Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Az amerikaiaknak elegük van a NATO-ból - Mi lesz Európával?


Nem új keletû, de egyre erõsödik a NATO bírálata Amerikában. Egyesek már a hidegháború legsikeresebb katonai tömbjének jövõjét kérdõjelezik meg. „A NATO teljesítette küldetését. Európa mûködtesse egyedül a szervezetet, Washington pedig saját védelmi prioritása szerint járjon el" - javasolja a New York Times.


Megreformálható vagy halálra van ítélve az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete? - errõl vitatkoznak ma az Egyesült Államokban. A leköszönõ Robert Gates védelmi miniszter már 2011-ben borúlátón nyilatkozott a NATO jövõjérõl, amikor brüsszeli búcsúbeszédében Amerika és európai szövetségeseinek kapcsolatát „bizonytalannak, sõt gyászosnak" nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok aránytalanul sokat vállal magára a NATO mûködtetésébõl.

Az amerikai adófizetõk a gazdasági nehézségek közepette is kénytelenek állni a terheket, mert az európai szövetségesek csökkentik védelmi kiadásaikat. A tengerentúliak a NATO költségvetésének 75 százalékát fizetik. Anders Fogh Rasmussen fõtitkár szerint az európaiak az elmúlt két évben 45 milliárd dollárral vágták vissza védelmi kiadásaikat. Azt a belsõ megállapodást, hogy a tagok a GDP 2 százalékát költik hadikiadásokra, csak az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Görögország teljesíti. (Amerika a GDP 4,8 százalékát fordítja védelmi célokra.) De az európaiak további kiadáscsökkentést helyeztek kilátásba a gazdasági megszorítások miatt. Franciaország például 1,3 százalékra kívánja visszavágni hadi kiadásait.

Elõször fordul elõ, hogy az ázsiai országok - különösen Kína - lekörözi Európát a hadászat tekintetében is. A NATO amerikai fõtitkárhelyettese szerint az Európai Unió és a NATO kapcsolata diszfunkcionális. Még azokban a NATO- fellépésekben - mint a líbiai és mali akciók -, ahol angolok és franciák vezették a hadmûveleteket, e kontingensek képtelenek voltak arra, hogy feladataikat jelentõs amerikai segítség nélkül hajtsák végre. Bár a szövetség minden tagja a líbiai misszió mellett szavazott, alig a fele vállalt benne szerepet. Több ország a partvonalról figyelte a mûveletet, nem azért, mert nem akart, hanem azért, mert képtelen volt érdemben hozzájárulni.

Bár az Európai Unió 1999-ben elhatározta, hogy 60 ezer fõs hadsereget állít fel, ebbõl semmi nem lett, helyette 1500-2500-fõs harcoló alakulatokat hoztak létre. A közös biztonsági és védelmi politikai körvonalazása is késlekedik.

Az amerikaiak úgy érzik, hogy a jelenlegi feltételek mellett Európa csak teher számukra, annál is inkább, mert az orosz veszély megszûnt vagy jelentõsen csökkent. Figyelmüket az új kihívás, a Közel-és Távol-Kelet felé kívánják fordítani.

Az afgán háború befejezése és a csapatok kivonása jó lehetõséget nyújt arra, hogy újragondolják a NATO szerepét. Tisztázni kell a szervezet szerepét a terrorizmus elleni harcban, a kiberháborúban vagy a békefenntartásban. A reform mellett kardoskodók változatlanul létfontosságúnak tartják a transzatlanti szövetséget. Jobb szervezéssel, a bürokrácia csökkentésével, a célok határozott körvonalazásával, a feladatok okos megosztásával akarják tovább mûködtetni a NATO-t.

A kritikusok szerint viszont az Európai Uniónak saját kezébe kellene vennie védelmének, biztonságának irányítását, meg kellene élnie Amerika nélkül. Az Egyesült Államoknak pedig a NATO pozitív tapasztalatai nyomán létre kellene hoznia egy biztonsági szövetségeket a világ más - veszélyesebb - pontjain.

Az Észak-atlanti Szövetség Szervezetet (NATO) a II. világháború után, 1949-ben Washingtonban alapították a Szovjetunió és a kommunista tömb ellenében 12 tagországgal. A NATO-t az idõk folyamán fokozatosan bõvítették. A szövetség célja az volt, hogy a tagállamok szabadságának és biztonságának érdekében érvényesítse politikai és katonai erejét. Az elsõ nagy válságot éppen a kommunizmus összeomlása, a kelet-európai rendszerváltozás okozta, amikor látszólag feleslegessé vált a katonai szövetség. A NATO akkor erre a kihívásra bõvítéssel válaszolt, az egykori kelet-európai ellenségek is csatlakozhattak az atlanti szövetséghez. Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak. A csatlakozást népszavazás elõzte meg, amelynek során a résztvevõk 85 százaléka a belépés mellett voksolt, mert így látta biztonságban az országot.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Perje - 2013. April 28. 21:02:10
Talán már meg is állapodtak az amerikaiak a kínaiakkal felettünk. Nem tudom azért azt elhinni, hogy a megszerzett európai bázisaikat ilyen könnyen feladnák. Még most is a bõvítéssel foglalkoznak. Az új belépõ országoknak tudják elpasszolni az elavult haditechnikát is.
#2 | postaimre - 2013. April 29. 05:23:04
Perje, nem "ilyen könnyen". Ölég bajuk lesz "odahaza" és kettõs játszma megy. A "magánhadseregeket" erõsítik, a NATO-t szétszedik ebbena formájában és Kelet átveszi a Nyugat ilyen irányú világcsendõr szerepét.
#3 | Kedvesi - 2013. April 29. 07:37:20
És Imre, honnan tudjuk hogy nem egyeznek ki baráti alapon? Mert ugye az nem baráti hogy az egyik próbálja kitúrni a másikat a piacról, jó példa erre Irán, ott nem egyezkedés megy hanem gazdasági háború, hogy ki legyen a befolyás, oda zsidaj nem is teheti a lábát, na de itt? Ettõl nem állna le a patkányok beözönlése stb.
#4 | postaimre - 2013. April 29. 08:26:00
Kedvesi persze, hogy kiegyezés zajlik, másképpen nem nevezhetnénk háborúnak..., mert mi is a háború? A diplomácia folytatása, csak nem a zöld asztal mellett.
Ltom nehezen esik le neked, hogy a háború fizikai része már a végrehajtás, amit korábban jól lezsíroztak, s persze közben át is baxták egymást itt-ott.
#5 | Perje - 2013. April 29. 09:57:27
Még azt is el tudom képzelni, hogy a nato Európa pénzügyi kifosztásához kellett. Most, hogy az Eu országok egy két kivéteével anyagilag a padlón vannak, némelyiknek még saját hadsereg sincs, nincs már az észak atlanti katonai szervezetre szükség. Az eu csendõrsége külföldi zsoldosokkal ( mert azokat nem korlátozza senki) pillanat alatt levernek bármelyik országban kitörendõ lázadást. Pénz nélkül, erõs hadsereg nélkül, külföldi éredekeket kiszolgáló vezetéssel Európa legtöbb országa teljesen ki van szolgáltatva.

Imre A magánhadseregek is egy egy szûkebb gazdasági vagy politikai érdekcsoport védelmét látják el, nem az országét, annak lakosságáét.
#6 | postaimre - 2013. April 29. 10:04:58
Perje, itt errõl lehet szó!
maffiozok.szunyi.com/images/wx5y3q23xq95341q74x.jpg

Magánhadseregeket fel kell számolni éppen ezért, de elõtte látszólag megerõsítik õket.
#7 | Perje - 2013. April 29. 10:18:02
Ha az amerikaiknak elege van a Natóból, miért kell nekik az új Boszprusz csatorna?
http://hungarian.ruvr.ru/2013_04_27/A...-a-kulcsa/
Lehet, hogy az amerikai embereknek valóban teher a szervezet, de a vezetõségük hazudik és és egészen mást akar. Nem fogják ezek Európából elhúzni a csikot soha. Csak a hadiiparuk tartja életben a gazdaságot, és tetszik nekik a világ-csendõr szerep is.
#8 | kaponya jozsef - 2013. April 29. 11:21:36
persze a szabad kõmûves gorbi es az atlantistak is hozza jarultak. a szerintem nem hihetõ gyõzelemhez
#9 | Perje - 2013. April 29. 13:35:01
Kanadai és magyar gépek ill. natóellenõrök kém-lelik a Nyitott égbolt megállapodás keretében az orosz légteret ápr .26-30 között.
http://en.rian.ru/military_news/20130...ussia.html
#10 | Kedvesi - 2013. April 29. 13:57:30
Imre, de leesik. Mert elõször a gazdaságban ugranak egymásnak, valutaháború, és amikor elfogynak már a diplomáciai eszközök is, akkor ugranak általában egymásnak, de vannak hogy már akkor is egymásnak ugranak ha még él a diplomácia. Szíria esete.
De én arra akarok kitérni, ha teljesen Moszkva mondaná meg hogy itt mi van, persze életteret is hagyva nem úgy mint akkor, mert úgy nem lehet, abban az esetben sem állna meg a patkányok beözönlése az országba. Ez az ócska szöveg is nehezen hihetõ hogy az oroszok itt akarnának házat venni, minek akarna az átlag orosz a még nagyobb nyomorba jönni? Semmiért, viszont az Oroszországban élõsködõ zsidók, annál inkább erre felé vennék az irányt.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték