Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nem a válság szülte az újnácikat
Nam hát, hanem a "zsidó" - szabadkõmûves titkosszolgálatok!
Bár a történelmi példák ezt diktálnák, egy ország gazdasági helyzetének nincs sok köze a különféle szélsõjobboldali pártok támogatottsághoz – állítja az elmúlt húsz év statisztikáit összegezve egy napokban megjelent kutatás.
Nincs egyértelmû összefüggés egy ország gazdasági helyzete, illetve a radikális jobboldali pártok támogatottsága között – erre az általános következtetésre jutott Alina Polyakova amerikai szociológus napokban publikált tanulmánya, amely az Eurozine címû internetes lapban jelent meg.
Bár az elmúlt néhány évben a hazai és a nemzetközi sajtóban publikált írások egy része arról számolt be, hogy a gazdasági visszaesés hatására tovább erõsödhetnek a különféle szélsõséges jobboldali tömörülések, Alina Polyakova szerint ennek nem sok jelét látjuk egyelõre.
A szakértõ úgy véli, hogy a radikális jobboldali pártokat és szavazóikat elsõsorban nem a gazdasági megfontolások mozgatják. „Ehelyett az etnonacionalizmus, a kisebbség- és bevándorlás-ellenesség, illetve a kultúra hanyatlásának retorikájából összegyúrt ideológia egyesíti õket” – fogalmaz a szakértõ.
A válság elõtt indultak
A terjedelmes tanulmány az elmúlt húsz év statisztikáit összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a radikális jobboldali pártok választási eredményessége egyáltalán nem függött össze az egy fõre jutó GDP változásával, de még csak a munkanélküliek számával sem.
Polyakova kifejtette, bár az egyén szintjén ténylegesen megfigyelhetõ valamilyen gyenge összefüggés a gazdasági helyzet, illetve a szavazói hajlandóság között, ennek bizonyításához további kutatásokra lenne szükség a szélsõjobboldali szavazók körében.
Az amerikai szociológus szerint amíg Nyugat-Európában a szélsõjobboldali pártok már a válság elõtt erõsödni kezdtek, addig Kelet-Európában nem látunk hasonló trendet. „Sõt az 1930-as évekhez hasonló radikalizálódás sem figyelhetõ meg” – hangsúlyozta Polyakova elemzése.
Jó helyen, jó idõben
A különbözõ elemzések különbözõ okokkal magyarázzák a szélsõjobboldal magyarországi megerõsödését - mondta Félix Anikó, a téma egyik hazai szakértõje a hvg.hu-nak, hozzátéve: van, aki csak a gazdasagi visszaesést jelöli meg, de van, aki ennél valamivel összetettebb folyamatot lát.
Amerikai neonáci csoport egyik tagja.
Fotó: AFP / Mark Ralston
Hozzátette, hogy a gazdasági tényezõk mellett Magyarországon a kormányzati válság, és az olaszliszkai gyilkosság is döntõ szerepet játszott a szélsõségesek térnyerésében. Ugyanakkor „konszenzus van a tekintetben, hogy a radikális jobboldal jó helyen volt jó idõben, ezért képes bizonyos kérdésekre választ adni” – jegyezte meg az ELTE PhD-hallgatója.
A szociológus hangsúlyozta: a hazai szélsõjobb megjelenése nem elõzmény nélküli. „Ahhoz, hogy a Jobbik a 2010-es választásokon sikerrel szerepeljen, nagy mértékben hozzájárult, hogy a párt 2006-tól szervezeti és arculati szinten is fejlõdött, és egy belsõ megújuláson ment keresztül” – magyarázta a Görögországban kutató társadalomtudós.
A Jobbik szavazói kapcsán feltett kérdésünkre elárulta: a „tradicionális” szélsõjobboldali választót (alacsony iskolai végzettségû és státuszú középkorú férfi) pár éve felváltotta egy jóval sokszínûbb, heterogénebb tábor. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a Jobbik tudatosan törekedett a különbözõ társadalmi csoportok megszólítására” – mutatott rá a szociológus.
Fasizmus a demokráciáért
Amint az Alina Polyakova tanulmányából kiderült, noha a jobboldali radikálisok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a két világháború közötti autoritárius rezsimeket rehabilitálják, a legtöbb esetben a diktatórikus megoldásokat elutasítva a nép, és meglepõ módon a demokrácia nevében lépnek fel.
A Political Capital kutatásában részt vevõ Félix Anikó kifejtette: ezek a pártok „sokszor tényleg a parlament falain belül hirdetik populista és a demokráciával akár még össze is egyeztethetõ nézeteiket, ám ez veszélyesebb a népképviseletre, mint az extrém módon antidemokratikus, de partvonalon kívüli szervezetek”.
Náci ellenes tüntetés Magdeburgban.
Fotó: AFP / Jens Wolf
Rogers Brubaker amerikai szociológus úgy véli: bár a pártok retorikájában valóban erõsödött a nacionalista hangvétel, a válság hatására az etnikai ellentétek nem élezõdtek ki. „Ráadásul azokban az országokban, ahol erõs a szélsõjobb, ennek inkább politikai, mintsem gazdasági okai vannak” – erõsíti meg a szakember.
Erõtlen civileket szállnak meg
Polyakova elemzése egyébként arra a következtetésre jutott, hogy a radikális jobboldali pártok támogatottságának megértéséhez a gazdaságnál mélyebbre kell mennünk. A mai szélsõjobb ugyanis – hasonlóan a két világháború közötti a fasiszta pártokhoz - a civil társadalmat felhasználva toboroz híveket.
„Kelet-Európában mind a mai napig erõtlen a civil társadalom, ráadásul kevés a civil szervezetek száma is. A szélsõjobboldal éppen emiatt a diákszervezeteket, sportklubokat, környezetvédõ csoportokat, filmklubokat, olykor pedig a vallási- és a szociális szervezeteket szállja meg” – mutatott rá Polyakova.
A fiatal amerikai szociológus szerint Európa keleti felén „a civil szervezõdések ahelyett, hogy a demokrácia és a pluralizmus iskolái lennének, inkább a radikális, illetve antidemokratikus gondolatok terjedését segítik elõ”.
Link
Bár a történelmi példák ezt diktálnák, egy ország gazdasági helyzetének nincs sok köze a különféle szélsõjobboldali pártok támogatottsághoz – állítja az elmúlt húsz év statisztikáit összegezve egy napokban megjelent kutatás.
Nincs egyértelmû összefüggés egy ország gazdasági helyzete, illetve a radikális jobboldali pártok támogatottsága között – erre az általános következtetésre jutott Alina Polyakova amerikai szociológus napokban publikált tanulmánya, amely az Eurozine címû internetes lapban jelent meg.
Bár az elmúlt néhány évben a hazai és a nemzetközi sajtóban publikált írások egy része arról számolt be, hogy a gazdasági visszaesés hatására tovább erõsödhetnek a különféle szélsõséges jobboldali tömörülések, Alina Polyakova szerint ennek nem sok jelét látjuk egyelõre.
A szakértõ úgy véli, hogy a radikális jobboldali pártokat és szavazóikat elsõsorban nem a gazdasági megfontolások mozgatják. „Ehelyett az etnonacionalizmus, a kisebbség- és bevándorlás-ellenesség, illetve a kultúra hanyatlásának retorikájából összegyúrt ideológia egyesíti õket” – fogalmaz a szakértõ.
A válság elõtt indultak
A terjedelmes tanulmány az elmúlt húsz év statisztikáit összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a radikális jobboldali pártok választási eredményessége egyáltalán nem függött össze az egy fõre jutó GDP változásával, de még csak a munkanélküliek számával sem.
Polyakova kifejtette, bár az egyén szintjén ténylegesen megfigyelhetõ valamilyen gyenge összefüggés a gazdasági helyzet, illetve a szavazói hajlandóság között, ennek bizonyításához további kutatásokra lenne szükség a szélsõjobboldali szavazók körében.
Az amerikai szociológus szerint amíg Nyugat-Európában a szélsõjobboldali pártok már a válság elõtt erõsödni kezdtek, addig Kelet-Európában nem látunk hasonló trendet. „Sõt az 1930-as évekhez hasonló radikalizálódás sem figyelhetõ meg” – hangsúlyozta Polyakova elemzése.
Jó helyen, jó idõben
A különbözõ elemzések különbözõ okokkal magyarázzák a szélsõjobboldal magyarországi megerõsödését - mondta Félix Anikó, a téma egyik hazai szakértõje a hvg.hu-nak, hozzátéve: van, aki csak a gazdasagi visszaesést jelöli meg, de van, aki ennél valamivel összetettebb folyamatot lát.
Amerikai neonáci csoport egyik tagja.
Fotó: AFP / Mark Ralston
Hozzátette, hogy a gazdasági tényezõk mellett Magyarországon a kormányzati válság, és az olaszliszkai gyilkosság is döntõ szerepet játszott a szélsõségesek térnyerésében. Ugyanakkor „konszenzus van a tekintetben, hogy a radikális jobboldal jó helyen volt jó idõben, ezért képes bizonyos kérdésekre választ adni” – jegyezte meg az ELTE PhD-hallgatója.
A szociológus hangsúlyozta: a hazai szélsõjobb megjelenése nem elõzmény nélküli. „Ahhoz, hogy a Jobbik a 2010-es választásokon sikerrel szerepeljen, nagy mértékben hozzájárult, hogy a párt 2006-tól szervezeti és arculati szinten is fejlõdött, és egy belsõ megújuláson ment keresztül” – magyarázta a Görögországban kutató társadalomtudós.
A Jobbik szavazói kapcsán feltett kérdésünkre elárulta: a „tradicionális” szélsõjobboldali választót (alacsony iskolai végzettségû és státuszú középkorú férfi) pár éve felváltotta egy jóval sokszínûbb, heterogénebb tábor. „Ennek egyik oka az lehet, hogy a Jobbik tudatosan törekedett a különbözõ társadalmi csoportok megszólítására” – mutatott rá a szociológus.
Fasizmus a demokráciáért
Amint az Alina Polyakova tanulmányából kiderült, noha a jobboldali radikálisok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a két világháború közötti autoritárius rezsimeket rehabilitálják, a legtöbb esetben a diktatórikus megoldásokat elutasítva a nép, és meglepõ módon a demokrácia nevében lépnek fel.
A Political Capital kutatásában részt vevõ Félix Anikó kifejtette: ezek a pártok „sokszor tényleg a parlament falain belül hirdetik populista és a demokráciával akár még össze is egyeztethetõ nézeteiket, ám ez veszélyesebb a népképviseletre, mint az extrém módon antidemokratikus, de partvonalon kívüli szervezetek”.
Náci ellenes tüntetés Magdeburgban.
Fotó: AFP / Jens Wolf
Rogers Brubaker amerikai szociológus úgy véli: bár a pártok retorikájában valóban erõsödött a nacionalista hangvétel, a válság hatására az etnikai ellentétek nem élezõdtek ki. „Ráadásul azokban az országokban, ahol erõs a szélsõjobb, ennek inkább politikai, mintsem gazdasági okai vannak” – erõsíti meg a szakember.
Erõtlen civileket szállnak meg
Polyakova elemzése egyébként arra a következtetésre jutott, hogy a radikális jobboldali pártok támogatottságának megértéséhez a gazdaságnál mélyebbre kell mennünk. A mai szélsõjobb ugyanis – hasonlóan a két világháború közötti a fasiszta pártokhoz - a civil társadalmat felhasználva toboroz híveket.
„Kelet-Európában mind a mai napig erõtlen a civil társadalom, ráadásul kevés a civil szervezetek száma is. A szélsõjobboldal éppen emiatt a diákszervezeteket, sportklubokat, környezetvédõ csoportokat, filmklubokat, olykor pedig a vallási- és a szociális szervezeteket szállja meg” – mutatott rá Polyakova.
A fiatal amerikai szociológus szerint Európa keleti felén „a civil szervezõdések ahelyett, hogy a demokrácia és a pluralizmus iskolái lennének, inkább a radikális, illetve antidemokratikus gondolatok terjedését segítik elõ”.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
keepfargo
- 2013. May 05. 07:37:13
#2 |
Kedvesi
- 2013. May 05. 07:59:53
#3 |
vesterhagen
- 2013. May 05. 08:29:50
#4 |
Perje
- 2013. May 05. 09:37:53
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.