Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orosz lap: Románia magyar 'lázadást' provokált
Románia Moldáviára igényt tartva kiprovokálta, hogy fellázadjanak a Romániában élõ magyarok - vélekedett a Nyezaviszimaja Gazeta cÃmû orosz napilap hétfõi kommentárjának szerzõje.
A hidegháború befejezõdését, a Szovjetunió széthullását és a szocialista tömbön belüli fegyelem megszûnését követõen Kelet-Európában számos gócpont, Koszovótól a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi és területi konfliktus jelent meg - Ãrta a független újság elemzõje.
Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerõsödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki.
Ezek egy része a Romániával való egyesülésért lépett fel. A konfliktus új lendületet vett 2006 júliusát követõen, amikor Traian Basescu román államfõ nyÃltan beszélt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésérõl.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkÃrója szerint egy ilyen szintû román vezetõ szájából minimum átgondolatlan volt a kijelentés, tekintettel arra, hogy Romániában körülbelül kétmillió magyar él.
Az országos orosz lap kommentátora ezt Ãrta: "az elmúlt években Erdély magyarok lakta megyéiben nem egyszer alakultak ki nemzetiségi alapú forrongások". Az idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljáró azt követelte, hogy távolÃtsák el a helyhatóság épületérõl a székely zászlót - tette hozzá.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetõi - minthogy kötik õket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek - nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián.
A szerzõ szerint azonban Bukarest várhatóan elutasÃtja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bõvÃtését, és ez csak erõsÃteni fogja az ellenállást.
A cikkÃró szerint "nem nehéz elõre látni, hogy "a zászlók háborúja" sokkal komolyabb konfliktusokba is átnõhet". Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, és honfitársai autonómiaköveteléseinek támogatásáig ment el.
Hozzátette: "ugyanakkor a szomszédos országokban élõ magyar kisebbség helyzetének befolyásolására tett gyakori kÃsérletek, amelyek a hivatalos csatornák mellõzésével, úgymond az adott kormányok feje felett történtek, megnehezÃtették a konstruktÃv párbeszédet".
Az orosz lap cikkÃrója nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlõdnek, legalábbis addig, amÃg a Székelyföldön élõ magyar lakosságnak nem biztosÃtják a helyi önkormányzat megteremtését és anyanyelvük hivatalos használatát.
Link
A hidegháború befejezõdését, a Szovjetunió széthullását és a szocialista tömbön belüli fegyelem megszûnését követõen Kelet-Európában számos gócpont, Koszovótól a Hegyi-Karabahig egy sor etnikumi és területi konfliktus jelent meg - Ãrta a független újság elemzõje.
Alla Jazkova rámutat, hogy az egyik konfliktus a Moldovai Köztársaság területén alakult ki, amelyet a Dnyeszter jobb és bal partján az 1990-es években felerõsödött moldáviai nacionalista mozgalmak provokáltak ki.
Ezek egy része a Romániával való egyesülésért lépett fel. A konfliktus új lendületet vett 2006 júliusát követõen, amikor Traian Basescu román államfõ nyÃltan beszélt a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülésérõl.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkÃrója szerint egy ilyen szintû román vezetõ szájából minimum átgondolatlan volt a kijelentés, tekintettel arra, hogy Romániában körülbelül kétmillió magyar él.
Az országos orosz lap kommentátora ezt Ãrta: "az elmúlt években Erdély magyarok lakta megyéiben nem egyszer alakultak ki nemzetiségi alapú forrongások". Az idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett elöljáró azt követelte, hogy távolÃtsák el a helyhatóság épületérõl a székely zászlót - tette hozzá.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikke szerint a romániai magyarság vezetõi - minthogy kötik õket az Európai Unió és NATO keretében vállalt kötelezettségek - nem lépnek túl a Hargita, Kovászna és Maros megye számára követelt autonómián.
A szerzõ szerint azonban Bukarest várhatóan elutasÃtja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bõvÃtését, és ez csak erõsÃteni fogja az ellenállást.
A cikkÃró szerint "nem nehéz elõre látni, hogy "a zászlók háborúja" sokkal komolyabb konfliktusokba is átnõhet". Jazkova kiemelte, hogy 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, és honfitársai autonómiaköveteléseinek támogatásáig ment el.
Hozzátette: "ugyanakkor a szomszédos országokban élõ magyar kisebbség helyzetének befolyásolására tett gyakori kÃsérletek, amelyek a hivatalos csatornák mellõzésével, úgymond az adott kormányok feje felett történtek, megnehezÃtették a konstruktÃv párbeszédet".
Az orosz lap cikkÃrója nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlõdnek, legalábbis addig, amÃg a Székelyföldön élõ magyar lakosságnak nem biztosÃtják a helyi önkormányzat megteremtését és anyanyelvük hivatalos használatát.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2013. April 01. 20:03:29
#2 |
postaimre
- 2013. April 02. 07:03:07
#3 |
szabir
- 2013. April 02. 07:11:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték