Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?


Itt a "felvezetõ-jármû" a szombati betiltott, de megtartandó menet elõtt.
„Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, két tárgyalás alatt lezárom az ügyet. Olyan helyzetbe kerültem, hogy megvan az okom az örömre. Nincs semmi baj, ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, mi vagyunk az erõsebbek” - lelkesítette a bajba jutott devizahiteleseket Léhmann György ügyvéd az utóbbi években számos fórumon, többek közt az Echo televízió mûsorában.


A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerzõdéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetõleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, õk már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

2011. július 1. Lehmann György ügyvéd beszédet mond a kilakoltatási moratórium lejártának napján megrendezett Tüntetés a bankok túlkapásai ellen nevû rendezvényen.Fotó: Beliczay László

A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében a Fõvárosi Törvényszékhez. A bíróság az ellentmondásosság mellett értelmezhetetlennek tartotta a keresetet, amely a kölcsönszerzõdés érvénytelenségét kívánta bizonyítani. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a többszázezer forint perköltséget is. Az ítélet ellen a Fõvárosi Ítélõtáblánál lehet fellebbezni.

A felperesek 2008-ban devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerzõdést kötöttek 20 millió forint körüli összeggel az OTP Banknál. 2008 év végén a bank módosította a szerzõdést, a külsõ körülmények megváltozása, így többek között a gazdasági válság miatt az ügyleti kamatot megemelte, ugyanakkor 2009 júniusában egy szerzõdésmódosítással a felek csökkentették az ügyfelek törlesztõrészletét. Mivel azonban az ügyfelek nem tartották be a szerzõdésben vállalt kötelezettségeiket, 2010. nyarán a bank felmondta a kölcsönszerzõdést.

A házaspár ezt követõen fordult a bírósághoz, kérve a szerzõdés bizonyos pontjainak semmissé nyilvánítását, mivel azok egyoldalú elõnyt biztosítanak a bank számára. Ezzel kívánták indokolni a szerzõdéses kötelezettségeik alóli mentesülésüket, visszamenõleges hatállyal. Ugyancsak kérték a felmondó nyilatkozat érvénytelenségének, valamint a hibás teljesítésnek a kimondását is, valamint kifogásolták az elszámolás módját. A házaspár kártérítést is követelt a banktól.

Az alperes bank szerint pontosan szabályozott a felmondási jog, ez a felperesek számára is adott lehetõség. A szerzõdési feltételeket a felperesek megismerték, aláírásukkal fejezték ki egyetértésüket, észrevételük, kifogásuk nem volt. A bank álláspontja szerint az elszámolás és a felmondás is jogszerû volt és a szerzõdés szerint történt.

A bíróság folyamatosan próbálta értelmezni a jogi képviselõvel eljáró felperesek keresetét, azonban a kereseti kérelmek helytelensége és értelmezhetetlensége esetén nem juthat odáig, hogy „kiigazítsa” azokat. A bíróság szerint a kereset számos olyan jogi ellentmondást is tartalmazott, amelynek feloldása gyakorlatilag lehetetlen volt. Egy szerzõdés ugyanis nem tekinthetõ egyszerre semmisnek, egyidejûleg pedig ugyanazon, létre sem jött szerzõdést nem lehet hibásan teljesíteni, ezek egymást nyilvánvalóan kizárják.

Az ítélet azt is megállapította, hogy volt olyan felperesi beadvány, amelyet az eljáró jogi képviselõ nem jegyzett ellen és az elszámolás helyességére vonatkozó kérelem legfõbb bizonyítékát, a felperesi kimutatást a jogi képviselõ nem is látta. A bíróság döntése a felperesek pervesztését eredményezte, ezért az alperes költségeit nekik kell megtéríteniük.
Link
-> postaimre - 2013. April 16. 08:11 · 5 hozzaszolas · 1392 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | 9323 - 2013. April 16. 13:09:59
Errõl a léhman majd biztosan azt fogja mondani, hogy megnyerték a pereket...
#2 | postaimre - 2013. April 16. 13:18:36
Ottó, ezt írja róla:

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szûcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================





Európai követelményeknek megfelelõ per eredményérõl





Debreceni Törvényszék által 2013. április 9-én kihirdetett, felpereseket általam képviselt, devizában nyilvántartott hitel szerzõdésének részbeni érvénytelensége megállapítási peres eljárásban hozott, ítéletet mai napon kézbesítették részemre.



