Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hernádi Tibor-A rendszerváltás igaz története
Németországhoz hasonlóan Amerika Japánt is támadó háborúba csalta.
A szívós nemzetet csak a nukleárisholokauszt végrehajtásával tudta megtörni. A Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombombák mindmáigkizárólag az Egyesüli Államok eddig megtorlatlan felelõsségével vonultak he az emberiség történetébe. Azatombombát a szabadkõmûves nemzetközi zsidóság kísérletezte ki Amerika pénzén. Bevetése ugyancsak zsidótanácsra történt. Nehéz szívvel ugyan, de idézném a Biblia egy nagyon bölcsmegállapítását: „Aki fegyverrel öl,maga is fegyver által vész el.” Csak remélni tudjuk, hogy Isten kegyelme megmenti ettõl Amerika népét.
Németország és kényszerszövetségesei összezúzása után a három nagy - ahogyan magukat neveztették - 1945. július 17-én ül össze a Berlin melletti Potsdamban, hogy a letepert nemzetek javain osztozkodjanak. Churchill szóhasználatát kölcsönvéve az „osztalék” túlnyomó részét a Szovjetunió kapta. Ilyen szégyenletes rablást az írott történelem nem ismer. A háborúba kényszerített Németország gazdasági erõforrásait teljes mértékben kifosztják. Termelõ gépeit leszerelik és a Szovjetunióba szállítják, ahol többségét üzembe sem állítják, hanem a szabad ég alatt tárolva a rozsda martalékává válik.
A kelet-európai államokat: Magyarországot, Lengyelországot, Bulgáriát, Romániát, Csehszlovákiát, Németországkeleti felét egy rövid ideig még Albániát is úgynevezett ütközõzónaként a Szovjetunió gyarmatává teszik. A balti államokat pedig már a háború alatt bekebelezi a Szovjetunióba.
Ezeknek az államoknak nemcsak az anyagi javait bocsátják a Szovjetunió rendelkezésére, hanem szuverenitását is. Többek között az Egyesült Államok és Anglia ezzel fizette meg a Szovjetunió második világháborús szereplését. A legkönnyebb dolog mások javaiból megfizetnie neki tett szolgálatokat. A legfõbb szabadkõmûves hatalmat megtestesítõ Amerika ennek gyakorlatát mesteri szintre emelte és gyakorolja mind a mai napig, Csak remélni tudjuk, hogy egykor a saját, gonoszul másoktól összerabolt javai is erre a sorsra kerülnek. Az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió e kelet-európai új gyarmatok kijelölésével nem voltak tekintettel arra, hogy ezek az államok folytattak-e háborút a Szovjetunió, vagy a szövetségesek bármelyike ellen. Magyarország ellen álszent módon azzal érveltek, hogy azért kell viselje sorsát, mert õ volt a hitleri Németország utolsó csatlósa. No de Lengyelország? Akit éppen a második világháború kirobbantása érdekében dobtak oda egyidejûleg a német és a szovjet hadigépezet kegyetlenségének. Vagy Csehszlovákia, Románia, Bulgária?
Valamennyien sokkal nagyobb szolgálatot tettek a szövetségeseknek, mint Németországnak. Hogyan úszhatta viszont meg Olaszország és Ausztria? Akik pedig sokkal inkább hozzájárultak Németország háborújához, mint Magyarország. Miféle rendezõelv alapján döntötték cl kit büntessenek és kit ne? Reméljük egyszer választ kapunk majd ezekre a józan logikával meg nem válaszolható kérdésekre. Azzal magyarázták az „ütközõ zóna” kialakítását, hogy arra a Szovjetunió biztonsága érdekében van szükség. Nehogy egy újabb hitszegõ támadás érhesse az oroszokat. Ezért a szomszéd államok a Szovjetunió „érdekkörébe” kell kerüljenek. Nevetségesebb érvelést el sem lehet képzelni,hiszen Lengyelországon és Románián kívül egyik állam sem szomszédja a Szovjetuniónak. Magyarország is csak a csehekre kényszerített Kárpátalja átadásával vált azzá.
Hiszen tudjuk Litvinov és a szovjet külügyminisztérium már 1938. óta, de minden bizonnyal korábban is rendkívüli módon törekedett a magyar szomszédságra. Ennek érdekében kényszerítenék a magyarországi szabadkõmûves zsidóság segítségével a Szovjetunió elleni háborúban való részvételre. Nélkülük ugyanis Magyarország a szovjet agresszió ellenére sem valószínû, hogy felveszi a kesztyût. Az ötven éves hódoltság ideje alatt, de azóta sem esett szó e szocialistának nevezett különös rabszolgaság idõtartamáról. A lezajlott eseményekbõl ítélve ezt ötven évben határozták meg. Szerencsére ezt néhány évvel korábban megszüntették, de ennek okaira még visszatérünk. Hisz könyvünk feladatául tûzte valódi okainak feltárását.
Az alkuszok személye némileg eltér a korábbi háborús üzérekétõl. Az amerikai delegációt Roosevelt halála miatt Truman, Angliát Churchill bukása miatt a tárgyalások második részében Attlee képviseli. Sztálin az a sziklaszilárd pont, aki a háborút az elejétõl végig személyesen vezette. Különleges helyzetét ki is fogja használni. Számos újsütetû követelésérõl azt állítja, hogy arra Roosevelt neki ígéretet tett. Truman pedig a hidegháborús propagandaellenére, nemhogy visszavett azokból, hanem még meg is toldotta. A Szovjetunió új gyarmataira az amerikai szemfényvesztésnek is eleget téve a szovjet megszálló haderõt szorosan követve zsidó szabadkõmûvesek nagy csoportja vonul be, hogy a maguk kivitelezte „szabad választások” útján ragadják magukhoz a hatalmat. Ez a folyamat minden szocialistává kényszerített kelet-európai országban azonos menetrend, egységes forgatókönyv szerint ment végbe. Mint ahogy látni fogjuk 1990-es években azonos módon alakul is át.
A kommunista gyarmati helytartók uralma minden ebbe a kategóriába sorolt állam esetében iszonyúkegyetlenséggel párosult. Különös méreteket öltött ez Magyarországon. A kizárólag szabadkõmûves zsidókból állókormánynak nevezett páholy az ugyancsak szabadkõmûves zsidókból szervezett államvédelmi hatóság nevû terrorszervezettel a magyar nemzet legjobbjainak ezreit börtönözi be és kínozza halálra. A zsidóságkegyetlenségében páratlan szadizmusa bizony túlteljesítette Hitler rájuk mondott összes vádjait.
Most látta a toleranciájáról híres magyar, hogy nem volt abban semmi túlzás. Ez a magyar nemzet testén mindig nagyon jól élõzsidóság különös módon köszönte meg Magyarországnak mindazt, amit élete és szabadsága kockáztatásával a háború alatt megmentéséért tett. Volt kormánya tagjait, akik kezükre kerültek, háborús bûnösnek minõsítve kivégezték. Ha ezek a magyar politikusok elkövettek valamilyen háborús bûnt, akkor az csak abban foglalható össze, hogy a nemzetközi zsidóság összehangolt cselvetésére és a hazai zsidóság tanácsára engedték az országot háborúba rángatni. A háborús bûnösség tehát nem Magyarországot, hanem a nemzetközi zsidó szabadkõmûvességet terheli. Az összes szocialista karámba, ha úgy jobban tetszik ütközõzónába terelt országok közül Magyarország népe viseltetett a legnagyobb ellenszenvvel a bolsevista tanokkal szemben. Nyilván egyedül neki volt közvetlen és eleven tapasztalata 1919 rövid, de annál véresebb uralmuk idejébõl. Nem csoda, hogy 1956-ban olyan könnyûszerrel tudták a nemzet forradalmát kiprovokálni. Erre a forradalomra a Szovjetuniónak és bolsevista helytartóinak az 1955-ös osztrák államszerzõdés megkötését követõen lett elengedhetetlen szüksége. Enélkül ugyanis a békeszerzõdés értelmében megszálló haderejét ki kellett volna vonnia, s az ország akkori hangulata a bolsevizmust és mindenfajta szovjet gyámkodást mindörökre számûzte volna a magyar politikai életbõl .
Az 1945-1960. közötti 15 évet a kelet-európai gyarmati rendszer kiépítésének idõszakaként jellemezhetjük. Konszolidálására csak a magyar szabadságharc vérbefojtását követõen kerülhetett sor. Magyarország kegyetlen megbüntetése nemcsak a magyar nemzetet félemlítette meg, hanem a többi bolsevista vazallust is. Bármilyen furcsa a magyar forradalom leverése, megkönnyítette a népek félelmének felkeltésével a szocialista gyarmatok kizsákmányolhatóságát, politikai elnyomását.
A szívós nemzetet csak a nukleárisholokauszt végrehajtásával tudta megtörni. A Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombombák mindmáigkizárólag az Egyesüli Államok eddig megtorlatlan felelõsségével vonultak he az emberiség történetébe. Azatombombát a szabadkõmûves nemzetközi zsidóság kísérletezte ki Amerika pénzén. Bevetése ugyancsak zsidótanácsra történt. Nehéz szívvel ugyan, de idézném a Biblia egy nagyon bölcsmegállapítását: „Aki fegyverrel öl,maga is fegyver által vész el.” Csak remélni tudjuk, hogy Isten kegyelme megmenti ettõl Amerika népét.
Németország és kényszerszövetségesei összezúzása után a három nagy - ahogyan magukat neveztették - 1945. július 17-én ül össze a Berlin melletti Potsdamban, hogy a letepert nemzetek javain osztozkodjanak. Churchill szóhasználatát kölcsönvéve az „osztalék” túlnyomó részét a Szovjetunió kapta. Ilyen szégyenletes rablást az írott történelem nem ismer. A háborúba kényszerített Németország gazdasági erõforrásait teljes mértékben kifosztják. Termelõ gépeit leszerelik és a Szovjetunióba szállítják, ahol többségét üzembe sem állítják, hanem a szabad ég alatt tárolva a rozsda martalékává válik.
A kelet-európai államokat: Magyarországot, Lengyelországot, Bulgáriát, Romániát, Csehszlovákiát, Németországkeleti felét egy rövid ideig még Albániát is úgynevezett ütközõzónaként a Szovjetunió gyarmatává teszik. A balti államokat pedig már a háború alatt bekebelezi a Szovjetunióba.
Ezeknek az államoknak nemcsak az anyagi javait bocsátják a Szovjetunió rendelkezésére, hanem szuverenitását is. Többek között az Egyesült Államok és Anglia ezzel fizette meg a Szovjetunió második világháborús szereplését. A legkönnyebb dolog mások javaiból megfizetnie neki tett szolgálatokat. A legfõbb szabadkõmûves hatalmat megtestesítõ Amerika ennek gyakorlatát mesteri szintre emelte és gyakorolja mind a mai napig, Csak remélni tudjuk, hogy egykor a saját, gonoszul másoktól összerabolt javai is erre a sorsra kerülnek. Az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió e kelet-európai új gyarmatok kijelölésével nem voltak tekintettel arra, hogy ezek az államok folytattak-e háborút a Szovjetunió, vagy a szövetségesek bármelyike ellen. Magyarország ellen álszent módon azzal érveltek, hogy azért kell viselje sorsát, mert õ volt a hitleri Németország utolsó csatlósa. No de Lengyelország? Akit éppen a második világháború kirobbantása érdekében dobtak oda egyidejûleg a német és a szovjet hadigépezet kegyetlenségének. Vagy Csehszlovákia, Románia, Bulgária?
Valamennyien sokkal nagyobb szolgálatot tettek a szövetségeseknek, mint Németországnak. Hogyan úszhatta viszont meg Olaszország és Ausztria? Akik pedig sokkal inkább hozzájárultak Németország háborújához, mint Magyarország. Miféle rendezõelv alapján döntötték cl kit büntessenek és kit ne? Reméljük egyszer választ kapunk majd ezekre a józan logikával meg nem válaszolható kérdésekre. Azzal magyarázták az „ütközõ zóna” kialakítását, hogy arra a Szovjetunió biztonsága érdekében van szükség. Nehogy egy újabb hitszegõ támadás érhesse az oroszokat. Ezért a szomszéd államok a Szovjetunió „érdekkörébe” kell kerüljenek. Nevetségesebb érvelést el sem lehet képzelni,hiszen Lengyelországon és Románián kívül egyik állam sem szomszédja a Szovjetuniónak. Magyarország is csak a csehekre kényszerített Kárpátalja átadásával vált azzá.
Hiszen tudjuk Litvinov és a szovjet külügyminisztérium már 1938. óta, de minden bizonnyal korábban is rendkívüli módon törekedett a magyar szomszédságra. Ennek érdekében kényszerítenék a magyarországi szabadkõmûves zsidóság segítségével a Szovjetunió elleni háborúban való részvételre. Nélkülük ugyanis Magyarország a szovjet agresszió ellenére sem valószínû, hogy felveszi a kesztyût. Az ötven éves hódoltság ideje alatt, de azóta sem esett szó e szocialistának nevezett különös rabszolgaság idõtartamáról. A lezajlott eseményekbõl ítélve ezt ötven évben határozták meg. Szerencsére ezt néhány évvel korábban megszüntették, de ennek okaira még visszatérünk. Hisz könyvünk feladatául tûzte valódi okainak feltárását.
Az alkuszok személye némileg eltér a korábbi háborús üzérekétõl. Az amerikai delegációt Roosevelt halála miatt Truman, Angliát Churchill bukása miatt a tárgyalások második részében Attlee képviseli. Sztálin az a sziklaszilárd pont, aki a háborút az elejétõl végig személyesen vezette. Különleges helyzetét ki is fogja használni. Számos újsütetû követelésérõl azt állítja, hogy arra Roosevelt neki ígéretet tett. Truman pedig a hidegháborús propagandaellenére, nemhogy visszavett azokból, hanem még meg is toldotta. A Szovjetunió új gyarmataira az amerikai szemfényvesztésnek is eleget téve a szovjet megszálló haderõt szorosan követve zsidó szabadkõmûvesek nagy csoportja vonul be, hogy a maguk kivitelezte „szabad választások” útján ragadják magukhoz a hatalmat. Ez a folyamat minden szocialistává kényszerített kelet-európai országban azonos menetrend, egységes forgatókönyv szerint ment végbe. Mint ahogy látni fogjuk 1990-es években azonos módon alakul is át.
A kommunista gyarmati helytartók uralma minden ebbe a kategóriába sorolt állam esetében iszonyúkegyetlenséggel párosult. Különös méreteket öltött ez Magyarországon. A kizárólag szabadkõmûves zsidókból állókormánynak nevezett páholy az ugyancsak szabadkõmûves zsidókból szervezett államvédelmi hatóság nevû terrorszervezettel a magyar nemzet legjobbjainak ezreit börtönözi be és kínozza halálra. A zsidóságkegyetlenségében páratlan szadizmusa bizony túlteljesítette Hitler rájuk mondott összes vádjait.
Most látta a toleranciájáról híres magyar, hogy nem volt abban semmi túlzás. Ez a magyar nemzet testén mindig nagyon jól élõzsidóság különös módon köszönte meg Magyarországnak mindazt, amit élete és szabadsága kockáztatásával a háború alatt megmentéséért tett. Volt kormánya tagjait, akik kezükre kerültek, háborús bûnösnek minõsítve kivégezték. Ha ezek a magyar politikusok elkövettek valamilyen háborús bûnt, akkor az csak abban foglalható össze, hogy a nemzetközi zsidóság összehangolt cselvetésére és a hazai zsidóság tanácsára engedték az országot háborúba rángatni. A háborús bûnösség tehát nem Magyarországot, hanem a nemzetközi zsidó szabadkõmûvességet terheli. Az összes szocialista karámba, ha úgy jobban tetszik ütközõzónába terelt országok közül Magyarország népe viseltetett a legnagyobb ellenszenvvel a bolsevista tanokkal szemben. Nyilván egyedül neki volt közvetlen és eleven tapasztalata 1919 rövid, de annál véresebb uralmuk idejébõl. Nem csoda, hogy 1956-ban olyan könnyûszerrel tudták a nemzet forradalmát kiprovokálni. Erre a forradalomra a Szovjetuniónak és bolsevista helytartóinak az 1955-ös osztrák államszerzõdés megkötését követõen lett elengedhetetlen szüksége. Enélkül ugyanis a békeszerzõdés értelmében megszálló haderejét ki kellett volna vonnia, s az ország akkori hangulata a bolsevizmust és mindenfajta szovjet gyámkodást mindörökre számûzte volna a magyar politikai életbõl .
Az 1945-1960. közötti 15 évet a kelet-európai gyarmati rendszer kiépítésének idõszakaként jellemezhetjük. Konszolidálására csak a magyar szabadságharc vérbefojtását követõen kerülhetett sor. Magyarország kegyetlen megbüntetése nemcsak a magyar nemzetet félemlítette meg, hanem a többi bolsevista vazallust is. Bármilyen furcsa a magyar forradalom leverése, megkönnyítette a népek félelmének felkeltésével a szocialista gyarmatok kizsákmányolhatóságát, politikai elnyomását.
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.