Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Irány a Mars! - Aszteroidát is eltérítenek
Nem kerülheti el az ember, hogy a 2030-as évek végéig a Marsra ne lépjen, az Egyesült Államok számára pedig ez még prioritás is - jelentette ki hétfõn Charles Bolden, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) igazgatója egy washingtoni tudományos konferencián.
Bolden hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a gazdaságilag szûkös idõk ellenére továbbra is elkötelezett az ûrkutatás határainak további tágítása mellett.
"Egy Mars-misszió ma az emberiség számára a legfõbb ûrkutatási cél és prioritás a NASA számára is. Kutatási programunkat teljes egészében ennek a célnak az eléréséhez igazítottuk" - hangoztatta a NSA vezetõje.
Charles Bolden rámutatott, hogy Barack Obama amerikai elnök, aki az 2014-es pénzügyi évre 17,7 milliárd dolláros büdzsékeretet kér a NASA számára, támogatja a Mars-kutatás koordinált stratégiáját.
A NASA az ûrhajósokkal végrehajtandó Mars-program egyik elsõ lépéseként azt tervezi, hogy 2025-ben elfog és eltérít egy aszteroidát. Ugyancsak a projekt részeként Scott Kelly ûrhajós 2015-ben egy egész évet tölt a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS), és ezzel lehetõvé teszi az amerikai orvosoknak, hogy tanulmányozzák a tartós súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az ISS személyzetének tagjai most hathónapos váltásokban dolgoznak.
A Mars-utazásnak azonban egyelõre több komoly mûszaki-tudományos akadálya van. Ezek egyike, hogy még nem épült olyan ûrhajó, amely képes lenne egy irányban hét hónapig repülni. Nem világos az sem, hogy az emberi szervezet hogy reagál majd az utazás közben kapott sugárzásra, mint ahogyan az sem, hogy az ûrhajósok hogy lesznek képesek létezni a "vörös bolygó" felszínén.
Bolden azonban, a Holdra szállás tapasztalataira hivatkozva, derûlátóan nyilatkozott a technikai nehézségek megoldásának kilátásairól és hangoztatta, hogy a NASA-nak minden idejét és minden dollárját a Föld körüli alacsony pályán való keringés, valamint a Holdon túlra jutás mûszaki lehetõségeinek kifejlesztésére kell fordítania.
Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amelynek sikerült automata szondákat eljuttatnia a Marsra. Legutóbb 2012 augusztusában a Curiosity kutatójármû jutott el a bolygó felszínére.
A Curiosity és tartozékainak tömege azonban csak egy tonna volt, az emberi életfeltételek kialakításához azonban legkevesebb 40 tonnányi hasznos teherre lenne szükség. John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatója nem zárta ki annak a lehetõségét, hogy az emberi Mars-missziót egy újabb automata eszköznek a bolygóra szállítása elõzné meg, amely víz után kutatna, és támpontként szolgálna a leendõ expedíció navigálásánál is.
http://www.kisalf...k/2331915/
Bolden hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a gazdaságilag szûkös idõk ellenére továbbra is elkötelezett az ûrkutatás határainak további tágítása mellett.
"Egy Mars-misszió ma az emberiség számára a legfõbb ûrkutatási cél és prioritás a NASA számára is. Kutatási programunkat teljes egészében ennek a célnak az eléréséhez igazítottuk" - hangoztatta a NSA vezetõje.
Charles Bolden rámutatott, hogy Barack Obama amerikai elnök, aki az 2014-es pénzügyi évre 17,7 milliárd dolláros büdzsékeretet kér a NASA számára, támogatja a Mars-kutatás koordinált stratégiáját.
A NASA az ûrhajósokkal végrehajtandó Mars-program egyik elsõ lépéseként azt tervezi, hogy 2025-ben elfog és eltérít egy aszteroidát. Ugyancsak a projekt részeként Scott Kelly ûrhajós 2015-ben egy egész évet tölt a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS), és ezzel lehetõvé teszi az amerikai orvosoknak, hogy tanulmányozzák a tartós súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az ISS személyzetének tagjai most hathónapos váltásokban dolgoznak.
A Mars-utazásnak azonban egyelõre több komoly mûszaki-tudományos akadálya van. Ezek egyike, hogy még nem épült olyan ûrhajó, amely képes lenne egy irányban hét hónapig repülni. Nem világos az sem, hogy az emberi szervezet hogy reagál majd az utazás közben kapott sugárzásra, mint ahogyan az sem, hogy az ûrhajósok hogy lesznek képesek létezni a "vörös bolygó" felszínén.
Bolden azonban, a Holdra szállás tapasztalataira hivatkozva, derûlátóan nyilatkozott a technikai nehézségek megoldásának kilátásairól és hangoztatta, hogy a NASA-nak minden idejét és minden dollárját a Föld körüli alacsony pályán való keringés, valamint a Holdon túlra jutás mûszaki lehetõségeinek kifejlesztésére kell fordítania.
Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amelynek sikerült automata szondákat eljuttatnia a Marsra. Legutóbb 2012 augusztusában a Curiosity kutatójármû jutott el a bolygó felszínére.
A Curiosity és tartozékainak tömege azonban csak egy tonna volt, az emberi életfeltételek kialakításához azonban legkevesebb 40 tonnányi hasznos teherre lenne szükség. John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatója nem zárta ki annak a lehetõségét, hogy az emberi Mars-missziót egy újabb automata eszköznek a bolygóra szállítása elõzné meg, amely víz után kutatna, és támpontként szolgálna a leendõ expedíció navigálásánál is.
http://www.kisalf...k/2331915/
Hozzaszolasok
#1 |
soveg
- 2013. May 07. 09:49:46
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.