Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Atomtámadás jön? Ebbõl akár világháború is lehet


Keszong elzárásával fokozódik a Koreai-félsziget krízise
Az elmúlt hetek sorozatos provokációit követõen az észak-koreai rezsim blokád alá vette Keszong különleges gazdasági övezetét,a fokozódó krízisben az Egyesült Államok megkezdte csendes-óceáni támaszpontjaira való rakétapajzs telepítését.


Az észak-koreai hatóságok szerdán megtagadták a belépést dél-koreai dolgozóknak a demilitarizált határterületen elhelyezkedõ Keszong különleges gazdasági övezetébe. Keszong ipari komplexuma Észak és Dél együttmûködésének egyik utolsó szimbóluma. Blokád

Keszong különleges gazdasági övezetét 2003-ban közösen hozta létre a két koreai állam, a túlnyomórészt dél-koreai finanszírozású komplexumban több mint 120 dél-koreai cég mûködik 53 ezer észak-koreai számára biztosítva munkát, elsõsorban a dél-koreai piacra exportált cikkek (gép-,a autóalkatrészek, háztartási eszközök, ruhanemû) elõállítására. A két ország közötti kereskedelemben legnagyobb részt vállaló iparvidék mûködésébõl Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, mely a nehéz gazdasági helyzettel küszködõ rezsim számára elsõdleges fontosságú devizaforrás.

alá helyezése az elmúlt hetekben nagymértékben felerõsödött észak-koreai ellenségeskedés közepette született lépések – megelõzõ atomcsapással, illetve Szöul és Washington elleni rakétatámadással való fenyegetések, a fegyverszüneti egyezménye felbontása – után tovább növelve az aggodalmakat egy esetleges északi támadással kapcsolatban.
Észak-Korea képekben - kattintson!

A szöuli egyesítési minisztérium szóvivõje, Kim Hjung Szuk elmondása szerint Phenjan engedélyt adott a dél-koreai dolgozók hazatérésére Keszongból, viszont közel 480 munkába tartó dél-koreai belépését megtagadta. Kim Kvandzsin védelmi miniszter kijelentette, hogy minden lehetséges módszerrel garantálni fogják az iparvidéken maradt dél-koreai állampolgárok biztonságát, ha szükséges fegyveres erõkkel is, írja a Jonhap dél-koreai hírügynökség. Szerda estig 33 dél-koreai személy hagyta el Keszongot, ám további 835, dél-koreai és egyéb külföldi dolgozó tartózkodik a komplexum területén. A Jonhap hírügynökségnek nyilatkozott dolgozók szerint sokan azért választották a maradást, mert egyrészrõl egyelõre nem ismert, hogy Észak-Korea meddig kívánja fenntartani a saját maga számára is rendkívüli jelentõséggel bíró iparvidék blokádját a déli munkások elõl. Emellett vállalataik mûködésének fenntartása miatt sem kívánták elhagyni a területet, mivel a távozást követõen meghatározatlan ideig nem bizonyos az újbóli belépés lehetõsége. A csütörtöki nap folyamán ugyanis az északi hatóságok fenntartották a blokádot, s a közelmúlt politikai körülményeivel indokolták döntésüket Keszong elzárásáról, amely lépés tovább súlyosbítja a két állam elmúlt hetekben mélypontra süllyedt kapcsolatait.

Észak-koreai hatóságok keddi jelentései szerint továbbá ismételten újraindítani, illetve kibõvíteni tervezik a jongbjoni nukleáris komplexumot, köztük az urándúsításra és az atomfegyverekben használatos plutónium elõállítására képes erõmûvet. Jóllehet kedden a dél-koreai külügyminiszter részvételével tartott sajtótájékoztatóján John Kerry amerikai külügyminiszter figyelmeztetést adott Észak-Korea számára, melyben „elfogadhatatlannak” nevezte Phenjan háborús retorikáját, az észak-koreai KCNA hírügynökség szerdai jelentésében foglaltak szerint az északi rezsim engedélyt adott atomfegyvereinek bevetésére.

Katonai szakértõk véleménye alapján Észak-Korea nem rendelkezik az amerikai szárazföldet veszélyeztetõ támadás technikai feltételeivel, azonban közepes hatótávolságú rakétával fenyegetést jelenthet Amerika Dél-Koreában és Japánban lévõ támaszpontjaira. Kim Dzsongun rezsimjének folyamatos provokáció következtében Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter elrendelte a Guam szigetére, az USA csendes-óceáni támaszpontjára való rakétapajzs telepítését, valamint a haditengerészet két rombolójának térségbe vezénylését. „Láttuk Észak-Korea mai jelentését, ismét haszontalan fenyegetések” – mondta Caitlin Hayden, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivõje. „A provokatív kijelentések hosszú lajstroma csak tovább fokozza Észak-Korea elszigeteltségét a nemzetközi közösségtõl, és aláássa gazdasági fejlõdésének célkitûzéseit” – tette hozzá.

Bak Ki Mun ENSZ fõtitkár kijelentésében az észak-koreai krízis túl messzire ment, és tárgyalások összehívását kezdeményezte a Koreai-félszigeten kialakult helyzet megoldására.

Az egyre durvább észak-koreai fenyegetések szokatlan beavatkozást váltottak ki Kínától is, Phenjan egyetlen szövetségesétõl és legfõbb pénzügyi háttértámogatójától, miután a pekingi külügy behívatta mindkét Koreai állam és az Egyesült Államok nagyköveteit a feszültség megoldására. Csang Jeszui (Zhang Yesui) kínai külügyminiszter-helyettes Peking komoly aggodalmainak adott hangot a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, továbbá leszögezte, hogy minden oldalnak meg kell õriznie nyugalmát és el kell kerülnie a kölcsönösen provokatív akciókat, melyek tovább súlyosbíthatják a kialakult helyzetet.

Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2013. April 05. 08:31:50
Több ezer atombomba: kik osztoznak a nukleáris arzenálon?
Az Egyesült Államok hajtotta végre a legtöbb tesztet, az oroszoknak van a legtöbb atombombája tartalékban, Kína fejlesztett a leggyorsabban, Izrael pedig a legtitkosabban: katonai atomprogramját a mai napig homály fedi. Néhány érdekes tény az atomfegyverek világából – a CNN összefoglalója nyomán.

Az Egyesült Államok több rekordot is magáénak tudhat: egyrészt egymagában több nukleáris tesztet hajtott végre, mint a többi atomhatalom együttvéve; másrészt Amerika az egyetlen ország, amely atomfegyvert vetett be; harmadrészt õk az egyetlen ország, amely külföldön is állomásoztat nukleáris eszközöket: a NATO nukleáris megosztási megállapodása révén Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban is találunk amerikai atombombákat. A különbözõ leszerelési megállapodások keretében azonban mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország megkezdte nukleáris fegyverarzenáljának leszerelését. Mind Amerika, mind Oroszország képes szárazföldi, légi, vagy tengeri úton atomcsapást mérni.

A világ elsõ, kísérleti atombombájának felrobbantása 1945-ben:


2012 végén a Federation of American Scientist (Amerikai Tudósok Szövetsége, ATSZ) becslése szerint az Egyesült Államok mintegy 2150 azonnal hadra fogható atomfegyverrel rendelkezett. Emellett kétezer-ötszáz nukleáris robbanófej van tartalékban, és mintegy háromezer elavult atombomba vár a szétbontásra.

Oroszország: a legtöbb atombomba tartalékban

A Szovjetunió 1949-ben robbantotta fel elsõ atombombáját, amely ugyanolyan elven mûködött, mint a Nagaszaki fölött bevetett amerikai modell. Ezt követõen a Szovjetunió is hatalmas fegyverarzenált épített ki, de az amerikaiakkal kötött különbözõ leszerelési megállapodások keretében elkezdték ezt leszerelni. 2012 végén az ATSZ becslése szerint Oroszország mintegy 1720 hadra fogható atombombával rendelkezett. Kétezer-hétszáz atombomba van tartalékban és mintegy négyezer nukleáris elavult atomfej vár szétbontásra.

A világ egyik legnagyobb atomrobbantása, a közel 50 megatonnás szovjet Cár bomba detonációja:


Nagy-Britannia: csak a tengerrõl képesek atomcsapást végrehajtani

Nagy-Britannia részt vett az Egyesült Államok által megkezdett atomprogramban, de amikor az amerikai törvényhozás 1946-ban törvénnyel tiltotta meg a nukleáris technológia megosztását, London saját programot indított. 1954-ben az amerikai törvényhozás ismét megnyitotta az együttmûködés lehetõségét, így az angol kísérleti atomrobbantások mintegy felét az Egyesült Államokkal hajtotta végre. Nagy-Britanniának négy nukleáris rakétákat szállító tengeralattjárója van, ezekkel képes atomcsapást végrehajtani, a légi úton szállítható atombombákat ugyanis még 1998-ban kivonták a hadrendbõl.

Ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárók:


Franciaország: a legnagyobb törpe

Franciaország rendelkezik a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával – habár még így is messze elmarad az orosz, vagy amerikai kapacitástól. A kilencvenes években Franciaország is megkezdte atomfegyver-állományának csökkentését: Jacques Chirac elnök még 1996-ban megszüntette az atomrakéták szárazföldi kilövõállásait, felére csökkentve a francia hordozóeszközök kapacitását. 2012 végére az ATSZ szerint Franciaország mintegy háromszáz bevethetõ atomrakétával rendelkezett, melyeket javarészt tengeralattjáróról tudnak bevetni. Párizs ezen felül rendelkezik néhány repülõgéprõl bevethetõ atomfegyverrel is, a többi – meg nem határozott mennyiségû harci fej – szétbontásra vár.

Kína: a leggyorsabban fejlesztõ atomhatalom

Kína a koreai-háború idején kezdte meg atomprogramját, amikor az Egyesült Államok a konfliktus miatt nukleáris fegyvereket telepített a térségbe. Peking 1964-ben robbantotta fel elsõ atombombáját, 32 hónappal késõbb – rekord gyorsasággal – termonukleáris kísérletet hajtott végre. Az ATSZ szerint Kína azóta gyarapítja nukleáris állományát: 2012 végén mintegy 140 szárazföldrõl indítható nukleáris rakétával és 40, repülõgép által hordozható atombombával rendelkezett.

India: Kína miatt fejleszt

India a hatvanas évek közepén kezdte meg atomprogramját, azt követõen, hogy Kína megkezdte kísérleti robbantásait. India 1974-ben hajtotta végre elsõ nukleáris detonációját, majd 1998-ban újabb öt bombát robbantott. India képes légi- valamint szárazföldi úton is célba juttatni atomfegyvereit, a haditengerészeti kapacitáson jelenleg dolgoznak. Az ATSZ szerint India – a rivális Pakisztánhoz hasonlóan – intenzíven fejleszti atomfegyvereit, de a harci fejek pontos számáról nem adtak ki becsléseket.

Kína elsõ, 22 kilotonnás atomrobbantása:


Pakisztán: India miatt fejleszt

1972-ben, az Indiával folytatott harmadik háborút követõen Pakisztán titokban megkezdte saját atomprogramját, hogy Indiához hasonlóan felépítse saját nukleáris arzenálját. 1998-ban, az öt indiai kísérleti robbantásra reagálva Pakisztán hat földalatti detonációt hajtott végre, az iráni határ közelében. Az ATSZ szerint Indiához hasonlóan Pakisztán is intenzíven fejleszti arzenálját, atombombáit képes repülõgépen, vagy szárazföldrõl indítható rakétákon célba juttatni, de tengeri hordozókkal még nem rendelkezik.

Pakisztáni, földalatti atomrobbantás 1998-ban:


Észak-Korea: átverték az amerikaiakat

Észak-Korea három nukleáris atomrobbantást is végrehajtott, a legutóbbi detonációra februárban került sor. A nemzetközi közösségben aggodalmat kelt, hogy atomprogramja mellett ballisztikus rakétákkal is kísérletezik – bár egyelõre nem rendelkezik olyan atomfejjel, amit nagy hatótávolságú rakétával tudna célba juttatni. Szakértõk azonban úgy vélik, hogy Phenjan már legalább 10 atombombához elegendõ plutóniumra tett szert. A kommunista Korea atomprogramja a Yongbyonban felépített szovjet atomreaktorral indult. 1994-ben Phenjan megállapodott az Egyesült Államokkal, hogy felhagy a nukleáris fejlesztés katonai irányával, amiért cserébe Amerika támogatást nyújt a polgári célú reaktorok felépítéséhez. Nyolc évvel késõbb azonban Észak-Korea beismerte, hogy titokban folytatta katonai atomprogramját, majd kiutasította az országból az ENSZ égisze alatt mûködõ Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelõit.

Izrael: a legtitkosabb katonai atomprogram

Izrael nem ismerte el, de nem is cáfolta, hogy rendelkezik atomfegyverekkel. Az ATSZ becslései szerint legalább 80 nukleáris harci fejjel bírnak, és elegendõ nyersanyaguk van további 200 létrehozásához. Izrael rendelkezik nukleáris fegyverekkel felszerelhetõ tengeralattjárókkal, valamint repülõgépekkel is, de szakértõk szerint az izraeli fejlesztésû, Jerikó nevû ballisztikus rakétával is célba juttatható a harci fej.

Irán: atombomba polgári célból?

Az elmúlt évtizedben folyamatos aggodalommal szemléli a nemzetközi közösség Irán nukleáris ambícióit. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy 2011 novemberében kiadott jelentésében arról írt, hogy „hiteles információk” birtokába jutott, így „komoly aggodalmai” vannak az iráni atomprogrammal kapcsolatosan, amely atomfegyverek létrehozásán dolgozhat. Irán azonban azt állítja, hogy polgári felhasználás céljából dúsítja az uránt, ugyanakkor ezt az állítását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem képes megerõsíteni, a szervezet megfigyelõi ugyanis ki vannak tiltva az Iszlám Köztársaságból. Az elmúlt években többször is tárgyalásokra került sor a P5+1 csoport (Oroszország, Franciaország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, valamint Németország) és Irán között, de a mai napig nem történt diplomáciai áttörés a kérdésben.

Irán rendelkezik a Közel-Kelet legnagyobb ballisztikusrakéta-állományával, de szakértõk szerint ezek a fegyverek egyelõre nem képesek nukleáris harci fej szállítására.

atv.hu / CNN
#2 | Balu - 2013. April 05. 08:56:13
Jó, de azért halkan ezt is tegyük hozzá:

South Korea, US Start Huge Military Exercises
http://en.rian.ru/military_news/20130...cises.html

Elég nehéz megmondani, ki a tyúk és ki a tojás. Én úgy látom, hogy az egész helyzet egyetlen tojás - és az a kérdés, hogy ki a tyúk.
#3 | kaponya jozsef - 2013. April 05. 10:06:45
csak azt nem értem nekûnk miert nincs ha korea tudta hasznalni vajon mi miert nem.
#4 | mattila - 2013. April 05. 12:40:14
kaponya jozsef: ki az a nekünk az olvasatodban? Nekünk Magyaroknak? Amiért nem gyárthattunk soha személyautót, amiért tilos tejüzemet, cukorgyárat, édesipari üzemet mûködtetnünk, és még sorolhatnám...
#5 | Perje - 2013. April 05. 22:10:59
Ez még akár haarp is lehet? Milyen különös, hogy éppen most rázta meg a földrengés az orosz-é-koreai-kínai határ környékét. Még kimozdulnak a raketták a kilövõhelyrõl.
Szerencse, hogy a külföldi diplomatákat távozásra kérték fel, ha igaz.
http://rt.com/news/earthquake-russia-...china-395/
#6 | kaponya jozsef - 2013. April 07. 12:20:32
igen nekûnk magyaroknak, mert akkor nem rugdalnanak belenk mindenhol. én fél vilagot be jartam egyedûl csak az oroszok tûntek segitõ késznek a szamomra
#7 | Perje - 2013. April 07. 13:15:50
Mégis ki kit fenyeget?

Elnapoltak Amerikában egy ballisztikus interkontinentális kisérleti rakéta indítását, hogy ne provokálják É-Koreát. ( és kinát, Oroszországot).
http://www.newsru.com/world/07apr2013...ewait.html
#8 | Perje - 2013. April 07. 19:47:33
Hogy a rosseb...Mégis csak háború lehet a Koreai félszigeten. Erre utal az angol királynõ gárdájának elrühesedése. Legutóljára a koreai háború idején csapott le rájuk ez a járvány. Bár most a németeket okolják ezért a fertõzésért. Onnan jöttek haza gyakorlatról, abból a rühes unióból.
s_cicro
http://www.dailymail.co.uk/news/artic...sease.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték