Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Egyre kíváncsibbak a netezõkre az állami szervek
Nem a netes tartalommal van baj és nem azt kell eltávolítani, hanem a korrrupt "hivatalnokokat", akik fedezik az "állambûnözést"!
Minden eddiginél több kormányzati tartalomeltávolítási kérelem érkezett a Google-höz a tavalyi év második félévében – derül ki a keresõcég által közzétett friss átláthatósági jelentésbõl. Magyarországon a Jobbik listázási beszédét akarták volna eltávolítani, a magyar kormányzati szervek pedig egyre több felhasználói adatot próbálnak kikérni.
A Google adatai szerint tavaly júliustól decemberig 2 285 alkalommal keresték meg a céget kormányok azzal, hogy távolítsanak el bizonyos tartalmakat, szám szerint 24 179-et. A tavalyi év elsõ feléhez képest ez jelentõs emelkedést mutat: akkor 1 811 alkalommal 18 070 tartalom eltávolítását kérték világszerte az állami szervek.
A tartalomeltávolítási kérések mellett emelkedett a felhasználóiadat-kérelmek száma is: a világ kormányai és igazságszolgáltatási szervei 21 389 kérésben összesen 33 634 felhasználó adataira voltak kíváncsiak. Érdekesség, hogy bár a kérések száma nõ, a teljesítések aránya folyamatosan csökken: míg 2010 második félévében 76 százalékukat teljesítette részben vagy egészében a Google, a tavalyi év hasonló idõszakára 66 százalékosra csökkent ez az arány. Mindez alighanem összefüggésben van azzal a Google jogi eljárási szövegében olvasható elvével, hogy “a felhasználókat helyezik elõtérbe” az ilyen esetekben.
Brazíliában a választások taroltak, Oroszországban a netcenzúrás törvény
A legtöbb tartalomtörlési kérés Brazíliából érkezett: a hat hónap alatt beérkezett 697 kérésbõl 640 bírósági döntés eredménye volt, ami napi 3,5 ilyen jellegû határozatot jelent az ottani igazságszolgáltatásban. Az év elsõ felében mért 191 kéréshez képest való hirtelen megugrás okát az országban tavaly õsszel lezajlott helyhatósági választások jelentették, közvetlenül a választási törvény megsértéséhez 316 kérés volt köthetõ.
Szintén kiemeli a Google-jelentés Oroszországot. Míg a tavalyi év elsõ felében mindössze hat kérés érkezett az oroszoktól, a második félévben már 114 volt ez a szám – 107 közülük közvetlenül az õsszel hatályba lépett netcenzúratörvényre hivatkozott. Az orosz kormányzati kommunikáció szerint a gyerekek védelmére született törvény tárgyalás nélkül is megengedi az orosz hatóságoknak, hogy elérhetetlenné tegyenek weboldalakat. A tavaly novemberben életbe lépett törvény kísértetiesen hasonlít a magyar megoldásra. Akárcsak az orosz, a magyar megoldás is lehetõvé teszi, hogy bizonyos bûncselekmények esetében (gyerekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bûncselekmények) már a nyomozás során elérhetetlenné tegyék a tartalmat. Van még egy közös pontja a két szabályozásnak: mindkét ország megoldása pontosan ugyanolyan egyszerûen kikerülhetõ.
Magyarország egy jobbikos beszédet távolított volna el.
A Google-jelentés Magyarországról azt írja: "Kaptunk egy kérelmet egy politikai párttól, hogy távolítsunk el egy olyan YouTube-videót, amely állítólag sérti a szerzõi jogaikat. A videó egy olyan beszédrõl készült, amelyben egy másik párt tagja tiltakozik a panaszt tevõ párt javaslata ellen, mely szerint össze kellene írni a Parlament zsidó származású tagjait. A videót nem távolítottuk el."
A felhasználói adatokra azonban ennél jóval többször voltak kíváncsiak: a magyar hatóságok a Google szerint elõször 2010 második félévében nyújtottak be egy-egy felhasználó nem publikus adatainak kiadására vonatkozó kérelmet az amerikai webvállalathoz. Akkor 68 kérelem futott be itthonról a Google-höz, a kérések száma pedig kis hullámzással, de növekszik: a tavalyi év második felében már 95 kérésben 151 felhasználó adataira voltak kíváncsiak a szervek.
Fotó: Google
...de hiába
Talán pontosabb a megfogalmazás, ha úgy mondjuk: csak lettek volna kíváncsiak. A Google ugyanis nem csak tavaly, még egyetlen egy esetben sem tartotta jogszerûnek a magyar szervektõl befutó kérést, így sosem adta ki egy felhasználó adatait sem.
Fotó: Google
A felhasználóiadat-kérelmek számának növekedése egyáltalán nem csak Magyarországra jellemzõ trend, az viszont a jelentés alapján már jóval ritkább, hogy a Google az állami szervek egyetlen kérését se találja jogosnak. Az pedig, hogy ez minden félévben így legyen, kifejezetten ritkaságszámba megy, Magyarországon kívül csak Törökországra mondható el. Hasonló cipõben jár még Oroszország is, de kéréseik egyetlen százalékát – ami valószínûleg egy darab kérést jelent – éppen a legutóbbi félévben teljesítette a Google.
Link
Minden eddiginél több kormányzati tartalomeltávolítási kérelem érkezett a Google-höz a tavalyi év második félévében – derül ki a keresõcég által közzétett friss átláthatósági jelentésbõl. Magyarországon a Jobbik listázási beszédét akarták volna eltávolítani, a magyar kormányzati szervek pedig egyre több felhasználói adatot próbálnak kikérni.
A Google adatai szerint tavaly júliustól decemberig 2 285 alkalommal keresték meg a céget kormányok azzal, hogy távolítsanak el bizonyos tartalmakat, szám szerint 24 179-et. A tavalyi év elsõ feléhez képest ez jelentõs emelkedést mutat: akkor 1 811 alkalommal 18 070 tartalom eltávolítását kérték világszerte az állami szervek.
A tartalomeltávolítási kérések mellett emelkedett a felhasználóiadat-kérelmek száma is: a világ kormányai és igazságszolgáltatási szervei 21 389 kérésben összesen 33 634 felhasználó adataira voltak kíváncsiak. Érdekesség, hogy bár a kérések száma nõ, a teljesítések aránya folyamatosan csökken: míg 2010 második félévében 76 százalékukat teljesítette részben vagy egészében a Google, a tavalyi év hasonló idõszakára 66 százalékosra csökkent ez az arány. Mindez alighanem összefüggésben van azzal a Google jogi eljárási szövegében olvasható elvével, hogy “a felhasználókat helyezik elõtérbe” az ilyen esetekben.
Brazíliában a választások taroltak, Oroszországban a netcenzúrás törvény
A legtöbb tartalomtörlési kérés Brazíliából érkezett: a hat hónap alatt beérkezett 697 kérésbõl 640 bírósági döntés eredménye volt, ami napi 3,5 ilyen jellegû határozatot jelent az ottani igazságszolgáltatásban. Az év elsõ felében mért 191 kéréshez képest való hirtelen megugrás okát az országban tavaly õsszel lezajlott helyhatósági választások jelentették, közvetlenül a választási törvény megsértéséhez 316 kérés volt köthetõ.
Szintén kiemeli a Google-jelentés Oroszországot. Míg a tavalyi év elsõ felében mindössze hat kérés érkezett az oroszoktól, a második félévben már 114 volt ez a szám – 107 közülük közvetlenül az õsszel hatályba lépett netcenzúratörvényre hivatkozott. Az orosz kormányzati kommunikáció szerint a gyerekek védelmére született törvény tárgyalás nélkül is megengedi az orosz hatóságoknak, hogy elérhetetlenné tegyenek weboldalakat. A tavaly novemberben életbe lépett törvény kísértetiesen hasonlít a magyar megoldásra. Akárcsak az orosz, a magyar megoldás is lehetõvé teszi, hogy bizonyos bûncselekmények esetében (gyerekpornográfia, terrorcselekmény, állam elleni bûncselekmények) már a nyomozás során elérhetetlenné tegyék a tartalmat. Van még egy közös pontja a két szabályozásnak: mindkét ország megoldása pontosan ugyanolyan egyszerûen kikerülhetõ.
Magyarország egy jobbikos beszédet távolított volna el.
A Google-jelentés Magyarországról azt írja: "Kaptunk egy kérelmet egy politikai párttól, hogy távolítsunk el egy olyan YouTube-videót, amely állítólag sérti a szerzõi jogaikat. A videó egy olyan beszédrõl készült, amelyben egy másik párt tagja tiltakozik a panaszt tevõ párt javaslata ellen, mely szerint össze kellene írni a Parlament zsidó származású tagjait. A videót nem távolítottuk el."
A felhasználói adatokra azonban ennél jóval többször voltak kíváncsiak: a magyar hatóságok a Google szerint elõször 2010 második félévében nyújtottak be egy-egy felhasználó nem publikus adatainak kiadására vonatkozó kérelmet az amerikai webvállalathoz. Akkor 68 kérelem futott be itthonról a Google-höz, a kérések száma pedig kis hullámzással, de növekszik: a tavalyi év második felében már 95 kérésben 151 felhasználó adataira voltak kíváncsiak a szervek.
Fotó: Google
...de hiába
Talán pontosabb a megfogalmazás, ha úgy mondjuk: csak lettek volna kíváncsiak. A Google ugyanis nem csak tavaly, még egyetlen egy esetben sem tartotta jogszerûnek a magyar szervektõl befutó kérést, így sosem adta ki egy felhasználó adatait sem.
Fotó: Google
A felhasználóiadat-kérelmek számának növekedése egyáltalán nem csak Magyarországra jellemzõ trend, az viszont a jelentés alapján már jóval ritkább, hogy a Google az állami szervek egyetlen kérését se találja jogosnak. Az pedig, hogy ez minden félévben így legyen, kifejezetten ritkaságszámba megy, Magyarországon kívül csak Törökországra mondható el. Hasonló cipõben jár még Oroszország is, de kéréseik egyetlen százalékát – ami valószínûleg egy darab kérést jelent – éppen a legutóbbi félévben teljesítette a Google.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
tour
- 2013. April 30. 09:09:48
#2 |
Balu
- 2013. April 30. 09:18:28
#3 |
Perje
- 2013. April 30. 09:27:47
#4 |
postaimre
- 2013. April 30. 09:34:26
#5 |
Bulcsu
- 2013. April 30. 12:36:31
#6 |
enid
- 2013. April 30. 12:49:45
#7 |
RDM
- 2013. April 30. 17:03:48
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.