JĂł anyag, aki akar, ĂŠrt belĂľle! ManapsĂĄg, amikor SzĂ­riĂĄban polgĂĄrhĂĄborĂş folyik, amikor instabilitĂĄs tapasztalhatĂł Irakban ĂŠs az egĂŠsz rĂŠgiĂłban, egyre gyakrabban hallhatĂł, hogy a KĂśzel-Keleten elkerĂźlhetetlen a hatĂĄrok felĂźlvizsgĂĄlata. De ebben nem ĂŠrdekeltek sem az „arab tavasz” szervezĂľi, sem a Nyugat, sem mindenfĂŠle szeparatistĂĄk.

A szĂ­riai helyzet fejlesztĂŠse gyakorlatilag lehetetlennĂŠ teszi az orszĂĄg terĂźleti integritĂĄsĂĄnak a megĂľrzĂŠsĂŠt – Ă­rja a tĂśrĂśk Zaman lap. Ugyanakkor ĂśsszeomlĂĄs kĂźszĂśbĂŠn ĂĄll a szomszĂŠdos Irak is, amelyet al-Maliki kĂŠptelen erĂľsen kĂŠzben tartani. A cikk szerzĂľje nem zĂĄrja ki, hogy a kĂŠt orszĂĄgban kialakult ĂĄltalĂĄnos helyzet az iraki ĂŠs a szĂ­riai kurdok egyesĂźlĂŠsĂŠhez vezethet.

ValĂłban, a jelenlegi iraki helyzetben nem beszĂŠlhetĂźnk valamilyen erĂľs nemzeti egyĂŠsgrĂľl. A KurdisztĂĄni rĂŠgiĂł de facto mĂĄr a BagdadtĂłl fĂźggetlen tevĂŠkenysĂŠget folytat mind a politikĂĄban, mind a gazdasĂĄgban. KurdisztĂĄn fĂľvĂĄrosa Erbil a mĂşlt ĂŠv tavaszĂĄtĂłl kezdve olajat szĂĄllĂ­t TĂśrĂśkorszĂĄgba, figyelmen kĂ­vĂźl hagyva Irak kĂśzponti kormĂĄnyzatĂĄnak az ĂŠrdekeit. A szĂ­riai hatĂĄr kĂśzelĂŠben levĂľ Anbar tartomĂĄnyban aktivizĂĄlĂłdik az Iraki al-Kaida alakulat, amely a szĂ­riai lĂĄzadĂłkkal egyĂźtt tĂŠnylegesen ellenĂľrzĂŠse alatt tartja a hatĂĄrt. Nem szĂťnnek meg a szunnitĂĄk ĂŠs siĂ­tĂĄk kĂśzĂśtti harcok, azokon a terĂźleteken, ahol egyĂźtt ĂŠlnek.

MĂŠg bonyolultabb az etnikai ĂŠs a politikai kĂŠp SzĂ­riĂĄban. Ott a vallĂĄskĂśzi helyzet rendkĂ­vĂźl bonyolult. FĂśldrajzilag a vallĂĄsi kĂśzĂśssĂŠgek telepĂźlĂŠsei gyakran ĂśsszekeverĂľdnek itt.

Jelenlegi formĂĄjukban a rĂŠgiĂł ĂĄllamai az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn alakultak ki, de nem a belsĂľ impulzusok alapjĂĄn, hanem az OszmĂĄn Birodalom ĂśsszeomlĂĄsa ĂŠs az eurĂłpaiak kemĂŠny expanziĂłja kĂśvetkeztĂŠben – jegyzi meg Grigorij Koszacs a KĂśzel-keleti KutatĂłintĂŠzet szakĂŠrtĂľje. Ez azt jelenti, hogy a hatĂĄrokat nem az etnikai csoportok lakhelyĂŠnek megfelĂľen hĂşztĂĄk, hanem a nagyhatalmak ĂŠrdekeibĂľl kiindulva. De most nem ez a kĂŠrdĂŠs, mondja Grigorij Koszacs.

FĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy mennyire mestersĂŠgesek ezek a hatĂĄrok, a nemzetkĂśzi kĂśzĂśssĂŠg ma nincs ĂŠrdekelve abban, hogy felbomoljanak ezek az ĂĄllamok. Ezt bizonyĂ­tja Irak pĂŠldĂĄja, ahol mindent megtettek, hogy az orszĂĄg ne omoljon Ăśssze.
Senki sem szĂĄndĂŠkozik ĂĄtszabni a hatĂĄrokat a KĂśzel-Keleten, mert ez minden vonatkozĂĄsban tĂşlsĂĄgosan kĂśltsĂŠges, vĂŠli Szergej Gyemidenko szakĂŠrtĂľ. Egyetlen egy befolyĂĄsi kĂśzpont sem vĂĄllalnĂĄ ezt, talĂĄn SzaĂşd-ArĂĄbia ĂŠs Katar kivĂŠtelĂŠvel. De valĂłszĂ­nĂťleg, ez a kĂŠt orszĂĄg sem vĂĄllalkozik erre, mert ha elkezdĂľdik SzĂ­ria ĂŠs Irak terĂźleti ĂĄtrendezĂŠse, akkor a kĂśvetkezĂľ e sorban maga SzaĂşd-ArĂĄbia lesz.
Link