Meddig mehet el az egyre komolyabb fenyegetéseket emlegetõ Észak-Korea? Nyitott-e a párbeszédre az Egyesült Államok, vagy változtat-e álláspontján Kína? Csak egy biztos, a totális háború a sorozatos, egymásra licitáló fenyegetések ellenére egyik félnek sem érdeke. A valószínûbb és a szinte lehetetlen forgatókönyveket Csoma Mózessel, az ELTE Koreai Tanszékének vezetõ-helyettesével vettük sorra.

„Az atomfenyegetĂŠs nem jĂĄtĂŠk” – figyelmeztetett kedden Ban Kimun ENSZ-fĂľtitkĂĄr, aki Ăşgy vĂŠlte, hogy az ĂŠszak-koreai vĂĄlsĂĄg tĂşlsĂĄgosan is elmĂŠlyĂźlt, ĂŠs sĂźrgĂľsen tĂĄrgyalĂĄsokra van szĂźksĂŠg. Az EgyesĂźlt Államok ĂŠs DĂŠl-Korea nagyszabĂĄsĂş kĂśzĂśs hadgyakorlatĂĄval pĂĄrhuzamosan hetek Ăłta egymĂĄst ĂŠrik Észak-Korea fenyegetĂŠsei, a forrĂłdrĂłtot ĂŠs a megnemtĂĄmadĂĄsi egyezmĂŠnyt is felmondĂł rezsim Kim Dzsongun vezetĂŠsĂŠvel elĂľzĂľ hĂŠt vĂŠgĂŠn hadiĂĄllapotot is elrendelt dĂŠli szomszĂŠdjĂĄval szemben, miutĂĄn jĂłvĂĄhagyta az amerikai ĂŠs dĂŠl-koreai cĂŠlpontok elleni csapĂĄsok terveit.


Ban Kimun ENSZ-fĂľtitkĂĄr
FotĂł: Pascal Pavani
Kim Dzsongun ĂŠszak-koreai vezetĂľ az orszĂĄg atomarzenĂĄljĂĄnak „minĂľsĂŠgi ĂŠs mennyisĂŠgi” gyarapĂ­tĂĄsĂĄt ĂŠs Ăşjabb mĂťholdfelbocsĂĄtĂĄsokat Ă­gĂŠrt a Koreai MunkapĂĄrt (KNDK) kĂśzponti bizottsĂĄgĂĄnak ĂźlĂŠsĂŠn, kedden pedig bejelentettĂŠk, hogy ĂşjraindĂ­tjĂĄk a 2007-ben a kommunista orszĂĄg atomprogramjĂĄrĂłl folyĂł hatoldalĂş tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂŠnyekĂŠnt bezĂĄrt jongbjoni atomreaktort. Az EgyesĂźlt Államok folyamatosan erĂľsĂ­ti jelenlĂŠtĂŠt a tĂŠrsĂŠgben, a Koreai-fĂŠlszigethez kĂźldte a tengerĂŠszet egyik hajĂłjĂĄt, amellyel elfoghatĂłk a vĂ­zi cĂŠlpontok ellen kĂźldĂśtt ellensĂŠges rakĂŠtĂĄk, ĂŠs B-52 lopakodĂłk utĂĄn nĂŠhĂĄny F22-es Raptor gĂŠpet kĂźldtek ĂĄt DĂŠl-KoreĂĄba.

SzakĂŠrtĂľk egyetĂŠrtenek abban, hogy egy hĂĄborĂş egyik oldalnak sem ĂŠrdeke, azonban egy ennyire felfokozott helyzetben, egy ennyire militarizĂĄlt tĂŠrsĂŠgben nem lehet kizĂĄrni a fegyveres villongĂĄs lehetĂľsĂŠgĂŠt, ami pedig adott esetben lavinĂĄt is elindĂ­that maga utĂĄn. Nagy segĂŠly, tengeri lĂśvĂśldĂśzĂŠs, totĂĄlis hĂĄborĂş? – felvĂĄzoltunk Ăśt lehetsĂŠges forgatĂłkĂśnyvet a koreai konfliktus tovĂĄbbi sorsĂĄrĂłl.

