Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Time: gondolkodnak a magyar zsidók a kivándorláson
No nem! Nem kell elmenni, ennyivel nem úszhatja meg a féreg, mert akkor még visszajöhetne! Elõször semlegesíteni kell, majd füsbe ment tervként sonderbehandlung-olni, aztán mehet Isten hírével, ami megmaradt belõle.
A haldokló gazdasággal párosuló újjáéledõ antiszemitizmus miatt sok magyar zsidó azon tûnõdik: vajon nem most kellene-e elhagyni az országot.
Már maga a kérdés feltevése is furcsának tûnhet, hiszen Budapesten él Közép-Európa legnépesebb – becslések szerint 100 ezer fõt számláló zsidó közössége. Zsinagógák tucatjai, imaházak, mûvészeti galériák, borbárok és zsidó közösségi központok mûködnek a magyar fõvárosban. Most azonban a hanyatló gazdaság és a növekvõ antiszemitizmus miatt egyre több zsidó távozik Magyarországról vagy gondolkodik az ország elhagyásáról. A ténylegesen emigrált zsidók száma azonban még viszonylag alacsony – a Mazsihisz becslése szerint, tavaly ezren távoztak. Facebook fórumokon, zsinagógákban és zsidó társaságokban azonban mégis felvetõdik a kérdés: „itt az idõ az ország elhagyására?”
Ennek sajnos van is alapja: júniusban egy budapesti utcán Schweitzer József nyugalmazott fõrabbival egy férfi közölte: gyûlöl minden zsidót. Októberben két férfi megtámadta Kerényi András zsidó vezetõt. A támadók gyomorba rúgták, és obszcén szavakkal illették. Mikor a Kerényit bántalmazó férfiakat letartóztatták, egy online rádióállomás a támadást dicsõítette, és azt, „a mindennapos zsidó terrorizmusra adott válasznak” nevezte. Decemberben Lenhardt Balázs, a parlament egy független tagja egy anticionista tüntetés során izraeli zászlót égetett a Magyar Külügyminisztérium elõtt – az egyik résztvevõ azt kiáltotta: „Auschwitzba minden zsidóval!”. Az elmúlt hónapokban zsidó temetõket dúltak fel, holokauszt emlékmûveket gyaláztak meg, és horogkereszteket festettek zsinagógafalakra. Március 14-én a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzorai irodájuk ajtaján a következõ szöveggel ellátott matricákat találtak: „Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek! Adjátok meg a tiszteletet a magyar hallgatóknak."
Elszigetelt zsidóellenes események idõnként elõfordulnak Európában, de a hasonló incidensek gyakorisága itt a közvélemény mérhetõen növekvõ antiszemitizmusával párosul. Kovács András, a Budapesti Közép-Európai Egyetem szociológusa úgy találta, hogy 1992-tõl 2006-ig Magyarországon az aktív antiszemiták száma viszonylag stabilan, a felnõtt lakosság 10%-a körüli volt. A némi antiszemita érzéssel bírók 15%-ot tettek ki, míg 60% egyáltalán nem volt zsidóellenes. 2006-tól kezdõdõen azonban Magyarország gazdasága romlásnak indult, és a szélsõjobboldali pártok egyre inkább erõsödni, az intolerancia pedig ezzel párhuzamosan nõni kezdett. 2010-re a felnõtt lakosság 20%-a aktív antiszemitává vált, és már csak 50% nem táplált zsidóellenes érzéseket.
A szélsõjobb legradikálisabb képviselõje a Jobbik. A szélsõséges párt a 2010-es választáson a szavazatok 16,7 százalékát szerezte meg, amivel Magyarország harmadik legnagyobb pártjává lépett elõ. Bár sikerét fõleg romaellenességének köszönheti, a Jobbik tagjai nem titkolják antiszemita nézeteiket. Novemberben Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti képviselõje közölte: attól tart, hogy a magyar külpolitika túlságosan kedvez Izraelnek, és vizsgálatot kért annak a felmérésére, hogy „hány zsidó származású személy van Magyarországon és a kormányban, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Késõbb Gyöngyösi visszakozott és közölte: õ „csak” a kormányban helyet foglaló izraeli-magyar kettõs állampolgárok azonosítására gondolt.
Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációs államtitkár-helyettes szerint a Fidesz vezette jobbközép kormány minden tõle telhetõt megtesz a rasszizmus ellen. Az Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása idején született új alkotmány ugyanis tartalmaz egy rendelkezést, amely megkönnyíti a gyûlöletbeszéd elleni jogszerû fellépést. Egy másik törvény szerint pedig a holokauszt tagadása bûncselekmény.
Gyöngyösi parlamenti felszólalására Orbán azzal reagált, hogy fogadta Feldmájer Pétert a Mazsihisz elnökét és a parlamentben szót emelt az elõítélet ellen. „Szeretném világossá tenni, hogy mi magyarok meg fogjuk védeni zsidó honfitársainkat” – közölte a miniszterelnök. Orbán válaszát azonban, amelyet egy héttel Gyöngyösi megszólalása után adott a Jobbiknak, többen lagymatagnak minõsítették – annak ellenére, hogy a kormány korábban képviseltette magát egy antiszemitizmus elleni tüntetésen.
„Országos szinten a Fidesz komoly harcot folytat az antiszemitizmus ellen – közölte Feldmájer Péter. „Helyi és önkormányzati szinteken azonban gyakran együttmûködik a Fidesz és a Jobbik. Feldmájer szerint a Fideszen belül olyan antiszemita hangokat is lehet hallani, amelyek meg sem különböztethetõk a Jobbikétól. A leguszítóbb beszédek Bayer Zsolt szájából hangzottak el. Miután Schiff András, a Londonban élõ híres magyar zongoramûvész levelet írt a Washington Postnak, amelyben közölte: a jelenlegi politikai helyzet miatt nem fog visszatérni Magyarországra, Bayer egy cikkben rendkívül gusztustalan, becsmérlõ stílusban utalt Schiffre és a magyar kormány néhány külföldi zsidó kritikusára. Bayer, aki továbbra is szoros kapcsolatban áll a Fidesz vezetõivel, kijelentette: nem a hitük, hanem politikai nézeteik miatt bírálta a magyar kormányt támadókat.
Orbán kormánya a magyar hazafiság újbóli felélesztésére tett erõfeszítései során, engedélyezte egyes települések számára, hogy Horthy-szobrokat állítsanak és utcákat nevezzenek el Horthy Miklósról. Horthy – ha idõnként kelletlenül is – mégiscsak együttmûködött Hitlerrel és õ volt hatalmon a magyar zsidóság nagy részének deportálásakor. Orbán oktatási minisztériuma olyan szerzõket is felvett tantervébe, mint Nyírõ Gyula, aki a második világháború idején a fasiszta nyilaskeresztes párt tagja volt, és akinek a mûvei antiszemita részeket is tartalmaznak. Kumin szerint a Nyírõhöz hasonló szerzõket irodalmi értékükért és nem politikai nézeteikért tanítják. Kertész Imre, Magyarország egyetlen irodalmi Nobel-díjának a tulajdonosa azonban el lett távolítva a tanterv magyar szerzõi közül (a Berlinben élõ író zsidó származású).
Orbán kritikusai odáig azért nem mennek el, hogy antiszemitizmussal vádolják a miniszterelnököt. De az egyre jobbra tolódó Magyarország választási politikája miatt Orbán hajlandóbb lehet tolerálni mások antiszemitizmusát. Krekó Péter a Political Capital igazgatója szerint a Fidesz úgy érzi, hogy a Jobbik jelenti számára a legnagyobb fenyegetést. Bár a Fidesz nem ugyanúgy közelíti meg a kérdést, mégis elég rést nyitva hagy ahhoz, hogy a szavazók azt hihessék, amit akarnak. Ezzel aztán hozzászoktatják õket az egyre szélsõségesebb retorikához.
Ha ez folyik a parlamentben és ezzel van tele a média, egy idõ után az emberek majd nem látnak semmi rosszat abban, hogy „mocskos zsidókról” panaszkodjanak a szupermarketben. Így aztán sok zsidó szégyelli nyilvánosan vállalni az identitását – mondta Horváth József, a Bet Shalom zsinagóga elnöke. Emberek már baseball sapka alá rejtik kipájukat – tette hozzá Radnóti Zoltán a zsinagóga rabbija.
atv.hu / Time
Link
A haldokló gazdasággal párosuló újjáéledõ antiszemitizmus miatt sok magyar zsidó azon tûnõdik: vajon nem most kellene-e elhagyni az országot.
Már maga a kérdés feltevése is furcsának tûnhet, hiszen Budapesten él Közép-Európa legnépesebb – becslések szerint 100 ezer fõt számláló zsidó közössége. Zsinagógák tucatjai, imaházak, mûvészeti galériák, borbárok és zsidó közösségi központok mûködnek a magyar fõvárosban. Most azonban a hanyatló gazdaság és a növekvõ antiszemitizmus miatt egyre több zsidó távozik Magyarországról vagy gondolkodik az ország elhagyásáról. A ténylegesen emigrált zsidók száma azonban még viszonylag alacsony – a Mazsihisz becslése szerint, tavaly ezren távoztak. Facebook fórumokon, zsinagógákban és zsidó társaságokban azonban mégis felvetõdik a kérdés: „itt az idõ az ország elhagyására?”
Ennek sajnos van is alapja: júniusban egy budapesti utcán Schweitzer József nyugalmazott fõrabbival egy férfi közölte: gyûlöl minden zsidót. Októberben két férfi megtámadta Kerényi András zsidó vezetõt. A támadók gyomorba rúgták, és obszcén szavakkal illették. Mikor a Kerényit bántalmazó férfiakat letartóztatták, egy online rádióállomás a támadást dicsõítette, és azt, „a mindennapos zsidó terrorizmusra adott válasznak” nevezte. Decemberben Lenhardt Balázs, a parlament egy független tagja egy anticionista tüntetés során izraeli zászlót égetett a Magyar Külügyminisztérium elõtt – az egyik résztvevõ azt kiáltotta: „Auschwitzba minden zsidóval!”. Az elmúlt hónapokban zsidó temetõket dúltak fel, holokauszt emlékmûveket gyaláztak meg, és horogkereszteket festettek zsinagógafalakra. Március 14-én a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem professzorai irodájuk ajtaján a következõ szöveggel ellátott matricákat találtak: „Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek! Adjátok meg a tiszteletet a magyar hallgatóknak."
Elszigetelt zsidóellenes események idõnként elõfordulnak Európában, de a hasonló incidensek gyakorisága itt a közvélemény mérhetõen növekvõ antiszemitizmusával párosul. Kovács András, a Budapesti Közép-Európai Egyetem szociológusa úgy találta, hogy 1992-tõl 2006-ig Magyarországon az aktív antiszemiták száma viszonylag stabilan, a felnõtt lakosság 10%-a körüli volt. A némi antiszemita érzéssel bírók 15%-ot tettek ki, míg 60% egyáltalán nem volt zsidóellenes. 2006-tól kezdõdõen azonban Magyarország gazdasága romlásnak indult, és a szélsõjobboldali pártok egyre inkább erõsödni, az intolerancia pedig ezzel párhuzamosan nõni kezdett. 2010-re a felnõtt lakosság 20%-a aktív antiszemitává vált, és már csak 50% nem táplált zsidóellenes érzéseket.
A szélsõjobb legradikálisabb képviselõje a Jobbik. A szélsõséges párt a 2010-es választáson a szavazatok 16,7 százalékát szerezte meg, amivel Magyarország harmadik legnagyobb pártjává lépett elõ. Bár sikerét fõleg romaellenességének köszönheti, a Jobbik tagjai nem titkolják antiszemita nézeteiket. Novemberben Gyöngyösi Márton, a Jobbik parlamenti képviselõje közölte: attól tart, hogy a magyar külpolitika túlságosan kedvez Izraelnek, és vizsgálatot kért annak a felmérésére, hogy „hány zsidó származású személy van Magyarországon és a kormányban, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Késõbb Gyöngyösi visszakozott és közölte: õ „csak” a kormányban helyet foglaló izraeli-magyar kettõs állampolgárok azonosítására gondolt.
Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációs államtitkár-helyettes szerint a Fidesz vezette jobbközép kormány minden tõle telhetõt megtesz a rasszizmus ellen. Az Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása idején született új alkotmány ugyanis tartalmaz egy rendelkezést, amely megkönnyíti a gyûlöletbeszéd elleni jogszerû fellépést. Egy másik törvény szerint pedig a holokauszt tagadása bûncselekmény.
Gyöngyösi parlamenti felszólalására Orbán azzal reagált, hogy fogadta Feldmájer Pétert a Mazsihisz elnökét és a parlamentben szót emelt az elõítélet ellen. „Szeretném világossá tenni, hogy mi magyarok meg fogjuk védeni zsidó honfitársainkat” – közölte a miniszterelnök. Orbán válaszát azonban, amelyet egy héttel Gyöngyösi megszólalása után adott a Jobbiknak, többen lagymatagnak minõsítették – annak ellenére, hogy a kormány korábban képviseltette magát egy antiszemitizmus elleni tüntetésen.
„Országos szinten a Fidesz komoly harcot folytat az antiszemitizmus ellen – közölte Feldmájer Péter. „Helyi és önkormányzati szinteken azonban gyakran együttmûködik a Fidesz és a Jobbik. Feldmájer szerint a Fideszen belül olyan antiszemita hangokat is lehet hallani, amelyek meg sem különböztethetõk a Jobbikétól. A leguszítóbb beszédek Bayer Zsolt szájából hangzottak el. Miután Schiff András, a Londonban élõ híres magyar zongoramûvész levelet írt a Washington Postnak, amelyben közölte: a jelenlegi politikai helyzet miatt nem fog visszatérni Magyarországra, Bayer egy cikkben rendkívül gusztustalan, becsmérlõ stílusban utalt Schiffre és a magyar kormány néhány külföldi zsidó kritikusára. Bayer, aki továbbra is szoros kapcsolatban áll a Fidesz vezetõivel, kijelentette: nem a hitük, hanem politikai nézeteik miatt bírálta a magyar kormányt támadókat.
Orbán kormánya a magyar hazafiság újbóli felélesztésére tett erõfeszítései során, engedélyezte egyes települések számára, hogy Horthy-szobrokat állítsanak és utcákat nevezzenek el Horthy Miklósról. Horthy – ha idõnként kelletlenül is – mégiscsak együttmûködött Hitlerrel és õ volt hatalmon a magyar zsidóság nagy részének deportálásakor. Orbán oktatási minisztériuma olyan szerzõket is felvett tantervébe, mint Nyírõ Gyula, aki a második világháború idején a fasiszta nyilaskeresztes párt tagja volt, és akinek a mûvei antiszemita részeket is tartalmaznak. Kumin szerint a Nyírõhöz hasonló szerzõket irodalmi értékükért és nem politikai nézeteikért tanítják. Kertész Imre, Magyarország egyetlen irodalmi Nobel-díjának a tulajdonosa azonban el lett távolítva a tanterv magyar szerzõi közül (a Berlinben élõ író zsidó származású).
Orbán kritikusai odáig azért nem mennek el, hogy antiszemitizmussal vádolják a miniszterelnököt. De az egyre jobbra tolódó Magyarország választási politikája miatt Orbán hajlandóbb lehet tolerálni mások antiszemitizmusát. Krekó Péter a Political Capital igazgatója szerint a Fidesz úgy érzi, hogy a Jobbik jelenti számára a legnagyobb fenyegetést. Bár a Fidesz nem ugyanúgy közelíti meg a kérdést, mégis elég rést nyitva hagy ahhoz, hogy a szavazók azt hihessék, amit akarnak. Ezzel aztán hozzászoktatják õket az egyre szélsõségesebb retorikához.
Ha ez folyik a parlamentben és ezzel van tele a média, egy idõ után az emberek majd nem látnak semmi rosszat abban, hogy „mocskos zsidókról” panaszkodjanak a szupermarketben. Így aztán sok zsidó szégyelli nyilvánosan vállalni az identitását – mondta Horváth József, a Bet Shalom zsinagóga elnöke. Emberek már baseball sapka alá rejtik kipájukat – tette hozzá Radnóti Zoltán a zsinagóga rabbija.
atv.hu / Time
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
Kedvesi
- 2013. March 31. 15:20:58
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.