Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Postát bontana az FBI
Hagyhatnának magamtól is kibontakozni, de egy kis segítség jól jönne! Nyissátok meg a Posta -aktát!
Egyesült Államok - Harc várható a belbiztonság és az internetes cégek között
Hamarosan az interneten zajló kommunikációt is lehallgathatja a szövetségi nyomozóhivatal, azaz az FBI. A Fehér Ház ugyanis a közeljövõben olyan törvényjavaslattal áll elõ, amely hatalmas pénzbüntetésekkel kényszerítené rá az internetes cégeket, köztük a Google-t és a Facebookot, hogy engedjenek betekintést a nyomozások szempontjából fontos személyek e-mailjeibe, online csevegésébe – írta tegnap a The New York Times az iparágat jól ismerõ forrásokra hivatkozva.
Reuters - Peter Souza Az FBI már évek óta lobbizik egy olyan törvényért, amely segítene a szervezetnek abban, hogy lehallgassa az online kommunikációt. Egy 1994-es szabály szerint ugyanis a telefontársaságoknak eleve úgy kell kiépíteniük a rendszerüket, hogy ha a nyomozók erre vonatkozó bírói végzéssel fordulnak hozzájuk, bármilyen telefonbeszélgetést le tudjanak hallgatni.
Az FBI már 2010 óta szeretné, hogy hasonló kötelezettségük legyen az internetes cégeknek is. Hiszen a bûnözõk és a terroristák rájöttek, hogy ha online chatszobákban vagy internetes telefonokon beszélnek (Skype-on vagy bármilyen, úgynevezett voipszolgáltatón keresztül), akkor sokkal nehezebb lehall gatni õket. A probléma pedig az elmúlt években egyre sürgetõbb lett a fenti szolgáltatások terjedésével és a közösségi média térhódításával.
Fordulópontot jelentett az is, amikor a Google 2010-ben elkezdte titkosítani a rendszerén keresztül küldött adatokat, majd hamarosan a Facebook is követte a példáját. Az amerikai hatóságok ugyanis képesek a „kábelekbe belelátni” az ezeket üzemeltetõ társaságok segítségével. Ám ha azon számukra érthetetlen adatok áramolnak, akkor kénytelenek közvetlenül a fenti cégekhez fordulni. A nyomozó hatóságok azt is szerették volna elérni, hogy a titkosított üzenetekhez megkaphassák a kulcsot, amellyel elolvashatják azokat, ám ez is nagyon sok biztonsági kockázatot jelentene. Erre azonban valószínûleg nem lesz lehetõségük.
HIRDETÉS
A tervet múlt héten elõször megszellõztetõ The Washington Post (WP) szerint jelenleg egy bírósági végzés csak arra kötelezi ezeket a cégeket, hogy segítsék a hatóságokat a lehallgatás végrehajtásában. A cégek pedig igyekeznek kibújni ez alól: gyakran csak annyit mondanak, technológiailag nem volt lehetséges teljesíteni a kérést.
A hatóságok pedig inkább nem feszegetik tovább az ügyet, mert nem akarnak hosszan elhúzódó konfliktust azokkal a vállalatokkal, amelyeknek a segítségére szorulnak. Amikor pedig kiadnak adatokat, az általában hosszas pereskedés eredménye – a Google és például a Twitter is büszke arra, hogy védi felhasználói adatait. A lap szerint a hamarosan beterjesztett javaslat azonban azt tartalmazza, hogy ezentúl kötelezõ lesz teljesíteni a bírói végzést – az már a cég felelõssége lesz, technológiailag hogyan oldja ezt meg. Ha nem tesznek eleget a végzésnek, akkor hatalmas (és növekvõ, egy idõ után naponta duplázódó) büntetéseket kell fizetniük.
Jogvédõ szervezetek tiltakoztak a terv ellen, ám a hatóságok és egyes jogászok érvelése szerint mindez szükséges ahhoz, hogy a bûnüldözõ szervek hatékonyan végezhessék munkájukat. Az amerikai igazságügy-minisztérium egykori munkatársa, Kenneth L. Wainstein a Washington Postnak úgy fogalmazott: az FBI nem új jogokat akar magának, csak azt, hogy a meglévõket minden kommunikációs csatornán alkalmazhassa.
Persze ehhez az említett cégeknek is lesz egy-két szavuk: feltehetõen hatalmas ellenkampányba kezdenek majd, hiszen nekik az az érdekük, hogy felhasználóiknak azt mondhassák, náluk minden adatuk biztonságban van a fürkészõ szemektõl.
Magyar fülek: nincs totális tartalomkontroll
A tágabban értelmezett magyar lehallgatási szabályok nagy vonalakban az uniós elõírásokhoz igazodnak, az USA és az EU szabályozása viszont ezen a területen hosszabb távon mindenképpen konvergál – ezért is hozzák izgalomba az európai közönséget az amerikai szabályozásváltozások.
Ami a hazai helyzetet illeti, a mobilszolgáltatók rögzítik az ún. cella információkat (merre jártunk és mikor milyen mobilaktivitásokat produkáltunk), és azokat három évig tárolják. Ez azonban nem az adat- és hangkommunikáció tartalmi ellenõrzése (a szolgáltató a hívásindítás helyét, idejét, a hívott fél számát és a hívás hosszát látja). Ugyanakkor tény, hogy a szolgáltatók az elnyert koncessziók fejében kötelesek voltak technikai hozzáférést biztosítani a nemzetbiztonság illetékes szervei számára, így a hatóságok szükség esetén bele tudnak fülelni akár a hívásainkba is. Ilyesmire azonban általános érvénnyel nincs lehetõség. A lehallgatás mindig konkrét célhoz és eseti engedélyhez kötött: bírói jóváhagyás kell hozzá, ami legfeljebb 90 napos felhatalmazást ad az Információs Hivatal számára.
Ugyanez a mûszaki hozzáférés az internetszolgáltatók és az Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat viszonylatában is fennáll. A folyamatos, például egyes kulcsszavakon alapuló megfigyelésre viszont az interneten sincs mód – gyakorlatilag ugyanazok a szabályok érvényesek a világhálóra is, mint a telefonálásra.
Vagyis az adatforgalom „külsõ” paramétereit (ki kivel levelezik) láthatják a hatóságok, de a tartalom megismerése csak bírói felhatalmazással, konkrét üggyel vagy személlyel kapcsolatban lehetséges. A külföldi székhelyû szolgáltatókkal, mindenekelõtt a leveleink és kereséseink adatait is ismerõ Google-lal nehezebb boldogulni. A cég legutóbbi Transparency Reportja (átláthatósági jelentése) szerint 2009 második fél évében és 2010 elsõ fél évében egy megkeresést sem kaptak a magyar kormányzati szervektõl. A kormányváltás utáni fél évben 68, 2011-ben 154, tavaly pedig 187 magyar megkeresés érkezett, ám ezek közül a Google egyet sem teljesített. (Hargitai Miklós)
Link
Egyesült Államok - Harc várható a belbiztonság és az internetes cégek között
Hamarosan az interneten zajló kommunikációt is lehallgathatja a szövetségi nyomozóhivatal, azaz az FBI. A Fehér Ház ugyanis a közeljövõben olyan törvényjavaslattal áll elõ, amely hatalmas pénzbüntetésekkel kényszerítené rá az internetes cégeket, köztük a Google-t és a Facebookot, hogy engedjenek betekintést a nyomozások szempontjából fontos személyek e-mailjeibe, online csevegésébe – írta tegnap a The New York Times az iparágat jól ismerõ forrásokra hivatkozva.
Reuters - Peter Souza Az FBI már évek óta lobbizik egy olyan törvényért, amely segítene a szervezetnek abban, hogy lehallgassa az online kommunikációt. Egy 1994-es szabály szerint ugyanis a telefontársaságoknak eleve úgy kell kiépíteniük a rendszerüket, hogy ha a nyomozók erre vonatkozó bírói végzéssel fordulnak hozzájuk, bármilyen telefonbeszélgetést le tudjanak hallgatni.
Az FBI már 2010 óta szeretné, hogy hasonló kötelezettségük legyen az internetes cégeknek is. Hiszen a bûnözõk és a terroristák rájöttek, hogy ha online chatszobákban vagy internetes telefonokon beszélnek (Skype-on vagy bármilyen, úgynevezett voipszolgáltatón keresztül), akkor sokkal nehezebb lehall gatni õket. A probléma pedig az elmúlt években egyre sürgetõbb lett a fenti szolgáltatások terjedésével és a közösségi média térhódításával.
Fordulópontot jelentett az is, amikor a Google 2010-ben elkezdte titkosítani a rendszerén keresztül küldött adatokat, majd hamarosan a Facebook is követte a példáját. Az amerikai hatóságok ugyanis képesek a „kábelekbe belelátni” az ezeket üzemeltetõ társaságok segítségével. Ám ha azon számukra érthetetlen adatok áramolnak, akkor kénytelenek közvetlenül a fenti cégekhez fordulni. A nyomozó hatóságok azt is szerették volna elérni, hogy a titkosított üzenetekhez megkaphassák a kulcsot, amellyel elolvashatják azokat, ám ez is nagyon sok biztonsági kockázatot jelentene. Erre azonban valószínûleg nem lesz lehetõségük.
HIRDETÉS
A tervet múlt héten elõször megszellõztetõ The Washington Post (WP) szerint jelenleg egy bírósági végzés csak arra kötelezi ezeket a cégeket, hogy segítsék a hatóságokat a lehallgatás végrehajtásában. A cégek pedig igyekeznek kibújni ez alól: gyakran csak annyit mondanak, technológiailag nem volt lehetséges teljesíteni a kérést.
A hatóságok pedig inkább nem feszegetik tovább az ügyet, mert nem akarnak hosszan elhúzódó konfliktust azokkal a vállalatokkal, amelyeknek a segítségére szorulnak. Amikor pedig kiadnak adatokat, az általában hosszas pereskedés eredménye – a Google és például a Twitter is büszke arra, hogy védi felhasználói adatait. A lap szerint a hamarosan beterjesztett javaslat azonban azt tartalmazza, hogy ezentúl kötelezõ lesz teljesíteni a bírói végzést – az már a cég felelõssége lesz, technológiailag hogyan oldja ezt meg. Ha nem tesznek eleget a végzésnek, akkor hatalmas (és növekvõ, egy idõ után naponta duplázódó) büntetéseket kell fizetniük.
Jogvédõ szervezetek tiltakoztak a terv ellen, ám a hatóságok és egyes jogászok érvelése szerint mindez szükséges ahhoz, hogy a bûnüldözõ szervek hatékonyan végezhessék munkájukat. Az amerikai igazságügy-minisztérium egykori munkatársa, Kenneth L. Wainstein a Washington Postnak úgy fogalmazott: az FBI nem új jogokat akar magának, csak azt, hogy a meglévõket minden kommunikációs csatornán alkalmazhassa.
Persze ehhez az említett cégeknek is lesz egy-két szavuk: feltehetõen hatalmas ellenkampányba kezdenek majd, hiszen nekik az az érdekük, hogy felhasználóiknak azt mondhassák, náluk minden adatuk biztonságban van a fürkészõ szemektõl.
Magyar fülek: nincs totális tartalomkontroll
A tágabban értelmezett magyar lehallgatási szabályok nagy vonalakban az uniós elõírásokhoz igazodnak, az USA és az EU szabályozása viszont ezen a területen hosszabb távon mindenképpen konvergál – ezért is hozzák izgalomba az európai közönséget az amerikai szabályozásváltozások.
Ami a hazai helyzetet illeti, a mobilszolgáltatók rögzítik az ún. cella információkat (merre jártunk és mikor milyen mobilaktivitásokat produkáltunk), és azokat három évig tárolják. Ez azonban nem az adat- és hangkommunikáció tartalmi ellenõrzése (a szolgáltató a hívásindítás helyét, idejét, a hívott fél számát és a hívás hosszát látja). Ugyanakkor tény, hogy a szolgáltatók az elnyert koncessziók fejében kötelesek voltak technikai hozzáférést biztosítani a nemzetbiztonság illetékes szervei számára, így a hatóságok szükség esetén bele tudnak fülelni akár a hívásainkba is. Ilyesmire azonban általános érvénnyel nincs lehetõség. A lehallgatás mindig konkrét célhoz és eseti engedélyhez kötött: bírói jóváhagyás kell hozzá, ami legfeljebb 90 napos felhatalmazást ad az Információs Hivatal számára.
Ugyanez a mûszaki hozzáférés az internetszolgáltatók és az Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat viszonylatában is fennáll. A folyamatos, például egyes kulcsszavakon alapuló megfigyelésre viszont az interneten sincs mód – gyakorlatilag ugyanazok a szabályok érvényesek a világhálóra is, mint a telefonálásra.
Vagyis az adatforgalom „külsõ” paramétereit (ki kivel levelezik) láthatják a hatóságok, de a tartalom megismerése csak bírói felhatalmazással, konkrét üggyel vagy személlyel kapcsolatban lehetséges. A külföldi székhelyû szolgáltatókkal, mindenekelõtt a leveleink és kereséseink adatait is ismerõ Google-lal nehezebb boldogulni. A cég legutóbbi Transparency Reportja (átláthatósági jelentése) szerint 2009 második fél évében és 2010 elsõ fél évében egy megkeresést sem kaptak a magyar kormányzati szervektõl. A kormányváltás utáni fél évben 68, 2011-ben 154, tavaly pedig 187 magyar megkeresés érkezett, ám ezek közül a Google egyet sem teljesített. (Hargitai Miklós)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
tour
- 2013. May 09. 09:00:28
#2 |
Balu
- 2013. May 09. 09:31:32
#3 |
tour
- 2013. May 09. 11:15:51
#4 |
lica
- 2013. May 09. 12:41:39
#5 |
Balu
- 2013. May 09. 14:58:42
#6 |
Maguskacska
- 2013. May 09. 15:20:33
#7 |
Tim
- 2013. May 09. 18:21:25
#8 |
kukackac
- 2013. May 09. 18:53:04
#9 |
soveg
- 2013. May 09. 19:57:30
#10 |
Perje
- 2013. May 09. 21:44:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.