Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tisztáznák 'Hitler pápájának' szerepét
Régóta támadják XII. Piust amiatt, hogy a Vatikán élén 1939 és 1958 között álló pápa nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a rémtettekhez. A Szentszék szintén régóta próbálja tisztázni XII. Pius szerepét, és azzal érvel, hogy a vészkorszak idején számos zsidónak a pápa utasítására az egyházi intézmények falain belül biztosítottak rejtekhelyet és oltalmat a nácik elõl. A katolikus egyházfõre ragadt "Hitler pápája" bélyeget most egy márciusban megjelenõ könyv próbálja letörölni.
Korábban
Mussolini millióiból épült a Vatikán offshore-birodalma
Össztûz zúdult a lefebvristákra
A gondviselés küldöttének tartotta Mussolinit a pápa
Mivel közlekedtek a pápák?
hirdetés
Régóta dolgozik a Szentszék azon, hogy lemossa a XII. Pius (Eugenio Pacelli, 1876-1958) pápa becsületén ejtett foltot. Egy – Pius tevékenységét nem éppen a legjobb színben feltüntetõ – könyv nyomán gúnyosan "Hitler pápájának" is nevezett, a Vatikán élén 1939 és 1958 között álló szentatyát ugyanis azzal vádolják, hogy nem emelte fel a hangját a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a náci rémtettekhez.
A Vatikán egy idén márciusban megjelenõ könyvtõl reméli, hogy sikerül helyreállítani XII. Pius megtépázott tekintélyét. A feladatot egy angol protestáns szerzõ, Gordon Thomas végezte el, aki hatalmas, eddig nem látott vatikáni iratanyagba nyerhetett betekintést, feltárva ezzel az áldozatok, az egyháziak és második világháború egyéb szereplõinek eddig ismeretlen, kevéssé árnyaltan megjelenõ történetét.
The Pope's Jews (A pápa zsidói) címû könyvben Thomas részletesen szól arról, hogyan adta áldását XII. Pius a Vatikán területén, illetve az európai kolostorokban kialakított zsidó menedékházak felállítására, de Pacelli felügyelte azt a titkos missziót is, amely során a klérus tagjai – életük kockáztatásával – zsidókat bújtattak a pápai állam területén, néhányuk részére pedig vatikáni állampolgárságot bizonyító iratot állítottak ki.
Eugenio Pacelli 1924-ben, mint Németország apostoli nunciusa
Az egyházi vezetõk ezen idõ alatt több száz, Genovában, Rómában és Olaszország más városában bújtatott zsidónak szereztek keresztlevelet, nekik köszönhetõen több mint kétezer magyarországi zsidó kapott hamis, a keresztséget tanúsító okiratot, s ez a hálózat akadályozta meg néhány Németországban élõ zsidó deportálását is. XII. Pius külön erre a feladatra egy vatikáni tisztviselõt is kinevezett, aki megszervezte, hogy a rászorultak élelmet, gyógyszert és ruhát kapjanak.
A második világháború alatt és után a katolikus egyházfõt még a zsidók megmentõjének tartották. A zsidó vezetõk – köztük Jeruzsálem fõrabbija 1944-ben – sorra ismerték el a pápának és a többi vatikáni tisztviselõnek sorstársaik megmentése érdekében tett erõfeszítéseit, s ezen a véleményen voltak a Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban kiadott zsidó lapok is, miközben Hitler a "zsidók szerelmesének" nevezte XII. Piust.
A pápa személyérõl és mûködésérõl alkotott, egyértelmûen pozitív kép a hatvanas években alapjaiban változott meg, köszönhetõen a Vatikánnal szembeni ellenséges szovjet magatartásnak, valamint Rolf Hochhuth 1963-ban rendezett, Der Stellvertreter. Ein christliches Trauerspiel (A helyettes; egy keresztény tragédia) címû, a pápát némasággal és tétlenséggel vádló darabjának. Az egyre elterjedõben levõ nézetet John Cornwell 1999-es, Hitler’s Pope címû mûve erõsítette fel, amelyben a szerzõ egyértelmûen elítélõen szól Piusnak a holokauszt idején tanúsított mûködésérõl.
A 80 éves XII. Pius
Mindezek ellenére úgy tûnik, hogy a Piusszal mégoly kritikus Izrael álláspontja is megenyhült a pápa második világháborús szerepét illetõen. Egy tavaly megrendezett kiállítás csökkenteni próbálta a Szentatya szerepét a náci Németországgal kötött szerzõdés megkötésében, amely arról szólt, hogy a Vatikán kötelezõ garanciát kért a németországi katolikus iskolák megmaradására. A kísérõszövegek egyértelmû utalást tettek arra, hogy ezt XII. Pius elõdje, XI. Pius hozta tetõ alá, mikor Eugenio Pacelli még a Vatikán államtitkáraként tevékenykedett. A tárlat a hangsúlyokon is változtatott: a kiállítás régi kiírása szerint Pius „nem avatkozott közbe”, mikor a zsidókat deportálták Rómából, az új ezzel szemben azt állítja, hogy „nem protestált nyilvánosan”.
Mindkét verzió egybehangzóan állította: XII. Pius tartózkodott attól, hogy aláírja a szövetségeseknek a zsidók kiirtása elleni tiltakozásáról szóló deklarációját 1942 decemberében. Azonban az új szöveg megemlíti a pápának az 1942-ben elhangzott karácsonyi rádióbeszédét, amelyben XII. Pius arról szól, hogy nemzetiségi hovatartozásuk miatt „emberek százezreit ítélik halálra vagy lassú pusztulásra”, igaz, az egyházfõ nyíltan nem tett említést a zsidókról.
XVI. Benedek 2010-ben megjelent könyvében szintén védelmébe vette elõdjét. A világ fénye: a pápa, az egyház, és az idõ jelei címû mûvében a pápa kifejti: adódik a kérdés, hogy XII. Pius miért nem tiltakozott erélyesebben a zsidók üldözése ellen. A szerzõ szerint erre a válasz az, hogy XII. Piusnak számolnia kellett azokkal a következményekkel, amelyeket nyílt tiltakozása váltott volna ki.
Nagyon sokat szenvedett, tudta, hogy fel kell emelnie a szavát, de a kialakult helyzet ezt nem tette lehetõvé számára – vélte XVI. Benedek. A minap hivataláról lemondott egyházfõ a titkos, illetve titkosítás alatt lévõ vatikáni levéltári dokumentumok alapján meg van gyõzõdve arról, hogy XII. Pius számos zsidót mentett meg Európában azzal, hogy római és külföldi egyházi intézményekben rejtette el õket, s azért hallgatott, nehogy nehezítse a sorsukat.
Link
Ferenc megnyitná "Hitler pápájának" aktáját
2013. április 24. 09:41
Több évtizedes vitára tehetne pontot Ferenc pápa, ha - ahogyan azt egyik közeli barátja sugallta a minap - feoldaná a Hitler pápájának is gúnyolt XII. Piusz pontifikátusa alatt keletkezett levéltári anyagok titkosságát.
Korábban
Az utolsó nem európai pápa
Volt-e valaha színesbõrû pápa?
Botrányos pápák
Megnyitja titkos levéltárát a Vatikán
Áttörést érhet el a Vatikán, ha valóban megkezdõdhet a vitatott megítélésû pápa, XII. Piusz (1939-1958) második világháborús tevékenységének és életútjának alapos, sokak által évtizedek óta követelt tudományos kutatása. Ferenc pápán nem fog múlni semmi - legalábbis ezt állítja a katolikus egyházfõt idestova húsz éve ismerõ Abraham Skorka rabbi, aki egy interjúban közölte: meggyõzõdése, hogy barátja, a „forradalmi” pápa egyszer és mindenkorra leszámol a múlttal és megnyitja a kutatói szempárok elõl eddig gondosan elzárt, XII. Piusz pontifikátusa idején keletkezett levéltári forrásokat.
XII. Piusz kritikusai azt vetik a néhai katolikus egyházfõ szemére, hogy nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a rémtettekhez. A Szentszék régóta igyekszik tisztázni XII. Pius szerepét, és azzal érvel, hogy a vészkorszak idején számos zsidónak (Németországban például 200 ezer zsidót menekülésében nyújtott segítõ jobbot) a pápa utasítására az egyházi intézmények falain belül biztosítottak rejtekhelyet és oltalmat a nácik elõl.
XII. Piusz boldoggá avatása évtizedek óta húzódik, két éve pedig katolikus tudósok egy csoportja levélben elérte XVI. Benedek pápánál, hogy ne is folytatódjon, amíg minden részletre fény nem derül a vitatott megítélésû katolikus egyházfõ második világháborús szerepével kapcsolatban. Benedekre hatalmas össztûz zúdult, mikor az általa kiadott dekrétumban XII. Piuszról szólva „hõsi erényekrõl” beszélt, közelebb hozva elõdjét a szentséghez.
Link
Korábban
Mussolini millióiból épült a Vatikán offshore-birodalma
Össztûz zúdult a lefebvristákra
A gondviselés küldöttének tartotta Mussolinit a pápa
Mivel közlekedtek a pápák?
hirdetés
Régóta dolgozik a Szentszék azon, hogy lemossa a XII. Pius (Eugenio Pacelli, 1876-1958) pápa becsületén ejtett foltot. Egy – Pius tevékenységét nem éppen a legjobb színben feltüntetõ – könyv nyomán gúnyosan "Hitler pápájának" is nevezett, a Vatikán élén 1939 és 1958 között álló szentatyát ugyanis azzal vádolják, hogy nem emelte fel a hangját a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a náci rémtettekhez.
A Vatikán egy idén márciusban megjelenõ könyvtõl reméli, hogy sikerül helyreállítani XII. Pius megtépázott tekintélyét. A feladatot egy angol protestáns szerzõ, Gordon Thomas végezte el, aki hatalmas, eddig nem látott vatikáni iratanyagba nyerhetett betekintést, feltárva ezzel az áldozatok, az egyháziak és második világháború egyéb szereplõinek eddig ismeretlen, kevéssé árnyaltan megjelenõ történetét.
The Pope's Jews (A pápa zsidói) címû könyvben Thomas részletesen szól arról, hogyan adta áldását XII. Pius a Vatikán területén, illetve az európai kolostorokban kialakított zsidó menedékházak felállítására, de Pacelli felügyelte azt a titkos missziót is, amely során a klérus tagjai – életük kockáztatásával – zsidókat bújtattak a pápai állam területén, néhányuk részére pedig vatikáni állampolgárságot bizonyító iratot állítottak ki.
Eugenio Pacelli 1924-ben, mint Németország apostoli nunciusa
Az egyházi vezetõk ezen idõ alatt több száz, Genovában, Rómában és Olaszország más városában bújtatott zsidónak szereztek keresztlevelet, nekik köszönhetõen több mint kétezer magyarországi zsidó kapott hamis, a keresztséget tanúsító okiratot, s ez a hálózat akadályozta meg néhány Németországban élõ zsidó deportálását is. XII. Pius külön erre a feladatra egy vatikáni tisztviselõt is kinevezett, aki megszervezte, hogy a rászorultak élelmet, gyógyszert és ruhát kapjanak.
A második világháború alatt és után a katolikus egyházfõt még a zsidók megmentõjének tartották. A zsidó vezetõk – köztük Jeruzsálem fõrabbija 1944-ben – sorra ismerték el a pápának és a többi vatikáni tisztviselõnek sorstársaik megmentése érdekében tett erõfeszítéseit, s ezen a véleményen voltak a Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban kiadott zsidó lapok is, miközben Hitler a "zsidók szerelmesének" nevezte XII. Piust.
A pápa személyérõl és mûködésérõl alkotott, egyértelmûen pozitív kép a hatvanas években alapjaiban változott meg, köszönhetõen a Vatikánnal szembeni ellenséges szovjet magatartásnak, valamint Rolf Hochhuth 1963-ban rendezett, Der Stellvertreter. Ein christliches Trauerspiel (A helyettes; egy keresztény tragédia) címû, a pápát némasággal és tétlenséggel vádló darabjának. Az egyre elterjedõben levõ nézetet John Cornwell 1999-es, Hitler’s Pope címû mûve erõsítette fel, amelyben a szerzõ egyértelmûen elítélõen szól Piusnak a holokauszt idején tanúsított mûködésérõl.
A 80 éves XII. Pius
Mindezek ellenére úgy tûnik, hogy a Piusszal mégoly kritikus Izrael álláspontja is megenyhült a pápa második világháborús szerepét illetõen. Egy tavaly megrendezett kiállítás csökkenteni próbálta a Szentatya szerepét a náci Németországgal kötött szerzõdés megkötésében, amely arról szólt, hogy a Vatikán kötelezõ garanciát kért a németországi katolikus iskolák megmaradására. A kísérõszövegek egyértelmû utalást tettek arra, hogy ezt XII. Pius elõdje, XI. Pius hozta tetõ alá, mikor Eugenio Pacelli még a Vatikán államtitkáraként tevékenykedett. A tárlat a hangsúlyokon is változtatott: a kiállítás régi kiírása szerint Pius „nem avatkozott közbe”, mikor a zsidókat deportálták Rómából, az új ezzel szemben azt állítja, hogy „nem protestált nyilvánosan”.
Mindkét verzió egybehangzóan állította: XII. Pius tartózkodott attól, hogy aláírja a szövetségeseknek a zsidók kiirtása elleni tiltakozásáról szóló deklarációját 1942 decemberében. Azonban az új szöveg megemlíti a pápának az 1942-ben elhangzott karácsonyi rádióbeszédét, amelyben XII. Pius arról szól, hogy nemzetiségi hovatartozásuk miatt „emberek százezreit ítélik halálra vagy lassú pusztulásra”, igaz, az egyházfõ nyíltan nem tett említést a zsidókról.
XVI. Benedek 2010-ben megjelent könyvében szintén védelmébe vette elõdjét. A világ fénye: a pápa, az egyház, és az idõ jelei címû mûvében a pápa kifejti: adódik a kérdés, hogy XII. Pius miért nem tiltakozott erélyesebben a zsidók üldözése ellen. A szerzõ szerint erre a válasz az, hogy XII. Piusnak számolnia kellett azokkal a következményekkel, amelyeket nyílt tiltakozása váltott volna ki.
Nagyon sokat szenvedett, tudta, hogy fel kell emelnie a szavát, de a kialakult helyzet ezt nem tette lehetõvé számára – vélte XVI. Benedek. A minap hivataláról lemondott egyházfõ a titkos, illetve titkosítás alatt lévõ vatikáni levéltári dokumentumok alapján meg van gyõzõdve arról, hogy XII. Pius számos zsidót mentett meg Európában azzal, hogy római és külföldi egyházi intézményekben rejtette el õket, s azért hallgatott, nehogy nehezítse a sorsukat.
Link
Ferenc megnyitná "Hitler pápájának" aktáját
2013. április 24. 09:41
Több évtizedes vitára tehetne pontot Ferenc pápa, ha - ahogyan azt egyik közeli barátja sugallta a minap - feoldaná a Hitler pápájának is gúnyolt XII. Piusz pontifikátusa alatt keletkezett levéltári anyagok titkosságát.
Korábban
Az utolsó nem európai pápa
Volt-e valaha színesbõrû pápa?
Botrányos pápák
Megnyitja titkos levéltárát a Vatikán
Áttörést érhet el a Vatikán, ha valóban megkezdõdhet a vitatott megítélésû pápa, XII. Piusz (1939-1958) második világháborús tevékenységének és életútjának alapos, sokak által évtizedek óta követelt tudományos kutatása. Ferenc pápán nem fog múlni semmi - legalábbis ezt állítja a katolikus egyházfõt idestova húsz éve ismerõ Abraham Skorka rabbi, aki egy interjúban közölte: meggyõzõdése, hogy barátja, a „forradalmi” pápa egyszer és mindenkorra leszámol a múlttal és megnyitja a kutatói szempárok elõl eddig gondosan elzárt, XII. Piusz pontifikátusa idején keletkezett levéltári forrásokat.
XII. Piusz kritikusai azt vetik a néhai katolikus egyházfõ szemére, hogy nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a rémtettekhez. A Szentszék régóta igyekszik tisztázni XII. Pius szerepét, és azzal érvel, hogy a vészkorszak idején számos zsidónak (Németországban például 200 ezer zsidót menekülésében nyújtott segítõ jobbot) a pápa utasítására az egyházi intézmények falain belül biztosítottak rejtekhelyet és oltalmat a nácik elõl.
XII. Piusz boldoggá avatása évtizedek óta húzódik, két éve pedig katolikus tudósok egy csoportja levélben elérte XVI. Benedek pápánál, hogy ne is folytatódjon, amíg minden részletre fény nem derül a vitatott megítélésû katolikus egyházfõ második világháborús szerepével kapcsolatban. Benedekre hatalmas össztûz zúdult, mikor az általa kiadott dekrétumban XII. Piuszról szólva „hõsi erényekrõl” beszélt, közelebb hozva elõdjét a szentséghez.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
ARMOGUR
- 2013. April 24. 22:25:29
#2 |
repuloszonyeg
- 2013. April 25. 05:27:52
#3 |
postaimre
- 2013. April 25. 06:07:19
#4 |
Perje
- 2013. April 25. 11:06:21
#5 |
postaimre
- 2013. April 25. 12:20:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.