A kisebb perszámú 6 millió 820.000.-Ft. kölcsönnel kapcsolatosan az OTP Jelzálogbank Zrt alperes ellen, míg nagyobb perszámú 4.070.000.-Ft. kölcsön vonatkozásában az OTP Jelzálogbank és OTP Bank Nyrt alperesek ellen volt folyamatban. Az elõbbi ítéletnek elsõ és második oldalán kívül az ítélet indokolásának a kereset érdemi elbírálására vonatkozó teljes terjedelmét, míg a második pernek csupán elsõ oldalát az alábbiakban ide másoltan olvashatják.



Helyesen állapította meg elsõfokú bíróság ítélete 15. oldalán ügyvédi tevékenységemmel kapcsolatosan a következõket:



„A felpereseket képviselõ ügyvéd munkadíját a bíróság a 32/2003. (VIII.22. IM rendelet 3. §-ának 3. bekezdése alapján határozta meg annak figyelembevételével, hogy az érintett ügyvéd a per tárgyalásain nem jelent meg, a peren kívül végzett tevékenységét pedig a bíróság mérlegeléssel öt óra idõtartamban határozta meg, meg utóbbi körében figyelemmel volt arra, hogy a felperesi képviselõ beadványai, elõkészítõ iratai jellemzõen olyan sablon jellegû beadványok voltak, melyek a jelen per tárgyához, tényállásához és a perbeli nyilatkozatokhoz viszonyítottan helyenként súlyosan inadekvát tartalmakat közvetítettek.”



Hiszen az alábbi ítéletek szerinti minden peres eljárásban valóban „sablon” beadványokkal dolgozok az ügyek azonos jellegére, ténybeli és jogi azonosságára tekintettel és más módon az elmúlt fél év alatt indított sok száz ilyen jellegû peres eljárást fizikailag képtelen lennék ellátni.



Valóban nem jelenek meg bíróság elõtt egyetlen tárgyaláson sem, hiszen elegendõnek találom az írásbeli beadványok által képviselni ügyfeleim valamennyi peremben.



És ilyen körülmények között hozta meg tehát az alábbiak szerint a Debreceni Törvényszék az alábbi, európai színvonalú ítéletét.



Európai színvonalú azért, mert kizárólag az Európai Bíróság joggyakorlatának, az Európai 93/13. EGK Irányelvvel összhangban álló belsõ jogszabályoknak és Kúriai Polgári Kollégiumi Véleményeknek alapján állítottam összeg „sablon” perirataimat, és a Debreceni Törvényszék az általam felhozott jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelõen hozta meg ítéletét.



Természetesen más bírósági eljárásokban ezeknek az ítéleteknek figyelembevétele nem kötelezõ, és ugyanúgy, mint eddig tették számos esetben, lehet a keresetlevél tartalmával kapcsolatosan a bíróságnak értetlenségüket a legkülönbözõbb módon tett hiánypótlási felhívásokkal, elutasításokkal közölni.



De azért mégis pikáns dolog az, hogy a Debreceni Törvényszék által „sablon” beadványaimat tökéletesen ott megértették, sõt ennek megfelelõ ítéletet is hoztak, míg számos más esetben ugyanezzel a „sablon” beadványomnak az értelmezésével más bíróságon nem tudnak megbirkózni.



Lehet, hogy nem bennem van a hiba.



Egyébként arról, hogy a „sablon” pereim jogi alapját, „sablon” perirataim tartalmát miért úgy határozom meg, ahogy teszem, sok minden egyébbel együtt az alábbi nyilvános elõadáson számoltam be legutóbb:





http://www.youtube.com/watch?v=Oqarp742ncU



------------------------------



Sajátos módon a mai napon tudatták velem azt is, hogy az alábbi cikk megjelent az „index” internetes hírportálon „600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?”

Elsõ bekezdésében a cikk a következõket írja:

„Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, két tárgyalás alatt lezárom az ügyet. Olyan helyzetbe kerültem, hogy megvan az okom az örömre. Nincs semmi baj, ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, mi vagyunk az erõsebbek” - lelkesítette a bajba jutott devizahiteleseket Léhmann György ügyvéd az utóbbi években számos fórumon, többek közt az Echo televízió mûsorában.

Soha jobbkor nem írhatta volna a hírportál ezt a mondatot. Most amikor a Debreceni Törvényszéknek kettõ itéletére tekintettel

tényleg bizonyítottan nem látható az a jogszabály, ahol el tudnék bukni, igaz nem két, hanem három tárgyalás alatt tudom lezárni az ügyet

tényleg meg van az okom az örömre,

tényleg nincs semmi baj,

tényleg ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól,

tényleg mi vagyunk az erõsebbek.

------------------------------

Még a következõ bekezdéssel sincs semmi baj, hiszen idézi a cikk egy korábbi véleményemet:

„A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerzõdéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetõleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, õk már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

Tökéletes a hivatkozás, legfeljebb a „keszthelyi” helyhez kötésem utal arra, hogy a cikk írója nem sokat ügyelt a pontosságra és hitelességre.

Majd folytatódik a cikk az alábbiak szerinti kezdettel:

A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében a Fõvárosi Törvényszékhez. A bíróság az ellentmondásosság mellett értelmezhetetlennek tartotta a keresetet, amely a kölcsönszerzõdés érvénytelenségét kívánta bizonyítani. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a többszázezer forint perköltséget is. Az ítélet ellen a Fõvárosi Ítélõtáblánál lehet fellebbezni.

És így tovább ezen a szinvonalon.



Tekintettel arra, hogy az Index internetes hírujság elõzetesen nem közölte azt, hogy írást szándékozik velem, vagy bármelyik peremmel kapcsolatosan közreadni, nem állt módomban téves közléseit kijavítani.



Természetesen ezt a távolságtartást én is természetesen betartom, semmi kedvem ezek után velük szóba állni, de ha valakinek módjában áll közölni velük az alábbiakat, ugy ezt természetesen nem ellenzem.



1./ A hírben megjelölt ügyben keresetet nem terjesztettem elõ, talán két évi pereskedés után reménytelen perbeli helyzetben keresett fel a felperes.



2./ Én soha kölcsönszerzõdés érvénytelenségét nem szorgalmazom, ennek a kérelemnek mindenkor ellenére vagyok, most is.



3./ A többszázezer forint helyett nyugodtan írhatott volna a hírportál 200.000.-Ft-ot, mert ténylegesen ennyi volt.



4./ A cikk egy kölcsönszerzõdésrõl tesz említést a perben, holott kettõ volt vitás, és ezt a kettõt a cikk keveri.



5./ A házaspár valóban kért kártérítést a banktól még a korábbi, televízióból jól ismert ügyvéd által képviselve, csak azt nem tudom, hogy ennek hozzám mi köze.



6./ Valóban nem tekinthetõ egyszerre semmisnek és egyidejüleg hibásan teljesítettnek egy szerzõdés, de kettõ szerzõdésbõl az egyik semmisnek, a másik hibásan teljesítettnek igen.



7./ Valóban volt egyébként olyan felperes által személyesen bírósághoz továbbitott beadvány, amit én a mai napig soha nem láttam.



Szerintem ez utóbbi tény legyen annak bizonyítéka, hogy az Index mennyire korekt tájékoztatást kívánt velem kapcsolatosan adni.



---------------------------



Az a bankrendszer, illetve segítõik, amelyik a számukra eredménytelen fegyelmi és büntetõ eljárásom után Index féle fenti szinvonalon nyujtott karaktergyilkossággal próbálkozik velem szemben, nagy bajban lehet.



És én mindent elkövetek természetesen azért, hogy a jövõben pereim folytán még nagyobb bajba legyenek.



Siófokon 2013. április 16. napján.



Léhmann György
#3 | spartakusz - 2013. April 16. 14:07:58
Most erre mit írjak - emlékeztek amikor írtam, hogy talál és csinál magának "munkát" ügyet - a "...ha nincs ügye akkor ügyefogyott, ha egy akkor együgyû..." teljesen egy értelmû számomra miért csinálják - írtam - nem , a bûnözõt a rács mögé - a sértettet meg kártalanítani - a tõlük elkobzott anyagiakból - hisz loptak csaltak hazudtak elhitettek - sikkasztattak - bizalommal vissza éltek - cinkosaik meg hallgattak - nem tettek - lapítottak - meg stb. gond - és olat a véleményem kapcsán...

id. Kiss László
#4 | atya - 2013. April 16. 18:13:14
600 milliárd forint az p.csa ahhoz képest, amit kivettek és vesznek folyamatosan a lakosság zsebébõl!
Gyíkfing!

Évente számolhattok alsó hangon 1500 milliárddal, amit a lakosság zsebébõl kivesznek a bankok, úgy hogy már az eredeti hitel kamatostul ki lett fizetve!
#5 | Kedvesi - 2013. April 17. 08:30:23
Atya meg mondta a jót.

600 milliárd elég csekély összegnek hangzik. Kevés.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték