Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
"Magyargyûlölet" - Csak a romák lehetnek rasszisták Magyarországon
Veszélyes egy dolog ez! Ha a cigány nem magyar, akkor miféle? Kell neki autonómia? Értem mire megy ki a játék. Jön a cigánygyilkosságok leleplezése is? Egyenlõségjelet tesz a társadalom és a szélsõségek közé a magyar rendõrségi, ügyészségi és bírósági gyakorlat - mondta a STOPnak Jovanovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért képviselõje. A miskolci bíróság ezúttal 27 év és 9 hónap börtönt osztott ki kilenc roma között, akik megrongáltak egy autót, amelyben a Magyar Gárda tagjai ültek. Az ítélet szerint rasszista indítékból támadtak az elkövetõk.
Miskolc élen jár a rasszista indíttatású fizikai agresszió megfékezésében - legalábbis ez derülhetne ki a bíróság sorozatos, nagyon hasonló és nagyon súlyos ítéleteibõl. A korábbi ügy: 2009 március elején elterjedt a cigányok között a hír, hogy a Magyar Gárda támadást tervez ellenük, ezért õrtüzeket raktak, majd hajnali kettõ körül, egy többször a posztjuk elõtt lassan elhúzó autóra támadtak tizenegyen. Az autóban ülõk könnyebb hámsérüléseket szenvedtek, a kocsiban 104 ezer forint kár keletkezett a bíróság szerint. (Hogy pontosan el lehessen helyezni idõben a cselekményt, épp három héttel járunk a tatárszentgyörgyi gyilkosság után.) A bíróság úgy ítélt: a romák azért támadtak a kocsira, mert abban magyarok ültek, így megvalósították a rasszista indítékból elkövetett rongálást. Tettükért összesen 41 év letöltendõ börtönbüntetést kaptak.
Infinety network
Ma újabb, hasonló ítélet született, ezúttal kilenc elkövetõ ellen. A vád szerint 2009. november 15-én vádlottak botokkal felszerelkezve megtámadtak egy kocsit, amely Sajóbábonyba érkezett, a Magyar Gárda tagjait szállítva. (A faluban elõzõ nap tagtoborzást tartott a nyíltan szélsõséges, cigányellenes szervezet.) A helyiek - az igazságszolgáltatás szerint - magyargyûlölettõl hajtva rontottak a kocsira, amelyben károkat okoztak. Tettükért a fentebb említett 27 év és 9 hónap az összbüntetés. A kilenc - most már - elítélt - egy éve elõzetes letartóztatásban várta a másodfokú bírósági döntést.
Ugyanaz a bíróság - ugyanazzal az ügyésszel, Korsovszki Ágnessel karöltve - gyûlölet-bûncselekménynek minõsítette az ügyet, vagyis a támadók a sértettek etnikai hovatartozása miatt rontottak a kocsikra. Ez komoly, súlyosbító tényezõ volt mindkét esetben. Az egészben pusztán az a szokatlan, hogy etnikai alapú támadásokat Magyarországon - a bírósági és rendõrségi statisztikák szerint - jóformán csak romák követnek el. Így például a rendõrség szerint "csupán" súlyos testi sértést követett el az a Fradi-szurkoló, aki betörte Orosz Ferencnek, a Raoul Wallenberg Egyesület elnökének orrát. Úgy tudni, a minõsítésen akkor sem változtattak, amikor a sértett részletesen beszámolt róla, hogy a meccs alatt folyamatosan zsidózták, majd a konkrét támadás akkor érte, amikor felszólalt néhány szurkoló náci karlendítéses köszönése ellen. Még egyszer: a rendõrség szerint ebben az esetben szóba sem kerülhet indítékként az antiszemitizmus.
- A romákkal szemben elkövetett, etnikai alapú támadások általában el sem jutnak bírói szakba, már a nyomozások során elkenik azokat, vagy alulminõsítik - mondja Jovanovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért képviselõje. - A konkrét, sajóbábonyi ügyben a többségi, magyar nemzet tagjait mondta ki a bíróság védendõ csoportnak. Ezzel lényegében egyenlõségjelet húzott a teljes magyar társadalom, és a gárdista egyenruhában pózoló szélsõségesek között. Azt nem vették figyelembe, hogy a romák általuk szélsõségesnek vélt személyekre támadtak. A gárdisták esetében azonban a csoportképzõ erõ nem a magyarságuk, hanem a szélsõséges szervezethez tartozásuk volt, amelyet az egyenruha viselésével ki is fejeztek. Abszurd ezt magyarellenes, rasszista bûncselekményként beállítani.
Jovanovics Eszter hozzátette: a TASZ nem tudja pontosan megmondani, miért így alkalmazzák Magyarországon a gyûlölet-bûncselekmények tényállását.
- A jóindulatú olvasat szerint ez az indíték még nem vált a jogi kultúra részévé - mondja a jogvédõ. - Ezt azonban sajnos cáfolják a sorozatos ítéletek, amelyek kisebbségieket sújtanak. Sokkal valószínûbb, hogy a magyar felnõtt lakosság túlnyomó részében jelen lévõ, a cigánysággal szembeni elõítéletek épp úgy az igazságszolgáltatási szervekre is jellemzõek. Emellett vélhetõen nem akarják, hogy a statisztikák szintjén is kiderüljön, mekkora a rasszizmus hazánkban.
Link
Miskolc élen jár a rasszista indíttatású fizikai agresszió megfékezésében - legalábbis ez derülhetne ki a bíróság sorozatos, nagyon hasonló és nagyon súlyos ítéleteibõl. A korábbi ügy: 2009 március elején elterjedt a cigányok között a hír, hogy a Magyar Gárda támadást tervez ellenük, ezért õrtüzeket raktak, majd hajnali kettõ körül, egy többször a posztjuk elõtt lassan elhúzó autóra támadtak tizenegyen. Az autóban ülõk könnyebb hámsérüléseket szenvedtek, a kocsiban 104 ezer forint kár keletkezett a bíróság szerint. (Hogy pontosan el lehessen helyezni idõben a cselekményt, épp három héttel járunk a tatárszentgyörgyi gyilkosság után.) A bíróság úgy ítélt: a romák azért támadtak a kocsira, mert abban magyarok ültek, így megvalósították a rasszista indítékból elkövetett rongálást. Tettükért összesen 41 év letöltendõ börtönbüntetést kaptak.
Infinety network
Ma újabb, hasonló ítélet született, ezúttal kilenc elkövetõ ellen. A vád szerint 2009. november 15-én vádlottak botokkal felszerelkezve megtámadtak egy kocsit, amely Sajóbábonyba érkezett, a Magyar Gárda tagjait szállítva. (A faluban elõzõ nap tagtoborzást tartott a nyíltan szélsõséges, cigányellenes szervezet.) A helyiek - az igazságszolgáltatás szerint - magyargyûlölettõl hajtva rontottak a kocsira, amelyben károkat okoztak. Tettükért a fentebb említett 27 év és 9 hónap az összbüntetés. A kilenc - most már - elítélt - egy éve elõzetes letartóztatásban várta a másodfokú bírósági döntést.
Ugyanaz a bíróság - ugyanazzal az ügyésszel, Korsovszki Ágnessel karöltve - gyûlölet-bûncselekménynek minõsítette az ügyet, vagyis a támadók a sértettek etnikai hovatartozása miatt rontottak a kocsikra. Ez komoly, súlyosbító tényezõ volt mindkét esetben. Az egészben pusztán az a szokatlan, hogy etnikai alapú támadásokat Magyarországon - a bírósági és rendõrségi statisztikák szerint - jóformán csak romák követnek el. Így például a rendõrség szerint "csupán" súlyos testi sértést követett el az a Fradi-szurkoló, aki betörte Orosz Ferencnek, a Raoul Wallenberg Egyesület elnökének orrát. Úgy tudni, a minõsítésen akkor sem változtattak, amikor a sértett részletesen beszámolt róla, hogy a meccs alatt folyamatosan zsidózták, majd a konkrét támadás akkor érte, amikor felszólalt néhány szurkoló náci karlendítéses köszönése ellen. Még egyszer: a rendõrség szerint ebben az esetben szóba sem kerülhet indítékként az antiszemitizmus.
- A romákkal szemben elkövetett, etnikai alapú támadások általában el sem jutnak bírói szakba, már a nyomozások során elkenik azokat, vagy alulminõsítik - mondja Jovanovics Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért képviselõje. - A konkrét, sajóbábonyi ügyben a többségi, magyar nemzet tagjait mondta ki a bíróság védendõ csoportnak. Ezzel lényegében egyenlõségjelet húzott a teljes magyar társadalom, és a gárdista egyenruhában pózoló szélsõségesek között. Azt nem vették figyelembe, hogy a romák általuk szélsõségesnek vélt személyekre támadtak. A gárdisták esetében azonban a csoportképzõ erõ nem a magyarságuk, hanem a szélsõséges szervezethez tartozásuk volt, amelyet az egyenruha viselésével ki is fejeztek. Abszurd ezt magyarellenes, rasszista bûncselekményként beállítani.
Jovanovics Eszter hozzátette: a TASZ nem tudja pontosan megmondani, miért így alkalmazzák Magyarországon a gyûlölet-bûncselekmények tényállását.
- A jóindulatú olvasat szerint ez az indíték még nem vált a jogi kultúra részévé - mondja a jogvédõ. - Ezt azonban sajnos cáfolják a sorozatos ítéletek, amelyek kisebbségieket sújtanak. Sokkal valószínûbb, hogy a magyar felnõtt lakosság túlnyomó részében jelen lévõ, a cigánysággal szembeni elõítéletek épp úgy az igazságszolgáltatási szervekre is jellemzõek. Emellett vélhetõen nem akarják, hogy a statisztikák szintjén is kiderüljön, mekkora a rasszizmus hazánkban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
soveg
- 2013. May 10. 07:05:01
#2 |
soveg
- 2013. May 10. 07:07:08
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.