Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Vásárhelyi: a Kádár-korból ered a mai cigánygyûlölet


A Kádár-korban is voltak közvéleménykutatások, amelyek eredményei többnyire hitelesek. A társadalmi hangulat romlása elõrejelezte a rendszerváltást is. Villáminterjú Vásárhelyi Máriával.
Vásárhelyi: a Kádár-korból ered a mai cigánygyûlölet

A héten jelentették be, hogy kutathatóvá tette az 1969-ben alakult, a Kádár-rendszerben pártállami irányítás alatt mûködött, majd 1991-ben jogutód nélkül megszûnt Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK) iratanyagát a Nyílt Társadalom Archívum (OSA). A TK egykori munkatársa, Vásárhelyi Mária – akinek döntõ szerepe volt, hogy az OSA-hoz kerülhetett az anyag - felbecsülhetetlen történeti értéknek nevezte az egykori kutatási adatokat, mert szerinte a mai társadalmi reflexiókat is jobban meg lehet érteni a hetvenes-nyolcvanas évek kutatási eredményeibõl kiindulva. A TK szerepérõl, az adatok hitelességérõl kérdeztük a szociológust.

Mennyire megbízhatóak a Kádár-korban készült közvélemény-kutatások? Mennyire kozmetikázta a pártállam az eredményeket?

Voltak tabutémák, amikrõl egyáltalán nem készültek közvélemény-kutatások. Ilyen volt például az antiszemitizmus, amirõl 1989 elõtt egyáltalán nem készült kutatás. De ilyen tabu volt az ország politikai és katonai szövetségeinek kérdése, a proletárdiktatúra, az egypártrendszer megítélése. Minél inkább autoriter egy társadalom, annál több a tabutéma. Mi kutatók is tisztában voltunk, melyek azok a kérdések, amelyekrõl az emberek õszintén elmondják a véleményüket – ilyen volt, mondjuk, a személyes gazdasági helyzetükre irányuló kérdés -, és melyek azok, amikrõl, bár végezhetünk kutatásokat, de erõsen kétséges, hogy valós eredményeket kapunk. 1956-ról például volt néhány kutatás, de nyilvánvaló, hogy nem az õszinte véleményüket mondták el ezekben az emberek, hanem azt, amirõl azt gondolták, nyilvánosan vállalható.

1956 is tabu volt a rendszerváltásig. Ennek ellenére készült közvélemény-kutatás e kérdésben?

Igen, ha nem is önálló kutatás, de más vizsgálatokba - például a történelemi tudattal összefüggõ kutatásba - „be-becsúszott” 56-ról egy-két kérdés. Világos volt számunkra, hogy ezekbõl nem sokat lehetett megtudni az emberek valódi véleményérõl. A TK által vizsgált témák 80-85 százaléka olyan volt, amirõl azt gondoltuk, az emberek nem érzik úgy, hogy rejtõzködniük kellene. Azaz nem mondható el az, amit a TK szerepérõl szóló konferencia címe sugall, hogy az emberek – ilyen értelemben - hazudtak volna a Kádár-korban. A vizsgálatok jórészt hiteles képet adtak a társadalom attitûdjeirõl, gondolatairól.

A vizsgálatok eredményei megjelentek a televízióban, a napilapokban?

Nem. Ezeknek a kutatásoknak egy belsõ nyilvánossága volt csupán. A TK-nak voltak mindenféle kiadványai, ezekben jelentek meg az eredmények. Könyvárusi, újságárusi forgalomba nem kerültek soha. Egy szûk szakmai nyilvánosság számára voltak hozzáférhetõk a jelentések. De voltak olyanok is – különösen a 70-es években – amiket még ennél is szûkebb csoport, 10-12 ember kapott csak meg.

Gondolom, az MSZMP legfelsõbb körei…

Igen, a párt legfelsõ vezetése, illetve a rádió és televízió irányítói.

Emlékszik valamilyen botrányt okozó jelentésre?

Mi kutatók egyfajta búrában dolgoztunk. Biztos volt sok botrányos ügy, de ezeket a vezetõink nem közvetítették nekünk, hozzánk nem jutott le ezekbõl semmi. Nekünk megadták a témákat, mi onnantól fogva szabad kezet kaptunk módszertanilag is és tartalmilag is. Hogy aztán az elvtársak mit olvastak, mit értettek meg az anyagainkból, azt nem tudom.

A TK-ról szóló konferencián bemutatott, korabeli közvéleménykutatásokból az derült ki, hogy a Kádár-kori társadalom attitûdjei több témában is nagyon hasonlóak a mai társadalom attitûdjeihez. Nem változott semmi a rendszerváltással?

A rendszerváltással meg lehetett változtatni a gazdasági és a politikai berendezkedést, de az emberek fejét nem lehetett kicserélni. A magatartásminták, értékrendek nagyon mélyen beívódtak az emberekbe, ezek nem tudtak megváltozni, vagy ellentétes irányba fordulni. Ez egyébként a mai társadalmi viszonyainkra is kivetülõ probléma. A „legvidámabb barakkban” az emberek nem érezték olyan rosszul magukat, legalábbis a 80-as évek közepéig. Az emberek sokasága a rendszerváltást úgy élte meg, hogy nagyon sokat vesztett, elvesztette a biztonságát, perspektíváit, miközben nagyon keveset nyert. Ennek ellenkezõjérõl nem fogja õket senki meggyõzni. Egyébként a felmérések azt mutatják, hogy 1985-tõl folyamatosan gyorsuló ütemben romlott az ország gazdasági helyzetének társadalmi megítélése. Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy akkor az információ már szabadabban áramolhatott az országba és a magyar állampolgárok is szabadabban mondhattak véleményt. Tény, hogy 1988-ra a politikai változást követelõk aránya már majdnem elérte a 70 százalékot.

A cigányellenességrõl eddig azt hallottuk, hogy kevésbé jelent meg a mindennapokban, hiszen akkor mindenkinek volt munkája, kisebb volt az egyenlõtlenség, a cigány emberekkel együtt jártak a gyárba a többségi társdalom tagjai. Az adataik viszont azt mutatták be, hogy igenis létezett, és nem sokkal volt kisebb a romák általi ellenszenv, mint ma. Mi ennek az oka?

A mai cigánygyûlölet gyökerei ott vannak a Kádár-rendszerben, ez nem a rendszerváltás terméke. Akkor is, ha látszólag nem voltak ilyen súlyos konfliktusok. A rendszerváltás környékén megszûnõ másfél millió munkahely a legsúlyosabban a képzetlen romákat érintette, s ez kiélezte, felszínre hozta a problémákat, a cigánygyûlöletet is. A roma emberekkel kapcsolatos elõítéletek már egy 1989-es kutatásban is nagyjából ugyanolyan mértékben léteztek, mint manapság.

Az is kiderült, hogy nagyjából hasonlóan ítélték meg a magyar történelmi személyiségeket – köztük Kádár Jánost, Horthy Miklóst, Rákosi Mátyást - a 70-80-as években, mint ma, amikor azért sokkal több információ áll rendelkezésre arról, miket tettek az említett országvezetõk.

Talán most érzékelni egy generációváltást ez ügyben, a rendszerváltás után születettek véleménye mintha megváltozna Kádárról. De alapvetõen a fiatalok a szüleik elbeszélése alapján alakítják ki véleményüket az elmúlt rendszerrõl. Ezekben a pozitívumokat egyre jobban felnagyítják szülõk, a negatívumok pedig egyre inkább elhomályosodnak. „Akkor bezzeg volt munkám”, ”akkor bezzeg jutottunk 5-rõl a 6-ra” – hallják. A történelem nem fontos a közbeszédben. Az oktatással is komoly probléma van e tekintetben. Több hiteles információval kellene ellátni a fiatalokat, hogy megértsék, milyen is volt a Kádár-rendszer.

A Horthy-korról alkotott képet viszont most felülrõl, állami szintrõl próbálják átalakítani. Sikerülhet ez?

Én úgy látom, és a kutatások azt mutatják, hogy nincs olyan átütõ hatása a Horthy-kultusz mesterséges újraélesztésének, mint gondolják. Egyrészt még sokan élnek a Horthy-rendszer tanúi közül, és õk még emlékeznek arra, hogy az emberek többsége óriási nyomorúságban élt akkoriban. Ezt sokan hallják még akár elsõ kézbõl, vagy a szüleiktõl, akik a saját szüleiktõl hallották. Ez a hatás mindig fontosabb, mint az ideológiai agymosás. Az a véleményem, hogy bár nagyon erõsen folyik a Horthy-kultusz újraélesztése, de igazából nagyon nehéz konkrét pozitívumot felhozni errõl a korról, míg az ország sorsára gyakorolt negatívumokról bizony sokat hallani. Reménytelen vállalkozásnak tartom, hogy Horthyból pozitív személyiséget lehessen kreálni. A Kossuth teret is visszaalakíthatják a 1944 elõtti állapotára, de ettõl nem fognak az emberek gyökeresen mást gondolni a világháború elõtti idõkrõl.

Az embereket mennyire érdekli egyáltalán a demokrácia, az alkotmány, vagy a történelem? Nem csak az árak, a rezsicsökkentés érdekli õket?

A megélhetés, boldogulás, biztonság érdekli az embereket, ez természetes. Különösen mert nagyon nyomorúságos helyzetben vannak nagyon sokan. 4 millióan élnek a létminimum alatt! Ezeket a rétegeket az ideológiai agymosás nem éri el. A mindennapi gondok felemésztik az energiájukat.
Link

Hozzaszolasok


#1 | keepfargo - 2013. May 05. 08:08:37
Sok mindennel egyet lehet erteni ebbol az irasbol, arra nezve hogy mi erdekli az embereket, meg hogy mi van a roncsolt tudatokban, de en most nem arrol akarok irni, amivel egyetertek, hanem amit nem szeretek a mai elfogadott szohasznalatban, igy e cikkben sem. Ilyen a gyulolet szo, amit tul gyakran tul alaptalanul, es persze tudatos cellal hasznal a media. Ilyen szavak a ciganygyulolet, a zsidogyulolet es persze legujabban a zsizsik firkaszok talalmanya a "gyuloletbeszed". Ez utobbi olyan mint a kaposztakocka. Sejteni lehet, hogy mit akar mondani, de a magyar fulnek ugyanolyan idegen, mint mondjuk a beszedgyulolet.
Igy a magyar, ha tudni akarja kivel all szemben, eleg ha a nyelvezetet figyeli, ahogy megy a "hablaty, kibol folyik a "katyvasz, "minek okan, "mitol tobb attol jobb (es nem MINEL TOBB. ANNAL JOBB, draga jo magyarok Istene!!!), aztan "elhiresult, bevallalt, es a tobbi modern ertelmetlenseg; "nevesitett, meg rabositott, meg "meleg" (Nem MEGNEVEZETT, es FOGSAGBA VETETT, es HOMOKOS, vagy BUZI, nem, dehogy!!)
Arrol mar majdnem nem is erdemes szot ejteni, de ez a honlap sokat kibir, igy megiscsak megteszem; hogy a magyar nem gyulol, a magyar inkabb utaal. Utaalja az ot kiszipolyozo zsidot, az ot meglopo, megvero ciganyt es utalja, hogy a mediabol ezek vannak a pofaja ele tolva, hogy jobban szeresse oket. Nem fogja, ettol, es annal jobban nem fogja, minel jobban toljak. Ettol meg lehetne jo ember a magyar, de nem engedik, hogy ezt higyje magarol. Elmondjak neki egy heten otvenszer, hogy tele van gyulolettel, pedig csak utalja mar szegeny ezt a sok hazugsagot, disznosagot, kib.....st, es ocska szinhazat. Ugyhogy ha tudni akarod ki a magyar, kerdezd meg tole hogy utalja-e mindezt. Ha igen akkor magyarral van dolgod, ha nem, akkor a magyar ellensegevel.

Ne bantsd a magyart, ha vegleg megunja, felakasztja magat - vagy nekedmegy.....lehet igy is ugy is...
#2 | gabi - 2013. May 05. 09:18:24
Jól mondod keepfargo!
A magyar nem gyûlöl, mert az csak gyûlik, gyûlik. Mi utálunk, utalunk, eltoljuk magunktól a gusztustalant, az undorítót.
#3 | Perje - 2013. May 05. 09:57:17
Ez nem igaz. Én éltem már a Kádár korban is. Ott nem volt cigány gyülölet, mert dogoztak a cigányok is, és amiatt jóval kevesebb bûncselekményt követtek el. Ha el is követtek, kisebb lopásokat, csalásokat. Nem voltak ennyire gyakoriak az élet ellenes büncselekmények. Már akkor kivételeztt velük a kormány, mert házsorokat épített nekik ingyen több faluban, a városokban pedig sziciális bérlakásokat kaptak.
Még a hitelfelvételük is kedvezményesebb volt. Elengedtek nekik bizonyos bankkamat és költségeket. Emiatt lehetett kisebb ellenszerv irányukba.
Most a mérhetetlenük elszaporodott munkanélküli cigány ellehetetlenítte a vidéki falvak éleltét. Miért kellene szeretnük azokat az embereket, akik generációk óta a mi adónkból élnek , ellopnak mindent, ami mozdítható, idõs emberekre, gyerekekra falkában támadnak ?
Ha nyugaton lehet nemszeretni õket, itthon nekünk miért bûn ez? Az irántuk táplált ellenszenvért azok a felelõsek, akik a rendszerváltás óta beléjük nevelték, hogy munka , oktatás nélkül is lehet boldodulni Magyarországon, és azok, akik az összes cigányok által elkövetett bûnt a " megélhetési bûnözés" nem büntethetõ kategóriába sorolták.
Egyébként most sorra jelennek meg olyan írások a médiában, amelyekben gyûlölködõnek próbálnak beállítani bennünket. Ez a feladat ki lehet adva , hogy ezzel védjék magukat azok, akiket a cigányokon kívül szintén nem kedvelünk. Csak az ellenszenv okáról elfeljetenek egyetlen sort is írni. Mert ok nélkül nincs ember, aki megharagudna a másikra.
#4 | Perje - 2013. May 05. 11:17:47
Szamuráj kard helyett: Felzárkóztatás államilag támogatott ökölvívással:
http://www.kormany.hu/hu/emberi-erofo...o-akademia.
#5 | postaimre - 2013. May 05. 12:02:36
Perje a tv2-n megy a friderikuss Ének iskolája mûsor. Oda is egy bokszoló cigánygyerek került be. Mondjuk nem panasznak mondom, csak véletlen lehet. Ahogy az is, hogy a lányom volt osztálytársa és a közvetlen szomszédunk pici lánya is bekerült. Persze Szigetszentmiklós elég kicsi város, de a mûsor állítólag országos.s_nyugi
#6 | tour - 2013. May 05. 16:38:17
Manipulatív cikk, mindent a Kádár rendszere visszavezetni nagy hiba, cigányok kezdetektõl fogva kierõszakolták az utálatot. Több mint 80 éve is tudtak lopni,csalni,kirekesztõen viselkedni, beilleszkedni minimális százalékuk tudott csupán, de azok se teljesen!
http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...dmore=3307

Akkor ennyi erõbõl mondhatná, hogy a Horthy-korszakból is eredhetne, nos ennek a rohadt bandának is lapát lesz!
Vannak cigány ismerõseim, de nem fogok hezitálni egy pillanatig sem, ha másik oldalra áll, onnantól kezdve ellenség, likvidálandó!
#7 | 9323 - 2013. May 05. 19:09:18
A cigányoknak nem is volt állampolgárságuk!
Az 50-es években kaptak egyáltalán személyi igazolványt.
Sosem voltak a magyar nemzet részei, és a magyarok most sem kívánják, hogy azok legyenek.
A többire most nem reagálok.
#8 | cebora - 2013. May 05. 21:08:47
A 80-as évek elején fiatal házasok voltunk, eltartási szerzõdést kötöttünk egy idõs szoc,hazás érdemrenddel kitüntetett öreg úrral, utólag már nem úrnak irnám. A neve alapján zsidrák volt. A lényeg,annak idején egy év szerzõdés kellett ahhoz,hogy az eltartóé legyen a lakás. Nekünk 1 napon múlt,hogy meglegyen az egy év. Természetesen nem kaptuk meg a lakást, még méltányossági alapon is próbálkoztunk. A lakást egy cigány származású nõ kapta meg,akinek nem volt munkahelye és már akkor is segélybõl élt. Mi mindketten bejelentett állással rendelkeztünk, sõt ,nekem kettõ bejelentett állásom is volt. Sok dolgot nem értenék meg a múltból,ha nem lógnék itt minden nap az Imi honlapján. A jövõrõl meg pláne.
#9 | postaimre - 2013. May 06. 05:32:31
Sosem volt bennem semmiféle gyûlöletnek nevezett érzelem még akkor sem, ha egyébként már régen "illett" volna. A faluban volt pár cigány, de egyik részük asszimilálódott, dolgos, másik felük züllött, menthetetlen putris bûnözõ volt. Kettõ közt is volt, akik csúszkált. Baj akkor is több volt velük, mint az egész falu összmagyarjaival együttvéve, pedig aki tudta segítette õket és soha nem hallottam odahaza sem "cigányozást" és dehonesztáló megjegyzéseket. Ma már merõben más a helyzet. Amint cigányt látok a "riadólámpa" villogni kezd!

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték