TĂśbbszĂśrĂśs jelentĂŠssel bĂ­rĂł Ăźzenet. Ha igaz, akkor most lĂŠptĂźk-jĂźk ĂŠt a Lagrande zĂłna kĂźlsĂľ hatĂĄrĂĄt, s talĂĄn 3-4 ĂŠv alatt stabilizĂĄlĂłdhat a FĂśldi idĂľjĂĄrĂĄs is szĂŠlsĂľsĂŠges ingadozĂĄsok tekintetĂŠben..., de mĂĄs megfontolĂĄsokat is elfogadok. TĂŠny, hogy a Voyager-1 tĂśrtĂŠnelmi teljesĂ­tmĂŠnyĂŠrĂľl nem elĂľszĂśr tudĂłsĂ­tunk: mĂĄr 2010-ben megĂ­rtuk, hogy mire "kĂŠszĂźl", majd 2011 nyarĂĄn mĂĄr arrĂłl szĂĄmolhattunk be, hogy "csupĂĄn" 17,5 milliĂĄrd kilomĂŠterre van a Naprendszer szĂŠlĂŠtĂľl. Az Ăťrszonda tavaly nyĂĄron mĂĄr a hatĂĄron mozgott, azonban egy Ăşj tanulmĂĄny szerint immĂĄron tĂŠnyleg-tĂŠnyleg kijelenthetjĂźk, hogy egy ember alkotta tĂĄrgy vĂŠgleg kirepĂźlt a csillagkĂśzi tĂŠrbe.

A Voyager-1 egyĂŠbkĂŠnt hatalmas utat tudhat maga mĂśgĂśtt: 1977. szeptember 5-ĂŠn indĂ­tottĂĄk el, 1979-ben megjĂĄrta a Jupitert, 1980-ban pedig a Szaturnuszt is, s azĂłta ĂłrĂĄnkĂŠnti 62 ezer kilomĂŠteres sebessĂŠggel szĂĄguld a mĂŠlyĂťr irĂĄnyĂĄba. De.

De a NASA Voyager-csapata a sajtĂłhĂ­rekre reagĂĄlva ki kellett mindenkit ĂĄbrĂĄndĂ­tson. SajĂĄt mĂŠrĂŠseik szerint az Ăťrszonda tovĂĄbbra is a "mĂĄgneses sztrĂĄda" nĂŠvre keresztelt tĂŠrben mozog, ami a Naprendszer ĂŠs a csillagkĂśzi tĂŠr kĂśzĂśtti hatĂĄrvonalnak szĂĄmĂ­t.

BĂĄrhogy is legyen, tekintettel arra, hogy annak idejĂŠn senkinek eszĂŠbe se jutott, hogy ez bekĂśvetkezhet, a Voyager-1 immĂĄron cĂŠl nĂŠlkĂźl repĂźl - igaz, mindĂśssze 1,6 fĂŠnyĂŠv kĂśzelsĂŠgbe kerĂźl a Gliese 445 katalĂłgusjelĂť csillaghoz. NagyjĂĄbĂłl 40 ezer ĂŠv mĂşlva. Ezt persze senki nem fogja megvĂĄrni, mĂĄr csak azĂŠrt sem, mert ĂŠrzĂŠkelĂľit 2020-tĂľl szĂŠp lassan leĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy legalĂĄbb 2030-ig kitartson az energiĂĄja.

Link