Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a CET és a CÖF kampányfüzetének állításaira. Korábbi álláspontunkban már utaltunk rá, hogy az írásában számos valótlanság és csúsztatás szerepel. Most a CÖF összegyûjtötte az összeset és szembeállította a hazugságokkal a tényeket.

1. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: a Wallis vezetĂľjekĂŠnt nem vett rĂŠszt a csĂľdbevitt HajdĂş-BĂŠt irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄban. Ezzel szemben a tĂŠny: A HajdĂş-BĂŠt Rt. tĂśbbsĂŠgi tulajdonosa 1999-tĂľl a Wallis Rt. lett, amelynek vezĂŠrigazgatĂłja 2000-tĂľl kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a volt miniszterelnĂśk Ăşgy nyilatkozott: „a Wallis azĂŠrt volt kĂźlĂśnĂśsen vonzĂł, mert a dĂśntĂŠseket nagy ĂśnĂĄllĂłsĂĄggal ĂŠn magam hozhattam meg”.

2. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: a Wallis az utolsĂł pillanatig prĂłbĂĄlta menteni a HajdĂş-BĂŠtet. Ezzel szemben a tĂŠny: Egy 2003. decemberi jegyzĂľkĂśnyv tanĂşsĂĄga szerint a vĂŠgnapjait ĂŠlĂľ a HajdĂş-BĂŠt 300 milliĂł forintot hitelezett a Wallisnak. RendkĂ­vĂźl furcsa, hogy egy csĂľd kĂśzelĂŠben lĂŠvĂľ tĂĄrsasĂĄg adjon kĂślcsĂśn gazdag tulajdonosĂĄnak. SĂşlyosbĂ­tĂł kĂśrĂźlmĂŠny, hogy 2004 januĂĄrjĂĄban a HajdĂş-BĂŠtben lĂŠvĂľ ingatlanokat eladtĂĄk a Wallisnak, a bĂ­rĂłsĂĄg szerint valĂłs ĂŠrtĂŠkĂźk harmadĂĄĂŠrt. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a HajdĂş-BĂŠt ki tudta volna fizetni a kĂŠsĂľbb ĂśngyilkossĂĄgba menekĂźlt beszĂĄllĂ­tĂłkat! A pĂŠnz fontosabb volt, mint az emberĂŠlet.

3. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett pozĂ­ciĂłjĂĄban, a szerepvĂĄllalĂĄsĂĄra az egyetemi sportĂŠlettel kapcsolatban kerĂźlt sor, amely Ăśsszesen fĂŠl ĂŠvig tartott, majd tĂĄvozott. Ezzel szemben a tĂŠny: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. BĂŠla GimnĂĄzium KISZ-szervezetĂŠnek sportfelelĂľse, a vĂĄrosi diĂĄkegyesĂźlet elnĂśke volt, 1986-ban pedig a Marx KĂĄroly KĂśzgazdasĂĄgtudomĂĄnyi Egyetem KISZ-bizottsĂĄgĂĄnak tagja lett. Lehet, hogy fizetĂŠst nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztĂĄsakor mĂŠgis feltĂťnĂľen aktĂ­v lett. Az ifjĂşkommunistĂĄk utolsĂł kongresszusĂĄn – GyurcsĂĄny Ferenccel ĂŠs Schiffer AndrĂĄssal kĂśzĂśsen – a KISZ-vagyon „tĂĄrsadalmasĂ­tĂĄsa” (ĂŠrtsd: privatizĂĄciĂłja) mellett kardoskodott.

4. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: ĂĄllĂ­tĂłlag nem igaz, hogy a Creditum BajnaiĂŠk csalĂĄdi vĂĄllalkozĂĄsa lett volna. Ezzel szemben tĂŠny: Debreczeni JĂłzsef „Az Ăşj miniszterelnĂśk” cĂ­mĂť kĂśnyvĂŠnek 90. oldalĂĄn az olvashatĂł, hogy Bajnai Gordont az apja kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄra vettĂŠk fel a cĂŠghez, aki tulajdonos is volt. EnnĂŠl a cĂŠgnĂŠl GyurcsĂĄny Ferenccel is egyĂźtt dolgozott. A Creditummal kapcsolatban kĂźlĂśn figyelmet ĂŠrdemel a PĂŠterfy SĂĄndor Utcai KĂłrhĂĄz rendelĂľintĂŠzet-privatizĂĄciĂłjĂĄrĂłl szĂłlĂł ĂşjsĂĄghĂ­rek. LapĂŠrtesĂźlĂŠsek szerint a kĂłrhĂĄz a rendszervĂĄltĂĄs idejĂŠn felhatalmazta a Creditumot, hogy bizomĂĄnyoskĂŠnt ĂŠrtĂŠkesĂ­tse a MadĂĄch tĂŠri rendelĂľintĂŠzetĂŠt. Az adĂĄsvĂŠteli szerzĂľdĂŠst 1990 februĂĄrjĂĄban kĂśtĂśttĂŠk meg, ezutĂĄn a kĂłrhĂĄz 42,5 milliĂł forint bizomĂĄnyosi dĂ­jat utalt ĂĄt a Creditum szĂĄmlĂĄjĂĄra. A szerzĂľdĂŠst a fĂľvĂĄros nem hagyta jĂłvĂĄ, Ă­gy a kĂłrhĂĄz az ĂĄtutalt pĂŠnz visszafizetĂŠsĂŠt kĂŠrte a cĂŠgtĂľl, a kft. azonban nem fizetett. A kĂłrhĂĄz 1997-ben kezdemĂŠnyezte a Creditum felszĂĄmolĂĄsĂĄt. Az 1998-ban kelt, a cĂŠg megszĂźntetĂŠsĂŠrĂľl szĂłlĂł bĂ­rĂłsĂĄgi vĂŠgzĂŠs megĂĄllapĂ­tja: 1995-ben, az elsĂľ fokĂş elmarasztalĂł Ă­tĂŠlet utĂĄn a Creditum tulajdonosa eladta a cĂŠget egy magĂĄnszemĂŠlynek. 1996 decemberĂŠben a cĂŠg tovĂĄbbvĂĄndorolt, ĂŠs kĂŠt iraki ĂĄllampolgĂĄr, Seryan J. Faraj ĂŠs Magid Ali Khdir birtokĂĄba kerĂźlt. A Creditum vĂŠgleg eltĂťnt, kamataival egyĂźtt mintegy 200 milliĂł forintos adĂłssĂĄgot hagyva hĂĄtra.

5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csõdbe vitt egy bútorgyárat. Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekbõl nyolc felszámolással vagy végelszámolással szûnt meg. Ilyen a Bajai Lakberendezõ, Építõ és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földmûvelõ Mezõgazdasági, Termelõ és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár '96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is. Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.

6. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: az uniĂłs pĂŠnzek lehĂ­vĂĄsĂĄban, felhasznĂĄlĂĄsĂĄban MagyarorszĂĄg a rĂŠgiĂł legsikeresebb ĂĄllamai kĂśzĂŠ tartozott az Ăľ idejĂŠben. Ezzel szemben tĂŠny, hogy 2006 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtt a 2013-ig lehĂ­vhatĂł uniĂłs tĂĄmogatĂĄsok alig 1 szĂĄzalĂŠka ĂŠrkezettMagyarorszĂĄgra. Az Állami SzĂĄmvevĂľszĂŠk vizsgĂĄlata szerint 2007 ĂŠs 2010 kĂśzĂśtt minden ĂśtĂśdik uniĂłs fejlesztĂŠst sikerĂźlt idĂľben lezĂĄrni, ĂŠs csak minden hatodik beruhĂĄzĂĄs szolgĂĄlta kĂśzvetlenĂźl a foglalkoztatottsĂĄg bĂľvĂ­tĂŠsĂŠt, ami a terv eredeti fĂľ cĂŠlja volt. TizenkettĂľbĂľl mindĂśssze egyetlen (!) fejlesztĂŠsnĂŠl ĂŠrvĂŠnyesĂźlt a jĂł gyakorlat, vagyis a tervezett idĂľ- ĂŠs pĂŠnzkeret tartĂĄsa. Minden harmadik beruhĂĄzĂĄsnĂĄl sĂşlyos szabĂĄlytalansĂĄgok merĂźltek fel. Az sem szĂĄmĂ­tott ritkasĂĄgnak, hogy a pĂĄlyĂĄzati nyerteseknek hĂĄrom-nĂŠgy ĂŠvet kellett vĂĄrni a szerzĂľdĂŠsĂźkre. Bajnai Gordon maga is elismerte az Ăşj fejlesztĂŠspolitikai intĂŠzmĂŠnyrendszer kudarcĂĄt. Egy ĂźlĂŠsen arrĂłl beszĂŠlt, hogy a kifizetĂŠsi kĂŠsedelmekrĂľl „mindenkinek vannak horror tĂśrtĂŠnetei”. A fentiek ellenĂŠre Bajnai Gordont az Ăşj fejlesztĂŠspolitikai intĂŠzmĂŠnyrendszer kialakĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt 1,2 milliĂł forint jutalmat kapott GyurcsĂĄny Ferenc miniszterelnĂśktĂľl.

7. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: nem szavazott a kettĂľs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg ellen. Ezzel szemben tĂŠny: Bajnai tudatosan nem vett rĂŠszt a nĂŠpszavazĂĄson, azaz nem akarta, hogy az eredmĂŠnyes legyen. Mindezt fĂŠlrevezetĂľ a kettĂľs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg csĂśndes pĂĄrtolĂĄsakĂŠnt feltĂźntetni, valĂłjĂĄban Bajnai Gordon nem akarta, hogy a kĂźlhoni magyarok esĂŠlyt kapjanak magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄguk visszaszerzĂŠsĂŠre.

8. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: kormĂĄnyzĂĄsa alatt megĂĄllt az ĂĄllamadĂłssĂĄg nĂśvekedĂŠse. Ezzel szemben tĂŠny: Az Eurostat adatai szerint 2008 vĂŠgĂŠn 73 szĂĄzalĂŠk, 2009 ĂŠv vĂŠgĂŠn pedig 79,8 szĂĄzalĂŠk volt a GDP-arĂĄnyos ĂĄllamadĂłssĂĄg arĂĄnya. 2010-re 81,8 szĂĄzalĂŠkra emelkedett az ĂŠrtĂŠk.

9. Bajnai Gordon azt ĂĄllĂ­tja: visszautasĂ­tja, hogy amerikai pĂŠnzbĂľl amerikai ĂŠrdekeket kĂŠpviselne szervezete ĂŠs politikai mozgalma Ezzel szemben tĂŠny, hogy Bajnai jobbkeze, SzigetvĂĄri Viktor maga vallotta be: tĂśbb tĂ­zmilliĂł forintos tĂĄmogatĂĄst kapnak az amerikai Center for American Progress nevĂť szervezettĂľl. A Blikk nemrĂŠgiben azt Ă­rta, hogy Bajnainak sajĂĄt zsebbĂľl kell kampĂĄnyolnia. Ezek szerint az amerikaiaktĂłl kapott milliĂłkat mĂĄra elkĂśltĂśttĂŠk.