Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ilyen helyzeteket régen a háború oldott meg
Tényleg? No ne vicc-öljünk már meg plágiumért elvetetem a jogsitokat? Hol a vuvuzellám?
Egyre többen és hangosabban mondják, hogy a sorozatos gazdasági megszorításokkal csak mélyebbre kerül Európa. A gazdasági növekedés vagy megszorítások feladványát egyelõre senki sem tudja megoldani, így a labda ide-oda pattog a költségvetési szigort támogató Németország és a növekedésre hajtó európai országok között.
A köztudottan lelkes focidrukker Angela Merkel német kancellárnak minden valószínûség szerint nemcsak a Bayern München múlt szombati veresége miatt lehet rossz kedve, hanem a német költségvetési szigort ellenzõk egyre népesebb tábora miatt is. Az elmúlt hetek európai eseményei (a görög és francia parlamenti és elnökválasztások) azt igazolták, hogy a német fiskális szigort egyre szélesebb rétegek utasítják el, és egyre több, döntõen déli uniós tagállam kérdõjelezi meg.
A megszorítások, gazdasági visszaesés, munkahelyek megszûnése, az életszínvonal drámai zuhanása komoly társadalmi problémákkal társul az Európai Unió (EU) déli perifériáján. A megszorítások által gerjesztett ördögi spirál - kevesebb állami forrás, elbocsátások, fizetéscsökkentések, keresletcsökkenés, recesszió - megfojt minden növekedési potenciált. A megszorítások kontra növekedés paradoxonának megoldására az európai politikusoknak egyelõre nincs biztos receptjük, és egyre inkább ódzkodnak az eredménytelen és húsba vágó megszorításoktól.
Fordul a széljárás Európában?
Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára szerint óriási vita van az uniós országok között a növekedésrõl. “Csak a növekedési perspektívának van kilátása” - mondta Pogátsa. A megszorításoknak ilyenkor nincs értelmük, mivel nem termel annyi jövedelmet egy ország, mint amennyire szüksége volna. A helyzet az, hogy a növekedési potenciált fenntarthatóan azokon a területeken (oktatás, foglalkoztatás) érdemes ösztönözni, melyek nemzeti hatáskörben vannak, míg a stabilitási rész a 27-ek közös felügyelete alá tartozik. Ez utóbbit tekintve így könnyebben is tud cselekedni az EU, például a GDP három százaléka alatti hiánycél betartatásával.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje szerint ugyanakkor kicsit sem lehet elengedni a gyeplõt. “Ez vonzó alternatíva, de rövid távon valakinek meg kell vennie az állampapírokat” - hangsúlyozta Török. A piac csak magas hozamfelár mellett finanszírozná azokat az államokat, akik erre az útra lépnének, és ez olyan negatív spirált indítana el, amibe nem érdemes belemenni.
Görög zászlók Athénban. Forduló széljárás
Fotó: AP / Dimitri Messinis
A nemrég lezajlott görög és francia választásokkal felerõsödtek azok a hangok, hogy ezt a két alapelvet egyensúlyba kell hozni, véli Pogátsa Zoltán. Sarkozyt hamar megtörte Merkel, most azonban az új francia elnök, Francois Hollande helyzete más, mivel õ a megszorítások elleni gazdaságpolitikai ígéretekkel lett francia államfõ. “Itt most furcsa játék zajlik. Ha sokáig tartanak a megszorítások, akkor növekedést nehéz elérni, ugyanakkor nem lehet lemondani a költségvetési stabilitásról” - emelte ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára. Ilyen esetben csak akkor lehet államadósságot visszafizetni, ha minél több ember dolgozik, magas hozzáadott értékû munkát végez és így több adót fizet be az államnak. “A megszorításokkal azonban az a probléma, hogy ezáltal csökken a kereslet és újratermelõdik a költségvetési instabilitás. Úgy mûködik, mint egy önbeteljesítõ jóslat” - tette hozzá Pogátsa.
Török Zoltán úgy véli, hogy a németeknek a költségvetési szigor tekintetében nem kell sok mindent tenniük, a többi országnak viszont bõven van mit csinálnia. “Az a recept, ami jó a németeknek, a legtöbb országban hátráltatja a növekedést” - hangsúlyozta a Raiffeisen vezetõ elemzõje. Az EU déli karéján egyáltalán nem népszerûek a hiánycsökkentés elõmozdítása érdekében tett megszorító lépések, a kormányok bele is buktak ebbe. Török szerint az Európai Beruházási Bankon (EIB) és az Európai Központi Bankon (EKB) keresztül kaphatnának ösztönzõket a déli államok, ez viszont azt jelentené, hogy az EKB mérlegfõösszegét tovább kellene emelni.
Obama és Merkel is komolyan izgulhat
A múlt hétvégi washingtoni G8, vagyis a legfejlettebb ipari államokat és Ororszországot tömörítõ csoport csúcstalálkozóján Barack Obama amerikai elnök egyértelmûen letette a garast a növekedést támogatók mellett. Merkel a fiskális szigort hangsúlyozó német állásponttal szinte egyedül maradt a többi vezetõvel szemben, a német kancellár pár kemény négyszemközti találkozón is túlesett a csoport európai és amerikai résztvevõivel. Obama számára nemcsak az európai recesszió réme lehet ijesztõ, hanem ennek az Egyesült Államokra gyakorolt közvetett hatása is. Az újrázni készülõ amerikai elnök pontosan tudja, hogy ha Európa újra mélyrepülésbe kezd, akkor az amerikai gazdaság is követheti az európai államokat, és ez megnehezítheti a választási küzdelmet. Miközben Merkelen egyre nõ a külföldi nyomás a fiskális szigor lazítására, otthon nehezen emészti meg a közvélemény, hogy Németország milliárdokat áldoz a görögök eurózónában tartására. Merkel egyúttal politikai vereségekkel is kénytelen szembenézni a jövõ évi német parlamenti választások elõtt. Múlt vasárnap pártja, a kereszténydemokrata CDU csúfosan elvesztette a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában rendezett választásokat.
Az európai politikusok eddig vártak, hogy beindul a növekedés, de a megszorítások csak rontottak a helyzeten, véli Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa. Válság idején külsõ erõforrások kellenek, most azonban a hitelezés és a tõkefelhalmozás is az EU-n, illetve az euróövezeten belül zajlott, így sokkal nehezebb a helyzet. A legnagyobb probléma az, hogy alig van külsõ forrás és belsõ pótlólagos források sincsenek. Ilyen helyzeteket régen a háború oldott meg - mondta Artner. Szerinte "a megszorítás olyan orvosság, ami maga a méreg”. A Világgazdasági Intézet fõmunkatársa abban is ellentmondást lát, hogy sokan az állami adminisztráció mértékét és a “felesleges” szabályok számát csökkentenék. De ez is az állam visszahúzódásával járna együtt, amibõl szintén problémák adódhatnak. Például a mostani gazdasági válság is összefügg azzal, hogy az állam lemondott a szabályozói szerepérõl olyan területeken is, ahol nem kellett volna.
A magyar stabilitás illúzió
A foglalkoztatásba és oktatásba történõ beruházás hiánya miatt illúzió a magyar stabilitás - mondta Pogátsa Zoltán. Ha csak 20 százalékkal lenne magasabb a magyar termelékenység, akkor már Szlovénia szintjén járnánk és dupla akkora bérek lennének Magyarországon, mint most. Ennek következtében dupla annyi személyi jövedelemadót is be tudna szedni az állam. Tíz százalékos foglalkoztatásbõvülés esetén pedig 1500 milliárd forint pluszbevétele lenne a költségvetésnek. “Az áfa és más adók emelésével nem érünk el semmit, a legjobb adópolitika a befektetés a tudásba” - emelte ki Pogátsa. Az az ország, amely a magyaréhoz hasonló foglalkoztatási szinten akar adósságot visszafizetni, illúziókba ringatja magát.
Francois Hollande, Barack Obama és Angela Merkel a G-8 csúcstalálkozón. Irányokat keresve
Fotó: AP / Charles Dharapak
Török Zoltán szerint alapvetõen a jelenlegi gazdasági modellel van probléma, a túlfogyasztás állapotában vannak az európai gazdaságok. A görögök például kétszer olyan magas életszínvonalon élnek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Magyarországra is igaz volt ez a modell, a 2005-2006-os fogyasztási csúcs után kiigazításra volt szükség itthon, ami azóta is tart, noha a fogyasztás azóta drasztikusan visszaesett. “Az itthoni helyzet különlegessége, hogy a magyar politikusok minden rossz megoldást kipróbáltak” - tette hozzá Török. Magyarország mozgástere rendkívül szûk a mostani európai helyzetben. Benne vagyunk a kiigazításban legalább 7 éve, de mindig újabb és újabb verziók jönnek, emelte ki a Raiffeisen vezetõ elemzõje. Az egyetlen pozitívum, hogy a kormány legalább már megértette a leckét, alacsonyan kell tartani a hiánycélt, ami minden valószínûség szerint idén és jövõre is tartható lesz.
Orbán és Hollande kéz a kézben?
A magyar miniszterelnök elsõ útja 2010-es megválasztása után rögtön Brüsszelbe vezetett, ahol az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso keményen megmondta Orbán Viktornak, hogy szó sem lehet a magyar miniszterelnök által vágyott szabadabb mozgástérrõl, vagyis a költségvetési hiány elengedésérõl. Késõbb Merkel is figyelmeztette Orbánt, hogy a hiánycélt nem lehet felpuhítani. A magyar kormány ezek után komoly megszorításokba kezdett, idén 1500 milliárdnyi kiadáscsökkentést terveztek a büdzsébe, majd ezt idén áprilisban megtoldották a Széll Kálmán-terv 2.0 155 milliárdjával. Orbán Viktor ugyanakkor továbbra sem adta fel a reményt, hogy létezik egy másik út; a magyar kormányfõ május elején már újfent arról beszélt, hogy a pénzügyi szigor nem az egyetlen járható út, az emberek mindenekelõtt a biztonságra vágynak. A magyar kormányfõ Hollande megválasztásával ugyanakkor nem biztos, hogy könnyebb szívvel utazhat majd az uniós állam- és kormányfõk szerdai informális csúcstalálkozójára, ahol a növekedésserkentés és a versenyképesség növelése lesz majd a fõ téma.
A válságból és megszorításokból kivezetõ út a foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika megváltoztatása és egy jól mûködõ munkaügyi rendszer lenne. "20 éve nem tudunk ezzel mit kezdeni, a magyar politika folyamatosan ugyanazt csinálja" - tette hozzá Pogátsa. Török Zoltán szerint ebben a helyzetben több lábon álló növekedés szükséges. Ennek egyik eleme az export felfuttatása. Szerinte a nagyvállalatokat kellene megnyerni, hogy itt fektessenek be, ám ma nem nagyon lehet ilyen vállalatokat találni. Önmagában viszont ez nem elég. Régi probléma, hogy hazai hozzáadott értékkel nem nagyon jár ezen vállalatok mûködése. A kis- és középvállalkozások (kkv) területén nagy változásra lenne szükség, elsõsorban a banki oldalról. Hitelre lenne szükség, a magyar bankrendszer jelenleg ugyanakkor ezt nem segíti elõ. A kkv területen történõ munkahelyteremtéssel ugyanakkor szerinte a lakossági fogyasztást is fel lehetne futtatni.
Magyarországon van tartalék a munkaerõköltségek leszorításában és történelmi okok miatt tûrõképesebb is a magyar nép, véli Artner Annamária. Az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa szerint azonban ez sem biztos, hogy segítene a helyzeten, hiszen a tõkének, illetve a vállalkozásoknak adott segítség a másik oldalon lenyomja a keresleti oldalt, vagyis kisebb lesz a vásárlóerõ, ami visszafogja a termelést. Nagy állami beruházások segíthetnének a növekedésben, ugyanakkor egy eladósodott állam, például Magyarorszég ezt nem igazán lépheti meg Artner Annamária szerint. "Míg sokan Rooseveltnek tulajdonítják a nagy gazdasági világválságból történõ kilábalást, addig azt mindig elfelejtik megemlíteni, hogy az Egyesült Államokat igazából a második világháború rántotta ki a válságból. Remélem, hogy háborúra most nem fog sor kerülni" - tette hozzá az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa.
Link
Egyre többen és hangosabban mondják, hogy a sorozatos gazdasági megszorításokkal csak mélyebbre kerül Európa. A gazdasági növekedés vagy megszorítások feladványát egyelõre senki sem tudja megoldani, így a labda ide-oda pattog a költségvetési szigort támogató Németország és a növekedésre hajtó európai országok között.
A köztudottan lelkes focidrukker Angela Merkel német kancellárnak minden valószínûség szerint nemcsak a Bayern München múlt szombati veresége miatt lehet rossz kedve, hanem a német költségvetési szigort ellenzõk egyre népesebb tábora miatt is. Az elmúlt hetek európai eseményei (a görög és francia parlamenti és elnökválasztások) azt igazolták, hogy a német fiskális szigort egyre szélesebb rétegek utasítják el, és egyre több, döntõen déli uniós tagállam kérdõjelezi meg.
A megszorítások, gazdasági visszaesés, munkahelyek megszûnése, az életszínvonal drámai zuhanása komoly társadalmi problémákkal társul az Európai Unió (EU) déli perifériáján. A megszorítások által gerjesztett ördögi spirál - kevesebb állami forrás, elbocsátások, fizetéscsökkentések, keresletcsökkenés, recesszió - megfojt minden növekedési potenciált. A megszorítások kontra növekedés paradoxonának megoldására az európai politikusoknak egyelõre nincs biztos receptjük, és egyre inkább ódzkodnak az eredménytelen és húsba vágó megszorításoktól.
Fordul a széljárás Európában?
Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára szerint óriási vita van az uniós országok között a növekedésrõl. “Csak a növekedési perspektívának van kilátása” - mondta Pogátsa. A megszorításoknak ilyenkor nincs értelmük, mivel nem termel annyi jövedelmet egy ország, mint amennyire szüksége volna. A helyzet az, hogy a növekedési potenciált fenntarthatóan azokon a területeken (oktatás, foglalkoztatás) érdemes ösztönözni, melyek nemzeti hatáskörben vannak, míg a stabilitási rész a 27-ek közös felügyelete alá tartozik. Ez utóbbit tekintve így könnyebben is tud cselekedni az EU, például a GDP három százaléka alatti hiánycél betartatásával.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje szerint ugyanakkor kicsit sem lehet elengedni a gyeplõt. “Ez vonzó alternatíva, de rövid távon valakinek meg kell vennie az állampapírokat” - hangsúlyozta Török. A piac csak magas hozamfelár mellett finanszírozná azokat az államokat, akik erre az útra lépnének, és ez olyan negatív spirált indítana el, amibe nem érdemes belemenni.
Görög zászlók Athénban. Forduló széljárás
Fotó: AP / Dimitri Messinis
A nemrég lezajlott görög és francia választásokkal felerõsödtek azok a hangok, hogy ezt a két alapelvet egyensúlyba kell hozni, véli Pogátsa Zoltán. Sarkozyt hamar megtörte Merkel, most azonban az új francia elnök, Francois Hollande helyzete más, mivel õ a megszorítások elleni gazdaságpolitikai ígéretekkel lett francia államfõ. “Itt most furcsa játék zajlik. Ha sokáig tartanak a megszorítások, akkor növekedést nehéz elérni, ugyanakkor nem lehet lemondani a költségvetési stabilitásról” - emelte ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanára. Ilyen esetben csak akkor lehet államadósságot visszafizetni, ha minél több ember dolgozik, magas hozzáadott értékû munkát végez és így több adót fizet be az államnak. “A megszorításokkal azonban az a probléma, hogy ezáltal csökken a kereslet és újratermelõdik a költségvetési instabilitás. Úgy mûködik, mint egy önbeteljesítõ jóslat” - tette hozzá Pogátsa.
Török Zoltán úgy véli, hogy a németeknek a költségvetési szigor tekintetében nem kell sok mindent tenniük, a többi országnak viszont bõven van mit csinálnia. “Az a recept, ami jó a németeknek, a legtöbb országban hátráltatja a növekedést” - hangsúlyozta a Raiffeisen vezetõ elemzõje. Az EU déli karéján egyáltalán nem népszerûek a hiánycsökkentés elõmozdítása érdekében tett megszorító lépések, a kormányok bele is buktak ebbe. Török szerint az Európai Beruházási Bankon (EIB) és az Európai Központi Bankon (EKB) keresztül kaphatnának ösztönzõket a déli államok, ez viszont azt jelentené, hogy az EKB mérlegfõösszegét tovább kellene emelni.
Obama és Merkel is komolyan izgulhat
A múlt hétvégi washingtoni G8, vagyis a legfejlettebb ipari államokat és Ororszországot tömörítõ csoport csúcstalálkozóján Barack Obama amerikai elnök egyértelmûen letette a garast a növekedést támogatók mellett. Merkel a fiskális szigort hangsúlyozó német állásponttal szinte egyedül maradt a többi vezetõvel szemben, a német kancellár pár kemény négyszemközti találkozón is túlesett a csoport európai és amerikai résztvevõivel. Obama számára nemcsak az európai recesszió réme lehet ijesztõ, hanem ennek az Egyesült Államokra gyakorolt közvetett hatása is. Az újrázni készülõ amerikai elnök pontosan tudja, hogy ha Európa újra mélyrepülésbe kezd, akkor az amerikai gazdaság is követheti az európai államokat, és ez megnehezítheti a választási küzdelmet. Miközben Merkelen egyre nõ a külföldi nyomás a fiskális szigor lazítására, otthon nehezen emészti meg a közvélemény, hogy Németország milliárdokat áldoz a görögök eurózónában tartására. Merkel egyúttal politikai vereségekkel is kénytelen szembenézni a jövõ évi német parlamenti választások elõtt. Múlt vasárnap pártja, a kereszténydemokrata CDU csúfosan elvesztette a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában rendezett választásokat.
Az európai politikusok eddig vártak, hogy beindul a növekedés, de a megszorítások csak rontottak a helyzeten, véli Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa. Válság idején külsõ erõforrások kellenek, most azonban a hitelezés és a tõkefelhalmozás is az EU-n, illetve az euróövezeten belül zajlott, így sokkal nehezebb a helyzet. A legnagyobb probléma az, hogy alig van külsõ forrás és belsõ pótlólagos források sincsenek. Ilyen helyzeteket régen a háború oldott meg - mondta Artner. Szerinte "a megszorítás olyan orvosság, ami maga a méreg”. A Világgazdasági Intézet fõmunkatársa abban is ellentmondást lát, hogy sokan az állami adminisztráció mértékét és a “felesleges” szabályok számát csökkentenék. De ez is az állam visszahúzódásával járna együtt, amibõl szintén problémák adódhatnak. Például a mostani gazdasági válság is összefügg azzal, hogy az állam lemondott a szabályozói szerepérõl olyan területeken is, ahol nem kellett volna.
A magyar stabilitás illúzió
A foglalkoztatásba és oktatásba történõ beruházás hiánya miatt illúzió a magyar stabilitás - mondta Pogátsa Zoltán. Ha csak 20 százalékkal lenne magasabb a magyar termelékenység, akkor már Szlovénia szintjén járnánk és dupla akkora bérek lennének Magyarországon, mint most. Ennek következtében dupla annyi személyi jövedelemadót is be tudna szedni az állam. Tíz százalékos foglalkoztatásbõvülés esetén pedig 1500 milliárd forint pluszbevétele lenne a költségvetésnek. “Az áfa és más adók emelésével nem érünk el semmit, a legjobb adópolitika a befektetés a tudásba” - emelte ki Pogátsa. Az az ország, amely a magyaréhoz hasonló foglalkoztatási szinten akar adósságot visszafizetni, illúziókba ringatja magát.
Francois Hollande, Barack Obama és Angela Merkel a G-8 csúcstalálkozón. Irányokat keresve
Fotó: AP / Charles Dharapak
Török Zoltán szerint alapvetõen a jelenlegi gazdasági modellel van probléma, a túlfogyasztás állapotában vannak az európai gazdaságok. A görögök például kétszer olyan magas életszínvonalon élnek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Magyarországra is igaz volt ez a modell, a 2005-2006-os fogyasztási csúcs után kiigazításra volt szükség itthon, ami azóta is tart, noha a fogyasztás azóta drasztikusan visszaesett. “Az itthoni helyzet különlegessége, hogy a magyar politikusok minden rossz megoldást kipróbáltak” - tette hozzá Török. Magyarország mozgástere rendkívül szûk a mostani európai helyzetben. Benne vagyunk a kiigazításban legalább 7 éve, de mindig újabb és újabb verziók jönnek, emelte ki a Raiffeisen vezetõ elemzõje. Az egyetlen pozitívum, hogy a kormány legalább már megértette a leckét, alacsonyan kell tartani a hiánycélt, ami minden valószínûség szerint idén és jövõre is tartható lesz.
Orbán és Hollande kéz a kézben?
A magyar miniszterelnök elsõ útja 2010-es megválasztása után rögtön Brüsszelbe vezetett, ahol az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso keményen megmondta Orbán Viktornak, hogy szó sem lehet a magyar miniszterelnök által vágyott szabadabb mozgástérrõl, vagyis a költségvetési hiány elengedésérõl. Késõbb Merkel is figyelmeztette Orbánt, hogy a hiánycélt nem lehet felpuhítani. A magyar kormány ezek után komoly megszorításokba kezdett, idén 1500 milliárdnyi kiadáscsökkentést terveztek a büdzsébe, majd ezt idén áprilisban megtoldották a Széll Kálmán-terv 2.0 155 milliárdjával. Orbán Viktor ugyanakkor továbbra sem adta fel a reményt, hogy létezik egy másik út; a magyar kormányfõ május elején már újfent arról beszélt, hogy a pénzügyi szigor nem az egyetlen járható út, az emberek mindenekelõtt a biztonságra vágynak. A magyar kormányfõ Hollande megválasztásával ugyanakkor nem biztos, hogy könnyebb szívvel utazhat majd az uniós állam- és kormányfõk szerdai informális csúcstalálkozójára, ahol a növekedésserkentés és a versenyképesség növelése lesz majd a fõ téma.
A válságból és megszorításokból kivezetõ út a foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika megváltoztatása és egy jól mûködõ munkaügyi rendszer lenne. "20 éve nem tudunk ezzel mit kezdeni, a magyar politika folyamatosan ugyanazt csinálja" - tette hozzá Pogátsa. Török Zoltán szerint ebben a helyzetben több lábon álló növekedés szükséges. Ennek egyik eleme az export felfuttatása. Szerinte a nagyvállalatokat kellene megnyerni, hogy itt fektessenek be, ám ma nem nagyon lehet ilyen vállalatokat találni. Önmagában viszont ez nem elég. Régi probléma, hogy hazai hozzáadott értékkel nem nagyon jár ezen vállalatok mûködése. A kis- és középvállalkozások (kkv) területén nagy változásra lenne szükség, elsõsorban a banki oldalról. Hitelre lenne szükség, a magyar bankrendszer jelenleg ugyanakkor ezt nem segíti elõ. A kkv területen történõ munkahelyteremtéssel ugyanakkor szerinte a lakossági fogyasztást is fel lehetne futtatni.
Magyarországon van tartalék a munkaerõköltségek leszorításában és történelmi okok miatt tûrõképesebb is a magyar nép, véli Artner Annamária. Az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa szerint azonban ez sem biztos, hogy segítene a helyzeten, hiszen a tõkének, illetve a vállalkozásoknak adott segítség a másik oldalon lenyomja a keresleti oldalt, vagyis kisebb lesz a vásárlóerõ, ami visszafogja a termelést. Nagy állami beruházások segíthetnének a növekedésben, ugyanakkor egy eladósodott állam, például Magyarorszég ezt nem igazán lépheti meg Artner Annamária szerint. "Míg sokan Rooseveltnek tulajdonítják a nagy gazdasági világválságból történõ kilábalást, addig azt mindig elfelejtik megemlíteni, hogy az Egyesült Államokat igazából a második világháború rántotta ki a válságból. Remélem, hogy háborúra most nem fog sor kerülni" - tette hozzá az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos fõmunkatársa.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kincses
- 2012. May 22. 09:45:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.