Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Agancsba faragott ló az egyik legõsibb emberi alkotás
Nocsak, nezze meg az Embör! Nem menóra és csak most fejtették meg, mint a tehenet! Ezt a felismerõképességet! Már 40 ezer évnél járunk ám! Az eddig megtalált egyik elsõ ember alkotta kõkorszaki "kisplasztika" lehet az 14 ezer éves rénszarvasagancsba vésett stilizált ló, amelyre egykoron Franciaországban bukkantak.
Az agancsot valamikor 1830 és 1840 között találták Nechersben, és a brit Természettudományi Múzeum hatalmas gyûjteményében õrizték. Tudományos jelentõségét azonban csak most tudták megfejteni a múzeum szakemberei.
A francia falu papja, Jaen-Baptiste Croizet bukkant rá az õsi szarvagancsra. Ember által ennél korábban készÃtett vésett kisplasztika még nem került elõ a világon, ezért feltételezik a kutatók, hogy ez az elsõ vagy az egyik elsõ ilyen megtalált kõkori lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyûjtemény részeként 440 fontért, mai értéken 25,5 ezer fontért. Amikor a természettudományi múzeum 1881-ben kivált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállÃtották, ám késõbb, jelentõségét nem ismerve, a múzeum raktárába került.
Az utolsó jégkorszak vége felé készÃthették kõkorszaki emberek. Bár ezek az emberek vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytattak, és még azelõtt éltek, hogy el kezdtek volna növényt termeszteni, az állatokat háziasÃtani, gyakorlott mûszaki emberek, mûvészek voltak - olvasható a phys.org hÃrportálon.
Az ábrázoló mûvészet legõsibb emberi mûalkotásainak azokat az elefántcsontból készült állat- és emberfigurákat tartják, amelyeket Németországban találtak. Ezek 35-40 ezer évesek lehetnek és a felsõ-paleolit korban, az aurignaci kultúra emberei készÃthették.
Link
Az agancsot valamikor 1830 és 1840 között találták Nechersben, és a brit Természettudományi Múzeum hatalmas gyûjteményében õrizték. Tudományos jelentõségét azonban csak most tudták megfejteni a múzeum szakemberei.
A francia falu papja, Jaen-Baptiste Croizet bukkant rá az õsi szarvagancsra. Ember által ennél korábban készÃtett vésett kisplasztika még nem került elõ a világon, ezért feltételezik a kutatók, hogy ez az elsõ vagy az egyik elsõ ilyen megtalált kõkori lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyûjtemény részeként 440 fontért, mai értéken 25,5 ezer fontért. Amikor a természettudományi múzeum 1881-ben kivált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállÃtották, ám késõbb, jelentõségét nem ismerve, a múzeum raktárába került.
Az utolsó jégkorszak vége felé készÃthették kõkorszaki emberek. Bár ezek az emberek vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytattak, és még azelõtt éltek, hogy el kezdtek volna növényt termeszteni, az állatokat háziasÃtani, gyakorlott mûszaki emberek, mûvészek voltak - olvasható a phys.org hÃrportálon.
Az ábrázoló mûvészet legõsibb emberi mûalkotásainak azokat az elefántcsontból készült állat- és emberfigurákat tartják, amelyeket Németországban találtak. Ezek 35-40 ezer évesek lehetnek és a felsõ-paleolit korban, az aurignaci kultúra emberei készÃthették.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. March 26. 08:25:20
#2 |
jano
- 2013. March 26. 11:34:32
#3 |
lalapapa
- 2013. March 26. 12:02:45
#4 |
lalapapa
- 2013. March 26. 12:08:20
#5 |
postaimre
- 2013. March 26. 12:20:02
#6 |
lalapapa
- 2013. March 26. 14:11:19
#7 |
postaimre
- 2013. March 26. 16:45:29
#8 |
ijfeszito
- 2013. March 26. 17:11:47
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték