Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Lánglovagok tûzvonalban
Hóhelyzet nyomán a katasztrófavédelmi szervezetrõl
Az elmúlt évben megjelent Ãrásaim után harmadszorra igyekszem szakmai szempontok alapján bebizonyÃtani, hogy a jelenlegi katasztrófavédelmi szervezet egy rettenetes vÃzfejjel létrehozott mûködésképtelen szervezet. Ezt bizonyÃtották a napokban bekövetkezett hóhelyzettel kapcsolatos - finoman fogalmazva - anomáliák.
Engedtessék meg nekem, hogy ne a felszámolással kapcsolatos konkrét tevékenységet értékeljem, ezt már megtették helyettem olyanok is, akik szakmailag értenek egy vészhelyzet felszámolásához, meg olyanok is, akiknek fogalmuk sincs a témáról. Szándékosan nem katasztrófahelyzetrõl Ãrok, mert a katasztrófahelyzet kialakulásához egy elem hiányzott, mégpedig a váratlanság, vagyis a megelõzhetetlenség, például ilyen volt a vörösiszapömlés.
Itt errõl szó sem lehetett, mert már napokkal korábban jelzések érkeztek a rendkÃvüli idõjárási viszonyok bekövetkezésérõl. Már a korábbi cikkeimben is kifejtettem, hogy olyan, mint katasztrófavédelmi szervezet, Magyarországon soha nem létezett. A Honvédelmi Minisztériumtól a rendszerváltáskor átkerült polgári védelmi szervezetet vonták össze a tûzoltóság országos és megyei irányÃtó szervezeteivel 2000-ben (melybõl a fõváros akkor ki is maradt) és ezeket nevezték el katasztrófavédelmi igazgatóságoknak. Majd 2012. január 1-jével az önkormányzati tûzoltóságokat államosÃtva, hozták létre a mai "mamut" szervezetet, melybõl tûzoltást, mûszaki mentést, vészhelyzet-felszámolást stb. végrehajtani csak a ma már nevében alig megtalálható tûzoltóság képes.
Országosan õk rendelkeznek mintegy 7-8 ezer fõs létszámmal, melybõl naponta kb. 2500-an vannak szolgálatban a 24/48 órás rendszer miatt. Összefoglalva ez a létszám, a régi értelemben vett önkéntes és vállalati tûzoltóságokkal együtt a mentési munkálatok végrehajtására alkalmas volt és ma is alkalmas lenne. Az úgynevezett polgári védelmi feladatokat (emberek elhelyezése, ellátása stb.) a rendszerváltás elõtt a honvédség kötelékében lévõ mintegy ezer fõ polgári védelmi katonatiszt látta el, szükség esetén a katonai állomány, illetve az akkor még a polgári védelmi feladatokra kötelezhetõ állampolgárok segÃtségével.
A rendszerváltáskor a Belügyminisztérium (BM) irányÃtása alatt létrejött Polgári Védelmi Országos Parancsnokság már nem rendelkezett végrehajtói állománnyal. Ezzel a szervezettel végrehajtó állomány nélkül a BM nem tudott mit kezdeni. A tûzoltósággal történõ többszöri eredménytelen összevonási kÃsérlet után 2012-ben létrehozták a nagy állami szervezetet, melyben a végrehajtó létszámnak megmarad a hivatásos tûzoltóság 7-8 ezer fõs készültségi állománya.
Õk "a" tûzoltók. A szervezet ezen felül rendelkezik 3,5-4 ezer fõs tiszti létszámmal, mely a polgári védelmi szervezet eredeti, valamint a tûzoltóság korábbi országos és megyei létszámából tevõdik össze. Ezzel a létszámmal kellene megoldani a mentési, a polgári védelmi továbbá a késõbbiekben besorolt vÃzügyi, helyre állÃtási, pályázat kiÃrási, vállalatirányÃtási, kártalanÃtás megszervezési és ki tudja hány fajta újabban begyûjtendõ feladatot. Az utóbbi állománynak irányÃtási, szervezési, hatósági ellenõrzési stb. feladatai lennének.
Anélkül, hogy ezen feladatok végrehajtási szÃnvonalának értékelésébe mélyebben belemennék, nekik sikerült olyan elõÃrásokat megalkotni, hogy a lakóházak lépcsõházaiban, folyosóin még virágcserepeket sem szabad elhelyezni, a menekülési utak szabadon tartása miatt! Továbbra sem lehet elfogadtatni velük, hogy azok a "szárazfelszálló vezetékek", amelyek a négyszintesnél magasabb lakóházakban kerülnek kötelezõen beépÃtésre és rendszeres ellenõrzésre sok-sok milliókért teljesen feleslegesek, mivel a végrehajtói állomány biztonsági okok miatt sosem használja. De ide sorolom azt az újabban iparbiztonsági ellenõrzésnek elnevezett vizsgálatot is, mellyel „sikerült” a vörösiszap-katasztrófát elkerülni.
Tehát õk a katasztrófavédõk, akik végrehajtói munkát nem végeznek. Ezt bizonyÃtja a belügyminiszternek a parlamentben március 18-án elhangzott beszéde, melyben felsorolta, hogy honnan, milyen erõk vettek részt a mentésben: „ötezer-ötszáz tûzoltót, kilencezer-hatszáz rendõrt, hatezer polgárõrt vetettünk be, a honvédség harckocsikkal és több század katonával vett részt a mentésben, az önkéntesek számát pedig fel sem lehet becsülni.” Õ sem emlÃtett meg egyetlen katasztrófavédõt sem, pedig az eddig megfogalmazottak alapján nekik kellett volna irányÃtani a mentési munkálatokat.
Mit lehet tanácsolni a vészhelyzetek jövõbeni felszámolásának szakszerû irányÃtása érdekében? A hivatásos tûzoltóságok központi és megyei szintû irányÃtását helyre kell állÃtani. Ezeknek az irányÃtási szinteknek a méretét minimálisra kell csökkenteni, de vissza kell adni hatásköreiket. Pl. egy tûzoltásvezetõ vagy kárhelyparancsnok közvetlen kérhessen a honvédségtõl esetleg más szervtõl segÃtséget. Mivel valódi katasztrófák igen ritkán fordulnak elõ, ezért egy állományt rendszerben tartani felesleges. A polgári védelmi feladatokat és az ehhez szükséges humánerõt vissza kell telepÃteni a honvédség, hiszen mint a „hóhelyzet” is bizonyÃtotta, ott is mûködik hasonló szervezet, megfelelõ mûszaki felszereltséggel és bevethetõ létszámmal. A katasztrófavédelem által pluszban maga alá gyûrt feladatokat szintén vissza kell telepÃteni eredeti helyére, pl. vÃzügy stb., és ekkor mindegyik szervezet a maga dolgával foglalkozik, és az elvégzett munkáért maga vállal felelõsséget. A kapcsolattartásra és az egyeztetett kommunikációra a jövõben is szükség lesz.
Dr. Jókai Oszkár ny. tû. vezérõrnagy
tiszteletbeli alelnök
Nemzetközi Tûzoltó Szövetség
(2013. március 24.)
Az elmúlt évben megjelent Ãrásaim után harmadszorra igyekszem szakmai szempontok alapján bebizonyÃtani, hogy a jelenlegi katasztrófavédelmi szervezet egy rettenetes vÃzfejjel létrehozott mûködésképtelen szervezet. Ezt bizonyÃtották a napokban bekövetkezett hóhelyzettel kapcsolatos - finoman fogalmazva - anomáliák.
Engedtessék meg nekem, hogy ne a felszámolással kapcsolatos konkrét tevékenységet értékeljem, ezt már megtették helyettem olyanok is, akik szakmailag értenek egy vészhelyzet felszámolásához, meg olyanok is, akiknek fogalmuk sincs a témáról. Szándékosan nem katasztrófahelyzetrõl Ãrok, mert a katasztrófahelyzet kialakulásához egy elem hiányzott, mégpedig a váratlanság, vagyis a megelõzhetetlenség, például ilyen volt a vörösiszapömlés.
Itt errõl szó sem lehetett, mert már napokkal korábban jelzések érkeztek a rendkÃvüli idõjárási viszonyok bekövetkezésérõl. Már a korábbi cikkeimben is kifejtettem, hogy olyan, mint katasztrófavédelmi szervezet, Magyarországon soha nem létezett. A Honvédelmi Minisztériumtól a rendszerváltáskor átkerült polgári védelmi szervezetet vonták össze a tûzoltóság országos és megyei irányÃtó szervezeteivel 2000-ben (melybõl a fõváros akkor ki is maradt) és ezeket nevezték el katasztrófavédelmi igazgatóságoknak. Majd 2012. január 1-jével az önkormányzati tûzoltóságokat államosÃtva, hozták létre a mai "mamut" szervezetet, melybõl tûzoltást, mûszaki mentést, vészhelyzet-felszámolást stb. végrehajtani csak a ma már nevében alig megtalálható tûzoltóság képes.
Országosan õk rendelkeznek mintegy 7-8 ezer fõs létszámmal, melybõl naponta kb. 2500-an vannak szolgálatban a 24/48 órás rendszer miatt. Összefoglalva ez a létszám, a régi értelemben vett önkéntes és vállalati tûzoltóságokkal együtt a mentési munkálatok végrehajtására alkalmas volt és ma is alkalmas lenne. Az úgynevezett polgári védelmi feladatokat (emberek elhelyezése, ellátása stb.) a rendszerváltás elõtt a honvédség kötelékében lévõ mintegy ezer fõ polgári védelmi katonatiszt látta el, szükség esetén a katonai állomány, illetve az akkor még a polgári védelmi feladatokra kötelezhetõ állampolgárok segÃtségével.
A rendszerváltáskor a Belügyminisztérium (BM) irányÃtása alatt létrejött Polgári Védelmi Országos Parancsnokság már nem rendelkezett végrehajtói állománnyal. Ezzel a szervezettel végrehajtó állomány nélkül a BM nem tudott mit kezdeni. A tûzoltósággal történõ többszöri eredménytelen összevonási kÃsérlet után 2012-ben létrehozták a nagy állami szervezetet, melyben a végrehajtó létszámnak megmarad a hivatásos tûzoltóság 7-8 ezer fõs készültségi állománya.
Õk "a" tûzoltók. A szervezet ezen felül rendelkezik 3,5-4 ezer fõs tiszti létszámmal, mely a polgári védelmi szervezet eredeti, valamint a tûzoltóság korábbi országos és megyei létszámából tevõdik össze. Ezzel a létszámmal kellene megoldani a mentési, a polgári védelmi továbbá a késõbbiekben besorolt vÃzügyi, helyre állÃtási, pályázat kiÃrási, vállalatirányÃtási, kártalanÃtás megszervezési és ki tudja hány fajta újabban begyûjtendõ feladatot. Az utóbbi állománynak irányÃtási, szervezési, hatósági ellenõrzési stb. feladatai lennének.
Anélkül, hogy ezen feladatok végrehajtási szÃnvonalának értékelésébe mélyebben belemennék, nekik sikerült olyan elõÃrásokat megalkotni, hogy a lakóházak lépcsõházaiban, folyosóin még virágcserepeket sem szabad elhelyezni, a menekülési utak szabadon tartása miatt! Továbbra sem lehet elfogadtatni velük, hogy azok a "szárazfelszálló vezetékek", amelyek a négyszintesnél magasabb lakóházakban kerülnek kötelezõen beépÃtésre és rendszeres ellenõrzésre sok-sok milliókért teljesen feleslegesek, mivel a végrehajtói állomány biztonsági okok miatt sosem használja. De ide sorolom azt az újabban iparbiztonsági ellenõrzésnek elnevezett vizsgálatot is, mellyel „sikerült” a vörösiszap-katasztrófát elkerülni.
Tehát õk a katasztrófavédõk, akik végrehajtói munkát nem végeznek. Ezt bizonyÃtja a belügyminiszternek a parlamentben március 18-án elhangzott beszéde, melyben felsorolta, hogy honnan, milyen erõk vettek részt a mentésben: „ötezer-ötszáz tûzoltót, kilencezer-hatszáz rendõrt, hatezer polgárõrt vetettünk be, a honvédség harckocsikkal és több század katonával vett részt a mentésben, az önkéntesek számát pedig fel sem lehet becsülni.” Õ sem emlÃtett meg egyetlen katasztrófavédõt sem, pedig az eddig megfogalmazottak alapján nekik kellett volna irányÃtani a mentési munkálatokat.
Mit lehet tanácsolni a vészhelyzetek jövõbeni felszámolásának szakszerû irányÃtása érdekében? A hivatásos tûzoltóságok központi és megyei szintû irányÃtását helyre kell állÃtani. Ezeknek az irányÃtási szinteknek a méretét minimálisra kell csökkenteni, de vissza kell adni hatásköreiket. Pl. egy tûzoltásvezetõ vagy kárhelyparancsnok közvetlen kérhessen a honvédségtõl esetleg más szervtõl segÃtséget. Mivel valódi katasztrófák igen ritkán fordulnak elõ, ezért egy állományt rendszerben tartani felesleges. A polgári védelmi feladatokat és az ehhez szükséges humánerõt vissza kell telepÃteni a honvédség, hiszen mint a „hóhelyzet” is bizonyÃtotta, ott is mûködik hasonló szervezet, megfelelõ mûszaki felszereltséggel és bevethetõ létszámmal. A katasztrófavédelem által pluszban maga alá gyûrt feladatokat szintén vissza kell telepÃteni eredeti helyére, pl. vÃzügy stb., és ekkor mindegyik szervezet a maga dolgával foglalkozik, és az elvégzett munkáért maga vállal felelõsséget. A kapcsolattartásra és az egyeztetett kommunikációra a jövõben is szükség lesz.
Dr. Jókai Oszkár ny. tû. vezérõrnagy
tiszteletbeli alelnök
Nemzetközi Tûzoltó Szövetség
(2013. március 24.)
Hozzaszolasok
#1 |
9323
- 2013. March 29. 14:20:07
#2 |
sooska
- 2013. March 29. 14:31:00
#3 |
Alexandros
- 2013. March 29. 16:42:54
#4 |
dodopapa
- 2013. March 29. 17:22:56
#5 |
sooska
- 2013. March 29. 18:09:00
#6 |
postaimre
- 2013. March 29. 18:18:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték