamin meg szájer és a többi hulladék nemember, viszont nemzetbiztonsági kockázat.
Külföldiekkel ellenõriztetnék a 2014-es magyar választásokat.
A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít címmel meghallgatást tartott kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága.

Magyarországot a meghallgatáson Szájer József, az Európai Parlament néppárti magyar képviselõje, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke képviselte.

Most van a demokrácia igazi próbája

Benjamin Cardin demokrata párti szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke azt mondta: Magyarország nagyra becsült tagja a NATO-nak, de a magyar demokrácia által befutott pálya és a szélsõségesek megerõsödése aggodalmat kelt benne. Az aggasztó jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, ebben az átláthatóság és a széleskörû demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon ad állampolgárságot a szomszédos országokban élõ magyaroknak. A szenátor kijelentette: a demokrácia próbája nem az elsõ választás, hanem az, hogy hogyan bánik a kormányzat az ellenzékkel a második, harmadik és negyedik választás után.


Fotó: MTI / Polgár Demeter

Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO tagjaként milyen "példát mutat" a szövetség többi új vagy leendõ tagjának. Szerinte a magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával megkérdõjelezte tulajdon elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézményi függetlenség iránt. A diplomata elmondta, hogy noha Magyarország az Európa Tanács Velencei Bizottsága elé terjesztette az alkotmánymódosítást, de ennek módja ellentétes a normális eljárással, mert a testületnek elfogadásuk elõtt kell tanulmányoznia a jogszabályokat.

Figyeljék a magyar választást!

Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenõriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés elõtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendõ ideje maradjon megfelelõen megszervezni magát.

A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire. A professzor James Madisonnak, az USA negyedik elnökének a definíciójára hivatkozva kijelentette, hogy Magyarország a zsarnokság szélén áll.

Sértés lenne a magyar elnökség?

Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója hosszan sorolta az antiszemitizmus, a rasszizmus és a holokauszt trivializálásának és relativizálásának megítélése szerinti magyarországi példáit. Közölte, hogy a bizottsági meghallgatáson õ a holokauszt idején elpusztított 600 ezer magyar zsidót és több ezer magyar romát is képviseli.

Elmondta, hogy Magyarország néhány héttel ezelõtt ajánlkozott a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) 2015. évi elnökségi tisztségére. "Az adott helyzetben, amelyet az imént igyekeztem leírni, ez nem lenne helyes, sértés volna az élõk számára és a halottak emlékének megszentségtelenítése lenne"- szögezte le Shapiro írásbeli nyilatkozatában.
Az igazgató kifejezte abbéli reményét, hogy mielõtt az IHRA meghozza döntését, a magyar kormány megváltoztatja szemléletmódját az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatban, és elfogadja a washingtoni holokauszt-múzeum ajánlásait.

Szájer: az Alkotmánybíróság kérte a negyedik módosítást

Szájer József a gyors magyarországi törvényalkotást és alkotmányozást azzal indokolta, hogy azt a sürgetõ helyzet kényszerítette ki, mert az elõzõ kormány az összeomlás szélére sodorta az országot. Hangoztatta, hogy a magyar demokrácia erõs, és hogy a Fidesz elkötelezett a demokratikus értékek mellett. Elmondta, hogy Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra, betartja az európai intézmények szabályait, de ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettõs mérce.

Felhívta Benjamin Cardin demokrata párti szenátor figyelmét arra, hogy a Helsinki Bizottság nem vizsgálódott, amikor 2006-ban Magyarországon megsértették a gyülekezési jogot, és hogy az elõzõ kormány idején a bizottság nem foglalkozott a magyar médiahelyzettel. Hangsúlyozta, hogy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg", és hogy a módosítás éppenséggel kiszélesíti a testület jogkörét.

Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásaival kapcsolatban emlékeztetett arra: "Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerõsítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is".
Link