Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az 1918-as gyulafehérvári határozatot a román alkotmányba javasolják bevenni
A bukaresti parlament kisebbségi frakciója azt javasolja, hogy az alkotmánymódosítás során Románia alaptörvényét egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal - közölte pénteken Ovidiu Gant frakcióvezetõ-helyettes, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának képviselõje.
1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyûlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesülésérõl fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
Infinety network
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövõ új Román Állam az együtt élõ népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetõvé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselõik által, és számarányuknak megfelelõen az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
"A gyulafehérvári határozat a modern román állam alapokmánya, és Románia mai formáját is részben ennek a dokumentumnak köszönheti, ezért ragaszkodunk hozzá, hogy az alkotmányba is bekerüljön" - mondta Gant. A képviselõ nagyszebeni sajtóértekezletén hozzátette: a gyulafehérvári nyilatkozat annak idején az erdélyi szászok érdekeinek is megfelelt, akik 1919 január 8-án Medgyesen kinyilvánították, hogy támogatják Erdély egyesülését a Román Királysággal.
Ovidiu Gant rámutatott, a demokratikus Románia december elsejét tette meg nemzeti ünnepévé, így nem lehet akadálya annak, hogy a gyulafehérvári határozat bekerüljön az alkotmány elsõ cikkelyébe, amely Románia alapvetõ államszervezési elveit foglalja magába.
A kétkamarás román parlamentben a magyarságot képviselõ RMDSZ-nek mind a képviselõházban, mind a szenátusban van saját frakciója, a többi 18 nemzeti kisebbségnek pedig egy-egy képviselõje pedig van, akik könnyített eljárással jutnak mandátumhoz: õk önálló frakciót alkotnak a képviselõházban.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómia-küzdelmében gyakran felbukkanó hivatkozási alap a gyulafehérvári határozat, amelyet önrendelkezési precedensként, illetve a kisebbségeknek tett beváltatlan történelmi ígéretként is fontosnak tartanak.
Link
1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyûlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesülésérõl fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
Infinety network
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövõ új Román Állam az együtt élõ népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetõvé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselõik által, és számarányuknak megfelelõen az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
"A gyulafehérvári határozat a modern román állam alapokmánya, és Románia mai formáját is részben ennek a dokumentumnak köszönheti, ezért ragaszkodunk hozzá, hogy az alkotmányba is bekerüljön" - mondta Gant. A képviselõ nagyszebeni sajtóértekezletén hozzátette: a gyulafehérvári nyilatkozat annak idején az erdélyi szászok érdekeinek is megfelelt, akik 1919 január 8-án Medgyesen kinyilvánították, hogy támogatják Erdély egyesülését a Román Királysággal.
Ovidiu Gant rámutatott, a demokratikus Románia december elsejét tette meg nemzeti ünnepévé, így nem lehet akadálya annak, hogy a gyulafehérvári határozat bekerüljön az alkotmány elsõ cikkelyébe, amely Románia alapvetõ államszervezési elveit foglalja magába.
A kétkamarás román parlamentben a magyarságot képviselõ RMDSZ-nek mind a képviselõházban, mind a szenátusban van saját frakciója, a többi 18 nemzeti kisebbségnek pedig egy-egy képviselõje pedig van, akik könnyített eljárással jutnak mandátumhoz: õk önálló frakciót alkotnak a képviselõházban.
Az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómia-küzdelmében gyakran felbukkanó hivatkozási alap a gyulafehérvári határozat, amelyet önrendelkezési precedensként, illetve a kisebbségeknek tett beváltatlan történelmi ígéretként is fontosnak tartanak.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. April 20. 07:00:01
#2 |
9323
- 2013. April 20. 08:25:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.