Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Lesz-e Moszkvából pénzügyi világközpont és a rubelbõl világpénz?
A Ciprus-cunami hullámverése 1.
A hagyományos nemzetközi fizetõeszközök között nem egyszer fordult már elõ, hogy egyik-másik tartósan vagy átmenetileg meggyengült. Megtörtént ez már az amerikai dollárral (USD), de az alig több mint egy évtizede készpénz formájában is megjelent euró (EUR) esetében ma válságjelenségek mutatkoznak. Eközben a „világpénz” minõsítésre áhítozó egyéb tekintélyes valuták – fontsterling, svájci frank, japán jen – mellett egyre határozottabban helyet követel magának az orosz rubel (RUB) is. Vajon igazuk van-e azoknak, akik megmosolyogják a rubellel kapcsolatos moszkvai szándékokat, vagy inkább õket fenyegeti egyre inkább a megmosolygás veszélye? A kérdésrõl nyilatkozott munkatársunknak KEMÉNY LÁSZLÓ politológus professzor, FÁK-szakértõ.
– A Ciprus körül támadt pénzügyi vihar, az ott kibontakozott bankdráma Oroszországban is érezteti hatását, jóllehet a szigetországban felbukkant orosz befektetõk pénze alapvetõen az ott megtelepedett orosz bankfiókokban nyugszik (?) Miközben orosz politikai és pénzügyi körök hangsúllyal lépnek fel a válság megoldását célzó javaslataikkal, összefüggésben állhat-e ez Moszkvának a rubel „világpénzesítésére” vonatkozó elképzeléseivel?
– Ciprus pénzügyi válságának – tapasztalhatóan – nagyon sok olvasata van. Abban azonban az elemzõk és fõként az európai politikusok többsége megegyezik, hogy a probléma – a ciprusiak mellett – az oroszokat érinti a legkellemetlenebbül. Köztudott, hogy Ciprus offshore adó-paradicsom és a kimenekített orosz fekete pénzek elfekvõ helye. A betétek befagyasztásáról, jelentõs megadóztatásáról megjelent elsõ híradásokat követõen el is hangzottak hisztérikus megnyilatkozások. Az éppen Moszkvában tanácskozó jelenlegi és korábbi európai uniós vezetõk magyarázkodásait azonban csupán elnézõ félmosoly kísérte. Amikor március 22-én az orosz-EU csúcstalálkozón Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt fejtegette, hogy az „euró-övezet pénzügyminisztereinek hajnalig tartó egyeztetésén, álmos ötletelés közben született a javaslat a ciprusi bankokban lévõ orosz betétek megadóztatásáról”, akkor Dmitrij Medvegyev, orosz miniszterelnök rezignáltan vetette közbe: „Miért nem szóltak elõre, nekünk is lett volna mondanivalónk”.
– Azt is elárulta, hogy mi lett volna ez?
– A zavaros egyeztetések után bejelentett sokadik döntés-változatot követõen kiderült, hogy az oroszokat ez az ügy nem igazán rendítette meg. A nagy cégek pénzei a jelentõs orosz bankok Cipruson mûködõ fiókjaiban vannak, s ezeket nem érintik a korlátozások. Az oligarchák a huzavona idején kimenekítették a vagyonkájukat a ciprusi bankok angliai, svájci stb. leányaihoz. Az orosz törvényeket kijátszó „offshor-lovagokról” pedig azt mondta Igor Suvalov elsõ miniszterelnök-helyettes, hogy „aki törvényt szegett, az meg is érdemli a büntetést”.
Az oroszok tehát nem lázonganak, és a nyugatiak nem értik az okát. A The Christian Science Monitor orosz belpolitikai viszályokban kutakodik és találgat. Az Ernst and Young képviselõje szerint „Moszkvában megértették, hogy bár az orosz cégeket érinti a legsúlyosabban az átalakítás, nem ez volt az eredeti cél”.
Ugyanakkor a globálisan zajló és egymással nagyon szorosan összefüggõ politikai és gazdasági folyamatok elemzésébõl mélyebben húzódó lényegesebb összefüggésekre is találhatunk. Az oroszok stratégiai álmaiban évek óta jelen van Moszkva pénzügyi világközpontként és a rubel világpénzként. Könnyen meglehet, hogy a ciprusi affér egyfajta szondázása az álom valóra válthatóságának.
– Nézzük részletesebben a tényeket!
– Az orosz politikusok öt éve azt a célt tûzték ki, hogy Moszkva pénzügyi világközpont legyen. Ennek több okát is látták. Döntõen azt, hogy a globális pénzügyi válság következtében érzékelhetõen átrendezõdnek a pénzügyi világpiac erõviszonyai, mûködési elvei és a szerkezete is. A 2008 óta tartó krízis az orosz pénzügyi rendszer számára nem csak a problémák, hanem új lehetõségek forrása is lehet. Oroszország alternatívája: vagy globális – esetleg regionális – jelentõségû pénzügyi centrumot hoz létre, fejlett hazai piacára alapozva, vagy a nemzeti pénzügyi piaca megszûnik létezni. Ugyanakkor a pénzügyi világközpont létrehozása Oroszországban ösztönözheti a nemzeti pénzügyi piac fejlõdését is azáltal, hogy integrálódik a globális pénzügyi szolgáltató iparba. Mindez újabb súlyos argumentum annak bizonyítására, hogy Oroszország megkerülhetetlen pólusa a poszthidegháborús kor globális integrálódásának. Egyúttal esély a posztszovjet kintlévõségek visszaszerzésére, koncentrálására. A pénzügyi világközpont létrehozásának célja az is, hogy ennek folyamatában a rubelt bevezessék a nemzetközi kereskedelembe és pénzügyekbe, vagyis „világpénzzé” tegyék.
– Kérdés, hogy ez az örök potenciális lehetõségek tere lesz-e, vagy a jövõ olyan realitása, amely az orosz gazdaság dinamikus növekedésén és az orosz modell szerkezeti megújulásán alapszik?
– Mindezeket mérlegelve születtek meg az elsõ politikai döntések. Medvegyevnek, akkori államfõnek 2008. november 5-én az orosz társadalomhoz intézett üzenete fogalmazta meg: „Már ez év végéig meg kell hozni azokat a törvényeket, amelyek alapját képezik annak, hogy Oroszországban létrejöjjön a világ egyik vezetõ pénzügyi központja. ... Gyakorlati lépéseket kell tenni a rubel szerepének erõsítéséért, annak érdekében, hogy a nemzetközi elszámolások egyik valutája legyen. El kell kezdeni az áttérést a rubel elszámolásra elsõsorban a gázért és az olajért... E folyamatok végsõ célja – a rubelt az egyik regionális valutává alakítani”. Ezt követõen Moszkva önkormányzata 2009. május 19-én fogadott el határozatot „Moszkva városának, mint nemzeti és nemzetközi pénzügyi szolgáltatások központjának fejlesztési koncepciójáról”. Az orosz kormány pedig 2009. július 11-én döntött a „nemzetközi pénzügyi központ Oroszországban történõ létrehozásához szükséges intézkedésekrõl”.
2010 áprilisában Medvegyev tanácskozásra hívta az érintetteket, hogy számon kérje, milyen konkrét intézkedéseket tettek Moszkva pénzügyi világközponttá válása érdekében. Ezt követõen saját testületet hozott létre Alekszej Kudrin akkori pénzügyminiszter vezetésével a pénzügyi világközpont megvalósítására, melynek feladata a kapcsolatok koordinálása a vezetõ nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Emellett tanácsadó testületet is felkért a legjelentõsebb nemzetközi bankok és befektetési társaságok körébõl, melynek azt a szerepet szánta, hogy elõsegítse Oroszország integrálódását a világgazdaságba.
– Születtek-e konkrét döntések, lépések?
– Az orosz kormány munkacsoportot hozott létre Alekszandr Volosinnal az élén – aki még Jelcin idején az elnöki adminisztráció vezetõje volt – az oroszországi pénzügyi központ megvalósítására. A feladatokat 48 pontban jelölték meg és hét albizottságra bízták: – pénzügyi infrastruktúra, – pénzpiaci eszközök; – pénzpiaci részvevõk köre; – pénzpiaci szabályozás és menedzsment; – szociális és üzleti infrastruktúra – adózási rendszer, – az orosz gazdaság pénzpiaci operációinak általános versenyképessége. A projekt megvalósítását öt év alatt várják.
Az Európai Unió pénzbeli támogatásával, valamint Lúcio Vinhas de Souza, a Világbank képviselõje és Alekszej Kudrin vezetésével felmérés készült azokra az ajánlásokra vonatkozóan, amelyek „szükségesek nemzetközi pénzügyi központ létrehozásához Moszkvában, vagy Moszkva regionális központként való funkcionálása hatékonyságának a növeléséhez”. Négy reformot ajánlottak: realizálni kell a „Moszkva – pénzügyi világközpont” projektet; kontroll alatt kell tartani az inflációt; tõkevonzó kedvezõ befektetési feltételeket kell teremteni a projektek finanszírozásához, valamint a rögzített befizetésû nyugdíjalapok fejlesztéséhez; és össze kell hangolni a szabályozás fokát a G20-ak döntéseinek realizálásával.
2010. szeptember 8-án nemzetközi tanácskozásra került sor „Moszkva – pénzügyi világközpont, rubel – tartalék valuta. Realitás és perspektíva” címmel. Résztvevõi az IMF, a Világbank, a WTO, a világ vezetõ bankjai képviseletében fogalmazták meg ajánlásaikat és fenntartásaikat a projekt megvalósíthatóságáról.
(Folytatása következik)
Link
A hagyományos nemzetközi fizetõeszközök között nem egyszer fordult már elõ, hogy egyik-másik tartósan vagy átmenetileg meggyengült. Megtörtént ez már az amerikai dollárral (USD), de az alig több mint egy évtizede készpénz formájában is megjelent euró (EUR) esetében ma válságjelenségek mutatkoznak. Eközben a „világpénz” minõsítésre áhítozó egyéb tekintélyes valuták – fontsterling, svájci frank, japán jen – mellett egyre határozottabban helyet követel magának az orosz rubel (RUB) is. Vajon igazuk van-e azoknak, akik megmosolyogják a rubellel kapcsolatos moszkvai szándékokat, vagy inkább õket fenyegeti egyre inkább a megmosolygás veszélye? A kérdésrõl nyilatkozott munkatársunknak KEMÉNY LÁSZLÓ politológus professzor, FÁK-szakértõ.
– A Ciprus körül támadt pénzügyi vihar, az ott kibontakozott bankdráma Oroszországban is érezteti hatását, jóllehet a szigetországban felbukkant orosz befektetõk pénze alapvetõen az ott megtelepedett orosz bankfiókokban nyugszik (?) Miközben orosz politikai és pénzügyi körök hangsúllyal lépnek fel a válság megoldását célzó javaslataikkal, összefüggésben állhat-e ez Moszkvának a rubel „világpénzesítésére” vonatkozó elképzeléseivel?
– Ciprus pénzügyi válságának – tapasztalhatóan – nagyon sok olvasata van. Abban azonban az elemzõk és fõként az európai politikusok többsége megegyezik, hogy a probléma – a ciprusiak mellett – az oroszokat érinti a legkellemetlenebbül. Köztudott, hogy Ciprus offshore adó-paradicsom és a kimenekített orosz fekete pénzek elfekvõ helye. A betétek befagyasztásáról, jelentõs megadóztatásáról megjelent elsõ híradásokat követõen el is hangzottak hisztérikus megnyilatkozások. Az éppen Moszkvában tanácskozó jelenlegi és korábbi európai uniós vezetõk magyarázkodásait azonban csupán elnézõ félmosoly kísérte. Amikor március 22-én az orosz-EU csúcstalálkozón Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt fejtegette, hogy az „euró-övezet pénzügyminisztereinek hajnalig tartó egyeztetésén, álmos ötletelés közben született a javaslat a ciprusi bankokban lévõ orosz betétek megadóztatásáról”, akkor Dmitrij Medvegyev, orosz miniszterelnök rezignáltan vetette közbe: „Miért nem szóltak elõre, nekünk is lett volna mondanivalónk”.
– Azt is elárulta, hogy mi lett volna ez?
– A zavaros egyeztetések után bejelentett sokadik döntés-változatot követõen kiderült, hogy az oroszokat ez az ügy nem igazán rendítette meg. A nagy cégek pénzei a jelentõs orosz bankok Cipruson mûködõ fiókjaiban vannak, s ezeket nem érintik a korlátozások. Az oligarchák a huzavona idején kimenekítették a vagyonkájukat a ciprusi bankok angliai, svájci stb. leányaihoz. Az orosz törvényeket kijátszó „offshor-lovagokról” pedig azt mondta Igor Suvalov elsõ miniszterelnök-helyettes, hogy „aki törvényt szegett, az meg is érdemli a büntetést”.
Az oroszok tehát nem lázonganak, és a nyugatiak nem értik az okát. A The Christian Science Monitor orosz belpolitikai viszályokban kutakodik és találgat. Az Ernst and Young képviselõje szerint „Moszkvában megértették, hogy bár az orosz cégeket érinti a legsúlyosabban az átalakítás, nem ez volt az eredeti cél”.
Ugyanakkor a globálisan zajló és egymással nagyon szorosan összefüggõ politikai és gazdasági folyamatok elemzésébõl mélyebben húzódó lényegesebb összefüggésekre is találhatunk. Az oroszok stratégiai álmaiban évek óta jelen van Moszkva pénzügyi világközpontként és a rubel világpénzként. Könnyen meglehet, hogy a ciprusi affér egyfajta szondázása az álom valóra válthatóságának.
– Nézzük részletesebben a tényeket!
– Az orosz politikusok öt éve azt a célt tûzték ki, hogy Moszkva pénzügyi világközpont legyen. Ennek több okát is látták. Döntõen azt, hogy a globális pénzügyi válság következtében érzékelhetõen átrendezõdnek a pénzügyi világpiac erõviszonyai, mûködési elvei és a szerkezete is. A 2008 óta tartó krízis az orosz pénzügyi rendszer számára nem csak a problémák, hanem új lehetõségek forrása is lehet. Oroszország alternatívája: vagy globális – esetleg regionális – jelentõségû pénzügyi centrumot hoz létre, fejlett hazai piacára alapozva, vagy a nemzeti pénzügyi piaca megszûnik létezni. Ugyanakkor a pénzügyi világközpont létrehozása Oroszországban ösztönözheti a nemzeti pénzügyi piac fejlõdését is azáltal, hogy integrálódik a globális pénzügyi szolgáltató iparba. Mindez újabb súlyos argumentum annak bizonyítására, hogy Oroszország megkerülhetetlen pólusa a poszthidegháborús kor globális integrálódásának. Egyúttal esély a posztszovjet kintlévõségek visszaszerzésére, koncentrálására. A pénzügyi világközpont létrehozásának célja az is, hogy ennek folyamatában a rubelt bevezessék a nemzetközi kereskedelembe és pénzügyekbe, vagyis „világpénzzé” tegyék.
– Kérdés, hogy ez az örök potenciális lehetõségek tere lesz-e, vagy a jövõ olyan realitása, amely az orosz gazdaság dinamikus növekedésén és az orosz modell szerkezeti megújulásán alapszik?
– Mindezeket mérlegelve születtek meg az elsõ politikai döntések. Medvegyevnek, akkori államfõnek 2008. november 5-én az orosz társadalomhoz intézett üzenete fogalmazta meg: „Már ez év végéig meg kell hozni azokat a törvényeket, amelyek alapját képezik annak, hogy Oroszországban létrejöjjön a világ egyik vezetõ pénzügyi központja. ... Gyakorlati lépéseket kell tenni a rubel szerepének erõsítéséért, annak érdekében, hogy a nemzetközi elszámolások egyik valutája legyen. El kell kezdeni az áttérést a rubel elszámolásra elsõsorban a gázért és az olajért... E folyamatok végsõ célja – a rubelt az egyik regionális valutává alakítani”. Ezt követõen Moszkva önkormányzata 2009. május 19-én fogadott el határozatot „Moszkva városának, mint nemzeti és nemzetközi pénzügyi szolgáltatások központjának fejlesztési koncepciójáról”. Az orosz kormány pedig 2009. július 11-én döntött a „nemzetközi pénzügyi központ Oroszországban történõ létrehozásához szükséges intézkedésekrõl”.
2010 áprilisában Medvegyev tanácskozásra hívta az érintetteket, hogy számon kérje, milyen konkrét intézkedéseket tettek Moszkva pénzügyi világközponttá válása érdekében. Ezt követõen saját testületet hozott létre Alekszej Kudrin akkori pénzügyminiszter vezetésével a pénzügyi világközpont megvalósítására, melynek feladata a kapcsolatok koordinálása a vezetõ nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Emellett tanácsadó testületet is felkért a legjelentõsebb nemzetközi bankok és befektetési társaságok körébõl, melynek azt a szerepet szánta, hogy elõsegítse Oroszország integrálódását a világgazdaságba.
– Születtek-e konkrét döntések, lépések?
– Az orosz kormány munkacsoportot hozott létre Alekszandr Volosinnal az élén – aki még Jelcin idején az elnöki adminisztráció vezetõje volt – az oroszországi pénzügyi központ megvalósítására. A feladatokat 48 pontban jelölték meg és hét albizottságra bízták: – pénzügyi infrastruktúra, – pénzpiaci eszközök; – pénzpiaci részvevõk köre; – pénzpiaci szabályozás és menedzsment; – szociális és üzleti infrastruktúra – adózási rendszer, – az orosz gazdaság pénzpiaci operációinak általános versenyképessége. A projekt megvalósítását öt év alatt várják.
Az Európai Unió pénzbeli támogatásával, valamint Lúcio Vinhas de Souza, a Világbank képviselõje és Alekszej Kudrin vezetésével felmérés készült azokra az ajánlásokra vonatkozóan, amelyek „szükségesek nemzetközi pénzügyi központ létrehozásához Moszkvában, vagy Moszkva regionális központként való funkcionálása hatékonyságának a növeléséhez”. Négy reformot ajánlottak: realizálni kell a „Moszkva – pénzügyi világközpont” projektet; kontroll alatt kell tartani az inflációt; tõkevonzó kedvezõ befektetési feltételeket kell teremteni a projektek finanszírozásához, valamint a rögzített befizetésû nyugdíjalapok fejlesztéséhez; és össze kell hangolni a szabályozás fokát a G20-ak döntéseinek realizálásával.
2010. szeptember 8-án nemzetközi tanácskozásra került sor „Moszkva – pénzügyi világközpont, rubel – tartalék valuta. Realitás és perspektíva” címmel. Résztvevõi az IMF, a Világbank, a WTO, a világ vezetõ bankjai képviseletében fogalmazták meg ajánlásaikat és fenntartásaikat a projekt megvalósíthatóságáról.
(Folytatása következik)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Alexandros
- 2013. April 04. 17:05:01
#2 |
Alexandros
- 2013. April 04. 17:54:51
#3 |
Kedvesi
- 2013. April 04. 18:26:18
#4 |
nyaki
- 2013. April 04. 18:57:48
#5 |
Lyofalyta
- 2013. April 04. 19:30:11
#6 |
kaponya jozsef
- 2013. April 05. 10:15:12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.