Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az olcsó pénz végjátéka: esnek még ki újabb csontvázak
Ha repülõvel végigutaznánk Írországtól Ciprusig, befejezetlen építkezések, félbemaradt beruházások mutatnák merre pusztít válság Európában.
Rácz Margit, a MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatási igazgatója szerint egy repülõút kiválóan be tudná mutatni, hogy földrajzilag Európa mely régióit sújtja válság, és annak milyen az intenzitása. A félbemaradt építkezések, torzók gyakoriságából ugyanis viszonylag pontos következtetést lehet levonni az adott régió gazdaságáról. De hogy hogyan jutott ide Európa, milyen stációkon keresztül értünk el a ciprusi banki betétek megadóztatásáig, arról Rácz Margit "Az eurózóna válsága" címen tartott elõadást a napokban.
A kutatási igazgató szerint a mostani gazdasági válságnak nem Európa a kirobbantója, de az egyik legnagyobb elszenvedõje. 2008 óta alapvetõen két problémakör határozta meg az európai válságkezelést: honnan szerezzenek pénzt a válságba jutott országok megmentéséhez, illetve milyen szabályokat hozzanak, hogy elkerüljék egyrészt a mostani válság eszkalálódását, másrészt újbóli felbukkanását. Brüsszel végig kénytelen vékony mezsgyén egyensúlyozni, hiszen úgy kell kívülrõl belenyúlni a folyamatokba, hogy azok ne kérdõjelezzék meg a parlamentáris demokrácia szabályait, hiszen az országokat csõdbe, vagy csõd közelbe vezetõ kormányokat demokratikus módon választották meg, bár azok nem transzparensen és nem jól kezelték a közpénzügyeket. A mentõcsomagokhoz szükséges likvid források elõteremtése is komoly problémákat vetett fel, hiszen kezdetben nem volt hova rohanni pénzért; az EU-tagországoknál volt (és van) a nemzeti költségvetés. Ráadásul a mentõcsomagok fiskális transzfert jelentenek, ami pontosan ellentmond az eredeti uniós elképzeléseknek.
Dolgozzon a pénzügyi szférában! Válasszon több száz lehetõség közül!
2010 elejéig tulajdonképpen semmi olyan nem történt Európában, ami a többi kontinensen többé-kevésbé ne játszódott volna le a Lehman Brothers bedõlése után. 2010 januárjában aztán a görög pénzügyminiszter egy Ecofin (az EU tagországok pénzügyminiszterei) ülésen kollégáival közölte, hogy Görögország nem tudja a piacról tovább finanszírozni magát. Beütött az államcsõd, amely felébresztette az európai vezetõket álmodozásukból és elindította azt a szabályozási folyamatot, amely akár az Európai Egyesült Államokhoz is elvezethet.
A görögöket végül egy 110 milliárd eurós csomaggal mentették meg, amibõl 25 százalékot az IMF is magára vállalt. Ezzel párhuzamosan 2010 májusában felállították az EFSF-t (European Financial Stability Facility), illetve az EFSM-t (European Financial Stabilisation Mechanism). Az EFSF önállóan bocsáthat ki kötvényeket, vagyis a piacról tud forrást bevonni, így a 110 milliárdos görög csomaggal ellentétben közvetlenül nem terheli meg a nemzeti költségvetéseket. Mivel a mögötte álló európai országok közül ekkor még 5 eurózóna országnak is AAA-s (vagyis a legkiválóbb) besorolása volt, így könnyen és olcsón jutott pénzhez. Az európai vezetõk pedig hátradõltek, de mint kiderült csak pár hónap nyugalom jutott.
Euró, euróövezet
Euró, euróövezet
Veszélybe kerülhetnek a nagybetétek bankcsõd esetén
Az EU17 átlagán felül bõvült a magyar kiskereskedelem
Draghi: az EKB folytatja a laza monetáris politikát, ameddig szükséges
Az EKB is tartotta az irányadó kamatlábat
Újabb csökkenõ BMI-adatok jöttek az euróövezetbõl
További cikkek »
Hiszen 2010 õszén Írország jelentkezett be mentõcsomagért, ami azért is érdekes, hiszen a kelta tigris kiváló, irigylésre méltó fiskális számokkal rendelkezett. A bankrendszere viszont túl nagyra nõtt, a válság elõtti olcsó pénz pedig fújta a lufit, plázák, ingatlanok, lakások épültek mindenfele. Amikor pedig kidurrant a lufi, bedõlt bankrendszert, nullázódott építõipart, és az olcsó pénz végjátékaként számtalan torzót, befejezetlen építkezést hagyott maga mögött.
Az írek 82 milliárdot kértek, az EU viszont itt már komolyabb feltételekhez szabta a segítséget. Az uniós vezetõknek ugyanis "bántotta a szemét", hogy Írország a válság elõtt az alacsony adókulcsával "tõkefaló" lett, vonzotta a cégeket. Brüsszel azt kérte Dublintól, hogy a mentõcsomagért cserébe emelje meg a vállalati adókulcsokat. Az írek erre azt mondtak, köszönik, de ebben az esetben nem tartanak igényt a segélyre. Végül kompromisszum született és az adókulcs helyett az adóalap harmonizálását fogadták el.
Az írek után tavasszal a portugálok jöttek, majd ismét a görögök kerültek a középpontba. Az IMF, amely az eddigi valamennyi európai uniós mentõcsomagban 25-25 százalékkal részt vett, megijedt, hogy az elsõ görög mentõcsomagban folyósított hitelét nem kapja vissza, mivel a görög adósságpálya fenntarthatatlanná vált. Azt kérte, hogy a többiek engedjék el az adósság egy részét, amit Merkel nem tudott vállalni, hiszen akkor - leginkább a német - adófizetõk pénze bukott volna. (Az elsõ csomag jelentõs részét az eurózóna tagországainak költségvetései tették össze.) Így újabb csomag, valamint a magánhitelezõk adósságelengedése következett.
Eközben Brüsszelben az új szabályozási mechanizmusokat keresték, és kidolgozták például a hatos csomagot, amelyben úgy akarták megerõsíteni a szubnacionális érveket, hogy bevezették a fordított szavazást. Az EB önállóan elindíthatja például a túlzott deficiteljárást, amelyet ugyan az Ecofin le tud szavazni, de csak kétharmados többséggel.
Továbbá az EFSF és az EFSM mellé még egy újabb "mentõalap", az állandónak szánt ESM jött létre. A három alap együtt pedig immár összesen 1000 milliárd eurós kerettel rendelkezett.
2012-ben aztán a hitelminõsítõk áldásos tevékenységének is köszönhetõen a spanyolok és az olaszok is bajba kerültek. A spanyolok az írekhez hasonlóan a kidurrant ingatlanlufi miatt megroggyant bankrendszerük miatt szenvedtek, így õk azt kérték Merkeléktõl, hogy az európai bankok közvetlenül fordulhassanak az európai mentõmechanizmusokhoz. Bár a spanyol bankok 100 milliárd euró értékben mentõcsomagot kapnak, újabb probléma merült fel. Az országok költségvetéseinek ellenõrzésére ugyanis megvan a módszer, a bankok mûködését viszont nem tudják felügyelni. Így jött az igény az európai bankfelügyeletre, illetve unióra. Ez utóbbi annyival több a bankfelügyeletnél, hogy közvetlen pénzmozgást is magában foglal, hiszen mögötte ott van a bankszanálási, illetve betétbiztosítási alap is. Ez utóbbit a németek nem akarják, így végül is - jelen tudásunk szerint – közös európai bankfelügyelet jön majd létre.
Az olaszokat pedig az EKB korlátlan állampapír-vásárlási ígérete, valamint a Monti-kormány reformintézkedései mentették meg a csõdtõl.
Az európai válság-saga 2013 tavaszára Ciprusig, illetve a banki betétek "megadóztatásáig jutott", és ki tudja még hol a vége. Rácz Margit az mfor.hu-nak arra a kérdésére, hogy milyen fundamentális okokkal lehet magyarázni, hogy Szlovákia is felmerült azon országok között, amelyek bajba kerülhetnek, nem tudott válaszolni. Abban viszont egészen biztos, hogy a válság nem ér végett Ciprussal és sorban fognak kidõlni olyan csontvázak, amelyekre most még nem is gondolunk.
szp
mfor.hu
Link
Rácz Margit, a MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatási igazgatója szerint egy repülõút kiválóan be tudná mutatni, hogy földrajzilag Európa mely régióit sújtja válság, és annak milyen az intenzitása. A félbemaradt építkezések, torzók gyakoriságából ugyanis viszonylag pontos következtetést lehet levonni az adott régió gazdaságáról. De hogy hogyan jutott ide Európa, milyen stációkon keresztül értünk el a ciprusi banki betétek megadóztatásáig, arról Rácz Margit "Az eurózóna válsága" címen tartott elõadást a napokban.
A kutatási igazgató szerint a mostani gazdasági válságnak nem Európa a kirobbantója, de az egyik legnagyobb elszenvedõje. 2008 óta alapvetõen két problémakör határozta meg az európai válságkezelést: honnan szerezzenek pénzt a válságba jutott országok megmentéséhez, illetve milyen szabályokat hozzanak, hogy elkerüljék egyrészt a mostani válság eszkalálódását, másrészt újbóli felbukkanását. Brüsszel végig kénytelen vékony mezsgyén egyensúlyozni, hiszen úgy kell kívülrõl belenyúlni a folyamatokba, hogy azok ne kérdõjelezzék meg a parlamentáris demokrácia szabályait, hiszen az országokat csõdbe, vagy csõd közelbe vezetõ kormányokat demokratikus módon választották meg, bár azok nem transzparensen és nem jól kezelték a közpénzügyeket. A mentõcsomagokhoz szükséges likvid források elõteremtése is komoly problémákat vetett fel, hiszen kezdetben nem volt hova rohanni pénzért; az EU-tagországoknál volt (és van) a nemzeti költségvetés. Ráadásul a mentõcsomagok fiskális transzfert jelentenek, ami pontosan ellentmond az eredeti uniós elképzeléseknek.
Dolgozzon a pénzügyi szférában! Válasszon több száz lehetõség közül!
2010 elejéig tulajdonképpen semmi olyan nem történt Európában, ami a többi kontinensen többé-kevésbé ne játszódott volna le a Lehman Brothers bedõlése után. 2010 januárjában aztán a görög pénzügyminiszter egy Ecofin (az EU tagországok pénzügyminiszterei) ülésen kollégáival közölte, hogy Görögország nem tudja a piacról tovább finanszírozni magát. Beütött az államcsõd, amely felébresztette az európai vezetõket álmodozásukból és elindította azt a szabályozási folyamatot, amely akár az Európai Egyesült Államokhoz is elvezethet.
A görögöket végül egy 110 milliárd eurós csomaggal mentették meg, amibõl 25 százalékot az IMF is magára vállalt. Ezzel párhuzamosan 2010 májusában felállították az EFSF-t (European Financial Stability Facility), illetve az EFSM-t (European Financial Stabilisation Mechanism). Az EFSF önállóan bocsáthat ki kötvényeket, vagyis a piacról tud forrást bevonni, így a 110 milliárdos görög csomaggal ellentétben közvetlenül nem terheli meg a nemzeti költségvetéseket. Mivel a mögötte álló európai országok közül ekkor még 5 eurózóna országnak is AAA-s (vagyis a legkiválóbb) besorolása volt, így könnyen és olcsón jutott pénzhez. Az európai vezetõk pedig hátradõltek, de mint kiderült csak pár hónap nyugalom jutott.
Euró, euróövezet
Euró, euróövezet
Veszélybe kerülhetnek a nagybetétek bankcsõd esetén
Az EU17 átlagán felül bõvült a magyar kiskereskedelem
Draghi: az EKB folytatja a laza monetáris politikát, ameddig szükséges
Az EKB is tartotta az irányadó kamatlábat
Újabb csökkenõ BMI-adatok jöttek az euróövezetbõl
További cikkek »
Hiszen 2010 õszén Írország jelentkezett be mentõcsomagért, ami azért is érdekes, hiszen a kelta tigris kiváló, irigylésre méltó fiskális számokkal rendelkezett. A bankrendszere viszont túl nagyra nõtt, a válság elõtti olcsó pénz pedig fújta a lufit, plázák, ingatlanok, lakások épültek mindenfele. Amikor pedig kidurrant a lufi, bedõlt bankrendszert, nullázódott építõipart, és az olcsó pénz végjátékaként számtalan torzót, befejezetlen építkezést hagyott maga mögött.
Az írek 82 milliárdot kértek, az EU viszont itt már komolyabb feltételekhez szabta a segítséget. Az uniós vezetõknek ugyanis "bántotta a szemét", hogy Írország a válság elõtt az alacsony adókulcsával "tõkefaló" lett, vonzotta a cégeket. Brüsszel azt kérte Dublintól, hogy a mentõcsomagért cserébe emelje meg a vállalati adókulcsokat. Az írek erre azt mondtak, köszönik, de ebben az esetben nem tartanak igényt a segélyre. Végül kompromisszum született és az adókulcs helyett az adóalap harmonizálását fogadták el.
Az írek után tavasszal a portugálok jöttek, majd ismét a görögök kerültek a középpontba. Az IMF, amely az eddigi valamennyi európai uniós mentõcsomagban 25-25 százalékkal részt vett, megijedt, hogy az elsõ görög mentõcsomagban folyósított hitelét nem kapja vissza, mivel a görög adósságpálya fenntarthatatlanná vált. Azt kérte, hogy a többiek engedjék el az adósság egy részét, amit Merkel nem tudott vállalni, hiszen akkor - leginkább a német - adófizetõk pénze bukott volna. (Az elsõ csomag jelentõs részét az eurózóna tagországainak költségvetései tették össze.) Így újabb csomag, valamint a magánhitelezõk adósságelengedése következett.
Eközben Brüsszelben az új szabályozási mechanizmusokat keresték, és kidolgozták például a hatos csomagot, amelyben úgy akarták megerõsíteni a szubnacionális érveket, hogy bevezették a fordított szavazást. Az EB önállóan elindíthatja például a túlzott deficiteljárást, amelyet ugyan az Ecofin le tud szavazni, de csak kétharmados többséggel.
Továbbá az EFSF és az EFSM mellé még egy újabb "mentõalap", az állandónak szánt ESM jött létre. A három alap együtt pedig immár összesen 1000 milliárd eurós kerettel rendelkezett.
2012-ben aztán a hitelminõsítõk áldásos tevékenységének is köszönhetõen a spanyolok és az olaszok is bajba kerültek. A spanyolok az írekhez hasonlóan a kidurrant ingatlanlufi miatt megroggyant bankrendszerük miatt szenvedtek, így õk azt kérték Merkeléktõl, hogy az európai bankok közvetlenül fordulhassanak az európai mentõmechanizmusokhoz. Bár a spanyol bankok 100 milliárd euró értékben mentõcsomagot kapnak, újabb probléma merült fel. Az országok költségvetéseinek ellenõrzésére ugyanis megvan a módszer, a bankok mûködését viszont nem tudják felügyelni. Így jött az igény az európai bankfelügyeletre, illetve unióra. Ez utóbbi annyival több a bankfelügyeletnél, hogy közvetlen pénzmozgást is magában foglal, hiszen mögötte ott van a bankszanálási, illetve betétbiztosítási alap is. Ez utóbbit a németek nem akarják, így végül is - jelen tudásunk szerint – közös európai bankfelügyelet jön majd létre.
Az olaszokat pedig az EKB korlátlan állampapír-vásárlási ígérete, valamint a Monti-kormány reformintézkedései mentették meg a csõdtõl.
Az európai válság-saga 2013 tavaszára Ciprusig, illetve a banki betétek "megadóztatásáig jutott", és ki tudja még hol a vége. Rácz Margit az mfor.hu-nak arra a kérdésére, hogy milyen fundamentális okokkal lehet magyarázni, hogy Szlovákia is felmerült azon országok között, amelyek bajba kerülhetnek, nem tudott válaszolni. Abban viszont egészen biztos, hogy a válság nem ér végett Ciprussal és sorban fognak kidõlni olyan csontvázak, amelyekre most még nem is gondolunk.
szp
mfor.hu
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2013. April 08. 08:38:14
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.