Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Áldozatok a közigazgatási eljárásokban
Új jelenség látszik kibontakozni a közigazgatási hatósági eljárásokban. Õk azon emberek csoportjai, akik a szakmai felkészületlenségnek, hozzá nem értésnek és tenni nem akarásnak esnek áldozatul. Ha az ember hatósági ügyet akar intézni, egyre inkább fel kell készülnie azokból a jogszabályokból, amelyik az adott közigazgatási eljárásra vonatkozik. Vegyük sorra az egyes közigazgatási eljárásokat, és az eljárások alatt elkövetett, hatóságok általi szabálysértéseket.
Hangsúlyozni szükséges: tisztelet a kivételnek, hiszen, meg kell hagyni, kivételek vannak. A kivételek pedig erõsítik a szabályt. Általánosságban viszont elmondható: ha pénzed nincs, jogod sincs.
Közigazgatási eljárás. … Itt nagyon szívesen terhelnek az emberre mindenféle eljárási illetékeket, azért, hogy az ügyfélnek elmenjen a kedve az ügyének intézésétõl. Arról sem esik szó, hogy szociális méltányossági alapon illetékmentesség is megilleti az ügyfelet. Apropó, méltányosság. A közigazgatási hatósági eljárást elõíró törvény szabályozza, hogy a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére, részben, vagy egészben, méltányossági elengedést gyakorolhat. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy még az ügyfél kérésére sem gyakorolnak méltányosságot. Ezzel együtt arra is fel kell készülnie az ügyfélnek, hogy minden egyes ügy elintézése több körös. Elsõ körben ugyanis majdnem minden, ügyfél által kezdeményezett eljárást elutasítanak.
Önkormányzati szociális eljárások. … Itt aztán szükség van az igazi türelemre, aki idegesebb típus, ki se nyissa az önkormányzat ajtaját. Méltányosságról hírbõl sem hallottak, a szociális területen érkezõ beadványok több hónapig hevernek az asztalon (vagy valahol). Már csak azért sem szeretnének méltányosságot gyakorolni, mert (figyelem, ez a mondat elhangzott!): „Túl sok vele a papírmunka az Állami Számvevõszék felé.” A szegény ember számára adható juttatások eltitkolandó adatként szerepelnek az önkormányzati nyilvántartásokban, annak ellenére, hogy pont ezeken a helyeken a belsõ nyilvántartások szerint az összes, illetékességi területen élõ szegény ember hozzájut a megfelelõ juttatásokhoz. Szóbeszéd? Pletyka? Meglehet. Mindenesetre tény: egyre több panasz érkezik a civil érdekvédõk felé arra vonatkozóan, hogy a szociális juttatásokhoz nem férhetnek hozzá a rászorultak. Adósságrendezési szolgáltatás nyújtása választható az önkormányzatok számára, mégis csak a legritkább esetben igénylik azt meg. Nem azért, mert ezzel valóban segíteni tudnának a rászorultakon, hanem azért, mert e szolgáltatás nyújtásához nem áll rendelkezésre megfelelõen képzett munkatárs az önkormányzatnál.
Önkormányzati gyermekvédelmi eljárások. … Izgalmas terület, kizárólag haladóknak. Ehhez az eljárásformához betéve kell tudnia az ügyfélnek a gyermekek védelmérõl és jogairól szóló törvényi rendelkezéseket, a Büntetõ- és Polgári törvénykönyvet, a közigazgatási hatósági eljárást elõíró törvénnyel együtt. Ennek legtöbbször az az oka, hogy maguk a gyermekvédelmi területen dolgozók sincsenek a vonatkozó jogszabályokkal tisztában. A törvénymódosításokról, és azok hatályba lépésérõl már ne is beszéljünk, hiszen továbbképzésre, vagy bárminemû képzésre csak a legritkább esetben van lehetõségük – a minisztériumuk ezt nem tartja fontosnak.
Az, hogy egyre több, gyermekvédelem területén dolgozó munkatárs szociálisan érzéketlen, már nem is meglepõ. Mint ahogyan az sem, hogy úgy a szociális-, mint a gyermekvédelem területén dolgozók egyre gyakrabban a felsõbb rétegekbõl kerülnek ki, természetes kiválasztódás (értsd: rokonság) útján, így, mivel nem tapasztalták, fogalmuk nincs azokról a jelenségekrõl, amelyeket az ügyfelek elpanaszolnak nekik. Az pedig egyenesen létezhetetlen, hogy ki is menjenek a családokhoz, tekintettel arra, hogy a kiküldetésért járó pénzt egyszerû papírmunkával is felvehetik, hát bolond volna kimenni a helyszínre, sokszor a degradáló szegénységbe, vagy éppen mocsokba.
A családsegítõ munkatársainak nincs jogosultságok egy védelembe vételi eljárás lefolytatására, õk csak javaslatot tehetnek erre vonatkozóan a jegyzõnek, vagy a gyámhivatalnak, pedig õk azok, akik kint vannak terepen. Látják, hallják, tudják – joguk még sincs azonnal intézkedni, akár a helyszínen. Ha javaslatukat megteszik, az ott el is akad, végül intézkedés nélkül lezárul az ügy. A jegyzõ és a gyámhivatal általában a bírósághoz irányít, de mivel a bírósági eljárás megindulása is több hónap, hát az ügyfél visszamegy, mert az idõ sürget. Ekkor azonban azt közlik vele: mivel benn van a kereseti kérelem, õk már nem illetékesek, szívbõl sajnálják. … Ha családon belüli erõszakról beszélünk, az ügyfél rájuk nem számíthat. Kizárólag a legritkább esetben indítják meg hivatalból a bírósági eljárást az elkövetõvel szemben (életveszélyes sérülés, haláleset), inkább a rendõrséghez küldik az ügyfelet. Igen ám, de mivel a családon belüli erõszak családon belüli tényállás, rendõr a rájuk vonatkozó törvények szerit csak abban az esetben intézkedhet, ha vér folyik, csonttörésnél például, ha az nem nyílt törés, ami vérzéssel is jár, nem. Visszairányít hát az önkormányzathoz. A gyermekek sérelmére elkövetett egyéb cselekmények sem léteznek a fogalomtárukban. Ha az egyik szülõ akadályozza a kapcsolattartást, legyintenek egyet, ha a gyermek veszélyeztetõ környezetben nevelkedik, akkor pedig nem néznek oda.
Bírósági eljárások. … A türelem angyalainak ajánlom. Ha a titkárságon kér az ember segítséget a kereseti kérelme megírásához, készüljön fel az ügyére vonatkozó jogszabályokból, és a saját, bírósági eljáráson belüli lehetõségeibõl – ezek ugyanis nem kerülnek bele. Minél rövidebben, és a sablonnak mindenben megfelelõen írják meg. Ha több beadvány megfogalmazásában is kér segítséget, elõbb-utóbb elhajtják, mondván: ezekre már nincs lehetõség, a jogszabályok változása folytán. Illetékmentességrõl, illetékfeljegyzésrõl, tulajdonlapon szereplõ széljegyzetrõl (vagyoni ügyekben) kirendelt jogi képviselõrõl csak ritka esetekben esik szó. A bírósági eljárás folyamatáról, a bírósággal való kapcsolattartásról, az iratbetekintési jogról sem igazán hallanak az ügyfelek. A kereseti kérelem befogadása több hónapot vesz igénybe, folyamatos hiánypótlásokra visszaadogatva a kérelmet. Többször is ugyanazt kérik – magyarázat nélkül – hiánypótoltatni. Közben a már benyújtott iratok eltûnnek, természetesen fegyelmi eljárás nem indul. Szívás, ha az ügyfél kérelmét a bíróság elnöke fogadja be, és bírálja el, hiszen az ügyfél ebben az esetben még csak panaszt, vagy kifogást sem nyújthat be az eljárás folyamán, lévén, az elnöknek ezekben az esetekben saját maga eljárását szükséges felülvizsgálnia. Elfogultsági kifogást is teljesen fölöslegesen ad be az ügyfél ezekben az esetekben, a Törvényszék ugyanis visszaadja a bíróság elnökének (aki az ügyben eljáró bíró) elbírálásra, naná, hogy nem találja saját magát a saját eljárása felülvizsgálata közben.
Apropó, Törvényszék. Nem szabad hinni a szemünknek. Ha fellebbezést be is fogadja az elsõ fok, az eljárás összes iratát fel kell terjesztenie a másodfokú bírósághoz az ügyben eljáró bíróságnak, mert az ügyfél ezt saját maga nem teheti meg. Ezt a rendszert azért találták ki ilyen szépen, mert az elsõ fokon eljáró bíró sok esetben kiválogatja a Törvényszék elé terjesztendõ iratokat, és csak azokat küldi föl, amelyik az õ ítéletét és meglátását támasztja alá. Ha az ügyfél nincs résen, a fellebbezését elkaszálják, pedig borsos árat kell megfizetnie ezért a jogáért. Van olyan fellebbezés, amelyet 5-6 hónap alatt képesek befogadni csak, nagy küzdelem árán. Szorosan ehhez tartozik, hogy az elsõ fokon eljáró bíró az eljárás során elkövetett eljárásjogi szabálysértéseit nem észleli hivatalból a Törvényszék, ezeket az ügyfélnek a fellebbezésében kell bizonyítania.
Bírósági eljárások – adósperek. … Szintén kizárólag haladóknak, az ügyintézés legmagasabb fokán. A pénzügyi- és bankjogi szakmai ismeretek elengedhetetlenek, a Polgári- és Büntetõ Törvénykönyvvel, a Hitelintézetekrõl szóló és a Tõkepiacról szóló törvénnyel, a Végrehajtási eljárásokról szóló törvénnyel, és ne soroljam tovább. Ezekre azért van szükség, mert az ügyben döntõ bírák nem mindegyike rendelkezik az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges szakképesítésekkel, mégis joguk van tárgyalni ezeket az eseteket. Az ügyfél jobb, ha felkészül arra: neki minden egyes „a” betût a mondatában bizonyítania kell, méghozzá jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva, a bankoknak elég kijelenteni valamit, az úgy van. Ezekben az eljárásokban is megilletné az ügyfelet a méltányossági elengedés az illetékek vonatkozásában – ha tudnának róla. Megilletné õket a jogi képviselõhöz való jog is, hiszen kérésére kötelezõ kirendelnie a bíróságnak – ha tudnának róla. Ha viszont jogi képviselõ nélkül áll ki a bíróság elé, a bíróságnak volna szükséges felvilágosítani õt a jogairól, ha volna erre ideje az eljáró bírónak. De nincs. A bíróságok túlterheltek, a bírák olyan ügyeket tárgyalnak, melyekre vonatkozó szakképesítésük nincs, így szükséges a vonatkozó jogszabályi háttérnek külön utánanéznie, ez szintén idõkiesés. Már, ha lelkiismeretes bírót kapunk. Ritka, de létezik.
Bírósági eljárások – végrehajtási perek. … Az ügyfél tartozik, fizessen. Pont. Teljesen mindegy, hogy végrehajtás felfüggesztése, vagy végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetrõl beszélünk-e, az ítélet ez. Természetesen csak abban az esetben, ha befogadják egyáltalán az ilyen jellegû kereseteket. Teljesen fölösleges elkezdeni, ha az ember nem akar csalódni.
Bírósági eljárások – gyermekvédelmi perek. … Kifejezetten jogi képviselõvel ajánlom. Bármelyik szülõ indítja is, a személyes érintettség miatt nem fogja tudni megadni azt a tiszteletet a bíróságnak, amit kellene, ha észleli, mit mûvelnek egyes bírák ezekben az eljárásokban. Elengedhetetlen ennek okán a jogi képviselet, mert ha megsérti a bíróságot, a kérelmét el is fogják kaszálni – mert hát a bíró is csak ember. Méghozzá sértõdékeny ember. Az iratok eltûnése, a bizonyítékok figyelmen kívül hagyása, az eljárás indokolatlan idõhúzása alapvetõ ebben az eljárásfajtában is, csakhogy itt SOHA nem vonnak be gyermekjogi szakértõt. Úgy tárgyalják a gyermekek jogainak megsértését, hogy abban a gyermekek jogát nem képviseli senki, az eljáró bírónak csak a legritkább esetben van szakirányú végzettsége ahhoz, hogy joga legyen eljárni a gyermek-, vagy családjogi perekben. SOHA nem észlelik hivatalból a gyermekek sérelmére elkövetett bûncselekményeket. Sõt. Amennyiben a szülõ a gyermek veszélyeztetésének okán kéri az elhelyezés megváltoztatását – amely cselekményt, mint tudjuk, a Büntetõ Törvénykönyv szabályoz – még ebben az esetben is a polgári bíróság találja magát illetékesnek a cselekmény tárgyalásához. Büntetõ bírósághoz már csak a gyermekáldozat ügye kerül (értsd: ha a hatóságok sorozatos mulasztásai során a gyermek meghal).
Végrehajtási eljárások. … Csak az kezdjen ügyet intézni a végrehajtókkal, aki minimum sajátos nevelési igényû gyermekek oktatásának területén tevékenykedik, és rendelkezik az ehhez szükséges szakképesítéssel. A végrehajtót elérni nem lehet, beszélni vele nem lehet, megállapodni nem lehet, ha az ügyfél hivatkozik jogszabályra, a végrehajtó irodájában teszik a hülyét. A végrehajtást kérõt maximum abban az esetben keresi föl az ügyfél vonatkozó ajánlatával, ha bíróság kötelezi õt erre. Azt már meg sem merem említeni, hogy e jeles tevékenységét mennyi pénzért hajlandó – tulajdonképpen nem elvégezni. Annak ellenére több százezres, sokszor milliós költséget ró az ügyfélre e példaértékû eljárásáért, hogy az illetékekrõl szóló törvény kifejezetten nevesíti azt: a végrehajtási eljárás az ügyfél számára illetékmentes, a végrehajtási eljárás költségeit pedig kötelezõen a végrehajtást kérõ viseli –, majd utólag hajthatja be az adóson. Nem úgy, hogy azonnal hozzáteszi e költségnemet a tõkeköveteléséhez, hanem utólag. Azaz, külön eljárásban.
El ne felejtsem megemlíteni: a végrehajtási eljárásokhoz kifejezetten könyvelõ, illetve mérlegképes könyvelõ szakirányú végzettség szükséges. Ha ez nincs, az ügyfél elveszett. A végrehajtó ugyanis végrehajt, majd a végrehajtott összeget nem a valódi, az általa letiltott összegnek megfelelõen könyveli el, miközben a nyilvántartásában az ügyfél tartozása, ezzel egyenes arányban a tõkekövetelés is folyamatosan növekszik. Ez egy olyan gordiuszi csomó, amibõl az ügyfél csak a nyomozó ügyész segítségével tud kimászni.
Közüzemi szolgáltatók, biztosítók, NAV, ONYF, OEP, MÁK eljárásai. … Kizárólag GYES-en lévõ anyukáknak, illetve nagymamáknak ajánlom. Férfiak ne is próbálkozzanak, az õ tûrési küszöbük ehhez az eljárásformához túl alacsony, az asztalborítás után pedig el fogják kaszálni a kérelmüket. A kérelmek eltûnnek, a számlák értelmezhetetlenek, az órákat úgy szerelik le, hogy hamis jegyzõkönyvi állításokkal az ügyfél a gatyáját ráfizesse. Ha VÉLETLENÜL válaszolnak is az ügyfélkérelmekre, akkor a nem arra válaszolnak, amit az ügyfél tulajdonképpen megkifogásolt. Az igénybe nem vett szolgáltatást a lehetõ legszívesebben számlázzák ki, és hajtják végre. Ezekben az eljárásokban felejtsük el az írásbeli ügyintézést – létezhetetlen. Csak személyesen, mert az ember szemébe nehezebb a hatósági ügyintézõknek hazudni, mint írásban. Nehogy azt gondolja valaki, hogy egyetlen megjelenés elég lesz. … Talán egy nyári szünetnyi idõtartam alatt a végére juthat az ügye intézésének.
Rendõrségi, ügyészségi eljárások. … Mottója: Légy résen! Nem ritka eset, hogy ebben az eljárásformában áldozatból gyanúsított válik, feljelentés eltûnik, vagy éppen egy nyomozás a megindítása után elfelejt lezáródni. Iratokat nem kap az ügyfél, iratbetekintési jogról nem esik szó. Bizonyítási eljárásba az ügyfél bevonva nincs, jogi képviselet bevonásának felajánlása szintén ritkán elõforduló jelenség. A legveszélyesebb eljárásfajta, lévén az ügyfél elhiszi azt, hogy a hatóság emberei a törvényeknek mindenben maradéktalanul megfelelve járnak el. Az eljárásbeli szabálysértések minden esetben rejtve maradnak, lévén egyik holló a másiknak sosem vájja ki a szemét. A rendõrség mulasztásait az ügyészség vizsgálja, az ügyészségét szintén, csak eggyel magasabb fórumon. Ha magas beosztású dolgozóra emel az ügyfél panaszt, az õ mulasztását a legritkább esetben ismerik el. Az ügyfél feljelentését a hivatal dolgozói foglalják jegyzõkönyvbe, így a feljelentésbõl több, releváns tényezõ is kimarad, lévén a gépelés nem mindegyik ügyintézõ erõssége, inkább gyorsan szeretne túlesni rajta, rövidít hát (az ügyféllel nem közlik, hogy a jegyzõkönyvbe joga van kézzel beleírni, kiegészítést tenni). Jobban jár hát az ember, ha otthon leírja, mit ott el szeretne mondani. Ha azt szeretné, hogy ne utasítsák el, akkor javasolt jogszabályi hivatkozásokkal is alátámasztani, csatolva az ügyre vonatkozó bizonyítékokat (ezek felsorolását szintén feltüntetve az otthon megírt feljelentéshez). Ha tanúként hívják be az ügyfelet ezekbe az eljárásokba, nem ritka, hogy gyanúsítottként rabosítva vagy otthonába, vagy elõzetes letartóztatásba távozik a tanúkihallgatásról. Jó, ha az, akinek félnivalója van (és az is, akinek nincs, mert ez is elõfordul), elõre gondoskodik 3 napi hideg élelemrõl, mielõtt tanúkihallgatásra megjelenik. Azt ajánlom, tartsunk készenlétben egy ügyvédet, ha ilyen jellegû hatósági eljárásokba keveredünk, ártatlanságunk bizonyítására. Ez ugyanis egyedül sosem sikerül.
Hogy ezek a gondolatok nem kitalációk és fikciók, lássuk kapcsolódó írásainkat:
A család, akit a kormány az út szélén hagyott
A hiányos jogalkotás folytán sérülnek a gyermekjogok
Gyermekjogok hiánya a végrehajtási eljárásban
Adófizetõk pénzébõl fizetett süket fülek
Gyermekjogok érvényesülése a Közigazgatási Minisztériumban
Soron kívüli eljárás contra gyermekjogok
Nincs gyermekvédelem a falvakban
Elengedhetetlen a közjegyzõk felelõsségének vizsgálata az adósperekben
A Hiteles Mozgalom levele Dr. Handó Tündéhez
Nyílt levél Semjénhez
A Hiteles Mozgalom és a Kúria
Amikor a végrehajtó nem tudja, vagy nem akarja megérteni
A Hiteles Mozgalom levele a Kúriához
A bírák ítélkezési gyakorlata nem egységes
Elegem volt a rendõrségbõl! Leszerelek.
Születõben a rend - Sajátos módszerek a bliccelõk ellen
Biztonsági õrök vertek meg egy embert a Batthányi téren
Adatvédelmi anomáliák az ügyészségeken
Dr. Léchmann az adósok védelmében
Tünde néni vagyok, kuss legyen!
Miért csak 8,75% a TIGÁZ rezsicsökkentése?
Válaszolt a szóvivõ - Gázproblémák
Pert nyert Gizella néni a TIGÁZ ellen
TIGÁZ eset
Jogellenes kikapcsolások
Megtévesztõ lehet a tájékoztatás - Bricostrore
A szervátültetteken spórol az OEP?
Adóval sújthatja az internetes eladásokat a NAV
Nyílt levél az adóhivatalnak
Joghézagok a rehabilitációban
Közérdekû panasz az ombudsmannak a közigazgatás törvénysértésérõl
Miért nem érvényesülhetnek a gyermekjogok Magyarországon?
Doody
Link
Hangsúlyozni szükséges: tisztelet a kivételnek, hiszen, meg kell hagyni, kivételek vannak. A kivételek pedig erõsítik a szabályt. Általánosságban viszont elmondható: ha pénzed nincs, jogod sincs.
Közigazgatási eljárás. … Itt nagyon szívesen terhelnek az emberre mindenféle eljárási illetékeket, azért, hogy az ügyfélnek elmenjen a kedve az ügyének intézésétõl. Arról sem esik szó, hogy szociális méltányossági alapon illetékmentesség is megilleti az ügyfelet. Apropó, méltányosság. A közigazgatási hatósági eljárást elõíró törvény szabályozza, hogy a közigazgatási hatóság az ügyfél kérelmére, részben, vagy egészben, méltányossági elengedést gyakorolhat. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy még az ügyfél kérésére sem gyakorolnak méltányosságot. Ezzel együtt arra is fel kell készülnie az ügyfélnek, hogy minden egyes ügy elintézése több körös. Elsõ körben ugyanis majdnem minden, ügyfél által kezdeményezett eljárást elutasítanak.
Önkormányzati szociális eljárások. … Itt aztán szükség van az igazi türelemre, aki idegesebb típus, ki se nyissa az önkormányzat ajtaját. Méltányosságról hírbõl sem hallottak, a szociális területen érkezõ beadványok több hónapig hevernek az asztalon (vagy valahol). Már csak azért sem szeretnének méltányosságot gyakorolni, mert (figyelem, ez a mondat elhangzott!): „Túl sok vele a papírmunka az Állami Számvevõszék felé.” A szegény ember számára adható juttatások eltitkolandó adatként szerepelnek az önkormányzati nyilvántartásokban, annak ellenére, hogy pont ezeken a helyeken a belsõ nyilvántartások szerint az összes, illetékességi területen élõ szegény ember hozzájut a megfelelõ juttatásokhoz. Szóbeszéd? Pletyka? Meglehet. Mindenesetre tény: egyre több panasz érkezik a civil érdekvédõk felé arra vonatkozóan, hogy a szociális juttatásokhoz nem férhetnek hozzá a rászorultak. Adósságrendezési szolgáltatás nyújtása választható az önkormányzatok számára, mégis csak a legritkább esetben igénylik azt meg. Nem azért, mert ezzel valóban segíteni tudnának a rászorultakon, hanem azért, mert e szolgáltatás nyújtásához nem áll rendelkezésre megfelelõen képzett munkatárs az önkormányzatnál.
Önkormányzati gyermekvédelmi eljárások. … Izgalmas terület, kizárólag haladóknak. Ehhez az eljárásformához betéve kell tudnia az ügyfélnek a gyermekek védelmérõl és jogairól szóló törvényi rendelkezéseket, a Büntetõ- és Polgári törvénykönyvet, a közigazgatási hatósági eljárást elõíró törvénnyel együtt. Ennek legtöbbször az az oka, hogy maguk a gyermekvédelmi területen dolgozók sincsenek a vonatkozó jogszabályokkal tisztában. A törvénymódosításokról, és azok hatályba lépésérõl már ne is beszéljünk, hiszen továbbképzésre, vagy bárminemû képzésre csak a legritkább esetben van lehetõségük – a minisztériumuk ezt nem tartja fontosnak.
Az, hogy egyre több, gyermekvédelem területén dolgozó munkatárs szociálisan érzéketlen, már nem is meglepõ. Mint ahogyan az sem, hogy úgy a szociális-, mint a gyermekvédelem területén dolgozók egyre gyakrabban a felsõbb rétegekbõl kerülnek ki, természetes kiválasztódás (értsd: rokonság) útján, így, mivel nem tapasztalták, fogalmuk nincs azokról a jelenségekrõl, amelyeket az ügyfelek elpanaszolnak nekik. Az pedig egyenesen létezhetetlen, hogy ki is menjenek a családokhoz, tekintettel arra, hogy a kiküldetésért járó pénzt egyszerû papírmunkával is felvehetik, hát bolond volna kimenni a helyszínre, sokszor a degradáló szegénységbe, vagy éppen mocsokba.
A családsegítõ munkatársainak nincs jogosultságok egy védelembe vételi eljárás lefolytatására, õk csak javaslatot tehetnek erre vonatkozóan a jegyzõnek, vagy a gyámhivatalnak, pedig õk azok, akik kint vannak terepen. Látják, hallják, tudják – joguk még sincs azonnal intézkedni, akár a helyszínen. Ha javaslatukat megteszik, az ott el is akad, végül intézkedés nélkül lezárul az ügy. A jegyzõ és a gyámhivatal általában a bírósághoz irányít, de mivel a bírósági eljárás megindulása is több hónap, hát az ügyfél visszamegy, mert az idõ sürget. Ekkor azonban azt közlik vele: mivel benn van a kereseti kérelem, õk már nem illetékesek, szívbõl sajnálják. … Ha családon belüli erõszakról beszélünk, az ügyfél rájuk nem számíthat. Kizárólag a legritkább esetben indítják meg hivatalból a bírósági eljárást az elkövetõvel szemben (életveszélyes sérülés, haláleset), inkább a rendõrséghez küldik az ügyfelet. Igen ám, de mivel a családon belüli erõszak családon belüli tényállás, rendõr a rájuk vonatkozó törvények szerit csak abban az esetben intézkedhet, ha vér folyik, csonttörésnél például, ha az nem nyílt törés, ami vérzéssel is jár, nem. Visszairányít hát az önkormányzathoz. A gyermekek sérelmére elkövetett egyéb cselekmények sem léteznek a fogalomtárukban. Ha az egyik szülõ akadályozza a kapcsolattartást, legyintenek egyet, ha a gyermek veszélyeztetõ környezetben nevelkedik, akkor pedig nem néznek oda.
Bírósági eljárások. … A türelem angyalainak ajánlom. Ha a titkárságon kér az ember segítséget a kereseti kérelme megírásához, készüljön fel az ügyére vonatkozó jogszabályokból, és a saját, bírósági eljáráson belüli lehetõségeibõl – ezek ugyanis nem kerülnek bele. Minél rövidebben, és a sablonnak mindenben megfelelõen írják meg. Ha több beadvány megfogalmazásában is kér segítséget, elõbb-utóbb elhajtják, mondván: ezekre már nincs lehetõség, a jogszabályok változása folytán. Illetékmentességrõl, illetékfeljegyzésrõl, tulajdonlapon szereplõ széljegyzetrõl (vagyoni ügyekben) kirendelt jogi képviselõrõl csak ritka esetekben esik szó. A bírósági eljárás folyamatáról, a bírósággal való kapcsolattartásról, az iratbetekintési jogról sem igazán hallanak az ügyfelek. A kereseti kérelem befogadása több hónapot vesz igénybe, folyamatos hiánypótlásokra visszaadogatva a kérelmet. Többször is ugyanazt kérik – magyarázat nélkül – hiánypótoltatni. Közben a már benyújtott iratok eltûnnek, természetesen fegyelmi eljárás nem indul. Szívás, ha az ügyfél kérelmét a bíróság elnöke fogadja be, és bírálja el, hiszen az ügyfél ebben az esetben még csak panaszt, vagy kifogást sem nyújthat be az eljárás folyamán, lévén, az elnöknek ezekben az esetekben saját maga eljárását szükséges felülvizsgálnia. Elfogultsági kifogást is teljesen fölöslegesen ad be az ügyfél ezekben az esetekben, a Törvényszék ugyanis visszaadja a bíróság elnökének (aki az ügyben eljáró bíró) elbírálásra, naná, hogy nem találja saját magát a saját eljárása felülvizsgálata közben.
Apropó, Törvényszék. Nem szabad hinni a szemünknek. Ha fellebbezést be is fogadja az elsõ fok, az eljárás összes iratát fel kell terjesztenie a másodfokú bírósághoz az ügyben eljáró bíróságnak, mert az ügyfél ezt saját maga nem teheti meg. Ezt a rendszert azért találták ki ilyen szépen, mert az elsõ fokon eljáró bíró sok esetben kiválogatja a Törvényszék elé terjesztendõ iratokat, és csak azokat küldi föl, amelyik az õ ítéletét és meglátását támasztja alá. Ha az ügyfél nincs résen, a fellebbezését elkaszálják, pedig borsos árat kell megfizetnie ezért a jogáért. Van olyan fellebbezés, amelyet 5-6 hónap alatt képesek befogadni csak, nagy küzdelem árán. Szorosan ehhez tartozik, hogy az elsõ fokon eljáró bíró az eljárás során elkövetett eljárásjogi szabálysértéseit nem észleli hivatalból a Törvényszék, ezeket az ügyfélnek a fellebbezésében kell bizonyítania.
Bírósági eljárások – adósperek. … Szintén kizárólag haladóknak, az ügyintézés legmagasabb fokán. A pénzügyi- és bankjogi szakmai ismeretek elengedhetetlenek, a Polgári- és Büntetõ Törvénykönyvvel, a Hitelintézetekrõl szóló és a Tõkepiacról szóló törvénnyel, a Végrehajtási eljárásokról szóló törvénnyel, és ne soroljam tovább. Ezekre azért van szükség, mert az ügyben döntõ bírák nem mindegyike rendelkezik az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges szakképesítésekkel, mégis joguk van tárgyalni ezeket az eseteket. Az ügyfél jobb, ha felkészül arra: neki minden egyes „a” betût a mondatában bizonyítania kell, méghozzá jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva, a bankoknak elég kijelenteni valamit, az úgy van. Ezekben az eljárásokban is megilletné az ügyfelet a méltányossági elengedés az illetékek vonatkozásában – ha tudnának róla. Megilletné õket a jogi képviselõhöz való jog is, hiszen kérésére kötelezõ kirendelnie a bíróságnak – ha tudnának róla. Ha viszont jogi képviselõ nélkül áll ki a bíróság elé, a bíróságnak volna szükséges felvilágosítani õt a jogairól, ha volna erre ideje az eljáró bírónak. De nincs. A bíróságok túlterheltek, a bírák olyan ügyeket tárgyalnak, melyekre vonatkozó szakképesítésük nincs, így szükséges a vonatkozó jogszabályi háttérnek külön utánanéznie, ez szintén idõkiesés. Már, ha lelkiismeretes bírót kapunk. Ritka, de létezik.
Bírósági eljárások – végrehajtási perek. … Az ügyfél tartozik, fizessen. Pont. Teljesen mindegy, hogy végrehajtás felfüggesztése, vagy végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetrõl beszélünk-e, az ítélet ez. Természetesen csak abban az esetben, ha befogadják egyáltalán az ilyen jellegû kereseteket. Teljesen fölösleges elkezdeni, ha az ember nem akar csalódni.
Bírósági eljárások – gyermekvédelmi perek. … Kifejezetten jogi képviselõvel ajánlom. Bármelyik szülõ indítja is, a személyes érintettség miatt nem fogja tudni megadni azt a tiszteletet a bíróságnak, amit kellene, ha észleli, mit mûvelnek egyes bírák ezekben az eljárásokban. Elengedhetetlen ennek okán a jogi képviselet, mert ha megsérti a bíróságot, a kérelmét el is fogják kaszálni – mert hát a bíró is csak ember. Méghozzá sértõdékeny ember. Az iratok eltûnése, a bizonyítékok figyelmen kívül hagyása, az eljárás indokolatlan idõhúzása alapvetõ ebben az eljárásfajtában is, csakhogy itt SOHA nem vonnak be gyermekjogi szakértõt. Úgy tárgyalják a gyermekek jogainak megsértését, hogy abban a gyermekek jogát nem képviseli senki, az eljáró bírónak csak a legritkább esetben van szakirányú végzettsége ahhoz, hogy joga legyen eljárni a gyermek-, vagy családjogi perekben. SOHA nem észlelik hivatalból a gyermekek sérelmére elkövetett bûncselekményeket. Sõt. Amennyiben a szülõ a gyermek veszélyeztetésének okán kéri az elhelyezés megváltoztatását – amely cselekményt, mint tudjuk, a Büntetõ Törvénykönyv szabályoz – még ebben az esetben is a polgári bíróság találja magát illetékesnek a cselekmény tárgyalásához. Büntetõ bírósághoz már csak a gyermekáldozat ügye kerül (értsd: ha a hatóságok sorozatos mulasztásai során a gyermek meghal).
Végrehajtási eljárások. … Csak az kezdjen ügyet intézni a végrehajtókkal, aki minimum sajátos nevelési igényû gyermekek oktatásának területén tevékenykedik, és rendelkezik az ehhez szükséges szakképesítéssel. A végrehajtót elérni nem lehet, beszélni vele nem lehet, megállapodni nem lehet, ha az ügyfél hivatkozik jogszabályra, a végrehajtó irodájában teszik a hülyét. A végrehajtást kérõt maximum abban az esetben keresi föl az ügyfél vonatkozó ajánlatával, ha bíróság kötelezi õt erre. Azt már meg sem merem említeni, hogy e jeles tevékenységét mennyi pénzért hajlandó – tulajdonképpen nem elvégezni. Annak ellenére több százezres, sokszor milliós költséget ró az ügyfélre e példaértékû eljárásáért, hogy az illetékekrõl szóló törvény kifejezetten nevesíti azt: a végrehajtási eljárás az ügyfél számára illetékmentes, a végrehajtási eljárás költségeit pedig kötelezõen a végrehajtást kérõ viseli –, majd utólag hajthatja be az adóson. Nem úgy, hogy azonnal hozzáteszi e költségnemet a tõkeköveteléséhez, hanem utólag. Azaz, külön eljárásban.
El ne felejtsem megemlíteni: a végrehajtási eljárásokhoz kifejezetten könyvelõ, illetve mérlegképes könyvelõ szakirányú végzettség szükséges. Ha ez nincs, az ügyfél elveszett. A végrehajtó ugyanis végrehajt, majd a végrehajtott összeget nem a valódi, az általa letiltott összegnek megfelelõen könyveli el, miközben a nyilvántartásában az ügyfél tartozása, ezzel egyenes arányban a tõkekövetelés is folyamatosan növekszik. Ez egy olyan gordiuszi csomó, amibõl az ügyfél csak a nyomozó ügyész segítségével tud kimászni.
Közüzemi szolgáltatók, biztosítók, NAV, ONYF, OEP, MÁK eljárásai. … Kizárólag GYES-en lévõ anyukáknak, illetve nagymamáknak ajánlom. Férfiak ne is próbálkozzanak, az õ tûrési küszöbük ehhez az eljárásformához túl alacsony, az asztalborítás után pedig el fogják kaszálni a kérelmüket. A kérelmek eltûnnek, a számlák értelmezhetetlenek, az órákat úgy szerelik le, hogy hamis jegyzõkönyvi állításokkal az ügyfél a gatyáját ráfizesse. Ha VÉLETLENÜL válaszolnak is az ügyfélkérelmekre, akkor a nem arra válaszolnak, amit az ügyfél tulajdonképpen megkifogásolt. Az igénybe nem vett szolgáltatást a lehetõ legszívesebben számlázzák ki, és hajtják végre. Ezekben az eljárásokban felejtsük el az írásbeli ügyintézést – létezhetetlen. Csak személyesen, mert az ember szemébe nehezebb a hatósági ügyintézõknek hazudni, mint írásban. Nehogy azt gondolja valaki, hogy egyetlen megjelenés elég lesz. … Talán egy nyári szünetnyi idõtartam alatt a végére juthat az ügye intézésének.
Rendõrségi, ügyészségi eljárások. … Mottója: Légy résen! Nem ritka eset, hogy ebben az eljárásformában áldozatból gyanúsított válik, feljelentés eltûnik, vagy éppen egy nyomozás a megindítása után elfelejt lezáródni. Iratokat nem kap az ügyfél, iratbetekintési jogról nem esik szó. Bizonyítási eljárásba az ügyfél bevonva nincs, jogi képviselet bevonásának felajánlása szintén ritkán elõforduló jelenség. A legveszélyesebb eljárásfajta, lévén az ügyfél elhiszi azt, hogy a hatóság emberei a törvényeknek mindenben maradéktalanul megfelelve járnak el. Az eljárásbeli szabálysértések minden esetben rejtve maradnak, lévén egyik holló a másiknak sosem vájja ki a szemét. A rendõrség mulasztásait az ügyészség vizsgálja, az ügyészségét szintén, csak eggyel magasabb fórumon. Ha magas beosztású dolgozóra emel az ügyfél panaszt, az õ mulasztását a legritkább esetben ismerik el. Az ügyfél feljelentését a hivatal dolgozói foglalják jegyzõkönyvbe, így a feljelentésbõl több, releváns tényezõ is kimarad, lévén a gépelés nem mindegyik ügyintézõ erõssége, inkább gyorsan szeretne túlesni rajta, rövidít hát (az ügyféllel nem közlik, hogy a jegyzõkönyvbe joga van kézzel beleírni, kiegészítést tenni). Jobban jár hát az ember, ha otthon leírja, mit ott el szeretne mondani. Ha azt szeretné, hogy ne utasítsák el, akkor javasolt jogszabályi hivatkozásokkal is alátámasztani, csatolva az ügyre vonatkozó bizonyítékokat (ezek felsorolását szintén feltüntetve az otthon megírt feljelentéshez). Ha tanúként hívják be az ügyfelet ezekbe az eljárásokba, nem ritka, hogy gyanúsítottként rabosítva vagy otthonába, vagy elõzetes letartóztatásba távozik a tanúkihallgatásról. Jó, ha az, akinek félnivalója van (és az is, akinek nincs, mert ez is elõfordul), elõre gondoskodik 3 napi hideg élelemrõl, mielõtt tanúkihallgatásra megjelenik. Azt ajánlom, tartsunk készenlétben egy ügyvédet, ha ilyen jellegû hatósági eljárásokba keveredünk, ártatlanságunk bizonyítására. Ez ugyanis egyedül sosem sikerül.
Hogy ezek a gondolatok nem kitalációk és fikciók, lássuk kapcsolódó írásainkat:
A család, akit a kormány az út szélén hagyott
A hiányos jogalkotás folytán sérülnek a gyermekjogok
Gyermekjogok hiánya a végrehajtási eljárásban
Adófizetõk pénzébõl fizetett süket fülek
Gyermekjogok érvényesülése a Közigazgatási Minisztériumban
Soron kívüli eljárás contra gyermekjogok
Nincs gyermekvédelem a falvakban
Elengedhetetlen a közjegyzõk felelõsségének vizsgálata az adósperekben
A Hiteles Mozgalom levele Dr. Handó Tündéhez
Nyílt levél Semjénhez
A Hiteles Mozgalom és a Kúria
Amikor a végrehajtó nem tudja, vagy nem akarja megérteni
A Hiteles Mozgalom levele a Kúriához
A bírák ítélkezési gyakorlata nem egységes
Elegem volt a rendõrségbõl! Leszerelek.
Születõben a rend - Sajátos módszerek a bliccelõk ellen
Biztonsági õrök vertek meg egy embert a Batthányi téren
Adatvédelmi anomáliák az ügyészségeken
Dr. Léchmann az adósok védelmében
Tünde néni vagyok, kuss legyen!
Miért csak 8,75% a TIGÁZ rezsicsökkentése?
Válaszolt a szóvivõ - Gázproblémák
Pert nyert Gizella néni a TIGÁZ ellen
TIGÁZ eset
Jogellenes kikapcsolások
Megtévesztõ lehet a tájékoztatás - Bricostrore
A szervátültetteken spórol az OEP?
Adóval sújthatja az internetes eladásokat a NAV
Nyílt levél az adóhivatalnak
Joghézagok a rehabilitációban
Közérdekû panasz az ombudsmannak a közigazgatás törvénysértésérõl
Miért nem érvényesülhetnek a gyermekjogok Magyarországon?
Doody
Link
Hozzaszolasok
#1 |
mindannyiunknak
- 2013. May 07. 15:34:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.