Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Eddig nem szabályozott szerzõdések az új Ptk.-ban
A jövõ március közepén hatályba lépõ új Polgári törvénykönyv meghatározza a faktoring- és a lízing szerzõdés fogalmát is, és mindkettõ bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A magyar gazdaságban eddig is mûködött mindkét szerzõdés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízing szerzõdést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsõsorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben.
A jogszabályi meghatározás szerint a faktoring lényege, hogy egy cég, a neki tartozóval szembeni követelését a törvényben "faktor"-nak nevezett cégre engedményezi, ezért a faktoráló meghatározott összeget fizet. A törvény szövege szerint a faktoring meghatározásához tartozik az is, hogy amennyiben az adós esedékességkor nem fizet a faktornak, akkor az engedményezõ köteles - kamattal - visszafizetni a kapott összeget, a faktoráló pedig köteles visszaengedményezni az eredeti cégre a követelést.
A pénzügyi lízinget úgy fogalmazza meg az új Ptk., hogy a lízingbe adó a saját tulajdonában lévõ dolgot - vagy jogot - határozott idõre használatba adja a lízingbevevõnek, aki azt köteles átvenni, és lízingdíjat fizetni. A futamidõ végén ellenérték nélkül, vagy maradványértéken kerülhet a lízing tárgy a lízingbeadó tulajdonába.
A jelenleg hatályos számviteli törvényben ettõl bõvebb a pénzügyi lízing tartalma. Így szerepel benne, hogy a lízingbe adó a lízingbe vevõ igényei szerint szerzi be az eszközt, a használat során pedig a lízingbe vevõt terheli a használatból következõ minden költség és kockázat, viszont jogosult a hasznok szedésére. A szerzõdés idõtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevõ vagy az általa megjelölt személy szerzi meg.
Mindkét szerzõdés bekerül majd jövõ március közepétõl a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az új Ptk. ugyanis lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartás szabályait is. Az új nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, a mai nyilvántartás teljesen internet alapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Jelenleg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzõk vezetik, azt saját költségükre építették ki.
A Ptk. végrehajtási szabályainak elkészítéséhez nemrégiben kiadott Fehér Könyv megjegyzi: a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem tekinthetõ közhiteles nyilvántartásnak, viszont bárki ingyen, regisztráció nélkül betekinthet abba.
Maga az új Ptk. szûkszavúan úgy rendelkezik, hogy amennyiben a zálogjogosult - például a bank, vagy a lízingbe adó - kezdeményezi a bejegyzést, akkor ahhoz hozzá kell járulnia a zálogkötelezettnek - a hitelfelvevõnek, vagy a lízingbe vevõnek - is. Ha a zálogkötelezett teszi a bejegyzési nyilatkozatot, akkor ahhoz nem kell a jogosult hozzájárulása.
Link
A magyar gazdaságban eddig is mûködött mindkét szerzõdés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízing szerzõdést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsõsorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben.
A jogszabályi meghatározás szerint a faktoring lényege, hogy egy cég, a neki tartozóval szembeni követelését a törvényben "faktor"-nak nevezett cégre engedményezi, ezért a faktoráló meghatározott összeget fizet. A törvény szövege szerint a faktoring meghatározásához tartozik az is, hogy amennyiben az adós esedékességkor nem fizet a faktornak, akkor az engedményezõ köteles - kamattal - visszafizetni a kapott összeget, a faktoráló pedig köteles visszaengedményezni az eredeti cégre a követelést.
A pénzügyi lízinget úgy fogalmazza meg az új Ptk., hogy a lízingbe adó a saját tulajdonában lévõ dolgot - vagy jogot - határozott idõre használatba adja a lízingbevevõnek, aki azt köteles átvenni, és lízingdíjat fizetni. A futamidõ végén ellenérték nélkül, vagy maradványértéken kerülhet a lízing tárgy a lízingbeadó tulajdonába.
A jelenleg hatályos számviteli törvényben ettõl bõvebb a pénzügyi lízing tartalma. Így szerepel benne, hogy a lízingbe adó a lízingbe vevõ igényei szerint szerzi be az eszközt, a használat során pedig a lízingbe vevõt terheli a használatból következõ minden költség és kockázat, viszont jogosult a hasznok szedésére. A szerzõdés idõtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevõ vagy az általa megjelölt személy szerzi meg.
Mindkét szerzõdés bekerül majd jövõ március közepétõl a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az új Ptk. ugyanis lényegesen átalakítja a zálogjogi nyilvántartás szabályait is. Az új nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, a mai nyilvántartás teljesen internet alapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Jelenleg a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzõk vezetik, azt saját költségükre építették ki.
A Ptk. végrehajtási szabályainak elkészítéséhez nemrégiben kiadott Fehér Könyv megjegyzi: a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem tekinthetõ közhiteles nyilvántartásnak, viszont bárki ingyen, regisztráció nélkül betekinthet abba.
Maga az új Ptk. szûkszavúan úgy rendelkezik, hogy amennyiben a zálogjogosult - például a bank, vagy a lízingbe adó - kezdeményezi a bejegyzést, akkor ahhoz hozzá kell járulnia a zálogkötelezettnek - a hitelfelvevõnek, vagy a lízingbe vevõnek - is. Ha a zálogkötelezett teszi a bejegyzési nyilatkozatot, akkor ahhoz nem kell a jogosult hozzájárulása.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.