Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mindent tudni akarnak rolad, meg ha kulfoldon elsz is.
Ellentétes az Európai Unió alapelveivel, például az emberek szabad mozgásával az a hazai jogszabály, amely szerint külföldre költözésnél a magyarok csak a gyámhatóság engedélyével vihetik magukkal a gyerekeiket. Ha ilyet nem kérnek, olyan - hosszas, kínos pillanatokkal járó - procedúrával nézhetnek szembe, mint a hvg.hu-nak errõl mesélõ orvos házaspár.
Ügyvédjelölt
Álláshirdetés
Egy Spanyolországban négy éve orvosként dolgozó magyar házaspár ügyében kezdett vizsgálatot tavaly a gyámügy. A szülõknek utólag kellett igazolniuk, hogy ikerlányaik megfelelõ körülmények között élnek és iskolába is járnak új lakóhelyükön „Megunván a magyarországi szélmalomharcot, az egyre növekvõ orvosellenességet, az európai viszonylatban röhejesen alacsony fizetést és a betegek által hihetetlen magasnak hitt paraszolvenciát, optimistán nekivágtunk a világnak, és a véletlen úgy hozta, hogy a spanyol tengerparton sikerült állást találni. Nem rossz kis véletlen, igaz? :-)” Így mesélte el blogján a Bodnár-család, hogyan is kerültek ki Spanyolországba.
Levél a gyámhivataltól
Nem gondoltak semmi rosszra, amikor tavaly februárban a madridi nagykövet felhívta az édesanyát, Bodnár Editet, és arról értesítette, hogy a magyar gyámügy levelét szeretné neki elküldeni, amihez szüksége lenne egy e-mail címre. Ebbõl derült ki, hogy a szülõknek 30 napon belül be kell szerezniük egy gyámhatósági jóváhagyást kiskorú gyerekeik kivándorlásához, mert a kiköltözésnél ezt elmulasztották, és ezzel megsértették a magyar szabályokat.
A feladatot az édesanyának a gyámügynél is megerõsítették. „Igazolni kell, hogy nem a híd alatt lakom, járatom õket iskolába, a jövedelmem elegendõ a két gyerek megfelelõ életszínvonalának biztosításához, a környezet megfelelõ a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlõdéséhez stb.” – írta blogjában az édesanya, megjegyezve: „nagyon kedves, hogy így aggódnak (a gyámhatóságnál), de akkor felõlük az elmúlt három évben éhen is halhattak volna? A gyámügy részérõl közölték azt is, hogy iskolába is tök illegálisan járnak a csajok, mert ahhoz is az õ engedélyük kellett volna.”
Kiskorú gyerekkel annyira nem is egyszerû legálisan külföldre távozni
Fotó: Fazekas István
Ezek után a szülõk rákérdeztek arra, mi van akkor, ha esetleg nem találnák megfelelõnek a körülményeket, csak nem állami gondozásba vennék a lányaikat? „Azt hiszem a hivatalnok érezhetett némi iróniát a hangunkban, mert megfenyegetett minket: ha nem érezzük át a helyzet komolyságát és nem nyújtjuk be a papírokat idõben, akkor 'magasabb szintre helyezi az ügyet'” – idézte fel a beszélgetést Bodnár Edit.
Edit e-mailben válaszolt a hvg.hu kérdéseire. Mint írta, a megindult gyámügyi eljárásban nem egyeztek bele, hogy részletes átvilágítás készüljön anyagi helyzetükrõl. Ehhez be kellett volna mutatniuk a lakás tulajdoni vagy bérleti szerzõdését, valamint jövedelemigazolásokat, iskolalátogatási igazolást, és részletes környezettanulmány is készült volna. Nem értettük – tette hozzá az anya –, hogy mennyiben befolyásolja a döntést az, hogy van-e automata mosógépük, autójuk, hiszen nem ezeken múlik, ki miként neveli a gyerekét.
Repülõtéren õrizetbe vett szülõ
Hogy a történet nem egyedülálló, arról Illés Blanka családjogi ügyvéd beszélt a hvg.hu-nak. Elmondta, volt olyan eset, amikor a külföldrõl hazatérõ szülõket a repülõtéren vették õrizetbe kiskorú jogellenes elvitele miatt. „Amikor ugyanis a gyámhivatalnál kiderül, mondjuk az iskola révén, hogy a tanköteles gyerek már nem oda jár, akkor a magyar jogszabályok alapján kiskorú jogellenes elvitele miatt indul eljárás a szülõkkel szemben, és körözést adnak ki ellenük.” Illés Blanka megjegyezte, az õrizetbe vett házaspár esetében sikerült tisztázni az ügyet, de "ad absurdum az is elõfordulhatott volna, hogy csemetéiket gyerekotthonban helyezik el".
„Igaz, a törvény ellentétes az Európai Unió elveivel, így az emberek mozgásának szabadságával, de eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy változtassanak a jogszabályokon. A gyámhivatal engedélyéhez jövedelemigazolást kell benyújtani, a lakhatás körülményeirõl környezettanulmány készül, illetve a szülõnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a gyerek hova jár iskolába és mit tanul. Igazolás kell az egészségbiztosítási jogviszonyról is – sorolta a teljesítendõ penzumokat Illés Blanka. Ha a szülõk külön élnek vagy elváltak, és az egyik fél nem járul hozzá a gyerek külföldre viteléhez, akkor automatikusan bíróság elé kerül az ügy.
Editék esetében a spanyol ügyintézõk igazolását magyarra fordíttatva eljuttatták a területileg illetékes gyámhivatalhoz, ott azonban ezt nem fogadták el, részletes környezettanulmányt kérnek tõlük – írta a hvg.hu-nak az édesanya. "Emiatt a gyámügyi eljárás megakadt, és jelenleg ott tartunk, hogy illegálisan tartjuk a lányokat külföldön", így várják a Polgári törvénykönyv módosítását, vagy azt, hogy a gyerekek elérjék a 18 éves életkort és maguk kijelentkezzenek. „Meglátjuk melyik lesz elõbb...” – jegyezte meg.
A kérelmek többségét engedélyezik
Budapest Fõváros Kormányhivatala (BFKH) Szociális és Gyámhivatalának 2011. szeptember 1-jétõl 2012 júliusáig tizenkét esetben kellett döntenie arról, engedélyezi-e a „gyermek végleges külföldre távozását” – tájékoztatta a hvg.hu-t a BFKH sajtófõnöke, Szivák Bernadett. Az egy tucat kérelembõl hetet hagytak jóvá, öt eljárás pedig megszûnt. (Az eljárások akkor szûnnek meg, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta, vagy mert megváltoztatta külföldre távozási szándékát, esetleg, mert a különélõ szülõk nem értettek egyet a külföldre távozás kérdésében, s bíróság elé került az ügy.) Elutasítás ebben az idõszakban nem volt, és 2011. január és augusztus között is csak egy ügyet zártak le ezzel. Akkor tíz kérelemhez hozzájárultak, három eljárás pedig megszûnt. A sajtófõnök közlése szerint az elutasítás oka az, ha a szülõk között vita alakul ki arról, hogy külföldre menjen-e a gyerek, ekkor elõbb-utóbb bírói útra terelik az ügyet. A másik indok az, ha az itthon maradó szülõ és a gyerek közötti kapcsolattartás nem biztosított.
„Az ügyek jellemzõen a családok kitelepedését követõen indultak” – mondta Szivák Bernadett, mivel az emberek abban a tudatban lépnek, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, õk pedig szabadon mozoghatnak, költözhetnek, letelepedhetnek. Pedig gyermekeik esetében a végleges külföldre távozás gyámhivatali engedélyhez kötött. Hozzátette: ha kiskorú jogellenes elvitele ügyében eljárás indul, akkor az már a bírósági hatásköre. Szivák Bernadett a hvg.hu kérdésre, hogy a jogszabály nem ellentétes-e az EU elveivel és korlátozza az emberek szabad mozgását, azt mondta, „ennek eldöntése az Alkotmánybíróság hatásköre”.
Ügyvédjelölt
Álláshirdetés
Egy Spanyolországban négy éve orvosként dolgozó magyar házaspár ügyében kezdett vizsgálatot tavaly a gyámügy. A szülõknek utólag kellett igazolniuk, hogy ikerlányaik megfelelõ körülmények között élnek és iskolába is járnak új lakóhelyükön „Megunván a magyarországi szélmalomharcot, az egyre növekvõ orvosellenességet, az európai viszonylatban röhejesen alacsony fizetést és a betegek által hihetetlen magasnak hitt paraszolvenciát, optimistán nekivágtunk a világnak, és a véletlen úgy hozta, hogy a spanyol tengerparton sikerült állást találni. Nem rossz kis véletlen, igaz? :-)” Így mesélte el blogján a Bodnár-család, hogyan is kerültek ki Spanyolországba.
Levél a gyámhivataltól
Nem gondoltak semmi rosszra, amikor tavaly februárban a madridi nagykövet felhívta az édesanyát, Bodnár Editet, és arról értesítette, hogy a magyar gyámügy levelét szeretné neki elküldeni, amihez szüksége lenne egy e-mail címre. Ebbõl derült ki, hogy a szülõknek 30 napon belül be kell szerezniük egy gyámhatósági jóváhagyást kiskorú gyerekeik kivándorlásához, mert a kiköltözésnél ezt elmulasztották, és ezzel megsértették a magyar szabályokat.
A feladatot az édesanyának a gyámügynél is megerõsítették. „Igazolni kell, hogy nem a híd alatt lakom, járatom õket iskolába, a jövedelmem elegendõ a két gyerek megfelelõ életszínvonalának biztosításához, a környezet megfelelõ a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlõdéséhez stb.” – írta blogjában az édesanya, megjegyezve: „nagyon kedves, hogy így aggódnak (a gyámhatóságnál), de akkor felõlük az elmúlt három évben éhen is halhattak volna? A gyámügy részérõl közölték azt is, hogy iskolába is tök illegálisan járnak a csajok, mert ahhoz is az õ engedélyük kellett volna.”
Kiskorú gyerekkel annyira nem is egyszerû legálisan külföldre távozni
Fotó: Fazekas István
Ezek után a szülõk rákérdeztek arra, mi van akkor, ha esetleg nem találnák megfelelõnek a körülményeket, csak nem állami gondozásba vennék a lányaikat? „Azt hiszem a hivatalnok érezhetett némi iróniát a hangunkban, mert megfenyegetett minket: ha nem érezzük át a helyzet komolyságát és nem nyújtjuk be a papírokat idõben, akkor 'magasabb szintre helyezi az ügyet'” – idézte fel a beszélgetést Bodnár Edit.
Edit e-mailben válaszolt a hvg.hu kérdéseire. Mint írta, a megindult gyámügyi eljárásban nem egyeztek bele, hogy részletes átvilágítás készüljön anyagi helyzetükrõl. Ehhez be kellett volna mutatniuk a lakás tulajdoni vagy bérleti szerzõdését, valamint jövedelemigazolásokat, iskolalátogatási igazolást, és részletes környezettanulmány is készült volna. Nem értettük – tette hozzá az anya –, hogy mennyiben befolyásolja a döntést az, hogy van-e automata mosógépük, autójuk, hiszen nem ezeken múlik, ki miként neveli a gyerekét.
Repülõtéren õrizetbe vett szülõ
Hogy a történet nem egyedülálló, arról Illés Blanka családjogi ügyvéd beszélt a hvg.hu-nak. Elmondta, volt olyan eset, amikor a külföldrõl hazatérõ szülõket a repülõtéren vették õrizetbe kiskorú jogellenes elvitele miatt. „Amikor ugyanis a gyámhivatalnál kiderül, mondjuk az iskola révén, hogy a tanköteles gyerek már nem oda jár, akkor a magyar jogszabályok alapján kiskorú jogellenes elvitele miatt indul eljárás a szülõkkel szemben, és körözést adnak ki ellenük.” Illés Blanka megjegyezte, az õrizetbe vett házaspár esetében sikerült tisztázni az ügyet, de "ad absurdum az is elõfordulhatott volna, hogy csemetéiket gyerekotthonban helyezik el".
„Igaz, a törvény ellentétes az Európai Unió elveivel, így az emberek mozgásának szabadságával, de eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy változtassanak a jogszabályokon. A gyámhivatal engedélyéhez jövedelemigazolást kell benyújtani, a lakhatás körülményeirõl környezettanulmány készül, illetve a szülõnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a gyerek hova jár iskolába és mit tanul. Igazolás kell az egészségbiztosítási jogviszonyról is – sorolta a teljesítendõ penzumokat Illés Blanka. Ha a szülõk külön élnek vagy elváltak, és az egyik fél nem járul hozzá a gyerek külföldre viteléhez, akkor automatikusan bíróság elé kerül az ügy.
Editék esetében a spanyol ügyintézõk igazolását magyarra fordíttatva eljuttatták a területileg illetékes gyámhivatalhoz, ott azonban ezt nem fogadták el, részletes környezettanulmányt kérnek tõlük – írta a hvg.hu-nak az édesanya. "Emiatt a gyámügyi eljárás megakadt, és jelenleg ott tartunk, hogy illegálisan tartjuk a lányokat külföldön", így várják a Polgári törvénykönyv módosítását, vagy azt, hogy a gyerekek elérjék a 18 éves életkort és maguk kijelentkezzenek. „Meglátjuk melyik lesz elõbb...” – jegyezte meg.
A kérelmek többségét engedélyezik
Budapest Fõváros Kormányhivatala (BFKH) Szociális és Gyámhivatalának 2011. szeptember 1-jétõl 2012 júliusáig tizenkét esetben kellett döntenie arról, engedélyezi-e a „gyermek végleges külföldre távozását” – tájékoztatta a hvg.hu-t a BFKH sajtófõnöke, Szivák Bernadett. Az egy tucat kérelembõl hetet hagytak jóvá, öt eljárás pedig megszûnt. (Az eljárások akkor szûnnek meg, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta, vagy mert megváltoztatta külföldre távozási szándékát, esetleg, mert a különélõ szülõk nem értettek egyet a külföldre távozás kérdésében, s bíróság elé került az ügy.) Elutasítás ebben az idõszakban nem volt, és 2011. január és augusztus között is csak egy ügyet zártak le ezzel. Akkor tíz kérelemhez hozzájárultak, három eljárás pedig megszûnt. A sajtófõnök közlése szerint az elutasítás oka az, ha a szülõk között vita alakul ki arról, hogy külföldre menjen-e a gyerek, ekkor elõbb-utóbb bírói útra terelik az ügyet. A másik indok az, ha az itthon maradó szülõ és a gyerek közötti kapcsolattartás nem biztosított.
„Az ügyek jellemzõen a családok kitelepedését követõen indultak” – mondta Szivák Bernadett, mivel az emberek abban a tudatban lépnek, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, õk pedig szabadon mozoghatnak, költözhetnek, letelepedhetnek. Pedig gyermekeik esetében a végleges külföldre távozás gyámhivatali engedélyhez kötött. Hozzátette: ha kiskorú jogellenes elvitele ügyében eljárás indul, akkor az már a bírósági hatásköre. Szivák Bernadett a hvg.hu kérdésre, hogy a jogszabály nem ellentétes-e az EU elveivel és korlátozza az emberek szabad mozgását, azt mondta, „ennek eldöntése az Alkotmánybíróság hatásköre”.
Hozzaszolasok
#1 |
BB77
- 2013. April 09. 09:58:44
#2 |
bandee
- 2013. April 09. 10:36:46
#3 |
Alexandros
- 2013. April 09. 16:22:02
#4 |
vesterhagen
- 2013. April 09. 19:24:33
#5 |
vesterhagen
- 2013. April 09. 19:52:23
#6 |
cico
- 2013. April 10. 12:50:15
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.