1. RĂŠvbe ĂŠrt zsarolĂĄs
Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetõ-helyettese szerint Észak-Korea minden eszközzel felszínen akarja tartani a konfliktus lehetõségét, hogy valamilyen fejleményt érjen el a koreai háborút lezáró tûzszünet júliusi, 60. évfordulójára, ebbe a kvázi zsarolásba pedig beleillik a feszültség állandó fokozása, és az 1953-as fegyverszünet egyoldalú felmondásának hangoztatása is. Az más kérdés, hogy a KNDK egyoldalúan nem mondhatja fel a fegyverszünetet, hisz azt a Kínai Népköztársasággal közösen írták alá.

A szakértõ szerint volt már hasonlóan feszült a helyzet korábban is, hisz tulajdonképpen 1950. június 25. óta hadiállapot van a félszigeten. Továbbá az Egyesült Államok is rendszeresen hajtott már végre flottaerõsítéseket a térségben. Kim Dzsongun az Észak-Koreában járó Dennis Rodman NBA-kosarassal még a fenyegetésáradat elõtt megüzente, hogy nem akar háborút, közvetlen tárgyalásokat a washingtoni vezetéssel viszont igen.


Jimmy Carter Észak-Koreában1994. június 18-án
FotĂł: Choo Youn-Kong
Ha békeegyezményt nem is, de a rezsimnek leginkább kedvezõ forgatókönyv szerint valamilyen részalkut talán ki tudnak zsarolni az évfordulóhoz közeledve. Ez lehet például valamilyen komolyabb segélyszállítmány az atomtárgyalások beindításáért cserébe, de akár az is lehet a vége, hogy egyfajta békeközvetítõ látogat el Észak-Koreába. 1994-ben, a mostaninál is kiélezettebb helyzetben Jimmy Carter amerikai elnök felhatalmazás nélküli békeközvetítõi minõségében tárgyalt Kim Ir Szennel. Ugyanakkor erõsen kérdéses, hogy az Egyesült Államok mennyire nyitott egy ehhez hasonló megoldásra.

2. FolytatĂłdĂł fenyegetĂŠsek
MegelĂľzĂľ atomcsapĂĄs, rakĂŠtacsapĂĄsok, Ăşjabb mĂťholdfellĂśvĂŠs – csak nĂŠhĂĄny a forrĂłdrĂłt felmondĂĄsa ĂŠs a hadiĂĄllapot bejelentĂŠse mellett kilĂĄtĂĄsba helyezett ĂŠszak-koreai fenyegetĂŠsek kĂśzĂźl. 1993 tele ĂŠs 1994 kĂŠsĂľ tavasza kĂśzĂśtt elhĂşzĂłdott mĂĄr hasonlĂłan feszĂźlt idĂľszak tĂśbb hĂłnapon ĂĄt, ĂŠs egy mĂĄsik forgatĂłkĂśnyv szerint ez megismĂŠtlĂľdne. Az ĂŠszaki rezsim az EgyesĂźlt Államok ĂŠs DĂŠl-Korea hadgyakorlata, ĂŠs a hĂĄborĂşt lezĂĄrĂł fegyverszĂźnet 60. ĂŠvfordulĂłja utĂĄn is folytatnĂĄ a fenyegetĂŠseit, hiszen ezek tĂĄrhĂĄza lĂŠnyegĂŠben korlĂĄtlan, azonban a konfliktus megmaradna a retorikai ĂźtĂŠsvĂĄltĂĄsok szintjĂŠn.

Ennek Csoma szerint azĂŠrt kicsi a valĂłszĂ­nĂťsĂŠge, mert az ĂŠszak-koreai rezsim hosszĂş tĂĄvĂş ĂŠrdekeit nem szolgĂĄlja, hogy a feszĂźltsĂŠg hosszĂş hĂłnapokig fennmaradjon. Ez ugyanis megnehezĂ­teni azoknak a rĂŠszben kĂźlfĂśldi tĂĄmogatĂĄssal megvalĂłsulĂł gazdasĂĄgi projekteknek a fennmaradĂĄsĂĄt, amik hozzĂĄjĂĄrulnak a rezsim tĂşlĂŠlĂŠsĂŠhez. IdĂľvel drĂĄmaian csĂśkkenne a nyugati katasztrĂłfaturistĂĄk szĂĄma is, akik viszont a keszongi, ĂŠszaki terĂźleten kĂśzĂśsen mĂťkĂśdtetett dĂŠli-ĂŠszaki ipari park mellett a valutabevĂŠtel meghatĂĄrozĂł rĂŠszĂŠt adja.


FotĂł: North Korean Tv
3. Tengeri konfrontĂĄciĂłk
A feszĂźltsĂŠg tovĂĄbbi eszkalĂĄlĂłdĂĄsĂĄval, ĂŠs a minden bizonnyal zajlĂł kĂźlĂśnbĂśzĂľ hĂĄttĂŠrtĂĄrgyalĂĄsok kudarcĂĄval nem lehetne kizĂĄrni, hogy az ĂŠszaki rezsim figyelemfelkeltĂľ provokĂĄciĂłkat hajtson vĂŠgre, ĂŠs 2002-hĂśz, 2009-hez, legutĂłbb pedig 2010-hez hasonlĂłan ĂşjbĂłl lĂśvĂśldĂśzĂŠsek, ĂśsszecsapĂĄsok tĂśrtĂŠnjenek a SĂĄrga-tengeren, a vitatott tengeri hatĂĄrvonal kĂśrnyĂŠkĂŠn. Ezek, pĂŠldĂĄul a Cshonan dĂŠli fregatt elsĂźllyesztĂŠse ĂŠs a Jonpjong-sziget elleni ĂŠszaki tĂźzĂŠrsĂŠgi tĂĄmadĂĄs korĂĄbban nem vontak maguk utĂĄn kiterjedt harcokat, de egyĂŠrtelmĂťen Ăşjabb lĂŠpcsĂľfokot jelentettek a retorikai fenyegetĂŠsekhez ĂŠs hadgyakorlatokhoz kĂŠpest.

A mostani felfokozott helyzetben azonban egy ilyen jellegĂť ĂźtĂŠsvĂĄltĂĄs Csoma szerint mĂĄr elvezethetne akĂĄr a keszongi ipari park bezĂĄrĂĄsĂĄhoz – ez egyĂŠbkĂŠnt a konfliktus sĂşlyossĂĄgĂĄnak egyik fokmĂŠrĂľjĂŠnek is tekinthetĂľ –, ami viszont mĂĄr visszavonhatatlan kĂĄrokat okozhatna a kĂŠt Korea kapcsolataiban. A CNN szerint sokan attĂłl is tartanak, hogy egy kezdetben behatĂĄrolt ĂŠszaki tĂĄmadĂĄs olyan spirĂĄlt indĂ­tana el, ami mĂĄr komolyabb harcokat eredmĂŠnyezne.

4. KĂ­nai beavatkozĂĄs
A phenjani rezsim legfontosabb támogatója, Kína ugyan kétszer is támogatta a keményebb ENSZ-szankciókat Észak-Korea ellen a Biztonsági Tanácsban az elmúlt hónapokban, de jelezték, hogy nincs alapvetõ változás a hozzáállásukban. A 2000-es évek végén több szöuli elemzõ már felvetette egy olyan forgatókönyv lehetõségét, hogy Észak-Korea rövidesen Kína szatellitországává válik, nagyjából akkora függetlenséggel, mint ami a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok viszonyát jellemezte. Ez a folyamat gazdasági téren kétségkívül elkezdõdött: a phenjani rezsim elsõszámú külkereskedelmi parnere Kína, számos különleges koncesszióval rendelkeznek az észak-koreai stratégiai kikötõk használatára, valamint a szinesfémbányák kiaknázására vonatkozóan.

A kínai szatellitországgá válás azzal válna végérvényessé, ha bármely váratlan fejlemény (a központi hatalom hirtelen meggyengülése, egy esetleges katonai puccs, vagy tényleges háborús veszély) miatt kínai csapatok érkeznének az ország területére. Erre elvileg Kína és Észak-Korea 1961-ben kötött barátsági egyezménye lehetõséget is biztosít. Eszerint a forgatókönyv szerint a kínai csapatok biztonságba helyeznék a nukleáris fegyvereket, és humanitárius feladatokat is ellátnának. Dél-Korea ugyanakkor nagyon tart ettõl a lehetõségtõl, mert a kínai szatellit országgá válással teljesen elhalványulna annak lehetõsége, hogy a Koreai-félsziget két állama belátható idõn belül egyesüljön.

KĂ­na ehhez hasonlĂł beavatkozĂĄsĂĄnak esĂŠlye elsĂľsorban a 2000-es ĂŠvek vĂŠgĂŠn merĂźlt fel, ennek azonban Csoma szerint nincs reĂĄlis lehetĂľsĂŠge, rĂĄadĂĄsul egy ilyen forgatĂłkĂśnyvnek mindenkĂŠppen nagyhatalmi alkuktĂłl kellene fĂźggenie. Ugyanakkor az sem vĂĄrhatĂł, hogy KĂ­na kemĂŠnyebben lĂŠpjen fel az ĂŠszak-koreai rezsimmel szemben.

5. TotĂĄlis hĂĄborĂş
A totális háború a sorozatos, egymásra licitáló fenyegetések ellenére egyik félnek sem érdeke, és szinte kizárható. Az északi rezsim meggyengülésével Kínába és Dél-Koreába is megindulna a menekültek áradata, amit egyik ország sem tudna jól kezelni. 1950-ben Kína és a Szovjetunió is teljes mellszélességgel kiállt Észak-Korea mellett, most azonban Phenjanban is tisztában vannak a nemzetközi erõviszonyokkal. Az Egyesült Államokat szerzõdések kötik, de Csoma szinte kizártnak tartja, hogy Kína nagyhatalmi konfrontációba is belemenne Észak-Korea miatt, és dél-koreai szakértõk is csak azt tartják elképzelhetõnek, hogy a kínaiak északi területen bekapcsolódjanak a harcokba.


Az amerikai lÊgierþ egyik F-22-es Raptor lopakodó vadåszgÊpe az Egyesßlt Államok dÊl-koreai lÊgibåzisån Oszanban 2013. mårcius 31-Ên.
A puszta számokat nézve Észak-Korea 1,1 millió fõs hadseregével szemben Dél-Koreának 640 ezer fõs serege van, míg 28 ezer amerikai katona állomásozik a Koreai-félszigeten. Habár az északi hadsereg egyes elemei elavultak, hagyományos fegyverzetben meglehetõsen erõs, a 60 ezer fõs különleges erõk és a tüzérség pedig az élvonalba tartozik. Közel tizenháromezer löveg célozza az alig 60 kilométerre lévõ Szöult, ahol percek alatt iszonyatos károkat, milliók halálát okozhatná egy átfogó északi támadás. Az északi rakéták ráadásul nemcsak dél-koreai, hanem japán célpontokat is elérhetnek.

Dél-Korea 2010-ben elfogadott intézkedéseknek köszönhetõen gyors ellencsapásra képes: a lövegek egy részét pillanatok alatt megsemmisíthetnék, és az Egyesült Államok precíziós bombázásai a felszíni rakétaállások nagy részét kiiktathatnák, miközben a tengerrõl is lõhetnék az északi célpontokat. Ugyanakkor az északiak az 1950-53-as háború után teljes gyárakat, iskolákat, hadiüzemeket telepítettek hegyek mélyébe. Dél-Korea és az Egyesült Államok esetleges szárazföldi offenzívája várhatóan azért is hosszan elhúzódna, mivel Észak-Koreában a domborzat adott a partizánháborúhoz.

Szakértõk szerint a néhány hete újabb kísérleti atomrobbantást végrehajtó Észak-Korea egyelõre nem tud atomtöltetet célba juttatni rakétáival, de egy esetleges atomháború következményei beláthatatlanok lennének úgy a Koreai-félszigetre, mint a világra nézve. Februárban a dél-koreai vezérkari fõnök arról beszélt, hogy megelõzõ támadást sem zár ki, ha megbízható hírszerzési információik lennének arról, hogy Phenjan atomcsapásra készül, ugyanakkor a CNN szerint még a legborulátóbb forgatókönyvekben sem atomháborúval, hanem azzal számolnak az amerikai stratégák, hogy az északi rezsim sarokba szorítva esetleg biológiai fegyvert, például pestist vethetne be.

Link