Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rejtélyes németországi gyár segÃtette az iráni atomprogramot
Egy a németországi Ruhr-vidéken, Dinslakenben található rejtélyes gyár is segÃthette az iráni atomprogramot európai biztonsági szakértõk szerint – Ãrta kedden a The Washington Post cÃmû amerikai napilap internetes változata.
A 70 ezres német városban létesült, egykor az iráni hÃrszerzéssel is kapcsolatban álló gyárban úgynevezett kettõs felhasználású, polgári és katonai célokra is felhasználható termékeket és technológiákat alkalmaztak. Nevük elhallgatását kérõ nyugati szakértõk szerint ezek akár az iráni atomprogram támogatására is szolgálhattak.
A nagynyomású gáztartályok elõállÃtásával foglalkozó MCS Technologies tulajdonosai az alkalmazottak szerint nem igazán erõlködtek, hogy cégük profitot termeljen, a potenciális befektetõket pedig elküldték. A vállalat végül március 29-én bezárta kapuit.
A szakértõknek az szúrt szemet, hogy a gyárban precÃziós eszközös elõállÃtására alkalmas gyártósor is volt, amellyel akár rakétákhoz, vagy az urándúsÃtáshoz használt centrifugákhoz is készÃthettek volna alkatrészeket. A német cég 2004-ben meg is próbálta átszállÃtani ezt a felszerelést iráni testvérvállalatához, a Pars MCS-hez, de a német külügyminisztérium végül nem engedett a tulajdonosok nyomásának.
A kanadai kormány 2010-ben úgy Ãtélte meg, hogy Pars MCS "hozzájárulhat Irán nukleáris tevékenységeihez".
Az is gyanút keltett, hogy a munkások szerint a gyár szinte minden lehullott szénszálról listát vezetett. Ezt a különlegesen erõs, könnyû, és a hõnek ellenálló anyagot széles körben használják a hadiiparban is. A karbonszálas anyagok nélkülözhetetlen elemei a Teherán által olyannyira vágyott fejlettebb centrifugáknak, amelyek a jelenlegieknél sokkal gyorsabb ütemben képesek dúsÃtott urán elõállÃtására.
Irán azonban a szankciók miatt csak a feketepiacon tud szert tenni karbonszálas anyagokra, kivéve, ha van egy külföldi cég, amelyen keresztül mégis hozzájuthat a kincshez. Német vállalatként az MCS japán és francia gyártóktól is vásárolt az anyagból. A cég helyzete azért is érdekes, mert kiterjedt kapcsolatok fûzték az iráni hÃrszerzéshez, illetve az atomprogramért is felelõs Forradalmi Gárdához.
Az egyébként is a csõd szélén táncoló MCS 2003-ban került iráni kézbe, de az alkalmazottak szerint az új vezetõket nem a haszonszerzés motiválta. Az ügyben megszólaló munkások úgy látják, hogy több figyelmet szenteltek az iráni testvérvállalat elindÃtásának, valamint a technológia átadásának.
Az igazgatók egymásnak adták a kilincset. Az utóbbi évtizedben több, az iráni kormányhoz közel álló személy fordult meg a cég élén – mutatott rá Emanuele Ottolenghi, egy amerikai kutatóintézet munkatársa. 2011-ig az MCS közvetve egy iráni vállalat, a Rey Investment alá tartozott, amelynek élén Mohammad Rejsahri volt iráni hÃrszerzési miniszter állt.
Ugyanakkor a cég egyik jelenlegi tulajdonosa, a kanadai-iráni Eshagh Hajizadeh szerint az MCS nem tett semmi törvénybe ütközõt.
"Az irániak persze hogy mindent megtesznek a szankciók kikerülésére, de nem az én vállalatomon belül" - nyomatékosÃtott az MCS-ben 2011 óta érdekelt Hajizadeh. "Soha nem akarnám, hogy ezen a világon bárki is hozzáférhessen a nukleáris technológiához. Ez az emberiség ellen való."
MTI
Link
A 70 ezres német városban létesült, egykor az iráni hÃrszerzéssel is kapcsolatban álló gyárban úgynevezett kettõs felhasználású, polgári és katonai célokra is felhasználható termékeket és technológiákat alkalmaztak. Nevük elhallgatását kérõ nyugati szakértõk szerint ezek akár az iráni atomprogram támogatására is szolgálhattak.
A nagynyomású gáztartályok elõállÃtásával foglalkozó MCS Technologies tulajdonosai az alkalmazottak szerint nem igazán erõlködtek, hogy cégük profitot termeljen, a potenciális befektetõket pedig elküldték. A vállalat végül március 29-én bezárta kapuit.
A szakértõknek az szúrt szemet, hogy a gyárban precÃziós eszközös elõállÃtására alkalmas gyártósor is volt, amellyel akár rakétákhoz, vagy az urándúsÃtáshoz használt centrifugákhoz is készÃthettek volna alkatrészeket. A német cég 2004-ben meg is próbálta átszállÃtani ezt a felszerelést iráni testvérvállalatához, a Pars MCS-hez, de a német külügyminisztérium végül nem engedett a tulajdonosok nyomásának.
A kanadai kormány 2010-ben úgy Ãtélte meg, hogy Pars MCS "hozzájárulhat Irán nukleáris tevékenységeihez".
Az is gyanút keltett, hogy a munkások szerint a gyár szinte minden lehullott szénszálról listát vezetett. Ezt a különlegesen erõs, könnyû, és a hõnek ellenálló anyagot széles körben használják a hadiiparban is. A karbonszálas anyagok nélkülözhetetlen elemei a Teherán által olyannyira vágyott fejlettebb centrifugáknak, amelyek a jelenlegieknél sokkal gyorsabb ütemben képesek dúsÃtott urán elõállÃtására.
Irán azonban a szankciók miatt csak a feketepiacon tud szert tenni karbonszálas anyagokra, kivéve, ha van egy külföldi cég, amelyen keresztül mégis hozzájuthat a kincshez. Német vállalatként az MCS japán és francia gyártóktól is vásárolt az anyagból. A cég helyzete azért is érdekes, mert kiterjedt kapcsolatok fûzték az iráni hÃrszerzéshez, illetve az atomprogramért is felelõs Forradalmi Gárdához.
Az egyébként is a csõd szélén táncoló MCS 2003-ban került iráni kézbe, de az alkalmazottak szerint az új vezetõket nem a haszonszerzés motiválta. Az ügyben megszólaló munkások úgy látják, hogy több figyelmet szenteltek az iráni testvérvállalat elindÃtásának, valamint a technológia átadásának.
Az igazgatók egymásnak adták a kilincset. Az utóbbi évtizedben több, az iráni kormányhoz közel álló személy fordult meg a cég élén – mutatott rá Emanuele Ottolenghi, egy amerikai kutatóintézet munkatársa. 2011-ig az MCS közvetve egy iráni vállalat, a Rey Investment alá tartozott, amelynek élén Mohammad Rejsahri volt iráni hÃrszerzési miniszter állt.
Ugyanakkor a cég egyik jelenlegi tulajdonosa, a kanadai-iráni Eshagh Hajizadeh szerint az MCS nem tett semmi törvénybe ütközõt.
"Az irániak persze hogy mindent megtesznek a szankciók kikerülésére, de nem az én vállalatomon belül" - nyomatékosÃtott az MCS-ben 2011 óta érdekelt Hajizadeh. "Soha nem akarnám, hogy ezen a világon bárki is hozzáférhessen a nukleáris technológiához. Ez az emberiség ellen való."
MTI
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lalapapa
- 2013. April 17. 10:53:13
#2 |
mattila
- 2013. April 17. 13:23:52
#3 |
Perje
- 2013. April 17. 21:45:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték