Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orwelli törvényt készül elfogadni a Fidesz
Ajvé, de ugye zsidó "nemzet" nincs, viszont a "nemzet" fogalmával szórakoznak, ugynakkor tényleg ki kell szûrni a tetves zsdó bandát mindenhonnan, de azonnal! Bármely ok vagy gyanú híján is nemzetbiztonsági vizsgálat alá lehetne vonni rendõröket, katonákat, igazságügyi dolgozókat és titkosszolgákat, ha a parlament elfogadja a Fidesz új javaslatát a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosításáról. Az érintettek meg sem ismerhetnék a vizsgálatok eredményét, és jogorvoslati lehetõségük sem lenne a következményekkel szemben. A tervet az ombudsman és az ügyészség is komoly kritikával illette.
Túllõni látszik a célon a kormány a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosításával. A fideszes Kocsis Máté, és Csampa Zsolt által jegyzett – jelenleg a parlament napirendjén részletes vitára váró – tervezet többek között lehetõvé tenné évente kétszer harmincnapos idõtartamra a rendõrség, a honvédség, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint az igazságügy mentelmi joggal nem rendelkezõ tagjainak megfigyelését, még akkor is, ha konkrét gyanú nem merül fel velük kapcsolatban.
Az érintett kör fokozottabb ellenõrzésének kérdése a Vizoviczki László lebukása nyomán tavaly nyáron kirobbant rendõri korrupciós ügy miatt merült fel, amikor kiderült, Vizivoczki rendszeresen „foglalkoztatott” rendõröket bárjaiban biztonsági õrként, és a gyanú szerint egyes vezetõ beosztású rendõröknek évek alatt komoly összegeket juttatott, hogy az érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeket ne ellenõrizzék. A korábbi szabályozás szerint ugyanis az érintetteket csak egyszer, a munkaviszony létesítése elõtt kellett leellenõrizni, egyébként csak akkor, ha komoly gyanú merült fel velük szemben. „Valóban kiderült, hogy szükség van az ellenõrzések folyamatosabbá tételére, ebben szakmai konszenzus alakult ki az MSZP és a Fidesz között” – mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.
Kereszttûzben
Csakhogy a bizottság egyik tanácsadója szerint alaposan túllõttek a célon a jogalkotók, mert a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel is ki lehetett volna szûrni, ha egy-egy rendõr vagyoni helyzetében látványos változás következik be (hirtelen nagy értékû autó, ingatlan tulajdonosa lesz), és emögött gyanús okok állnak. A tervezet több pontja ugyanis alkotmányellenes a szakértõ szerint.
Gyanú nélkül is vizsgálat alá vonhatók
Fotó: MTI / Lakatos Péter
Ezt látszik alátámasztani Szabó Máté ombudsman, valamint Varga Zs. András legfõbbügyész-helyettes véleménye is. Szabó Máté azt írta állásfoglalásában: aggályos, hogy a javaslat nem követeli meg, hogy bármilyen ok vagy gyanú felmerülése esetén kerüljön sor az ellenõrzés megismétlésére; a puszta tény, hogy az érintettel szemben már folyt nemzetbiztonsági ellenõrzés, elegendõ a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására. Az ellenõrzés nem csupán az érintettre, hanem családtagjaira is kihathat, így a javaslat Szabó Máté szerint sérti a magánszférához való jogot.
Varga Zs. András ezzel kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet, hogy a tervezet szövege homályos fogalmakkal operál, mint például „munkavégzésen kívül tanúsított magatartás”, „magánéleti kapcsolatai” vagy „anyagi jövedelmi viszonyai”. Ezzel az ügyész szerint teljesen szubjektív alapon lehetne bárki ellen nemzetbiztonsági vizsgálatot elrendelni, ráadásul a vizsgálat eredménye „teljesen jogkövetõ magatartás esetén is” lehetne úgy értékelhetõ, ami azonnali hivatalvesztést eredményezne.
Korlátlanul kiterjeszthetõ?
Komoly változást jelentene, hogy a törvényjavaslat szerint a vizsgálhatók körének kiterjesztését immár nem kellene új törvénybe foglalni, elég lenne arról egy egyszerû kormányhatározat is. Sõt, a jövõben egy „kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében” annak vezetõje is kiterjesztheti beosztottaira a nemzetbiztonsági vizsgálatok hatályát a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével. Szabó Máté szerint „a javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így (akár aránytalanul is) bõvíthetõ a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esõk köre”.
Hasonló alapon bírálja Varga Zs. András a tervezetet azért, mert az szerinte – azáltal, hogy vezetõ és magasabb állást betöltõ ügyészeket is bevonna a vizsgálhatók körébe – sértené az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, így végeredményben alkotmányellenes. Ráadásul a „közigazgatás politikai szereplõi” mentesülnének ezzel párhuzamosan a vizsgálatok alól, ami a legfõbb ügyész helyettese szerint diszkriminatív.
A kritikákra reagálva Molnár Zsolt azt mondta, azok egy része számára jogosnak tûnik, más esetben „értelmezési kérdésrõl van szó”. A képviselõ ugyanakkor nem látja akadályát, hogy több ponton módosuljon a tervezet – bár ez természetesen a fideszes többségen múlik alapvetõen – mert, ha vannak is viták, azok szakmaiak. „Természetesen megvitatjuk a felvetéseket, és remélem, hogy még a nyár elõtt el lehet fogadni a törvényt” – mondta Molnár Zsolt.
Természetesen kerestük a bizottság fideszes alelnökét, Németh Szilárdot is, de õ cikkünk megjelenéséig nem reagált. Meggyes Tamás fideszes bizottsági tag csak annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy nem ismeri pontosan a tervezetet, így nem akar róla nyilatkozni sem.
Link
Túllõni látszik a célon a kormány a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosításával. A fideszes Kocsis Máté, és Csampa Zsolt által jegyzett – jelenleg a parlament napirendjén részletes vitára váró – tervezet többek között lehetõvé tenné évente kétszer harmincnapos idõtartamra a rendõrség, a honvédség, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint az igazságügy mentelmi joggal nem rendelkezõ tagjainak megfigyelését, még akkor is, ha konkrét gyanú nem merül fel velük kapcsolatban.
Az érintett kör fokozottabb ellenõrzésének kérdése a Vizoviczki László lebukása nyomán tavaly nyáron kirobbant rendõri korrupciós ügy miatt merült fel, amikor kiderült, Vizivoczki rendszeresen „foglalkoztatott” rendõröket bárjaiban biztonsági õrként, és a gyanú szerint egyes vezetõ beosztású rendõröknek évek alatt komoly összegeket juttatott, hogy az érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeket ne ellenõrizzék. A korábbi szabályozás szerint ugyanis az érintetteket csak egyszer, a munkaviszony létesítése elõtt kellett leellenõrizni, egyébként csak akkor, ha komoly gyanú merült fel velük szemben. „Valóban kiderült, hogy szükség van az ellenõrzések folyamatosabbá tételére, ebben szakmai konszenzus alakult ki az MSZP és a Fidesz között” – mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.
Kereszttûzben
Csakhogy a bizottság egyik tanácsadója szerint alaposan túllõttek a célon a jogalkotók, mert a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel is ki lehetett volna szûrni, ha egy-egy rendõr vagyoni helyzetében látványos változás következik be (hirtelen nagy értékû autó, ingatlan tulajdonosa lesz), és emögött gyanús okok állnak. A tervezet több pontja ugyanis alkotmányellenes a szakértõ szerint.
Gyanú nélkül is vizsgálat alá vonhatók
Fotó: MTI / Lakatos Péter
Ezt látszik alátámasztani Szabó Máté ombudsman, valamint Varga Zs. András legfõbbügyész-helyettes véleménye is. Szabó Máté azt írta állásfoglalásában: aggályos, hogy a javaslat nem követeli meg, hogy bármilyen ok vagy gyanú felmerülése esetén kerüljön sor az ellenõrzés megismétlésére; a puszta tény, hogy az érintettel szemben már folyt nemzetbiztonsági ellenõrzés, elegendõ a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására. Az ellenõrzés nem csupán az érintettre, hanem családtagjaira is kihathat, így a javaslat Szabó Máté szerint sérti a magánszférához való jogot.
Varga Zs. András ezzel kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet, hogy a tervezet szövege homályos fogalmakkal operál, mint például „munkavégzésen kívül tanúsított magatartás”, „magánéleti kapcsolatai” vagy „anyagi jövedelmi viszonyai”. Ezzel az ügyész szerint teljesen szubjektív alapon lehetne bárki ellen nemzetbiztonsági vizsgálatot elrendelni, ráadásul a vizsgálat eredménye „teljesen jogkövetõ magatartás esetén is” lehetne úgy értékelhetõ, ami azonnali hivatalvesztést eredményezne.
Korlátlanul kiterjeszthetõ?
Komoly változást jelentene, hogy a törvényjavaslat szerint a vizsgálhatók körének kiterjesztését immár nem kellene új törvénybe foglalni, elég lenne arról egy egyszerû kormányhatározat is. Sõt, a jövõben egy „kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében” annak vezetõje is kiterjesztheti beosztottaira a nemzetbiztonsági vizsgálatok hatályát a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével. Szabó Máté szerint „a javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így (akár aránytalanul is) bõvíthetõ a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esõk köre”.
Hasonló alapon bírálja Varga Zs. András a tervezetet azért, mert az szerinte – azáltal, hogy vezetõ és magasabb állást betöltõ ügyészeket is bevonna a vizsgálhatók körébe – sértené az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, így végeredményben alkotmányellenes. Ráadásul a „közigazgatás politikai szereplõi” mentesülnének ezzel párhuzamosan a vizsgálatok alól, ami a legfõbb ügyész helyettese szerint diszkriminatív.
A kritikákra reagálva Molnár Zsolt azt mondta, azok egy része számára jogosnak tûnik, más esetben „értelmezési kérdésrõl van szó”. A képviselõ ugyanakkor nem látja akadályát, hogy több ponton módosuljon a tervezet – bár ez természetesen a fideszes többségen múlik alapvetõen – mert, ha vannak is viták, azok szakmaiak. „Természetesen megvitatjuk a felvetéseket, és remélem, hogy még a nyár elõtt el lehet fogadni a törvényt” – mondta Molnár Zsolt.
Természetesen kerestük a bizottság fideszes alelnökét, Németh Szilárdot is, de õ cikkünk megjelenéséig nem reagált. Meggyes Tamás fideszes bizottsági tag csak annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy nem ismeri pontosan a tervezetet, így nem akar róla nyilatkozni sem.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
vesterhagen
- 2013. March 28. 21:07:44
#2 |
repuloszonyeg
- 2013. March 28. 21:47:45
#3 |
kukackac
- 2013. March 29. 07:51:01
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.