Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Te meghalnál az igazságért?
Mexikóban és világszerte is széles olvasói tábort tudhat maga mögött a Blog del Narco, egy oldal, amely évek óta példátlan részletességgel tudósít az országban zajló kegyetlen drogháborúról. A szerzõ most elõször adott interjút, amelyben nem csupán tapasztalatairól, hanem saját magáról is beszélt.
A brit The Guardian és a Texas Observer lapok telefonos interjút készítettek a mexikói internetes napló, a Blog del Narco vezetõjével, akirõl kiderült, hogy egy húszas éveiben járó nõ, akinek szenvedélye az írás és a hazája. "Nem gondolom azt, hogy az emberek valaha is feltételezték volna, hogy egy nõ áll a háttérben. Ki vagyok? A húszas éveim közepén járok, Észak-Mexikóban élek, újságíró vagyok, egyedülálló, nincs gyermekem. Szeretem Mexikót." - mondja. Ez nem is lehetne másképp, mivel a mexikói drogháború áldozatairól, napi fejleményeirõl három éve részletesen beszámoló online napló íróját a kartellek és a mexikói hatóságok is üldözik, ezért õrzi névtelenségét.
Kattintson és ismerje meg a kartellek elleni küzdelemrõl kialakult tévhiteket!
"Meghalni az igazságért"
A Blog del Narcónak széles olvasóközönsége van, a The Guardian szerint a hasábjaira látogatók a drogháború frontvonalában érezhetik magukat, egyfajta "internetes érzést" jelent, amit az is bizonyít, hogy havonta 3 millióan keresik fel. Ennek ellenére minden oldalról érték támadások, többször meghekkelték, ami mögött fõként a hatóságok álltak, akik azért kritizálták, mert a kartellek is tesznek közzé rajta üzeneteket, videókat. Véleményük szerint ez a drogcsempészek nyílt fóruma. Lucy [a blogger álneve -a szerk.] azonban úgy véli, hogy a bejegyzések sok esetben hasznosak voltak az eltûnt áldozatok hozzátartozóinak. Arról is beszámol, hogy a drogkereskedõk ugyan gyakran küldenek fotókat, amelyeken sokszor hírességek társaságában vannak, a blog azonban nem teszi közzé az ilyen jellegû anyagokat.
A halálos fenyegetések is rendszeresek, az üzemeltetõk attól félnek, hogy egyszer felfedhetik a személyazonosságukat. Ehhez 2011-ben álltak a legközelebb, amikor Tamaulipas államban meggyilkolták azt a házaspárt, akik az oldal önkéntes közremûködõjeként fényképeket küldtek néhány esetrõl. Még abban az évben a blog másik munkatársa is életét vesztette. "Minden hónapban máshová költözünk. Már laktunk pincében is. Ez nagyon nehéz. Különbözõ helyekre rejtjük a felszerelésünket. Ha a hatóságok közelednek, elszökünk."- meséli a blogger.
A Blog del Narco legfrissebb közleményében azonban nem egy újabb esetrõl olvashatunk, hanem arról, hogy a szerzõ könyvet írt a bejegyzések alapján. "2010. március 2-án kezdõdött a Blog del Narco története, a célunk az volt, hogy tájékoztassunk arról, ami valójában történik az országunkban, a szeretett Mexikóban.(...) Így történt, hogy egy csapatnyi tisztességes és érzékeny ember segítségével, akik megértik mennyit szenvedtünk Mexikóban, lehetõségünk nyílt könyvet írni. Az elsõ könyvünket, a "Morir por la verdad: encubiertos dentro de la violenta guerra contra las drogas en México" (Dying for the Truth: Undercover Inside the Mexican Drug War) a Feral House [egy washingtoni székhelyû független kiadó szerkesztette a "Meghalni az igazságért: A mexikói drogháború titkainak feltárása" c. mûvet -a szerk.], ez egy vallomás arról a szenvedésrõl, amit éveken át átéltünk Mexikóban, a drogháború idején. Azért döntöttünk a megírása mellett, mert nem tudjuk mi történhet holnap, de azt igen, hogy itt van egy könyv, itt vannak a szavak, amelyek elbeszélik a kegyetlen, szomorú igazságot, amelyet évekig átélt az országunk, noha néhányan azt mondják, hogy itt nem történik semmi." - olvasható az oldalon. A könyv már angol és spanyol nyelven is kapható. "Amikor befejeztem, fellélegeztem, mert amiatt aggódtam, hogy megölnek mielõtt végeznék vele."- nyilatkozza az interjúban a szerzõ.
A könyv borítójának egy részlete(forrás:texasobserver.org)
Jó idõzítés
A könyv és az interjú pont a megfelelõ pillanatban láttak napvilágot, mivel Barack Obama, amerikai elnök május elején Mexikóba látogat. Enrique Peña Nieto (EPN) kormányzásának elsõ három hónapjában körülbelül 3200 életet oltottak ki, s megnõtt az újságírók ellen elkövetett emberölések száma is. Noha az eddigi statisztika élén álló Ciudad Juárezben alábbhagyott az erõszak, újabb városokban szabadult el, mint például a Durango és Coahuila államok határán elterülõ La Laguna területén, ahol az erõszakhullám szakértõk szerint akár a Cd. Juárezénél is erõsebb lehet. Enrique Peña Nieto kormánya annyiban különbözik elõdjéjétõl, Calderónétól e téren, hogy EPN nagyon keveset beszél errõl a kérdésrõl, az elõzõ hat évben azonban Calderón kommunikációjának központi eleme volt a drogháború. Peña legfrissebb nyilatkozatában elmondta, hogy leghamarabb egy év múlva, azaz 2014 márciusában fog beszámolni arról, hogy kormánya milyen eredményeket ért el a biztonságpolitikai stratégiájának köszönhetõen, ami négy bûncselekmény típus: a gyilkosságok, emberrablások, rablások, és betörések csökkentésére irányul.
A kartellek fokozatosan küldenek terjesztõket az USA-ba. A marihuána legalizációjának érdekében Colorado és Washington államok nyomás alá helyezték a szövetségi kormányt. Mindez azt mutatja, hogy Obama és Peña Nieto közelgõ találkozóján elkerülhetetlen, hogy ismét felszínre kerüljön a drog és az erõszak kérdése.
Lucy úgy véli, hogy míg Felipe Calderón elnöksége idején a befolyásos tisztviselõk félemlítették meg az újságírókat, addig az új kormány ezt korlátozó törvények elfogadásával viszi véghez, noha a vezetés tagadja, hogy elhallgattatná a sajtót.
Kattintson és nézegessen képeket a drogellenes harc következményeirõl!
Ez a probléma volt az egyik oka annak, hogy három évvel ezelõtt útjára indult a blog, felvállalták, hogy arról is tudósítanak, amit az újságírók a megfélemlítés miatt nem publikálnak. A napló technikai felelõse több újsággal is folytatott internetes levelezést, amelyek végül mégsem vállalták a történet publikálását, végül így állapodtak meg a The Guardiannal a telefonos interjúban.
"Már ezerszer gondoltunk arra, hogy töröljük az oldalt. De nem tettük, mert terjesztenünk kell az információt. Megfosztottak a nyugalmunktól, az álmainktól, a békétõl." - nyilatkozta a blogger, aki saját bevallása szerint már belefáradt abba, hogy félelemben él, de nem fogja befejezni a tevékenységét, sõt kapcsolatba lépett más, hasonló tematikájú anonim blogokkal. Az a felfedezés, hogy egy nõ áll a napló mögött, sokakat meglephet. "Ez egy erõs csapás a mexikói "macsóizmusra" (machismo) és arra a képzetre, hogy a nõk gyengébbek és jóval érzékenyebbek. Van egy elvárás a nõk felé, hogy mindig szépek legyenek, de mi sokkal többek vagyunk annál." mondja.
Általában zenével, kávéval és cigarettával próbál kikapcsolódni és hiányzik neki a normális élet. "Egyetlen barátom a blog. Az életem egy jelentõs szakaszát - férfiak, partik, lógás a barátokkal - kihagytam. Nincs idõm arra, hogy a házasságra, vagy a gyerekekre gondoljak." folytatja. Reméli, hogy a könyv olvasottsága rekordot dönt majd. Jövõbeli terveit tekintve pedig elmondta, hogy most van egy fizetõ állása, de késõbb folytatni fogja a Blog del Narco írását. "A jövõbeli terveim? Az, hogy éljek. Ezt remélem, rövid, közepes és hosszú távra.(...) Szerelmes vagyok a kultúrámba, az országomba, annak ellenére, ami történik. Nem vagyunk mindannyian rosszak, nem vagyunk mindannyian drogkereskedõk, korruptok, gyilkosok. Jólneveltek vagyunk, még akkor is, ha sok külföldi másképp gondolja." - emeli ki Lucy.
Link
A brit The Guardian és a Texas Observer lapok telefonos interjút készítettek a mexikói internetes napló, a Blog del Narco vezetõjével, akirõl kiderült, hogy egy húszas éveiben járó nõ, akinek szenvedélye az írás és a hazája. "Nem gondolom azt, hogy az emberek valaha is feltételezték volna, hogy egy nõ áll a háttérben. Ki vagyok? A húszas éveim közepén járok, Észak-Mexikóban élek, újságíró vagyok, egyedülálló, nincs gyermekem. Szeretem Mexikót." - mondja. Ez nem is lehetne másképp, mivel a mexikói drogháború áldozatairól, napi fejleményeirõl három éve részletesen beszámoló online napló íróját a kartellek és a mexikói hatóságok is üldözik, ezért õrzi névtelenségét.
Kattintson és ismerje meg a kartellek elleni küzdelemrõl kialakult tévhiteket!
"Meghalni az igazságért"
A Blog del Narcónak széles olvasóközönsége van, a The Guardian szerint a hasábjaira látogatók a drogháború frontvonalában érezhetik magukat, egyfajta "internetes érzést" jelent, amit az is bizonyít, hogy havonta 3 millióan keresik fel. Ennek ellenére minden oldalról érték támadások, többször meghekkelték, ami mögött fõként a hatóságok álltak, akik azért kritizálták, mert a kartellek is tesznek közzé rajta üzeneteket, videókat. Véleményük szerint ez a drogcsempészek nyílt fóruma. Lucy [a blogger álneve -a szerk.] azonban úgy véli, hogy a bejegyzések sok esetben hasznosak voltak az eltûnt áldozatok hozzátartozóinak. Arról is beszámol, hogy a drogkereskedõk ugyan gyakran küldenek fotókat, amelyeken sokszor hírességek társaságában vannak, a blog azonban nem teszi közzé az ilyen jellegû anyagokat.
A halálos fenyegetések is rendszeresek, az üzemeltetõk attól félnek, hogy egyszer felfedhetik a személyazonosságukat. Ehhez 2011-ben álltak a legközelebb, amikor Tamaulipas államban meggyilkolták azt a házaspárt, akik az oldal önkéntes közremûködõjeként fényképeket küldtek néhány esetrõl. Még abban az évben a blog másik munkatársa is életét vesztette. "Minden hónapban máshová költözünk. Már laktunk pincében is. Ez nagyon nehéz. Különbözõ helyekre rejtjük a felszerelésünket. Ha a hatóságok közelednek, elszökünk."- meséli a blogger.
A Blog del Narco legfrissebb közleményében azonban nem egy újabb esetrõl olvashatunk, hanem arról, hogy a szerzõ könyvet írt a bejegyzések alapján. "2010. március 2-án kezdõdött a Blog del Narco története, a célunk az volt, hogy tájékoztassunk arról, ami valójában történik az országunkban, a szeretett Mexikóban.(...) Így történt, hogy egy csapatnyi tisztességes és érzékeny ember segítségével, akik megértik mennyit szenvedtünk Mexikóban, lehetõségünk nyílt könyvet írni. Az elsõ könyvünket, a "Morir por la verdad: encubiertos dentro de la violenta guerra contra las drogas en México" (Dying for the Truth: Undercover Inside the Mexican Drug War) a Feral House [egy washingtoni székhelyû független kiadó szerkesztette a "Meghalni az igazságért: A mexikói drogháború titkainak feltárása" c. mûvet -a szerk.], ez egy vallomás arról a szenvedésrõl, amit éveken át átéltünk Mexikóban, a drogháború idején. Azért döntöttünk a megírása mellett, mert nem tudjuk mi történhet holnap, de azt igen, hogy itt van egy könyv, itt vannak a szavak, amelyek elbeszélik a kegyetlen, szomorú igazságot, amelyet évekig átélt az országunk, noha néhányan azt mondják, hogy itt nem történik semmi." - olvasható az oldalon. A könyv már angol és spanyol nyelven is kapható. "Amikor befejeztem, fellélegeztem, mert amiatt aggódtam, hogy megölnek mielõtt végeznék vele."- nyilatkozza az interjúban a szerzõ.
A könyv borítójának egy részlete(forrás:texasobserver.org)
Jó idõzítés
A könyv és az interjú pont a megfelelõ pillanatban láttak napvilágot, mivel Barack Obama, amerikai elnök május elején Mexikóba látogat. Enrique Peña Nieto (EPN) kormányzásának elsõ három hónapjában körülbelül 3200 életet oltottak ki, s megnõtt az újságírók ellen elkövetett emberölések száma is. Noha az eddigi statisztika élén álló Ciudad Juárezben alábbhagyott az erõszak, újabb városokban szabadult el, mint például a Durango és Coahuila államok határán elterülõ La Laguna területén, ahol az erõszakhullám szakértõk szerint akár a Cd. Juárezénél is erõsebb lehet. Enrique Peña Nieto kormánya annyiban különbözik elõdjéjétõl, Calderónétól e téren, hogy EPN nagyon keveset beszél errõl a kérdésrõl, az elõzõ hat évben azonban Calderón kommunikációjának központi eleme volt a drogháború. Peña legfrissebb nyilatkozatában elmondta, hogy leghamarabb egy év múlva, azaz 2014 márciusában fog beszámolni arról, hogy kormánya milyen eredményeket ért el a biztonságpolitikai stratégiájának köszönhetõen, ami négy bûncselekmény típus: a gyilkosságok, emberrablások, rablások, és betörések csökkentésére irányul.
A kartellek fokozatosan küldenek terjesztõket az USA-ba. A marihuána legalizációjának érdekében Colorado és Washington államok nyomás alá helyezték a szövetségi kormányt. Mindez azt mutatja, hogy Obama és Peña Nieto közelgõ találkozóján elkerülhetetlen, hogy ismét felszínre kerüljön a drog és az erõszak kérdése.
Lucy úgy véli, hogy míg Felipe Calderón elnöksége idején a befolyásos tisztviselõk félemlítették meg az újságírókat, addig az új kormány ezt korlátozó törvények elfogadásával viszi véghez, noha a vezetés tagadja, hogy elhallgattatná a sajtót.
Kattintson és nézegessen képeket a drogellenes harc következményeirõl!
Ez a probléma volt az egyik oka annak, hogy három évvel ezelõtt útjára indult a blog, felvállalták, hogy arról is tudósítanak, amit az újságírók a megfélemlítés miatt nem publikálnak. A napló technikai felelõse több újsággal is folytatott internetes levelezést, amelyek végül mégsem vállalták a történet publikálását, végül így állapodtak meg a The Guardiannal a telefonos interjúban.
"Már ezerszer gondoltunk arra, hogy töröljük az oldalt. De nem tettük, mert terjesztenünk kell az információt. Megfosztottak a nyugalmunktól, az álmainktól, a békétõl." - nyilatkozta a blogger, aki saját bevallása szerint már belefáradt abba, hogy félelemben él, de nem fogja befejezni a tevékenységét, sõt kapcsolatba lépett más, hasonló tematikájú anonim blogokkal. Az a felfedezés, hogy egy nõ áll a napló mögött, sokakat meglephet. "Ez egy erõs csapás a mexikói "macsóizmusra" (machismo) és arra a képzetre, hogy a nõk gyengébbek és jóval érzékenyebbek. Van egy elvárás a nõk felé, hogy mindig szépek legyenek, de mi sokkal többek vagyunk annál." mondja.
Általában zenével, kávéval és cigarettával próbál kikapcsolódni és hiányzik neki a normális élet. "Egyetlen barátom a blog. Az életem egy jelentõs szakaszát - férfiak, partik, lógás a barátokkal - kihagytam. Nincs idõm arra, hogy a házasságra, vagy a gyerekekre gondoljak." folytatja. Reméli, hogy a könyv olvasottsága rekordot dönt majd. Jövõbeli terveit tekintve pedig elmondta, hogy most van egy fizetõ állása, de késõbb folytatni fogja a Blog del Narco írását. "A jövõbeli terveim? Az, hogy éljek. Ezt remélem, rövid, közepes és hosszú távra.(...) Szerelmes vagyok a kultúrámba, az országomba, annak ellenére, ami történik. Nem vagyunk mindannyian rosszak, nem vagyunk mindannyian drogkereskedõk, korruptok, gyilkosok. Jólneveltek vagyunk, még akkor is, ha sok külföldi másképp gondolja." - emeli ki Lucy.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
soveg
- 2013. April 09. 23:19:31
#2 |
soveg
- 2013. April 09. 23:22:37
#3 |
mormota1968
- 2013. April 10. 01:30:23
#4 |
Holdas
- 2013. April 10. 11:39:17
#5 |
bugajakab
- 2013. April 10. 20:53:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.