Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ráment az élete, hogy hatalomra segÃtette Putyint
Ãœgggyes! Már a hurkot keresik, amit nem vitt magával a kádba. Sofajta üzenete van ennek a Ãrásnak.
Sikeres matematikus, kereskedõ és privatizátor volt, de a politikai játszmákba belebukott. A szombaton elhunyt Borisz Berezovszkij számtalanszor megbánta, hogy hatalomra segÃtette Vlagyimir Putyint. Csatájukat golyó által kilyukasztott és sugárzó hullák szegélyezték, de élete vége felé mintha megbánta volna a háborúskodást is.
Borisz Berezovszkij orosz oligarcha egészen szombati haláláig üldözött volt Oroszországban. Jóformán élete végéig küzdött azzal az emberrel, akinek hatalomra jutásában elévülhetetlen érdemeket szerzett: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Csatájukat csÃpõs nyilatkozatok, golyók által lyuggatott, robbantás által széttépett és sugárzó hullák szegélyezték, jóllehet, furcsa módon halála elõtt a mágnás mintha megenyhült volna az orosz elnök iránt.
Berezovszkij holttestére berkshire-i villája belülrõl bezárt fürdõszobájának kövén talált rá egyik alkalmazottja szombaton. A brit rendõrség egyelõre nem gyilkosságként kezeli az ügyet, mint közölték, semmi sem utal arra, hogy halálában bárki más közvetlen szerepet játszott volna. Persze találgatások vannak. Van, aki öngyilkosságra, más szÃvrohamra gyanakszik, és persze van, aki szerint gyilkosság történt.
Az biztos, hogy az Oroszországból 2000-ben Londonba emigrált, majd 2003-ban menedékjogot kapott mágnást az utóbbi idõben meglehetõsen sok csapás érte. Vagyona jelentõsen megcsappant, elsõsorban egy másik orosz milliárdossal, Roman Abramoviccsal vÃvott bÃrósági pere révén, amelyet elveszÃtett, és amelynek sok millió fontos költségeit neki kellett kiegyenlÃtenie. Ráadásul az év elején egykori barátnõje is bÃróság elé citálta azzal, hogy több millió fonttal adós neki egy surreyi ingatlan eladásából.
Lenin és Mercedes
Anyagi gondjait jelezte, hogy több, nagy értékû személyes tárgyától is meg kellett válnia, például eladott egy ritka, Lenint ábrázoló Andy Warhol-nyomatot. A kép több mit 47 millió forintnak megfelelõ összegért kelt el a Christie's minapi árverésén. Az üzletember depressziós lett, kiürÃtette London középpontjában lévõ irodáit is, és utolsó - halála elõtt pár órával adott - interjújából az derül ki, meghasonlott magával. "Már nincs értelme az életemnek. Nem akarok politizálni. Nem tudom, mihez fogjak. Hatvanhét éves vagyok" - nyilatkozta a Forbes magazinnak pénteken.
Forrás: AFP/Andrew Cowie
Pedig nem mindennapi karriert tudhatott magáénak, és nem mindennapi küzdelmeket vÃvott meg az 1946-ban Moszkvában mérnökcsaládba született férfi. Sikeres volt a matematika, az autókereskedelem és a privatizáció területén egyaránt, és sokáig úgy tûnt, a hatalmi játszmákban is kiigazodik, de aztán rossz lóra tett.
Az 1980-as években az orosz tudományos akadémia tagjaként csillogtatta tehetségét alkalmazott matematikában, 16 tudományos cikket, illetve könyvet Ãrt matematikai optimalizálás, valamint ellenõrzés-elméleti témákban. Az orosz rendszerváltás után autókereskedésre adta a fejét, Mercedeseket importált Oroszországba, és aktÃv részt vállalt az Avtovaz autógyár privatizációjában, valamint az autókereskedésben. A hiperinfláció idején bizományba vették át a kocsikat, majd késõbb a már leértékelt pénzbõl fizették ki az árát.
Családtag
Már ekkor megpróbálták meggyilkolni, a merényletet feltehetõen az Avtovaz régi vezetõ gárdája szervezte. Az autóba rejtett pokolgép detonációját - amely lefejezte a sofõrjét, összedöntött egy zöldséges-standot, és kitörte egy közeli nyolcemeletes épület ablakait - túlélte. A nyomozást az ex-KGB-s Alexander Litvinyenko vezette, aki késõbb vele együtt emigrált.
Miközben õ milliókkal gyarapodott, maga az Avtovaz jóformán csak vegetált. Az igazi nagy fogása azonban a Szibnyeft olajcég volt, amelyet segÃtett Roman Abramovics ellenõrzése alá juttatni. Az 1990-es évek közepére Oroszország egyik leghatalmasabb oligarchája lett. Õ volt a Szibnyeft és az ORT vezetõ orosz televÃzió egyik fõrészvényese, és érdekeltsége volt az Aeroflotban is. Ãœzleti befolyása növekedésével fokozatosan beépült a legfelsõ hatalmi elitbe, politikai befolyását is növelve.
Forrás: AFP/Andrew Cowie
Hatalma teljében Borisz Jelcin elnökségének vége felé volt. Ekkor az orosz biztonsági tanács helyettes államtitkára, Jelcin egyik lányának barátja, és a "Család" - ahogy Jelcin elnök belsõ körét nevezték - tagja. Õ volt az, aki hozzásegÃtette Vlagyimir Putyint - akivel 1991 óta jó ismerõsök voltak -, hogy bekerüljön ebbe a körbe, illetve az õ támogatásával jött létre az a párt, amely Putyin politikai bázisát jelentette. Médiavállalkozásai révén nagy szerepe volt Putyin hatalomra juttatásában, de annak 2000-es, elnöki beiktatása után nagyon hamar megromlott a viszonyuk.
Putyin nem volt hálás
Berezovszkij nem tisztelte Putyint, akirõl úgy vélte, hogy könnyen tudja majd manipulálni, ha hatalomra segÃtette, Putyin viszont hûvösen kezelte õt - állÃtotta a Moscow Timesnak Szergej Markov volt orosz parlamenti képviselõ. Putyin azonban hatalomra jutva gyorsan igyekezett elhatárolni magát a Jelcin-féle Családtól, saját bizalmasaival véve körül magát.
A kettejük közötti törés Putyin egyik alkotmánymódosÃtása idején vált elõször láthatóvá, amelyet Berezovszkij éles hangú nyÃlt levélben bÃrált. Az elnök igazán a Kurszk tengeralattjáró katasztrófája után orrolt meg egykori mentorára, amikor Berezovszkij tévécsatornája leadta, amikor a Kurszkon meghalt 118 tengerész feldühödött és felettébb kényes kérdéseket feszegetõ családtagjaival találkozott az elnök.
Putyin, érthetõ okokból nem volt hálás. Igyekezett megkurtÃtani Berezovszkij befolyását az ORT-ben, és letörni az oligarchák politikai ambÃcióit. 2000 októberében többek között olyan nyilatkozatokat tett, hogy az orosz oligarchák a sajtón keresztül zsarolják õt, és le fognak rájuk csapni. Röviddel utána csalás gyanújával vizsgálat indult a Berezovszkij érdekeltségébe tartozó Aeroflotnál, és az üzletember már nem Moszkvában ünnepelte az ezredév végét: Nagy-Britanniába utazott, ahol aztán politikai menedékjogot kért.
Harctér hullákkal
Az emigrációból kezdett Putyin ellen szervezkedni, de hiába alapÃtott a következõ választásokra ellenzéki erõt Liberális Párt néven, annak két meghatározó vezetõje is merényletek áldozata lett. "Ekkor megértettem, hogy a nyÃlt ellenzékiség nem fog mûködni, legalábbis az én esetemben nem. Ez az oka annak, hogy a másik utat választottam" - nyilatkozta utóbb.
Forrás: AFP/Leon Neal
A Kremllel azóta folyamatosan harcban állt, az Anna Politovszkaja orosz újságÃró elleni merénylet, illetve Alexander Litvinyenko radioaktÃv polóniummal történt megmérgezése is ennek a harcnak egy-egy állomása volt. Litvinyenkót õ maga hÃvta Londonba, és finanszÃrozta könyvét, amelyben többek között arról Ãrt a volt kém, hogy Putyin szervezte a hÃrhedt 1999-es lakóház-robbantásokat, amelyek ürügyet szolgáltattak az oroszok második a csecsenföldi katonai beavatkozásához. Azt állÃtotta, Putyin kész megölni bárkit, akit ellenségének tekint, és õ maga is célpont volt. Ezért rakta tele londoni házát golyóálló üveggel, lézeres érzékelõkkel, kamerákkal, megerõsÃtett acélajtókkal.
A 2006 õszén történt gyilkosságok után a Kreml Berezovszkijt meg nem nevezve, de rá utalva közölte, hogy a gyilkosságok mögött a külföldi ellenzék áll, akik Ãgy akarják hiteltelenÃteni Putyint. Berezovszkij azonban pont az ellenkezõjét állÃtotta. Natalija Pelevina orosz ellenzéki képviselõ szerint az oligarcha mindig dühösen beszélt Putyinról, és arról álmodozott, hogy bÃróság elé állÃtja, és a Litvinyenko-ügy csak az elsõ vádpont lesz, amelyet felhozat ellene. 2007-ben például arról beszélt, hogy forradalmat szervez Putyin ellen.
Még tavaly is, amikor Putyin visszatért az elnöki posztra, olyan nyÃlt levelet közölt, amelyben bocsánatot kért az orosz néptõl, amiért rájuk szabadÃtotta ezt a "kapzsi zsarnokot".
A 13 éven keresztül zajló torzsalkodás végén furcsán is hatnak azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Berezovszkij újabban a hazatérésen gondolkodott. Ennyire meghasonlott volna Putyin egyik legkitartóbb ellenfele? Az orosz elnök egyik szóvivõje azt állÃtotta, a mágnás két hónapja levelet Ãrt Putyinnak, amelyben a bocsánatát kérte és amnesztiát, hogy hazatérhessen (hat éve távollétében sikkasztás és lopás miatt elÃtélték hazájában). Ennek valódiságát sokan megkérdõjelezik, de Vlagyimir Zsirinovszkij orosz parlamenti alelnök is azt állÃtotta az Echo Moszkvi rádiónak adott nyilatkozatában, hogy amikor az idén januárban, a Vörös-tengernél találkozott az oligarchával, Berezovszkij állÃtólag buzgón lelkesedett, amikor felajánlotta neki, hogy közvetÃt hazatérése érdekében.
Link
Sikeres matematikus, kereskedõ és privatizátor volt, de a politikai játszmákba belebukott. A szombaton elhunyt Borisz Berezovszkij számtalanszor megbánta, hogy hatalomra segÃtette Vlagyimir Putyint. Csatájukat golyó által kilyukasztott és sugárzó hullák szegélyezték, de élete vége felé mintha megbánta volna a háborúskodást is.
Borisz Berezovszkij orosz oligarcha egészen szombati haláláig üldözött volt Oroszországban. Jóformán élete végéig küzdött azzal az emberrel, akinek hatalomra jutásában elévülhetetlen érdemeket szerzett: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Csatájukat csÃpõs nyilatkozatok, golyók által lyuggatott, robbantás által széttépett és sugárzó hullák szegélyezték, jóllehet, furcsa módon halála elõtt a mágnás mintha megenyhült volna az orosz elnök iránt.
Berezovszkij holttestére berkshire-i villája belülrõl bezárt fürdõszobájának kövén talált rá egyik alkalmazottja szombaton. A brit rendõrség egyelõre nem gyilkosságként kezeli az ügyet, mint közölték, semmi sem utal arra, hogy halálában bárki más közvetlen szerepet játszott volna. Persze találgatások vannak. Van, aki öngyilkosságra, más szÃvrohamra gyanakszik, és persze van, aki szerint gyilkosság történt.
Az biztos, hogy az Oroszországból 2000-ben Londonba emigrált, majd 2003-ban menedékjogot kapott mágnást az utóbbi idõben meglehetõsen sok csapás érte. Vagyona jelentõsen megcsappant, elsõsorban egy másik orosz milliárdossal, Roman Abramoviccsal vÃvott bÃrósági pere révén, amelyet elveszÃtett, és amelynek sok millió fontos költségeit neki kellett kiegyenlÃtenie. Ráadásul az év elején egykori barátnõje is bÃróság elé citálta azzal, hogy több millió fonttal adós neki egy surreyi ingatlan eladásából.
Lenin és Mercedes
Anyagi gondjait jelezte, hogy több, nagy értékû személyes tárgyától is meg kellett válnia, például eladott egy ritka, Lenint ábrázoló Andy Warhol-nyomatot. A kép több mit 47 millió forintnak megfelelõ összegért kelt el a Christie's minapi árverésén. Az üzletember depressziós lett, kiürÃtette London középpontjában lévõ irodáit is, és utolsó - halála elõtt pár órával adott - interjújából az derül ki, meghasonlott magával. "Már nincs értelme az életemnek. Nem akarok politizálni. Nem tudom, mihez fogjak. Hatvanhét éves vagyok" - nyilatkozta a Forbes magazinnak pénteken.
Forrás: AFP/Andrew Cowie
Pedig nem mindennapi karriert tudhatott magáénak, és nem mindennapi küzdelmeket vÃvott meg az 1946-ban Moszkvában mérnökcsaládba született férfi. Sikeres volt a matematika, az autókereskedelem és a privatizáció területén egyaránt, és sokáig úgy tûnt, a hatalmi játszmákban is kiigazodik, de aztán rossz lóra tett.
Az 1980-as években az orosz tudományos akadémia tagjaként csillogtatta tehetségét alkalmazott matematikában, 16 tudományos cikket, illetve könyvet Ãrt matematikai optimalizálás, valamint ellenõrzés-elméleti témákban. Az orosz rendszerváltás után autókereskedésre adta a fejét, Mercedeseket importált Oroszországba, és aktÃv részt vállalt az Avtovaz autógyár privatizációjában, valamint az autókereskedésben. A hiperinfláció idején bizományba vették át a kocsikat, majd késõbb a már leértékelt pénzbõl fizették ki az árát.
Családtag
Már ekkor megpróbálták meggyilkolni, a merényletet feltehetõen az Avtovaz régi vezetõ gárdája szervezte. Az autóba rejtett pokolgép detonációját - amely lefejezte a sofõrjét, összedöntött egy zöldséges-standot, és kitörte egy közeli nyolcemeletes épület ablakait - túlélte. A nyomozást az ex-KGB-s Alexander Litvinyenko vezette, aki késõbb vele együtt emigrált.
Miközben õ milliókkal gyarapodott, maga az Avtovaz jóformán csak vegetált. Az igazi nagy fogása azonban a Szibnyeft olajcég volt, amelyet segÃtett Roman Abramovics ellenõrzése alá juttatni. Az 1990-es évek közepére Oroszország egyik leghatalmasabb oligarchája lett. Õ volt a Szibnyeft és az ORT vezetõ orosz televÃzió egyik fõrészvényese, és érdekeltsége volt az Aeroflotban is. Ãœzleti befolyása növekedésével fokozatosan beépült a legfelsõ hatalmi elitbe, politikai befolyását is növelve.
Forrás: AFP/Andrew Cowie
Hatalma teljében Borisz Jelcin elnökségének vége felé volt. Ekkor az orosz biztonsági tanács helyettes államtitkára, Jelcin egyik lányának barátja, és a "Család" - ahogy Jelcin elnök belsõ körét nevezték - tagja. Õ volt az, aki hozzásegÃtette Vlagyimir Putyint - akivel 1991 óta jó ismerõsök voltak -, hogy bekerüljön ebbe a körbe, illetve az õ támogatásával jött létre az a párt, amely Putyin politikai bázisát jelentette. Médiavállalkozásai révén nagy szerepe volt Putyin hatalomra juttatásában, de annak 2000-es, elnöki beiktatása után nagyon hamar megromlott a viszonyuk.
Putyin nem volt hálás
Berezovszkij nem tisztelte Putyint, akirõl úgy vélte, hogy könnyen tudja majd manipulálni, ha hatalomra segÃtette, Putyin viszont hûvösen kezelte õt - állÃtotta a Moscow Timesnak Szergej Markov volt orosz parlamenti képviselõ. Putyin azonban hatalomra jutva gyorsan igyekezett elhatárolni magát a Jelcin-féle Családtól, saját bizalmasaival véve körül magát.
A kettejük közötti törés Putyin egyik alkotmánymódosÃtása idején vált elõször láthatóvá, amelyet Berezovszkij éles hangú nyÃlt levélben bÃrált. Az elnök igazán a Kurszk tengeralattjáró katasztrófája után orrolt meg egykori mentorára, amikor Berezovszkij tévécsatornája leadta, amikor a Kurszkon meghalt 118 tengerész feldühödött és felettébb kényes kérdéseket feszegetõ családtagjaival találkozott az elnök.
Putyin, érthetõ okokból nem volt hálás. Igyekezett megkurtÃtani Berezovszkij befolyását az ORT-ben, és letörni az oligarchák politikai ambÃcióit. 2000 októberében többek között olyan nyilatkozatokat tett, hogy az orosz oligarchák a sajtón keresztül zsarolják õt, és le fognak rájuk csapni. Röviddel utána csalás gyanújával vizsgálat indult a Berezovszkij érdekeltségébe tartozó Aeroflotnál, és az üzletember már nem Moszkvában ünnepelte az ezredév végét: Nagy-Britanniába utazott, ahol aztán politikai menedékjogot kért.
Harctér hullákkal
Az emigrációból kezdett Putyin ellen szervezkedni, de hiába alapÃtott a következõ választásokra ellenzéki erõt Liberális Párt néven, annak két meghatározó vezetõje is merényletek áldozata lett. "Ekkor megértettem, hogy a nyÃlt ellenzékiség nem fog mûködni, legalábbis az én esetemben nem. Ez az oka annak, hogy a másik utat választottam" - nyilatkozta utóbb.
Forrás: AFP/Leon Neal
A Kremllel azóta folyamatosan harcban állt, az Anna Politovszkaja orosz újságÃró elleni merénylet, illetve Alexander Litvinyenko radioaktÃv polóniummal történt megmérgezése is ennek a harcnak egy-egy állomása volt. Litvinyenkót õ maga hÃvta Londonba, és finanszÃrozta könyvét, amelyben többek között arról Ãrt a volt kém, hogy Putyin szervezte a hÃrhedt 1999-es lakóház-robbantásokat, amelyek ürügyet szolgáltattak az oroszok második a csecsenföldi katonai beavatkozásához. Azt állÃtotta, Putyin kész megölni bárkit, akit ellenségének tekint, és õ maga is célpont volt. Ezért rakta tele londoni házát golyóálló üveggel, lézeres érzékelõkkel, kamerákkal, megerõsÃtett acélajtókkal.
A 2006 õszén történt gyilkosságok után a Kreml Berezovszkijt meg nem nevezve, de rá utalva közölte, hogy a gyilkosságok mögött a külföldi ellenzék áll, akik Ãgy akarják hiteltelenÃteni Putyint. Berezovszkij azonban pont az ellenkezõjét állÃtotta. Natalija Pelevina orosz ellenzéki képviselõ szerint az oligarcha mindig dühösen beszélt Putyinról, és arról álmodozott, hogy bÃróság elé állÃtja, és a Litvinyenko-ügy csak az elsõ vádpont lesz, amelyet felhozat ellene. 2007-ben például arról beszélt, hogy forradalmat szervez Putyin ellen.
Még tavaly is, amikor Putyin visszatért az elnöki posztra, olyan nyÃlt levelet közölt, amelyben bocsánatot kért az orosz néptõl, amiért rájuk szabadÃtotta ezt a "kapzsi zsarnokot".
A 13 éven keresztül zajló torzsalkodás végén furcsán is hatnak azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Berezovszkij újabban a hazatérésen gondolkodott. Ennyire meghasonlott volna Putyin egyik legkitartóbb ellenfele? Az orosz elnök egyik szóvivõje azt állÃtotta, a mágnás két hónapja levelet Ãrt Putyinnak, amelyben a bocsánatát kérte és amnesztiát, hogy hazatérhessen (hat éve távollétében sikkasztás és lopás miatt elÃtélték hazájában). Ennek valódiságát sokan megkérdõjelezik, de Vlagyimir Zsirinovszkij orosz parlamenti alelnök is azt állÃtotta az Echo Moszkvi rádiónak adott nyilatkozatában, hogy amikor az idén januárban, a Vörös-tengernél találkozott az oligarchával, Berezovszkij állÃtólag buzgón lelkesedett, amikor felajánlotta neki, hogy közvetÃt hazatérése érdekében.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. March 26. 08:05:01
#2 |
talpi
- 2013. March 26. 08:20:19
#3 |
Perje
- 2013. March 26. 09:14:03
#4 |
Kedvesi
- 2013. March 26. 10:17:55
#5 |
kukackac
- 2013. March 26. 18:08:56
#6 |
Kedvesi
- 2013. March 26. 23:42:58
#7 |
Perje
- 2013. March 27. 12:30:43
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték