Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szkíta olimpia és a hozzáfûzõdõ hagyományok Obrusánszky Borbála
Szkíta olimpia és a hozzáfûzõdõ hagyományok Obrusánszky Borbála elõadása
KÉRLEK OSZD MEG, HÁTHA VALAKIT ÉRDEKEL ÉS EL SZERETNE JÖNNI ERRE AZ ESEMÉNYÜNKRE!
csütörtök
18:00 - 19:30
Két Hollós könyvesbolt, 1081 Bp. Kenyérmezõ u. 3/a.
A modern olimpiai játékokat legtöbben az ókori görögökhöz kötjük. Ha viszont beleolvasunk az ókori feljegyzésekbe, kiderül, hogy nem az õ találmányuk volt, hanem idegen néptõl tanulták.
Az olimpiai játékokat már az ókorban is rendeztek. Mi csak a görögrõl tudunk, hiszen arról nagyon sok feljegyzés maradt meg. Iskolai tankönyvekben olvashatjuk, hogy a görögök szent helyén, Olümpiában, minden negyedik évben atléták, diszkoszvetõk és birkózók serege mérte össze erejét és ügyességét. A történészek ezt tartják az ókor legnagyobb sportrendezvényének. De vajon csak a görögöknél volt olimpia, avagy más, eddig kevésbé kutatott helyen is léteztek harci kedvet fenntartó játékok? Mit tudunk egyáltalán az olimpiáról?
Az elsõ történelmi feljegyzés Kr. e. 776-ból való, amikor is a helybéliek Zeusz tiszteletére rendeztek játékokat. Ez mai napig az olimpiai sport kezdeti dátuma. A játékok dacolva az évszázadokkal, több mint ezer éven keresztül folytatódtak, mígnem a kereszténységet államvallássá tévõ I. Theodosziusz betiltotta a pogánynak vélt játékokat. Ennek az volt az oka, hogy az ókorban az olimpia nemcsak sport volt, hanem szorosan összekapcsolódott a vallással, ugyanis az ünnepek idején áldozatokat mutattak be az isteneknek. Legfõbb védelmezõül az ég urát, Zeuszt választották, majd késõbb Hérának is lerótták tiszteletüket, így a test és a lélek egysége megvalósult a játékok idején.
A görög mitológia legnagyobb hõse a szkíta eredetû Héraklész volt, a korai források arra engednek következtetni, hogy õ honosította meg az olimpiai játékokat, ezzel akart hódolni égi apjának, Zeusznak. Õ volt a görögség példaképe, aki 12 feladattal kiérdemelte, hogy halála után az istenek soraiba emelkedjen. A hagyományt erõsíti meg a játékokat befogadó stadiumok mérete. A Kr. e. 175-ben Pauszariusz leírta, hogy a stadion méretét 190 méterben határozták meg, abban Héraklész lábainak arányát követték.
Az olimpiában a harcias sportok kaptak szerepet, azok, melyeket a harcmezõn is hasznát vehették a férfiak. Kr. e. 708-ban öttusa és birkózás volt a legnépszerûbb szám, majd Kr. e. 668-ban az ökölvívást is felvették a sportágak közé, míg a lovas kocsik versenye Kr. e. 680-ban lett az olimpia része. Harminckét évvel késõbb pedig a lóverseny is bekerült a számok közé, Jó kérdés, hogy honnan vették a görögök a lovakat. Talán északi szomszédaiktól, a kentauroknak nevezett trákoktól vásárolták?
A görögök megpróbálták az idegeneket távolt tartani a küzdelmektõl, ezért elõírták, hogy csak szabad emberek vehettek részt. Másik feltétel volt, hogy a résztvevõnek tudnia kellett görögül. Nõknek tilos volt részvétel, nehogy a küzdelemben legyõzzék a férfiakat. Egyszer egy harcias nõ, Kallipatria mégis belopózott és gyõzelmet aratott atlétikában. Lehet, hogy ezt követõen döntötték el a görögök, hogy azután csak meztelenül lehet részt venni a játékokban, hogy kiszûrjék az amazonokat a pályáról. Hasonló történetek keringtek a mongolok között, ahol szintén egyik alkalommal egy nõ diadalmaskodott, ezért a férfiak elhatározták, hogy ezentúl csak nyitott felsõjû ruhában lehet nevezni, nehogy még egyszer egy erõs nõ csúffá tegye õket.
Nincs arról korai híradás, hogy mikorra nyúlik vissza a szkíta-hun népek olimpiája, amit a közép-ázsiai szkíta-hun utódnépek a férfiak erõpróbájának neveztek. Az antik forrásokból megtudhatjuk, hogy már az ókori hunok és szkíták a nagy vadászatokon gyakorolták a hadmûveleteket, illetve az ünnepeken is fitogtatták erejüket. Szintén korai feljegyzésekbõl értesülünk arról, hogy a nagy ünnepeken áldoztak az égnek és a földnek, majd a vitézek birkózásban, lovaglásban és íjászatban jeleskedtek uralkodójuk elõtt. Ez az õsi szokás még Árpád fejedelem idejében is megvolt. Anonymus leírja, hogy miután a magyarok bevonultak Attila király városába, ünnepségeket rendeztek és a vitézek harci tornákon jeleskedtek.
Facebook-on van! https://www.faceb...239/?ref=3
KÉRLEK OSZD MEG, HÁTHA VALAKIT ÉRDEKEL ÉS EL SZERETNE JÖNNI ERRE AZ ESEMÉNYÜNKRE!
csütörtök
18:00 - 19:30
Két Hollós könyvesbolt, 1081 Bp. Kenyérmezõ u. 3/a.
A modern olimpiai játékokat legtöbben az ókori görögökhöz kötjük. Ha viszont beleolvasunk az ókori feljegyzésekbe, kiderül, hogy nem az õ találmányuk volt, hanem idegen néptõl tanulták.
Az olimpiai játékokat már az ókorban is rendeztek. Mi csak a görögrõl tudunk, hiszen arról nagyon sok feljegyzés maradt meg. Iskolai tankönyvekben olvashatjuk, hogy a görögök szent helyén, Olümpiában, minden negyedik évben atléták, diszkoszvetõk és birkózók serege mérte össze erejét és ügyességét. A történészek ezt tartják az ókor legnagyobb sportrendezvényének. De vajon csak a görögöknél volt olimpia, avagy más, eddig kevésbé kutatott helyen is léteztek harci kedvet fenntartó játékok? Mit tudunk egyáltalán az olimpiáról?
Az elsõ történelmi feljegyzés Kr. e. 776-ból való, amikor is a helybéliek Zeusz tiszteletére rendeztek játékokat. Ez mai napig az olimpiai sport kezdeti dátuma. A játékok dacolva az évszázadokkal, több mint ezer éven keresztül folytatódtak, mígnem a kereszténységet államvallássá tévõ I. Theodosziusz betiltotta a pogánynak vélt játékokat. Ennek az volt az oka, hogy az ókorban az olimpia nemcsak sport volt, hanem szorosan összekapcsolódott a vallással, ugyanis az ünnepek idején áldozatokat mutattak be az isteneknek. Legfõbb védelmezõül az ég urát, Zeuszt választották, majd késõbb Hérának is lerótták tiszteletüket, így a test és a lélek egysége megvalósult a játékok idején.
A görög mitológia legnagyobb hõse a szkíta eredetû Héraklész volt, a korai források arra engednek következtetni, hogy õ honosította meg az olimpiai játékokat, ezzel akart hódolni égi apjának, Zeusznak. Õ volt a görögség példaképe, aki 12 feladattal kiérdemelte, hogy halála után az istenek soraiba emelkedjen. A hagyományt erõsíti meg a játékokat befogadó stadiumok mérete. A Kr. e. 175-ben Pauszariusz leírta, hogy a stadion méretét 190 méterben határozták meg, abban Héraklész lábainak arányát követték.
Az olimpiában a harcias sportok kaptak szerepet, azok, melyeket a harcmezõn is hasznát vehették a férfiak. Kr. e. 708-ban öttusa és birkózás volt a legnépszerûbb szám, majd Kr. e. 668-ban az ökölvívást is felvették a sportágak közé, míg a lovas kocsik versenye Kr. e. 680-ban lett az olimpia része. Harminckét évvel késõbb pedig a lóverseny is bekerült a számok közé, Jó kérdés, hogy honnan vették a görögök a lovakat. Talán északi szomszédaiktól, a kentauroknak nevezett trákoktól vásárolták?
A görögök megpróbálták az idegeneket távolt tartani a küzdelmektõl, ezért elõírták, hogy csak szabad emberek vehettek részt. Másik feltétel volt, hogy a résztvevõnek tudnia kellett görögül. Nõknek tilos volt részvétel, nehogy a küzdelemben legyõzzék a férfiakat. Egyszer egy harcias nõ, Kallipatria mégis belopózott és gyõzelmet aratott atlétikában. Lehet, hogy ezt követõen döntötték el a görögök, hogy azután csak meztelenül lehet részt venni a játékokban, hogy kiszûrjék az amazonokat a pályáról. Hasonló történetek keringtek a mongolok között, ahol szintén egyik alkalommal egy nõ diadalmaskodott, ezért a férfiak elhatározták, hogy ezentúl csak nyitott felsõjû ruhában lehet nevezni, nehogy még egyszer egy erõs nõ csúffá tegye õket.
Nincs arról korai híradás, hogy mikorra nyúlik vissza a szkíta-hun népek olimpiája, amit a közép-ázsiai szkíta-hun utódnépek a férfiak erõpróbájának neveztek. Az antik forrásokból megtudhatjuk, hogy már az ókori hunok és szkíták a nagy vadászatokon gyakorolták a hadmûveleteket, illetve az ünnepeken is fitogtatták erejüket. Szintén korai feljegyzésekbõl értesülünk arról, hogy a nagy ünnepeken áldoztak az égnek és a földnek, majd a vitézek birkózásban, lovaglásban és íjászatban jeleskedtek uralkodójuk elõtt. Ez az õsi szokás még Árpád fejedelem idejében is megvolt. Anonymus leírja, hogy miután a magyarok bevonultak Attila király városába, ünnepségeket rendeztek és a vitézek harci tornákon jeleskedtek.
Facebook-on van! https://www.faceb...239/?ref=3
Hozzaszolasok
#1 |
szabir
- 2013. May 08. 19:20:49
#2 |
szabir
- 2013. May 08. 19:21:12
#3 |
postaimre
- 2013. May 08. 19:25:37
#4 |
VaLa
- 2013. May 08. 22:12:56
#5 |
enid
- 2013. May 09. 06:21:26
#6 |
1 hazafele
- 2013. May 09. 09:03:04
#7 |
Nergal
- 2013. May 09. 10:25:12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.