Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mikor megtévesztõ a Made in Israel cÃmke?
A telepesek által gyártott termékek megkülönböztetését, gyakorlatilag bojkottját sürgetik
Tudnia kell-e a vásárlónak, pontosan hol gyártották az Izraelbõl érkezõ bort vagy tusfürdõt? Erre ma már az EU-tagállamok fele igennel válaszol. Legutóbb Franciaország és Hollandia csatlakozott ahhoz az immár tizenhárom uniós országból álló csoporthoz, amely azt sürgeti: világosan tüntessék fel az árucikkeken, ha ezeket a palesztin területen élõ izraeli telepesek készÃtették.
„Melegen üdvözöljük, hogy a többi EU-biztossal együtt uniós szintû iránymutatást kÃván kidolgozni a telepesek termékeinek cÃmkézésérõl” – Ãrja a hÃrügynökségeknek kiszivárogtatott levélben a tizenhárom külügyminiszter (belga, brit, dán, finn, francia, holland, Ãr, luxemburgi, máltai, osztrák, portugál, spanyol, szlovén). A cÃmzett Catherine Ashton, az unió külügyi fõképviselõje (az Európai Bizottság tagja), akit arra emlékeztetnek a politikusok: csak a pontos cÃmkézéssel lehet elkerülni, hogy a fogyasztókat téves információkkal félrevezessék.
A téves tájékoztatás ez esetben ennyi: Made in Israel. A levél aláÃrói azzal érvelnek, hogy ha az EU rendszeresen tiltakozik a telepépÃtések ellen a megszállt területeken, akkor az ott készült árukon (például élelmiszereken és kozmetikai cikkeken) is fel kell tüntetni a származási helyet. S bár ez még nem egyenlõ a bojkottal, a vásárlók informálásának szándéka mögött kimondatlanul ez húzódik meg.
A hivatalos tiltakozás nem sokat váratott magára. – Az egész cÃmkézési kezdeményezés alapvetõen diszkriminatÃv, mivel egyetlen ország és térség ellen irányul – nyilatkozott az AFP hÃrügynökségnek Yigal Palmor izraeli külügyminisztériumi szóvivõ. Azt kifogásolta, hogy más vitatott hovatartozású, akár európai régiókkal nem ilyen szigorú az unió (ez utóbbi nyilvánvaló célzás a nemzetközileg el nem ismert, katonailag megszállt Észak-ciprusi Török Köztársaságra). A tét nemcsak politikai: az izraeli telepesek évente 230 millió eurónyi terméket exportálnak az EU-ba, ami nagyjából tizenötszöröse a palesztinok által elért 15 millió eurós forgalomnak.
Ma még szemfülesnek kell lenni a pontos gyártási hely megállapÃtásához. A Der Spiegel cÃmû német hetilap egy Németországban kapható, izraeli borként felcÃmkézett italt hoz fel példaként. Az üvegen szerepel ugyan az 12900 Katzrin, Izrael cÃm, de a legtöbb vevõ valószÃnûleg nem tudja, hogy Katzrin izraeli telep a Golán-fennsÃkon. Ezt a területet SzÃriától foglalta el Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban.
Krémeket és tusfürdõket készÃt holt-tengeri ásványok felhasználásával egy másik izraeli cég. A csomagoláson ennyi szerepel: Holt-tengeri Laboratórium, Izrael. Azt már nem tüntetik fel, hogy a szépségápolási cikkeket valójában a tenger nyugati partján, a megszállt Ciszjordániában állÃtja elõ a vállalat.
Semmit sem bÃznak a véletlenre az európai külügyminiszterek, a Catherine Ashtonhoz intézett levélben azt is meglebegtetik, hogy továbbÃtják az illetékes hatóságoknak a külügyi fõképviselõ korábbi feljegyzését. Ebben Ashton (még februárban) arra kérte a tagállamokat, hogy Izrael esetében is teljes mértékben tartsák be az uniós cÃmkézési jogszabályokat.
Érdekes változás Hollandia csatlakozása a tizenhármas országcsoporthoz. A hollandokat korábban Izrael szövetségeseként tartották számon Brüsszelben – idézi fel az EUobserver hÃrportál –, de a tavaly õszi választások után létrejött kormánykoalÃció külügyminisztere, Frans Timmermans már jóval kritikusabb a zsidó állammal szemben.
Link
Tudnia kell-e a vásárlónak, pontosan hol gyártották az Izraelbõl érkezõ bort vagy tusfürdõt? Erre ma már az EU-tagállamok fele igennel válaszol. Legutóbb Franciaország és Hollandia csatlakozott ahhoz az immár tizenhárom uniós országból álló csoporthoz, amely azt sürgeti: világosan tüntessék fel az árucikkeken, ha ezeket a palesztin területen élõ izraeli telepesek készÃtették.
„Melegen üdvözöljük, hogy a többi EU-biztossal együtt uniós szintû iránymutatást kÃván kidolgozni a telepesek termékeinek cÃmkézésérõl” – Ãrja a hÃrügynökségeknek kiszivárogtatott levélben a tizenhárom külügyminiszter (belga, brit, dán, finn, francia, holland, Ãr, luxemburgi, máltai, osztrák, portugál, spanyol, szlovén). A cÃmzett Catherine Ashton, az unió külügyi fõképviselõje (az Európai Bizottság tagja), akit arra emlékeztetnek a politikusok: csak a pontos cÃmkézéssel lehet elkerülni, hogy a fogyasztókat téves információkkal félrevezessék.
A téves tájékoztatás ez esetben ennyi: Made in Israel. A levél aláÃrói azzal érvelnek, hogy ha az EU rendszeresen tiltakozik a telepépÃtések ellen a megszállt területeken, akkor az ott készült árukon (például élelmiszereken és kozmetikai cikkeken) is fel kell tüntetni a származási helyet. S bár ez még nem egyenlõ a bojkottal, a vásárlók informálásának szándéka mögött kimondatlanul ez húzódik meg.
A hivatalos tiltakozás nem sokat váratott magára. – Az egész cÃmkézési kezdeményezés alapvetõen diszkriminatÃv, mivel egyetlen ország és térség ellen irányul – nyilatkozott az AFP hÃrügynökségnek Yigal Palmor izraeli külügyminisztériumi szóvivõ. Azt kifogásolta, hogy más vitatott hovatartozású, akár európai régiókkal nem ilyen szigorú az unió (ez utóbbi nyilvánvaló célzás a nemzetközileg el nem ismert, katonailag megszállt Észak-ciprusi Török Köztársaságra). A tét nemcsak politikai: az izraeli telepesek évente 230 millió eurónyi terméket exportálnak az EU-ba, ami nagyjából tizenötszöröse a palesztinok által elért 15 millió eurós forgalomnak.
Ma még szemfülesnek kell lenni a pontos gyártási hely megállapÃtásához. A Der Spiegel cÃmû német hetilap egy Németországban kapható, izraeli borként felcÃmkézett italt hoz fel példaként. Az üvegen szerepel ugyan az 12900 Katzrin, Izrael cÃm, de a legtöbb vevõ valószÃnûleg nem tudja, hogy Katzrin izraeli telep a Golán-fennsÃkon. Ezt a területet SzÃriától foglalta el Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban.
Krémeket és tusfürdõket készÃt holt-tengeri ásványok felhasználásával egy másik izraeli cég. A csomagoláson ennyi szerepel: Holt-tengeri Laboratórium, Izrael. Azt már nem tüntetik fel, hogy a szépségápolási cikkeket valójában a tenger nyugati partján, a megszállt Ciszjordániában állÃtja elõ a vállalat.
Semmit sem bÃznak a véletlenre az európai külügyminiszterek, a Catherine Ashtonhoz intézett levélben azt is meglebegtetik, hogy továbbÃtják az illetékes hatóságoknak a külügyi fõképviselõ korábbi feljegyzését. Ebben Ashton (még februárban) arra kérte a tagállamokat, hogy Izrael esetében is teljes mértékben tartsák be az uniós cÃmkézési jogszabályokat.
Érdekes változás Hollandia csatlakozása a tizenhármas országcsoporthoz. A hollandokat korábban Izrael szövetségeseként tartották számon Brüsszelben – idézi fel az EUobserver hÃrportál –, de a tavaly õszi választások után létrejött kormánykoalÃció külügyminisztere, Frans Timmermans már jóval kritikusabb a zsidó állammal szemben.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
eleven68
- 2013. April 25. 07:23:28
#2 |
apacuka11
- 2013. April 25. 11:41:21
#3 |
Perje
- 2013. April 25. 13:09:56
#4 |
tour
- 2013. April 25. 19:23:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték