Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Így büntet a rendõr: bosszantó kulisszatitkok
Igazoltatás menetrendszerinti buszon, hajléktalanokra kirótt sorozatbüntetések, szolgálatonként "elõírt" legalább egy kötelezõ intézkedés – különbözõ módon "motiválják" a rendõri vezetõk hatékonyabb fellépésre az állományt. Mint a hvg.hu-nak nyilatkozó egyenruhások elmondták, azzal is riogatják õket, hogy kevesebb lesz a fizetésük, ha nem jól teljesítenek. Bár, hogy ez miként lenne lehetséges, cikkünk megjelenéséig nem válaszolták meg a rendõrség részérõl a hvg.hu-nak.
Különféle módon próbálják elérni a rendõri vezetõk azt, hogy az egyenruhások minél aktívabban intézkedjenek. A hvg.hu írt arról, hogy több évvel ezelõtt az egyik budapesti rendõrõrsön írásba adták, hogy egy szolgálat alatt mennyi intézkedést és feljelentést várnak el egy rendõrtõl. Ez megvolt vidéken is, éa a járõrök leleményes megoldásokkal tettek eleget az elvárásoknak és javították a statisztikákat. A Németh Zsolt kriminológus által is ismert jelenség – mint korábban véleményezte a hvg.hu-nak – ellentétes a rendõrség szellemiségével és küldetésével.
Riogatás, nógatás
A hvg.hu úgy értesült, számra és összegre nem szabják meg ugyan a parancsnokok, mennyit bírságoljon a rendõr, de azt figyelik, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb vagy több helyszíni bírságolást hajtanak-e végre, és a lényeg az, hogy tartsák az elõzõ idõszakok teljesítményének szintjét. Ezt azt követõen mondták el rendõrök a hvg.hu-nak nevük elhallgatását kérve, hogy néhány hete a Népszava nyilvánosságra hozta azt a parancsnoki dörgedelmet, amelyben a Hajdú-Bihar megyei rendészeti igazgató a debreceni kapitányt számon kérte a helyszíni bírságoknak a korábbiakhoz képest kevesebb száma és alacsonyabb összege miatt.
Emellett – mint járõrök név nélkül közölték a hvg.hu-val - rossz eredmények esetén azzal riogatják õket, hogy a fizetésük kevesebb lesz. Hogy ezt egy rendõrségi dolgozó esetében miként váltanák be, az egyenruhások sem tudták, és az Országos Rendõr-fõkapitányság sem adott erre választ cikkünk megjelenéséig.
További, az intézkedések számát növelendõ rendszeres figyelmeztetés, ha "nyomatékosítják" a rendõröknek, hogy egy szolgálatot intézkedés nélkül nem fejezhetnek be. Ezzel egy volt nyomozó szerint a minél sûrûbb intézkedésekre és feljelentésekre szorítják az állományt. „A rendõrnek alapvetõ feladata, hogy szabálysértést, bûncselekményt, vagy annak gyanúját észlelve intézkedjen. De a kikényszerített rendõri fellépés nem fér össze a szolgálunk és védünk szlogennel” – jegyezte meg.
Kötelezõ feljelentésszám
Korábban olyan esetrõl is beszámoltunk, amikor a parancsnok leírta a feljelentések megtételével kapcsolatos elvárásait. Szolgálatonként megadott számú feljelentést, 24 óra alatt összesen negyvenet írt elõ az V. kerületi rendõrkapitányság Kecskeméti utcai õrsének parancsnoka. Azok közül, akik nem tudták teljesíteni az elõírt penzumot, akadt olyan, aki hajléktalanok nevére akarta kiállítani az intézkedést igazoló lapokat.
A Budapesti Rendõr-fõkapitányság az ügyet kivizsgálva azt állapította meg, hogy az egy eligazításon elhangzottaknak megfelelõen történt. Azt a jelenlévõk leírták, és aláírásukkal jelezték, hogy azt tudomásul vették. „Egy olyan kerületben, mint az V., ahol például egymásba érnek a tilosban parkoló autók, elfogadhatatlan, ha egy járõr egyetlen feljelentés nélkül fejezi be a szolgálatot” – tették hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy nincs olyan érvényben lévõ utasítás, ami szabályozná a büntetõfeljelentések számát.
A szabálytalanságok alapján kell eljárni
A történtekkel kapcsolatban akkor Németh Zsolt nyugalmazott ezredes, kriminológus a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen ellentétes a rendõrség egész szellemiségével és küldetésével a meghatározott számú feljelentés készítése, mégis a kapitányságokon íratlan szabály. „A parancsnokok tagadják ugyan a dolgot, a végrehajtó állomány tagjai azonban errõl számolnak be, és a fõiskolán (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) is rendszeresen panaszkodnak erre a levelezõs hallgatók” – jegyezte meg Németh Zsolt.
Vezetõi elvárásokról egy volt vidéki rendõr
Egy volt fõtörzszászlós, aki egy vidéki városban dolgozott anno azt az utasítást kapta járõrtársaival együtt, hogy egy 12 órás szolgálat alatt - ami nyolc óra vagy legfeljebb 24 óra lehet - 10 darab igazoltatást és 4 feljelentést vigyenek be. Hozzátette: hozzájuk képest Budapest belvárosában egy rendõrök könnyebb helyzetben volt, hiszen egy pályaudvaron egy óra alatt akár harminc-negyven ember is igazoltatható. „Az egyik volt kollégám például mindig, amikor szolgálatban volt, felszállt az egyik menetrend szerinti buszjáratra, és végigellenõrizte az utasokat. Így szûk egy óra alatt ötven igazoltatáson volt túl.”
Amennyiben a járõr nem tudta hozni a kötelezõ igazoltatási és feljelentési darabszámot, elkészítette õket õ maga. Azon a kapitányságon, ahol õ dolgozott, a hajléktalanok adatai például ki voltak gyûjtve. „A húsz-harminc ember papírjai közül találomra kihúztunk ötöt, és különbözõ közterületen elkövetett szabálysértések – például szemetelés, kukázás – miatt feljelentettük õket. Ebben semmi bukta nem volt, mert a fedélnélkülieket soha nem találták meg, és a bírságokat sem tudták rajtuk behajtani. De a statisztikai elvárásokat teljesítettük.”
Alkalmaztak más módszereket is – tette hozzá – mint a tilosban várakozó autók felírását és tulajdonosaik feljelentését. Elõfordult az is, hogy az intézkedéseket úgy oldották meg, hogy beálltak egy forgalmas keresztezõdésbe, és feljegyezték az áthaladó autók rendszámát. „Ennek alapján a nyilvántartó-rendszerben megnéztük, ki a gépkocsi tulajdonosa, és a nevére az adataival együtt kitöltöttük az igazolólapot, amivel tulajdonképpen jogosulatlan adatkezelést követtünk el.” Amennyiben az egykori járõr nem teljesítette az elvártakat, fogdaõri szolgálatra vezényelték, de elõfordult, hogy nem engedték el szabadnapra vagy nem járultak hozzá ahhoz, hogy másodállást vállaljon.
Link
Különféle módon próbálják elérni a rendõri vezetõk azt, hogy az egyenruhások minél aktívabban intézkedjenek. A hvg.hu írt arról, hogy több évvel ezelõtt az egyik budapesti rendõrõrsön írásba adták, hogy egy szolgálat alatt mennyi intézkedést és feljelentést várnak el egy rendõrtõl. Ez megvolt vidéken is, éa a járõrök leleményes megoldásokkal tettek eleget az elvárásoknak és javították a statisztikákat. A Németh Zsolt kriminológus által is ismert jelenség – mint korábban véleményezte a hvg.hu-nak – ellentétes a rendõrség szellemiségével és küldetésével.
Riogatás, nógatás
A hvg.hu úgy értesült, számra és összegre nem szabják meg ugyan a parancsnokok, mennyit bírságoljon a rendõr, de azt figyelik, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb vagy több helyszíni bírságolást hajtanak-e végre, és a lényeg az, hogy tartsák az elõzõ idõszakok teljesítményének szintjét. Ezt azt követõen mondták el rendõrök a hvg.hu-nak nevük elhallgatását kérve, hogy néhány hete a Népszava nyilvánosságra hozta azt a parancsnoki dörgedelmet, amelyben a Hajdú-Bihar megyei rendészeti igazgató a debreceni kapitányt számon kérte a helyszíni bírságoknak a korábbiakhoz képest kevesebb száma és alacsonyabb összege miatt.
Emellett – mint járõrök név nélkül közölték a hvg.hu-val - rossz eredmények esetén azzal riogatják õket, hogy a fizetésük kevesebb lesz. Hogy ezt egy rendõrségi dolgozó esetében miként váltanák be, az egyenruhások sem tudták, és az Országos Rendõr-fõkapitányság sem adott erre választ cikkünk megjelenéséig.
További, az intézkedések számát növelendõ rendszeres figyelmeztetés, ha "nyomatékosítják" a rendõröknek, hogy egy szolgálatot intézkedés nélkül nem fejezhetnek be. Ezzel egy volt nyomozó szerint a minél sûrûbb intézkedésekre és feljelentésekre szorítják az állományt. „A rendõrnek alapvetõ feladata, hogy szabálysértést, bûncselekményt, vagy annak gyanúját észlelve intézkedjen. De a kikényszerített rendõri fellépés nem fér össze a szolgálunk és védünk szlogennel” – jegyezte meg.
Kötelezõ feljelentésszám
Korábban olyan esetrõl is beszámoltunk, amikor a parancsnok leírta a feljelentések megtételével kapcsolatos elvárásait. Szolgálatonként megadott számú feljelentést, 24 óra alatt összesen negyvenet írt elõ az V. kerületi rendõrkapitányság Kecskeméti utcai õrsének parancsnoka. Azok közül, akik nem tudták teljesíteni az elõírt penzumot, akadt olyan, aki hajléktalanok nevére akarta kiállítani az intézkedést igazoló lapokat.
A Budapesti Rendõr-fõkapitányság az ügyet kivizsgálva azt állapította meg, hogy az egy eligazításon elhangzottaknak megfelelõen történt. Azt a jelenlévõk leírták, és aláírásukkal jelezték, hogy azt tudomásul vették. „Egy olyan kerületben, mint az V., ahol például egymásba érnek a tilosban parkoló autók, elfogadhatatlan, ha egy járõr egyetlen feljelentés nélkül fejezi be a szolgálatot” – tették hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy nincs olyan érvényben lévõ utasítás, ami szabályozná a büntetõfeljelentések számát.
A szabálytalanságok alapján kell eljárni
A történtekkel kapcsolatban akkor Németh Zsolt nyugalmazott ezredes, kriminológus a hvg.hu-nak azt mondta, teljesen ellentétes a rendõrség egész szellemiségével és küldetésével a meghatározott számú feljelentés készítése, mégis a kapitányságokon íratlan szabály. „A parancsnokok tagadják ugyan a dolgot, a végrehajtó állomány tagjai azonban errõl számolnak be, és a fõiskolán (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) is rendszeresen panaszkodnak erre a levelezõs hallgatók” – jegyezte meg Németh Zsolt.
Vezetõi elvárásokról egy volt vidéki rendõr
Egy volt fõtörzszászlós, aki egy vidéki városban dolgozott anno azt az utasítást kapta járõrtársaival együtt, hogy egy 12 órás szolgálat alatt - ami nyolc óra vagy legfeljebb 24 óra lehet - 10 darab igazoltatást és 4 feljelentést vigyenek be. Hozzátette: hozzájuk képest Budapest belvárosában egy rendõrök könnyebb helyzetben volt, hiszen egy pályaudvaron egy óra alatt akár harminc-negyven ember is igazoltatható. „Az egyik volt kollégám például mindig, amikor szolgálatban volt, felszállt az egyik menetrend szerinti buszjáratra, és végigellenõrizte az utasokat. Így szûk egy óra alatt ötven igazoltatáson volt túl.”
Amennyiben a járõr nem tudta hozni a kötelezõ igazoltatási és feljelentési darabszámot, elkészítette õket õ maga. Azon a kapitányságon, ahol õ dolgozott, a hajléktalanok adatai például ki voltak gyûjtve. „A húsz-harminc ember papírjai közül találomra kihúztunk ötöt, és különbözõ közterületen elkövetett szabálysértések – például szemetelés, kukázás – miatt feljelentettük õket. Ebben semmi bukta nem volt, mert a fedélnélkülieket soha nem találták meg, és a bírságokat sem tudták rajtuk behajtani. De a statisztikai elvárásokat teljesítettük.”
Alkalmaztak más módszereket is – tette hozzá – mint a tilosban várakozó autók felírását és tulajdonosaik feljelentését. Elõfordult az is, hogy az intézkedéseket úgy oldották meg, hogy beálltak egy forgalmas keresztezõdésbe, és feljegyezték az áthaladó autók rendszámát. „Ennek alapján a nyilvántartó-rendszerben megnéztük, ki a gépkocsi tulajdonosa, és a nevére az adataival együtt kitöltöttük az igazolólapot, amivel tulajdonképpen jogosulatlan adatkezelést követtünk el.” Amennyiben az egykori járõr nem teljesítette az elvártakat, fogdaõri szolgálatra vezényelték, de elõfordult, hogy nem engedték el szabadnapra vagy nem járultak hozzá ahhoz, hogy másodállást vállaljon.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.