Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Átmenetileg államosíthatnák a bankokat
Az uniós intézmények közül elsõként az Európai Parlament szakbizottsága elkészítette jelentését a bankok szerkezetváltásának és rendezett felszámolásának kereteirõl szóló bizottsági javaslatról. A tervezet értelmében a bajba jutott pénzintézeteket ideiglenesen állami tulajdonba lehetne venni - írja a BruxInfo.
Részben a svéd modell volt az ihletõje annak a jelentésnek, amelyet Gunnar Hökmark, svéd néppárti képviselõ dolgozott ki a bankok szerkezetváltásának és szanálásának kereteirõl szóló bizottsági javaslatra adandó válaszként. Hökmark kedden arról számolt be újságíróknak, hogy az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottságában (ECON) nagy vonalakban többségi megállapodás jött létre a majdani irányelv szövegérõl, illetve az Európai Parlament majdani álláspontjáról.
Az államosításnak a lehetõ legrövidebb idõre kell szólnia, addig, amíg a pénzintézetek visszanyerik életképességüket. Hökmark szerint a lényeg, hogy az adófizetõknek az ügyletbõl hasznuk kell, hogy származzon, míg a bankok részvényeseinek kell majd elkönyvelniük a veszteséget. Az államosítási koncepció nem volt része a Bizottság eredeti javaslatának.
Az EP tervezetének egyik központi eleme az úgynevezett bail-in, vagyis a bankok tulajdonosainak, hitelezõinek és 100 ezer euró felett a betéteknek a "jótállása" szanálás vagy rendezett felszámolás esetén. Hökmark jelentése széles lefedettséget ajánl és a 100 ezer alatti betéteken túl csak az 1 hónapnál rövidebb lejáratú betéteket és kötvényeket mentesítené a bail-in alól.
Az ECON elõtt fekvõ tervezet eltérõ szanálási szabályokat írna elõ a csak egyes bankokat érintõ válságok kezelésére, illetve a rendszer egészét sújtó válságokra. A bankok szerkezetváltásának költségeit a bankok részvényeseire (tulajdonosaira) hárítaná, a rendezett felszámolás viszont már az állami hatóságok hatáskörébe tartozna.
A svéd képviselõ is alapvetõen a bankok elõzetes (ex ante) befizetéseibõl képzeli a bankszanálási alapok létrehozását, de a tagállamok emellett más lehetõségeket is mérlegelhetnének. Jelentése a bankok anyaországa, illetve a fogadó ország hatóságainak osztott felelõsségét is tartalmazza.
Link
Részben a svéd modell volt az ihletõje annak a jelentésnek, amelyet Gunnar Hökmark, svéd néppárti képviselõ dolgozott ki a bankok szerkezetváltásának és szanálásának kereteirõl szóló bizottsági javaslatra adandó válaszként. Hökmark kedden arról számolt be újságíróknak, hogy az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottságában (ECON) nagy vonalakban többségi megállapodás jött létre a majdani irányelv szövegérõl, illetve az Európai Parlament majdani álláspontjáról.
Az államosításnak a lehetõ legrövidebb idõre kell szólnia, addig, amíg a pénzintézetek visszanyerik életképességüket. Hökmark szerint a lényeg, hogy az adófizetõknek az ügyletbõl hasznuk kell, hogy származzon, míg a bankok részvényeseinek kell majd elkönyvelniük a veszteséget. Az államosítási koncepció nem volt része a Bizottság eredeti javaslatának.
Az EP tervezetének egyik központi eleme az úgynevezett bail-in, vagyis a bankok tulajdonosainak, hitelezõinek és 100 ezer euró felett a betéteknek a "jótállása" szanálás vagy rendezett felszámolás esetén. Hökmark jelentése széles lefedettséget ajánl és a 100 ezer alatti betéteken túl csak az 1 hónapnál rövidebb lejáratú betéteket és kötvényeket mentesítené a bail-in alól.
Az ECON elõtt fekvõ tervezet eltérõ szanálási szabályokat írna elõ a csak egyes bankokat érintõ válságok kezelésére, illetve a rendszer egészét sújtó válságokra. A bankok szerkezetváltásának költségeit a bankok részvényeseire (tulajdonosaira) hárítaná, a rendezett felszámolás viszont már az állami hatóságok hatáskörébe tartozna.
A svéd képviselõ is alapvetõen a bankok elõzetes (ex ante) befizetéseibõl képzeli a bankszanálási alapok létrehozását, de a tagállamok emellett más lehetõségeket is mérlegelhetnének. Jelentése a bankok anyaországa, illetve a fogadó ország hatóságainak osztott felelõsségét is tartalmazza.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. April 25. 12:00:26
#2 |
nyaki
- 2013. April 25. 15:58:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.