Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

H�rek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Kövér László: A Kárpát-medencei magyarságnak gyarapodni kell


A gyarapodást nevezte a Kárpát-medencei magyar közösségek legfontosabb jövõbeni feladatának Kövér László a horvátországi Pélmonostoron.

Az Országgyûlés elnöke a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen úgy fogalmazott: le kell gyõzni magunkban a kétkedést, a kishitûséget, vállalni kell a megszületendõ életeket és a szüleink által ránk hagyományozott legnagyobb kincsünket, a magyar nyelvet.

"Tudatosítani kell gyermekeinkben, hogy csak akkor lehetnek jó polgárai bármely országnak, ha hûséges tagjai maradnak a magyar nemzetnek" - tette hozzá.

Kövér László mintegy száztagú hallgatósága, a HMDK küldöttei, külhoni magyar szervezetek képviselõi és mások mellett diplomaták elõtt hangsúlyozta, hogy a külhoni közösségek számíthatnak Magyarországra, annak felelõsen gondolkodó polgáraira és a Fideszre is a magyarság erõsítését célzó törekvéseikben.

A házelnök szólt arról, hogy a délszláv háborúban magyarok és horvátok vállvetve küzdöttek szülõföldjük védelméért, Horvátország szabadságáért. "A horvátországi magyarok újra megnyerték maguknak a szülõföldet, újjáépítették otthonaikat és bebizonyították, hogy a bajban is hûséges barátaik a horvátoknak, hûséges polgárai Horvátországnak" - fogalmazott a politikus.

Kövér László úgy vélte: a két évtizeddel ezelõtt létrejött HMDK teljesítette azt a küldetését, hogy nyelvében, hitében és a nemzettel való kapcsolatában megtartsa az emberiségnek a magyarok Horvátországban élõ közösségét. "Teljesítették a rendelkezésre álló eszközökkel, azzal, hogy kiadót szerezve könyvet, folyóiratot jelentettek meg, egyesületeket segítettek, gondoskodtak a magyar oktatási rendszer mûködtetésérõl, közösségek szervezésérõl. Úttörõi voltak a magyar nemzeti összetartozást támogató intézményeknek" - sorolta.

Az Országgyûlés elnöke azt mondta, a HMDK tagjai "mindig tették a dolgukat", akkor is, amikor személyes áldozatokat kellett hozniuk, nemcsak energiát, hanem pénzt is kellett áldozniuk. "Húszesztendõs munkájuk eredményeként megszületett és felnõtt egy új nemzedék, amely megtanult magyarul álmodni, beszélni, olvasni itt, Horvátországban" - fogalmazott. Hozzátette: a HMDK húsz esztendeje ezért méltó minden magyar emlékezetére, tiszteletére.

Kövér László kitért rá, hogy Magyarország és Horvátország kapcsolata a jövõben még szorosabb lehet, tovább erõsödhet a két nemzet barátsága, egymásra utaltsága. "Az európai értékrendi és pénzügyi válság elõbb-utóbb véget ér, és a válság utáni idõszak nyertesei azok lesznek, akik hisznek önmagukban, és erejüket össze tudják adni szomszédjaik erejével" - hangoztatta, majd hozzáfûzte: Magyarország és Horvátország ilyen szomszédja egymásnak.

Reményét fejezte ki, hogy Horvátország európai uniós csatlakozása gazdasági és kulturális téren egyaránt új lehetõségeket nyit meg a két ország, azon belül a horvátországi magyar közösség életében is. "Magyarország segíteni fogja Horvátországot ebben a törekvésében is" - jegyezte meg.

Kövér László azt ajánlotta a horvátországi magyaroknak, éljenek a magyar állampolgárság megszerzésének lehetõségével.

Milorad Batinic, a horvát szábor alelnöke arról szólt, hogy a horvát kormány nagyra értékeli a HMDK mint a horvátországi magyarok egyik szervezetének munkáját és támogatja programjait.

Az alelnök köszönetét fejezte ki Magyarországnak a Horvátország európai uniós csatlakozásához nyújtott támogatásáért. Kiemelte, hogy a két ország viszonya és együttmûködése példaértékû, a kisebbségi politikát mindkét állam magas szinten mûveli.

Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes levélben köszöntötte a HMDK-t.

A horvát elnök szerint a szervezet sikeres munkát végzett és végez a magyarok megmaradása, Horvátország és Magyarország baráti közeledése terén. A magyar politikus azt emelte ki, hogy a HMDK szinte reménytelen idõszakban, a háború és a szétszóródás idején alakult, de a gazdaság, a hagyományõrzés, a hitélet terén végzett kitartó tevékenységével erõsítette és erõsíti a reményt, hogy a magyarok jelen vannak, jelen lesznek, megmaradnak Horvátországban.

Jakab Sándor, a HMDK elnöke felidézte, hogy a horvátországi magyar állampolgárok, társadalmi szervezetek, egyházi közösségek önkéntes, nemzetiségi alapú társulásaként 1993 áprilisában bejegyzett HMDK azért is jött létre, mert alapítói a délszláv háború idején szükségesnek látták, hogy nemzetiségi oldalról is tolmácsolják a világnak Horvátország igazát.

Az elnöknek az eseményen kiosztott tájékoztatójában az olvasható, hogy a horvát költségvetési, továbbá magyarországi támogatásokból, adományokból és tagdíjakból mûködõ HMDK az elõzõ hat horvát parlamenti választáson négyszer szerezte meg a magyaroknak törvényileg biztosított egy képviselõi helyet.
Link

Hozzaszolasok


#1 | von Dorlatosch - 2013. April 07. 07:48:48
Gyarapodáson gondolom a betelepülést érti, mint ahogyan a magyar nemzeten is a magyarul beszélõ, magyar névvel rendelkezõ sorstársait.

Kövér László kitért rá, hogy Magyarország és Horvátország kapcsolata a jövõben még szorosabb lehet, tovább erõsödhet a két nemzet barátsága, egymásra utaltsága.


Olyannyira szoros lehet, hogy egybe is csatolják õket hamarosan.
#2 | postaimre - 2013. April 07. 09:40:17
Fõleg a fiatalok nem akarnak az orbáni Magyarországon maradni

A képzett rétegek exodusa címmel számol be a Kurier címû bécsi napilap arról, hogy fõleg a fiatalok nem akarnak az orbáni Magyarországon maradni. A Reuters a Magyar Nemzeti Bankkal és a Matolcsy-féle növekedésösztönzõ lépésekkel foglalkozik. Nemzetközi sajtószemle.
Reuters
Király Júlia nem gondolja, hogy a Matolcsy-féle hármas terv be tudja indítani a növekedést, ám azt nem árulta el, hogy mire alapozza a véleményét. Az MNB alelnöke tartózkodott a szavazástól a Monetáris Tanácsban, mert a vita elõtt mindössze 35 percet kapott, hogy áttanulmányozza a 40-oldalas dokumentumot. Azt is elmondta, hogy a testület korábban nem vitatta meg az indítványokat elõre. A bank sajtóosztálya annyit közölt, hogy a Tanács elé kerülõ javaslatok nem nyilvánosak, a napirend titkos.

A Reuters megkérdezte a grémium egy másik tagját is – a többi nyolcat már mind az Orbán-kabinet nevezte ki -, ám az illetõ nem volt hajlandó közölni, hogy neki mikor adták oda a tervezetet. Az nem ismeretes, hogy más is tartózkodott-e.

A hírügynökség megjegyzi, hogy a program a vártnál kevésbé volt kockázatos, így általában jól fogadták, ám piaci szereplõk továbbra is aggódnak, hogy a kormány hosszabb távon aláássa a jegybank függetlenségét, emiatt azután az intézmény a jövõben nem lesz képes megvétózni, ha a központi politika a pénzügyi stabilitást veszélyezteti.


Kurier
A képzett rétegek exodusa címmel számol be a lap arról, hogy fõleg a fiatalok nem akarnak az orbáni Magyarországon maradni. A nyilvánosság elõtt a lavinát Matolcsy György indította el, amikor bejelentette, hogy már fél millió magyar dolgozik külföldön, amin azután elcsámcsogott a sajtó.

Az Európa jövõjét borúlátóan megítélõ és nemzeti-populista Orbán azonban csak a távozás egyik oka. Mindazonáltal Sík Endre (Tárki) nem tudja, hogy a korábbi gazdasági miniszter honnan vette az ötszázezres adatot. A kutató szerint a valós szám: 300 ezer, amiben nincsenek benne a feketemunkások és az ingázók. De ez még mindig jóval több, mint a kormány által megadott 170 ezer. Mindenesetre – ahogy azt Sík közölte – nagyon sokszor egész családok fordítanak hátat az országnak, mert idehaza a jó képzés birtokában sincs nagy perspektíva elõttük. Az indokok között szerepel a válság, a pesszimizmus, a kilátástalanság, de a politikai megfontolás is.

Legutóbb a hatalom a röghöz kötés tervével keltett feltûnést. Közben mind több jelentés érkezik arról, hogy nagy számban veszik a kalapjukat orvosok és ápolónõk. Mint Éger István, az Orvosi Kamarától jelezte: tavaly 1108-an jelentették be ez irányú szándékukat. És ezen a két évvel ezelõtti béremelés sem segített. Évente százával távoznak orvosok és az ápoló személyzet tagjai, fõleg Németországba, Ausztriába és Svájcba, hogy ott jobban keressenek. Ám Sík Endre elismeri: sokan csak átmenetileg választanak új országot maguknak. De hogy mennyien hajlandók visszajönni, azt nehéz felmérni, mert nem tudni, miként alakul a magyar gazdasági helyzet.
http://www.168ora.hu/itthon/kurier-fo...12377.html
#3 | Kata52 - 2013. April 07. 09:48:19
Nemcsak a fiatalok mennek el,hanem a hatvanas korosztály is!!!Hiszen kormányzati szinten elismerték ugyan hogy milyen alacsonyak az átlag nyugdíjak,de a 10%-os rezsicsökkentés erre a problémára is csak szemfényvesztés!
#4 | mindannyiunknak - 2013. April 07. 12:00:08
Hát hát... van még nekem is új a nap alatt. Például:

1959. évi IV. törvény

"12. §17 Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvõképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek."

Itt jön a logikai bukfenc, ami szinte mindegyik magyarországi törvényre jellemzõ:

"10. § (1)17 Házasságot nagykorú férfi és nõ köthet.
(2)18 Kiskorú csak a gyámhatóság elõzetes engedélyével köthet házasságot.
(3)19 A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte."

( A kiskorú fogalmát törvény határozza meg, de a nagykorút nem! S több helyen mégis hivatkoznak egy olyan fogalomra, amit törvény nem határoz meg. S ezért van az, hogy ilyen dilemmáknál a bírók hol ide, hol oda döntenek. S kik is valójában a fiatalkorúak, akikre oly' sokszor hivatkoznak? )


Ezek szerint 18 év alatt lehet házasságot kötni, s így valaki már a 18. éve elõtt választóvá is válik.

"Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

XXIII. cikk

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen."

Most már csak az a nyitott kérdés, hogy aki nem kiskorú az vajon nagykorú?

És kikre oly' jellemzõ, hogy 18 év alatt házasságot kötnek? 10-12 évesen már gyereket szülnek?
( Igen! A finnekre! )
#5 | Griff3 - 2013. April 07. 18:09:39
Kövér László, anyja neve Ábrahám, gondolom érthetõ,
nem csípem a gyereket.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték